Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-19 / 219. szám

1974. szeptember 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tiszaligeti napok Ejtőernyővel érkezik a Bál a medencében Fontos és széles körű tár­sadalmi esemény a fegyveres erők napja. Köszöntésének és méltó megünneplésének már hagyományai vannak Szol­nokon. A hazafias és honvé­delmi nevelés segítésére, a fiatalok állóképességének, technika iránti érdeklődésé­nek fejlesztésére rendezték meg 1962-ben először a ti­szaligeti napokat. Azóta évről évre bővül, színesedik a kulturális és sportprogram, egvre népsze­rűbbé vált a kora őszi renr dezvény. Tavaly ’például á sportversenyekre 1281 részt­vevővel 143 csapat nevezett be. Az idén még több ver­senyzőre, nézőre lehet számí­tani. Az ünnepélyes meg­nyitót szeptember 28-án (szombaton) 14 órakor tart­ják a Tiszaligetben, majd a fegyveres erők ejtőernyő­sei ugranak a pályára, ma­gukkal hozva a sportrendez­1960 óta működik önálló iskolaként a dolgozók általá­nos iskolája Szolnokon, a Beloiannisz úton. Hétfőn volt az első tanítá­si nap az új tanévben. A 16 hetes, 120 órás rövidített tanfolyamon ötszáz dolgozó vesz részt, hogy befejezze az általános iskolát, s utána kö­zépiskolában vagy szakmun­kásképző tanfolyamon tanul­jon tovább. Harmincnégy tagozaton fo­lyik a tanítás nyolc pedagó­gus lelkiismeretes, önfelál­dozó közreműködésével. Reg­gel 7-től késő estig a dolgo­zók igényeihez alkalmazkod­va járnak egyik gyárból a másikba megtartani az órá­kat, emellett az ifjúsági osz­tályokban is ők tanítanak. Ä bonyolultabb, a válto­zatosabb társadalmi érintke­zéssel párhuzamosan egyre gazdagabb és árnyaltabb kö­szönési és köszöntési formák alakultak ki. A múltban il­lett tudni, kinek, melyik kö­szönési forma dukál. A tár­sadalmi életben beálló vál­tozásokkal együtt jár a kö­szönés nyelvi formáinak vál­tozása is. Egy levélírónk sze­rint pl. mai társadalmi vi­szonyainkhoz már nem il­lik „a régi polgári életfor­mára árulkodó pá köszöntés sem.” Levelében arra kér választ, helyes-e a következ­tetése. Hogy megfelelő választ adhassunk kérdésére, rövi­den kísérjük végig a pá nyelvi forma fejlődéstörté­netét. A köszönés, illetőleg inkább az elköszönés, a bú­csúzás szavai között nyelvi szerepet vállaló pá idegen eredetű, a bécsi német nyelv­ből került városi polgársá­gunk szókészletébe. Ez azt is jelenti, hogy a bécsi társa­dalmi keretekből kiválva, nálunk is ugyanazt a szere­pet teljesítette, mint Bécs- ben. A bécsiek a magyar viszontlátásra búcsúzó kö­szöntés használati értékében éltek vele. Az 1790-es évek- ber írásban is jelentkezik ez a szó. Pikkó hertzeg és Jut- ka-Perzsi című „szomorú víg operában” Jutka így búcsú­zik kedvesétől: „Pá! Pá!, Pikkó. Adiel.^’l vények nyitólabdáját. A női, férfi labdajátékokkal egy- időben összetett honvédelmi versenyt, akadály- és va­csorafőző versenyt, valamint hadijátékot tartanak. A mo­dellezők meghívásos bajnok­sága már délelőtt elkezdő­dik. A tiszaligeti strandon 17 órakor kezdődik neves művészek fellépésével a kul­turális műsor, melyet a me­dencebál követ. Vasárnap atlétikai verse­nyekkel folytatódik a prog­ram. Délelőtt ifjúsági nagy­gyűlést tartanak a Felszaba­dulási emlékműnél, amelyen Szívós Antal, a KISZ Szol­nok megyei Bizottságának el­ső titkára mond ünnepi be­szédet. Az ejtőernyős ugrá­sok után az érdeklődők meg­tekinthetik a strand mellett a haditechnikai—MHSZ pol­gári védelmi kiállítást és bemutatót. Üjdonságot je­lent majd az ejtőernyős sportolók gumiasztal-bemu­öt éve szervezik meg a 14. életévüket