Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-19 / 219. szám
1974. szeptember 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Termésátlag 50 mázsa felett Búzagyár T i§za föl elváró n Számítógép Itptározxa meg a műtrágya adagokat, automatizált öntözököspontot építenek A zagryvarékasi Bébe Tsz-ben az idén 1600 bek táron vetnek őszi gabonát: a vetést az őszi árpával kezdték Egy százalék: A magyar mezőgazdasági termelőszövetkezetek termelési értéke 1973-ban megközelítette a 100 milliárd forintot, az egy százalék tehát egymilliárdot jelent. Az országos termelési és jövedelmi átlagok egyenletes, számos területen a tervezettnél gyorsabb ütemű fejlődésről tanúskodnak. A hozamok, költségek, üzemi jövedelem és a személyes jövedelem országos átlagai mögött azonban közismerten lényeges eltérések találhatók. A mezőgazdasági szövetkezetek mintegy 40 százalékának eredményei az átlag körül helyezkednek eh kereken 46 százalékának eredményei az átlag alatt vannak, s 13—14 százalékuk eredményei jobbak az átlagnál. Az elmaradó tsz-ek felzárkózása az átlagosokhoz, illetve közepesek csatlakozása a legjobbakhoz lényeges előrelépést jelenthetne egész termelőszövetkezeti mozgalmunkban. JVein a töld minősége ... A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet neve fogalom a megye mezőgazdasági szakemberei számára. Nem véletlenül, hiszen a szövetkezet és a szép eredmények, A termelőszövetkezet egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező növénye a búza. A szántóterület egyharmadót ma is ez a kultúra foglalja’ le. 1973-ban kezdték meg zárt rendszerben való termesztését, az új technológia előnyeit ezen a nyáron tapasztalták először. A termésátlag a hagyományos technológiához képest 44 mázsáról 51,1 mázsára emelkedett, a termelési költség 9 forinttal csökkent mázsánként. A búzatermesztési rendszert a talajelőkészítéstől a betakarításig minden munkafázisra kidolgozták, ősszel 15 partA rendszer szovjet gépekre épül. Egyik fontos erőgépük a T—100—50—K traktor még nincs forgalomban, de a K—700-as traktorral áthidalták a problémát. Az aratást nagy teljesítményű CK—6-ós kombájnokkal végezték, hogy milyen eredménnyel, annak bizonyításául álljon itt néhány szám: teljesítménye napi 10 vagon körüli volt, és egy mázsa búza betakarításához egyetlen munkás 0.9 óra kézi munkájára volt szükség, a kisebb teljesítményű kombájnok egy munkanapjához képest. Nem elhanyagolható az sem, hogy a John Deere kombájn teljesítményétől csak napi 2—3 vagonnal marad el és1 az ára'egymillió 200 ezer forint helyett csak 450 ezer forint. A szövetkezet vezetői A megyei tanács tervező irodája évek óta társadalmi munkával járul hozzá a város, a megye fejlesztéséhez, gyarapításához. A 900. évforduló, a XI. pártkongresz- szus. valamint hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére félmillió forint értékű tárgadami munkai ajánlottak fel. A tervező iroda kollektívája számos új létesítmény tervét ellenszolgáltatás nélkül készítette el. Többnyire gyermekintézmények, egészségügyi és művelődésügyi létesítményeket terveztek. Így készült el többek között vidékén a tószegi napközi otthonos óvodának, Szolnokon a Temető úti orvosi rendelőnek, a Művésztelep kerítésének, az ifjúsági magas termésátlagok, a gazdaság dolgozóinak anyagi és erkölcsi megbecsülése hosz- szú idő óta szoros kapcsolatban állnak. nergazdaság kezdi meg a búza vetését a tiszaföldvári ak. elképzelése szerint. A technológia kidolgozásánál a szövetkezet vezetői a társgazdaságok adottságait — talaj, erő- és munkagépellátottság — figyelembe vették. Nemcsak az általuk javasolt gépekkel lehet dolgozni — mondta el Császár Szilveszter, a búzatermesztési rendszer vezetője, — hiszen nem várhatják el, hogy a partnerek egyik napról a másikra kicseréljék gépeiket, de ha fejlesztik technológiájukat, akkor azt a szövetkezet által javasolt gépekkel tegyék. remélik, hogy ezzel a gépesítéssel a búzatermesztéséből szinte teljesen sikerül kiküszöbölni a kézi munkát. A nagyadagú műtrágyázástól — az adagok kiszámítását számítógép végzi — és az előbb említett technológiától 20 százalékos (3—10 mázsa/'hek- tár) termésátlag-növekedést várnak a rendszer összes gazdaságában. A Lenin Termelőszövetkezet szakembereinek tapasztalatai szerint a búza csak két évig termelhető önmaga után, de akkor ,is csak két különböző fajta. Ez bizonyos meghatározottságot jelent az üzemek számára a vetésforgó, vetésváltás kialakításában. Évekre előre látni kell, hogy melyik táblán, milyen növényt tudnak termeszteni. A tömbösített vetésforgó — parknak a terve és a jubileumi emlékmű talajmechanikai szakvéleményezése. Eddig 340 ezer forint értékű tervező munkát fejeztek be, s a jelek szerint év végére teljesítik 500 ezer forintos felajánlásukat. S ez azt jelenti, hogy a vállalat dolgozói egy évben egyenként átlag ezer forint értékű társadalmi munkával vesznek részt a várospolitikai feladatok végrehajtásában. Emellett az idén két alkalommal kommunista műszakot is szerveznek. A 15 ezer forintos bevétel felét pedig a vietnami számiara fizetik be, másik felét a városi tanácsnak adományozzák a játszóterek fejlesztésére. egy növény egy tömbbe — feltétlenül a legközelebbi jövő útja. A másíjc dolog, amire manapság gondolni kell, az öntözés. A tiszaíöldváriak eddig 2—300 hektárt öntöztek, hagyományos módon. A két tiszaföldvári szövetkezet — 1975-ben 2700 hektáron fog öntözéssel foglalkozni. Az Öntözött kultúrák közül fő növények a lucerna, szója, cukorrépa, kukorica lesz, de helyet kap az öntözésben a búza is. Az ügyrendezési és meliorációs munkák olyan ütemben haladnak, hogy a két öntözőfürt földalatti AC- nyomástelepének próbája jövő év márciusában esedékes. Halaszthatatlan feladat Az öntözőmunkásokat a télen tanfolyamon képezték, most már csak az okoz fejfájást Zolnai Ferenc ágazat- vezetőnek, hogy nincs megfelelő öntözőberendezés, amellyel majd megkezdhetik a munkát. Az alacsony kultúrák öntözését meg tudják oldani önjáró berendezésekkel, de a magas kultúrára egyszerűen ngm találtak igazán jó öntözőgépet. így egyelőre, például a kukoricához, a mélybarázdás öntözést választották. Szoros kapcsolatban állnak a hagyományos öntöző és a FAO modellgaz- daságokkal, közösen próbálnak gondjukra megoldást találni. A gazdaság vezetői tudják, egy-két esetben meg fogják fizetni a tandíjat, de az öntözés bevezetését tovább húzni, halasztani nem lehel, a 10 esztendőből 7 száraz statisztikája azt bizonyítja, ahol lehetőség van, ott öntözni kell. B. Gy. Öntözőrendszerek őszi szem'éjc a Közép-Tisza vidékén (Tudósítónktól) A Közép-Tisza vidékén megkezdődött az öntözőfőművek, vízkivételi rendszerek, csatornák hagyományos őszi ellenőrző szemléje. A vízügyi igazgatóság, a Tisza- inenli Regionális Vízmű éa V ízgazdálkodásj Válla! at, valamint a vízügyi társulások szakemberei egy hét alatt több száz kilométeres utat tesznek meg, tizenhat öntözőrendszer állapotát vizsgálják felül, és meghatározzák a fejlesztési, karbantartási munkák menetrendjét Az öntözőművek — a termelőgazdaságok jóvoltából — az idén erős igénybevételnek voltak kitéve, hisz a szerződött terület mintegy 9Ü százalékát öntözték meg, 75,5 ezer hektár növényi kultúra kapott éltető mesterséges csapadékot. A víz- kivételi művek nem kevesebb mint 280—290 millió köbméter vizet emeltek át a