betöltött, de még tanköteles fiatalok számára az ifjúsági osztályokat. Az iskola minden tanév elején szerződéseket köt pártszer­vezetekkel, üzemekkel, gyá­rakkal, akik figyelemmel kí­sérik pártfogoltjaik tanulmá­nyait, munkáját, segítik őket az iskola befejezése után is. Ebben a tanévben hetven- három fiatal folytatja tanul­mányait három osztályban. A tananyag megegyezik a dolgozókéval. Tíz hónapig hetente három napot tölte­nek el az iskolában, de ezen kívül iskolán kívüli foglal­kozásokon is részt vesznek. Kirándulásokat, sportrendez­vényeket, szakköröket, film­klubot szerveznek számukra. Az 1820-as években meg­jelent szépirodalmi alkotá­sokban a következő szöveg- összefüggésekben jut sze­rephez: „A Dieu! Pá!, an­gyal’’ (Vahot Imre); Pá! Ked­ves!; Pá magának!; Pá ma­guknak! A városi polgárok nyelvhasználatában egyre gyakrabban jelentkezik ez a köszönési szó, elsősorban bú­csúzó szóként ezekben a for­mákban: Pá, szívem!; Pá édesem stb. Üjabb szerepet vállalt magára akkor, ami­kor már találkozáskor is így köszöntötték egymást a nők, különösen az idősebbek a fiatalabbakat. A nők köré­ben azután egyre általáno­sabbá vált a pá használata. A férfiak igen ritkán vet­ték ajkukra, és csak bizal­mas beszédhelyzetekben. Ná­lunk gyermeknyelvi szóként szótárazták elsősorban, mert a gyerekeknél általánossá vált a használata, és búcsú­zó szóként még ma is rta- gyon eleven. Gyakran ike- rítve hangzik: Pá-pá! A felnőttek nyelvhaszná­latában azonban visszaszo­rulóban van, már az öregeb­bek is leszoknak róla. a fia­talabbak pedig csak tréfál­kozó jókedvükben veszik aj­kukra. Ha tehát minősíte­nünk kell ezt a köszönési formát, akkor az elavuló jel­zővel kell élnünk. Dr, Bakos József tatója a sportkombinátban, és a non stop szabadtéri asz- talitenisz-versenv. Az ese­ménysorozat a Szolnoki MTE—Várpalota NB Il-es bajnoki labdarúgó-mérkőzés­sel zárul. A versenyeken az első há­rom helyezett csapatot díjaz­zák. az úttörők és kisdobo­sok pedig tárgyjutalmat kap­nak. A legeredményesebben szereplő KISZ-szervezetnek vándorzászlót ajánlott fel a szolnoki Háziipari Szövetke­zet. A rendezvény jó előké­szítésére, és zavartalan le­bonyolítására idén is opera­tív bizottság alakult, amely a napokban ülésezett, össze­hangolták a feladatokat, s megvitatták a felmerült, még megoldásra váró problémá­kat. Túróczi Ferencné, a szolnoki városi pártbizottság titkára jó együttműködést és sok sikert kívánt a XII. ti­szaligeti napok megrendezé­séhez. Közönségsiker— táncos!) arátsáq Mint már hírül adtuk, egy hetet töltött Spanyolország­ban a szolnoki Tisza tánc- együttes. Tagjai nagy siker­rel szerepeltek a Mediterrán folklórfesztiválon. Első állo­másuk a 300 ezres város Murcia volt, ahol a résztve­vőket fogadta a fesztivál ve­zetősége. A „Tisza” tíz spa­nyol és egy-egy meghívott külföldi — olasz, francia, monacói és lengyel —együt­tessel közös utcai táncos fel­vonuláson, s egyben a fesz­tivál nyitóünnepségén vett részt. Még aznap este két műsorban is felléptek a cso­portok. Másnap a vendégek és a hazaiak egyaránt a város utcáin, terein „közönségto- borzó” szabadtéri műsorral mutatkoztak be a város la­kóinak. majd este újabb fel­lépés következett, ahol a magyar táncosok mellett a Kállai János vezette zenekar is nagy sikert aratott ön­álló produkciójával. Murcia városából a hét közepén a színpompás záró­felvonulás és a területi fő­kormányzó rendezte fogadás után utaztak ei a táncosok a következő színhelyre, Ron­da városba. Itt majd minden együttes bemutatkozó műsort adott. Az előzőhöz hasonlóan itt is megtartották