csatornákba, csaknem annyit, mint a kiskörei vízlépcső víztározójának a befogadóképessége. Az öntözés egyébként még szeptember második felében sem ért véget, ezért a főművek vízszolgáltatás! készenlétét, teljes kapacitással a hét végéig fenntartják. Ettől kezdve a vízszolgáltatást a jelenlegi három műszakról fokozatosan egy műszakra csökkentik és megkezdik az őszi levonulást a téli javítóbázisokra, sólyatelepekre. E cél elérésének előmozdítása végett a területi szövetségekben beható elemző munka indult meg. Számba veszik az eltéréseket, elemzik az eltérések okait és javaslatokat dolgoznak ki az eredmények fokozására, az elmaradók felzárkózására. Elemzéseik többek között azt bizonyítják, hogy a legjobb eredményt elérő szövetkezetek egy része gyengébb termőképességű földön gazdálkodik. A közepes eredményűéit között találhatók nagyon jó és nagyon rossz földön gazdálkodók is. A gyenge eredményt elérő szövetkezetek többsége rossz földeken, egy részük közepes, vagy éppen jó földön gazdálkodik. A különbségekben tehát általában nem a föld minősége (az aranykorona értéke) a meghatározó. A nagvbánhesvesi Zalka Tsz földiéi például 34,8, a tótkomlós! Alkotmány Termelőszövetkezeté pedig 35.2 aranykoronásak. Az egy hektárra jutó halmozatlan termelési érték Nagybánhe- gyesen mégis több mint kétszerese a tótkomlósinak. A különbség egy része abból adódik, hogy az egy hektárra jutó eszközök értéke a Zalka Tsz-ben 26,7, az Alkotmány Tsz-ben pedig 15,2 ezer forint. A Zalka Tsz az Akér a hasonló adottságú szövetkezetek, akár egy-egy szövetkezet több évi gazdálkodását elemezzük, kiderül, hogy 3—4 év alatt esetenként 100 százalékos is lehet az eredményjavulás mértéke. Miután országosan egyszázalékos eredménynövelés értéke egymilliérd forint, nagy társadalmi, egyben szövetkezeti és egyéni érdekek fűződnek ahhoz, hogy minél szélesebb területen törekedjünk az esv. vagy több százalékos javulásra. Első pillanatra úgy látszik, hogy a gazdaságok eszközei- látót tságának növelésével és a vezetés színvonalának emeegy hektárra jutó összes eszköz értékét 4 év alatt 18-ról 27 ezer forintra, a termelési értékét pedig 120 százalékkal növelte. A tótkomlós! tsz ugyancsak 4 év alatt eszközértékét 13,5 ezerről csak 15.3 ezerre emelte, ugyanezen idő alatt termelési értékét 70 százalékkal növelte. A két szövetkezet termelési értékének növekedésében 4 év alatt 50 százaléknyi eltérés mutatkozik. Ennek okai között — az eszköz-ellátottság különbözősége mellrít — legjelentősebb tényezőnek látszik a vezetők hozzáértése és szervezőkészsége. A Zalka Tsz- ben 11, a tólkomlósiban csak 4 mérnök dolgozik. E különbség a termelés szerkezetének, technológiájának alakításában és az eredményekben is tükröződik. A bruttó jövedelem például a Zalka Tsz-ben hektáronként 18.4 ezer, a tótkomlós! Alkotmány Tsz-ben 5,1 ezer forint volt lényegében azonos minőségű földeken. A dolgozók átlagos évi jövedelmében ez Úgv mutatkozik, hogy a Zalka Tsz-ben 25,8 ezer, az Alkotmány Tsz-ben 15,4 ezer forint jutott egy főre. Az eltérések tehát nem egy-két százalékosak, hanem bizonyos mutatóknál olykor meghaladják a száz százalékot is. lésével lényegében ellensúly ózható a kedvezőtlen termőhelyi adottság, s évenként 10—20—30 százalékos fejlődés is elérhető. Sajnos, ezzel szemben a valósáéban gyakran előfordul, hogy az elért szint megtartása vagy egy-két százalékos előrelépés is nagy erőfeszítéseket igényel: mégis valahol itt lehet és itt kell a milliókért és a milliárdokért küzdeni. A területi szövetségek elemzései szerint a haladás alapvető tényezője a termelőszövetkezetekben a vezetés színvonalának emelése. Ennek eredményeként elérhető terméktöbblet és költségcsökkenés teremtheti meg az anyagi alapját a műszaki fejlesztésnek. továbbá a tsz- tagság élet- és munkakörülményei nagymértékű javításának. A tervszerű és biztonságos gazdálkodáshoz ez ma már elengedhetetlen. A vezetés színvonalának emelésével kapcsolatos teendőkre részletes eligazítást adnak a párt káderpolitikai határozatai és az ezek alapián kiadott kormányhatározatok, miniszteri rendeletek. Ezek alapján hosszabb távon — haladéktalanul hozzákezdve, — minden szövetkezet tagságának megfelelő közgyűlési határozatokkal el kell érni, hogy a választott testületek be és az üzemi vezetői posztokra is politikailag és erkölcsileg feddhetetlen, szakmailag képzett, vezetőképes emberek kerüljenek. Az üzemvezetői posztokra olyan szakemberek valók, akik megalapozott javaslatokat tudnak készíteni a szövetkezet termelési szerkezetére. a vezetés szervezetére, a munkaerő- és pénzügyi gazdálkodási tervekre. A szakemberek felelős-é He Gondoskodni kell arról, hogy minden szakember feleljen a területét érm+ő javaslataiért. azoknak a többi szakemberrel történő összehangolásáért, képes legyen javaslatait a vezetőségi ülésen, bizottsági üléseken és végső soron a közgyűlésen, demokratikus vitában megvédeni. Az ilymódon született döntések végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a szövetkezet belső szabályzataiban az üzem- és munkaszervezeti egységekben a vezetők és a beosztottak jogait és kötelezettségeit egyértelműén meg- togalmazzákSok szövetkezetben már eddig is jelentés eredményéket értek el. és ezek tükröződnek a termelés, a gazdálkodás eredményeiben is. A középmezőnyben elhelyezkedő szövetkezetek az előzőekben ismertetett feladatok megoldásával gyorsuló ütemben közeledhetnek & jókhoz. Ehhez jelentős segítséget adnak és kell is. hogy adjanak az utóbbi Időben kialakult termelési rendszerek rendszergazdái, a szövetkezetek társulásai és mindenekelőtt a területi szövetségek. Moharos József g TOT elnökhelyettes# Fagy, szélvihar, jégverés, árvíz— ötvennyolc millió forint növényi kártérítés a megye gazdaságainak (Tudósítónktól) A mezőgazdaságra rapszó- dikus volt az év eddigi, időjárása — ezt tükrözi az Állami Biztosító Szolnok megyei Igazgatóságának nyárutói mérlege. A kárbecslők mér februárban megkezdték munkájukat, hisz a repcevetések jórészét súlyosabb fagykár érte. Szokatlanul korán, április 18-án már jégeső hullott, amelyet további tizenkét „jeges” nap követett. A legtöbb jégverés májusban júniusban és júliusban volt, aminek következtében húszmilliós kár érte a nagyüzemi gyümölcsösöket, szántóföldi kultúrákat, kertészeti növényeket. A fegyvernek! Vörös Csillag Tsz-ben például 300 hektár gyümölcsös szenvedett jelentékeny kárt, s csaknem ilyen nagyságú területet tépázott meg a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban is. A jégesővel kísért zivatarokat többször száraz, vihar váltotta fel. A homokverés és a szélvihar által sújtott gazdaságok is megközelítőleg húsz milliós kártérítést kaptak az Állami Biztosítótól. Az elemi csapások sorozatát a tiszai árvíz tetézte. A tartós, több mint kéthónapos áradás 33 tsz és egy állami gazdaság földjén pusztított. A keletkezett árvízi kár ötven százalékos térítése elmén harmincmillió feríntot kaptak kézhez a gazdaságok. A legnagyobb veszteség a tószegi Dózsa Tsz-t érte. A jórészt árterületen gazdálkodó üzem hét és fél millió forint kártérítési összeget kapott. Noha az időjárás a nyár végére „megszelídült”, a tavalyinál mégis 16.1 százalékkal nagyobb összeget fizettek ki növényi kártérítésre. Nagyobb termés olcsóbban Szovjet gyártmányú gépekkel Tervezés társadalmi munkában A vezetés színvonala