az utcai tánc- bemutatókat. este pedig a városi szabadtéri színpádon léptek fel nagy közönségsi­kerrel. A szolnoki együttes és a rondái csoport szoros tán­cosbarátságot is kötött egy­mással, s a szolnokiak meg­hívták a spanyol táncosokat Magyarországra. A lig ismertem meg Her- cig Ottó barátomat, . amikor a napokban összetalálkoztunk az utcán. Szédülten vánszorgott a fal mentén, mint egy lelkibeteg réti csiga. Időnként megállt, az égre emelté kiguvadt sze­mét és nagyokat szuszogott. Arca fonnyadt és penészes citromra emlékeztetett, amely hosszas és tikkasztó tengeri szállítás után érkezett meg valamelyik önkiszolgálónk­ba. A keze remegett, ami­kor felém nyújtotta. — Mi a baj. apafej? — szólítottam meg kedélyesen, igyekezve eloszlatni azt a temetői hangulatot, ami Ot­tóból áradt. — Kiforgattak a vagyonodból. vagy ellopták a legkedvesebb elefántodat? — Sohasem voltak ele­fántjaim — szólt sértődöt­ten és /"vizenyős tekintetével becsmérlően végigmért. Ügy látszik, a humorérzékét is elvesztette. — Az ég szerelmére. mi történt veled? — Álmatlanságban szenve­dek — mondta és hangja megremegett az önmaga iránt! érzett mély és nemes Üj tanév a dolgozók általános iskolájában Harmincnégy tagozaton ötszázan tanulnak Tüskevár egykor a fazekasok fellegvára volt. Ma már csak három mester fizi ezt a szakmát a faluban. Tóth Gergelyéknél, ahol több mint 250 éve él ez a szakma az apa után fia is ezt a szakmát választotta Szolnok képekben — Népi építészet a Nagykunságban Rangos múzeumi hónap ígérkezik Alig néhány nap választ el bennünket az idei múzeumi hónaptól, melynek során ran­gos események lesznek me- gyeszerte. A Szolnoki Galé­riában október vé°éig tekint­hető meg egy századforduló- be'i túrkevei tanyai gazda­ság, s ugyanott a faluk, me­zővárosok, tanyák népművé­szetében gyönyörködhetnek a látogatók. Október végén nyit.iák a Galéria emeleti ré­szén a „Szolnok képekben” című kiállítást, november ele­jén pedig a Galéria föld­szintjén az alföldi olajbá­nyászok mutatkoznak be. Ok­tóber első felében észt mű­vészházaspár alkotásaival is­merkedhetünk a Damjanich múzeumban, majd Donáth Gyula grafikusművész tárla­ta nyílik. Karcagon is figyelem|-e- méltó készülődés tapasztal­ható. A mezőgazdasági szak- középiskolában a 75 éves mezőgazdasági oktatás emlé­keit mutatják be. A Nagy­kun Múzeum a Nagykunság népművészetével ismerteti meg a következő hónapban Hajdúböszörmény lakóit. Ok­tóber közepén Papi Lajos szobrászművész mutatkozik be a karcagiaknak. A Nagy­kun Múzeum Tiszafüreden is bemutatja a „Népi építé­szet a Nagykunságban” cí­mű vándorkiállítást. A múzeumbarátoknak Ti­szafüreden is élményekben gazdag időszak következik. A mester és tanítványai cí­mű kiállításon például Kán­tor Sándor fazekas népmű­vész ifj. Szabó Mihály, Szűcs Imre és Kovács József ke­rámiáiban gyönyörködhet­ne!:. Révész Napsugár, Cs. Uhrim Tibor. Topor András, Józsa János és Tenk László műveit szemlélve fogalmat alkothatnak maguknak a debreceni művésztelep mun­kájáról. A megye többi részén is érdekesnek ígérkező kiállí­tások lesznek, — így például Mezőtúron történeti és nép- művészeti. a Tisza Cipőgyár művelődési központjában Martfű fejlődése, a Minta múzeumban Túrkeve a fel- szabaduláskor című témakö- rökbeh rendeznek kiállításo­kat. A tiszazugi Földrajzi Múzeum Bányai Kornél em­lékkiállításával Esztergom­ban mutatkozik be. Gecse Árpád festőművész gyűjte­ményes kiállítását Alattyán- ban tekinthetik meg az ér­deklődők. A Tiszazug gaz­dasági, társadalmi életéről a kunszentmártoni járási mű­velődési központ és a Hely- történeti Gyűjtemény ren­dezésében a Kunszentmár- tonban rendezett kiállításon gazdagodhatnak ismeretek­ben a látogatók. Az idei múzeumi hónap eseményeiből csak néhányat említettünk. A múzeumi hó­nappal együtt nyílik a- hon­ismereti hónap. A kiállítá­sok mellett előadások, pályá­zat értékelések, zenei bemu­tatók. tanácskozások lesz­nek. (— sb —) Tiszaugon Tsz az iskoláért, iskola a Tsz-ért A tiszaugi Tiszagyöngye Tsz és a helyi általános is­kola között az utóbbi évek­ben egyre virágzóbb barát­ság és kapcsolat alakult ki. Átlagosan évente 30 ezer fo­rint értékű segítséget kap az iskola a termelőszövetkezet­től. Két éve adták át a kö­zös beruházással elkészített új óvodát. Az idén 10 ezer forintért könyvet vásároltak a könyvtárnak. Ugyancsak 10 ezer forintba került az új tornafelszerelés, elkészült az új óvodai játszótér. Folya­matban van az iskola alatti pinceklub építése 50 ezer fo­rintos beruházással. Cserébe az iskola diákjai aktívan részt vesznek az őszi betakarításban. A nevelők elvállalták a tsz-tagok ok­tatását. Az elmúlt évben ti­zenöt tsz-tag végezte el az általános iskola hetedik, il­letve nyolcadik osztályát. — Ebben a tanévben tizenkét dolgozó számára szervezték meg az általános iskola ha­todik osztályát. T. G. részvéttől. — Hetek óta szin­te alig hunyom le a szeme­met. Tíz nap alatt annyit sem aludtam, mint te két ügyirat elintézése közben a hivatalodban. ' — Hát ez nem sok — mondtam engesztelőleg. mert nem akartam kedvét, szegni. — És mért nem tudsz alud­ni? Tönkrement a kaucsod? — Ne hülyéskedj! Nem látod, hogy beteg vagyok. Súlyos álmatlansági kór. Azt hiszem, Morbus antidormiri- cus neuralgicus ... Lehet, hogy gyógyíthatatlan vagyok. — Áz más. Biztosítalak, hogy elsőként fogom részvé­temet kifejezni a feleséged­nek. — Tegnap este is mi tör­tént — folytatta zavartala­nul. — Bekapcsoltam a té­vét. hogy e”v kicsit szóra­kozzak és eltereljem a fi­gyelmem a nyavalyámról. Végignéztem a gyermekmű­sort. mert szeretem a rajz­filmeket. aztán egy ismeret­terjesztő adást a tengeri her­kentyűk titokzatos szokásai­ról, és meghallgattam a hír­adót. Itt egy kicsit meg­környékezett a jótékony szendergés, a feleségem azt állítja, hogy egy icipicit hor­koltam is, amit én nem hi­szek el. de az biztos, hogy a krimi alatt a lehető leg- éberebb voltam. — Utána érdekes politikai vitaműsor kezdődött a fia­talok szakállviseletéről meg a hosszú hajról. Ezután a híradó második kiadását néztem végig, ami ugyan­csak egy kissé elbódított, de az időjárásjelentésnek már minden szavára emlékszem. Utána ágyba bújtam és néz­tem a plafont hajnali ket­tőig. — Emlékszem, az iskolá­ban is mindig ilyen pontos voltál. — Ne vágj a szavamba. Kettőkor hasra fordultam, és így feküdtem reggel hatig. És mit gondolsz, mi történt akkor? — Megjött a tejes. — A fenét. Pont hatkor elaludtam, de negyed hét­kor felébresztett az az átko- zot! vekker. Így megy ez már hetek óta. Azt hiszem, lassan-lassan bele fogok hü­lyülni. — öregem, te mindig min­dent gyorsan csináltál. — Most elmegyek a dok­torhoz — mondta határozott hangon. — De valahogy nem bízom az orvostudományban. A múltkor is volt egy jó kis náthám, naphosszat széde- legtem tőle, és képzeld, mit mondott az orvos! Hogy menjek sétálni a friss leve­gőre! Már az aszpirint is sajnálják az' embertől. Ezzel elbúcsúztunk. Teg- nr hallottam, hogy Hercig Ottó jobban lett. miután az a nagy vihar végigsöpört a városon. A szél levitte a tévéanten­náját. J. Garai Béla Álmatlansági kór

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents