Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-18 / 218. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. szeptember 18. Nagyüzem Brüsszelben A Közös Piac brüsszeli főhadiszállásán a szoká­sosnál is jóval nagyobb a sürgés-forgás — gyakor­latilag egyidőben tárgyalt, illetve tárgyal a szervezet kilenc tagországának összesen huszonhét minisztere. A kilenc külügyminiszter egynapos megbeszé­lést tartott, de a rövid, annál zsúfoltabb program során valóban lényeges témákat vitattak meg. Szó esett arról a görög kérdésről, érvényesítsék az EGK és Athén között már megkötött, de a junta hatalom­ra jutása után felfüggesztett társulási szerződést. Bár a szerződés jelentős részében gazdasági természetű, mégsem véletlen, hogy a külügyminiszterek elé ke­rült. A kérésnek számos olyan politikai oldala van, amelyet az új fejlemények fényében kellett meg­vizsgálni. Valószínű, hogy éppen a politikai okok késztetik arra a kilenceket, hogy a görög társulási szerződést megújítsák. Bár túlzás lenne a Közös Piacot valamiféle egy­értelműen Amerika-ellenes blokknak felfogni, két­ségtelen. hogy a szervezet egyes köreiben vannak tö­rekvések arra, hogy szembeforduljanak az amerikai gazdasági-politikai hegemóniával. Az a Görögország, amely az ezredesek uralma alatt a tengerentúli be­folyás eszköze volt. a polgári kormányzat — és a heves USA-ellenes kitörések — idején erősitheti eze­ket az EGK-kísérleteket. A külügyminiszterek másik fontos témája a szo­cialista országokkal kialakítandó gazdasági kapcso­latok kérdése volt. Nem lehet tudni, mi hangzott el a zárt ajtók mögött, csak annyi biztos, hogy a két­ségtelenül összetett, de annál jelentősebb kérdéscso­portot • újra szakértők tanulmányozzák, csak aztán kerül ismét a miniszteri tanács elé. A külügyminiszterit a pénzügyminiszterek kon­ferenciája előzte meg. Itt a szervezet által — ezúttal főleg Olaszország számára — kibocsátott kölcsönök módozatait vitatták meg, egyelőre eredménytelenül. A két egynapos értekezlet mellett Brüsszelben meg­kezdődött egy harmadik, háromnapos tanácskozás is: a mezőgazdasági minisztereké. Ez a konferencia már éppoly hagyományos szep­tember második felében, mint a Nyugat-Európán végigsöprő paraszt-tüntetések, amelyekre éppen a miniszteri konferencia „tiszteletére” került sor... Kalevi Sorsa finn miniszterelnök életrajza Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság miniszterelnöke, a Finn Szociáldemokrata Párt főtitkára 1930. november 21- én született Kenruuban. Ta­nulmányait a társadalmi fő­iskola újságíró szakán 1957- ben fejezte be, majd 1963- ban diplomát szerzett a tár­sadalomtudományi karon. 1959-ig újságíróként dolgo­zott, később a Tammi könyv­kiadónál lektor volt. 1959 és 1965 között az UNESCO munkatársa, 1963—1965-ben Finnország párizsi UNESCO- képviseletén dolgozott. Haza­térte után, 1965-től 1969-ig a finn UNESCO-bizottság fő­titkára volt, egyidejűleg — 1967 és 1969 között — az ok­tatásügyi minisztériumban a nemzetközi osztály helyet­tes vezetője. Diákévei óta részt vett Ka- levi Sorsa a szociáldemokra­ta mozgalomban. 1969-ben a Finn Szociáldemokrata Párt főtitkárává választották. 1970-ben választották meg először parlamenti képvise­lőnek, majd az 1972 januári választásokon már másod­szor lett a parlament tagja. A parlament mindkét tör­vényhozási szakaszában a külpolitikai bizottság elnöke volt. Kormányalakítási meg­bízása előtt Kalevi Sorsa a külügyminiszteri tárcát töl­tötte be. 1972 szeptembere óta vezeti miniszterelnök­ként a finn kormányt. Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének 1971 augusztusában Finnország­ban tett hivatalos látogatá­sakor Kalevi Sorsát a Ma­gyar Népköztársaság Zászló­rendjével tüntették ki. Tűzharc Cipruson — Ecevit döntése végleges Tel Avivba érkezett hírek szerint tegnapra virradó éj­jel heves tűzharc bontako­zott ki Cipruson a török ala­kulatok és a görög nemzeti gárda egységei között. Az ütközet során a török fegy­veres erők tüzérséget és grá­nátvetőket is felhasználtak. & Glafkosz Kleridesz cip­rusi ügyvezető elnök tegnap sajtókonferencián kijelentet­te. hogy a ciprusi probléma békés rendezésére mindad­dig nincs lehetőség, amíg a sziget egyharmada török ka­tonai megszállás alatt áll, s a ciprusi görög lakosság csaknem fele menekült. * Valószínűleg utoljára hív­ta össze kedden a jelenlegi török koalíciós kabinetet Bü- lent Ecevit miniszterelnök, aki — mint jelentettük — hétfőn bejelentette lemondá­si szándékát. A keddi kormányülésen egyébként az országnak a görög határral szomszédos térségében életbe léptetett statárium 45 nappal való meghosszabbításáról szóló ja­vaslatot vitatták meg. amely­ről csütörtökön szavaz a par­lament. A kormány ülésén Ecevit köszönetét mondott a minisztereknek „az ország érdekében kifejtett tevékeny­ségükért”. A miniszterelnök az ülés után újságírókkal kö­zölte: végleges az a döntés, hogy lemond a kormányfői posztról. Makari ősz érsek a Le Monde-nak adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy a jövő hónapban vissza akar térni Ciprusra. Nem tart at­tól, hogy újabb merényletet kísérelnek meg ellene, mert — mint mondotta — Mav- rosz görög külügyminiszter biztosította, hogy az athéni kormány két héten belül ha­zarendeli a ciprusi nemzeti gárdának mindazokat a gö­rög tisztjeit, akik részt vet­tek a júliusi összeesküvés­ben. „Forró válságprobléraiák" az ENSZ nap rendjén Kun Béláné 1890-1974 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy hosszantartó súlyos betegség után kedden haj­nalban elhunyt Kun Béláné, született Gál Irén elv­társnő, pártunk és a magyar forradalmi munkás- mozgalom régi harcosa. Kun Béláné temetése szeptember 20-án (pénte­ken) 14 óra 30 perckor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, elvtársai és tisztelői 14 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Budapest, 1974. szeptember 17-én. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Az ENSZ-közgyűlés tegnap délután megnyílt új ülés­szakán részvevő 135 tagál­lam rövidesen 3 újabb or­szággal egészíti ki sorait, amikor a Biztonsági Tanács előzetes jóváhagyásával dönt Banglades, Granada és Bis­sau-Guinea felvételéről. A nagy nemzetközi kérdé­sek sokasága szerepel az új ülésszak napirendi javaslat- tervezetében. Erre a hosszú listára most először a pa­lesztin kérdés önálió politi­kai témaként került rá. A palesztin nép problémái a legutóbbi 20 év folyamán csak érintőlegesen, a mene­kültügyek, vagy az emberi jogok kérdéseivel kapcsola- ban kerültek a világfórum elé. Az a tény, hogy ezúttal első ízben a palesztin nép önrendelkezési és önálló nemzeti léthez való jogának kérdése kerül megvitatásra, lényegében annak elismeré­se, hogy ez a közel-keleti békerendezés központi prob­lémája. Várakozás szerint ezt a témát október első fe­lében tűzik napirendre, s ebből az alkalomból most először hivatalos palesztin küldöttség érkezik majd New Yorkba. A „forró válságproblé­mák” mellett napirenden szerepel majd a nemzetközi helyzet egyik legátfogóbb témaköre, a leszerelés szá­mos vonatkozása is .Teríték­re kerül a Koreában állo­másozó amerikai csapatok eltávolításának, Kambodzsa ENSZ-képviseletének, vala­mint a fajüldöző dél-afrikai rezsim ENSZ-tagságának kérdése is. Az ülésszak első kiemel­kedő eseménye lesz Gerald Ford amerikai elnöknek ma délben elhangzó beszéde, amely az új amerikai kor­mányzat első jelentős kül­politikai programnyilatko­zatának ígérkezik. Amerikai diplomáciai megfigyelők at­tól tartanak, hogy az új amerikai elnök első ENSZ- szereplésére árnyékot vet Ford hétfői sajtóértekezletén el­hangzott nyilatkozata, amely­ben igazolni próbálta az USA chilei felforgató tevé­kenységét a törvényesen megválasztott Allende elnök meggyilkolásához vezető fa­siszta államcsíny előkészíté­sében. Kun .Béláné Nagyenyeden született 1890-ben. Középis­kolát. majd zeneiskolát vég­zett. zongoratanárnői képesí­tést szerzett. A Tanácsköz­társaság idején a Közokta­tásügyi Néobiztosságon dol­gozott. Mint pártonkívüli 1918. november 24-én részt vett a Kommunisták Ma­gyarországi Partjának alaku­ló ülésén. Kun Béla élet- és harcostársa volt, a Tanács- köztársaság leverése után hosszú éveken át a Szovjet­unióban élt és tevékenyke­dett. Különböző párttanfo­lyamokon vett részt, elvégez­te a komintern Lenin isko­láját, s 1931-től volt az SZKP tagja. 1924—1926 kö­zött a Nemzetközi Vörösse­gély központjában dolgozott. 1927—1937 között az SZKP Marxizmus—Leninizmus In­tézetének tudományos munka­társa volt. az intézet párt- szervezetében tevékenyke­dett. 1921 és 1936 között, amikor Kun Bélával a kül­földi bizottság mindenkori székhelyén tartózkodott, részt vett a KMP illegális tevé­kenységének technikai mun­kálataiban. Emberségéért, elvhűségéért emberi tulaj­donságaiért mio'->°nki tisz­telte, szerette. Tevékenységét többízben ismerték el ma­gas kitüntetésekkel, közöttük a Tanácsköztársaság Emlék­éremmel. a Munka Érdem­renddel. a Szocialista Hazá­ért Érdemrenddel és 1969- ben a Munka Vörös Zászlé Renddel. Ä Szovjetunió a fövá'bsn Is folytatja a béke és az enyhülés politikáját Andrej Gromiko nyilatkozata Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az ENSZ- közgyűlés 29. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetője New Yorkba érke­zésekor kijelentette: „nagy munkát kell végezni annak érdekében, hogy a feszült­ség enyhülése megfordítha­tatlan folyamattá váljék, és kiterjedjen az egész világ­ra”. Mint mondotta, az ülés­szak munkája a világban végbemenő rohamos változá­sok, bonyolult és időnként ellentétes folyamatok légkö­rében kezdődik. De ha ki­emeljük a nemzetközi szín­téren végbemenő események fejlődésének fő irá­nyát. nyilvánvaló, hogy a nemzetközi feszültség eny­hülése marad továbbra is az uralkodó tendencia. Ugyanakkor észre kell venni — folytatta a szovjet külügyminiszter —, hogy a politikai helyzet alakulásá­ra hatnak a negatív irányú tényezők is. Tanúsítja ezt mindenekelőtt a folytatódó fegyverkezési hajsza, amely komoly veszélyt jelent min­den népre nézve. Ugyanez mondható el a ciprusi ese­ményekről, ahol lábbal ti­porják egy szuverén állam — az ENSZ tagja — független­ségét és területi sérthetet­lenségét. Nem szedték ki a gyökerét a veszélyes közel- keleti konfliktus-helyzetnek sem. Ez ideig sem normali­zálódott teljes egészében az indokínai helyzet. A megoldatlan problémák megvitatása komoly, felelős­ségteljes megközelítést kö­vetel. E téren fontos szere­pe van az olyan államok kollektív erőfeszítéseinek, amelyek érdekeltek abban, hogy létrejöjjön a tartós és megbízható béke. Érthető, hogy az Egyesült Nemzetek szervezete — amelynek sze­repe a jelenlegi viszonyok között mindinkább növek­szik —, lényegesen hozzájá­rulhat és hozzá is kell, hogy járuljon e létfontosságú fel­adat megoldásához — mu­tatott rá Gromiko, majd ki­jelentette: A Szovjetunió — külpoli­tikai irányvonálának lenini elveihez híven — a jövő­ben is következetesen foly­tatja a béke és az enyhülés politikájának. Részünkről — mint eddig is —, nem lesz hiány jóakaratban, és abban a törekvésben, hogy gyakor­latiasan. építő módon mű­ködjünk együtt azokkal, akik magukévá teszik ezeket a magasrendű célokat. A szovjet küldöttség ebben a szellemben tevékenykedik majd az ENSZ-közgyűlés je­lenlegi ülésszakán. FORD SAJTÓÉRTEKEZLETE Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke tegnap haj­nalban a Fehér Házban saj­tóértekezletet tartott. Azok­ról az okokról szólva, ame­lyek arra késztették, hogy Nixon volt elnököt mente­sítse a bírói felelősségrevo- nás alól, Ford kijelentette: ezzel igyekezett „behegesz- teni az országon ütött sebe­ket”. Mint mondotta, úgy véli, hogy döntése helyes, megfelel az Egyesült Álla­mok legjobban felfogott ér­dekeinek. Az elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államokat jelen­leg nem fenyegeti gazdasági depresszió, Mi valóban át­éljük az inflációt és az azzal kapcsolatos nehézségeket. A nehézségekre keressük azo­kat a válaszokat, amelyek — mint remélem — segíte­nek leküzdésükben” — mon­dotta. Ma kezelődnek a SALT tárgyalások Vlagyimir Szemjonov szov­jet külügyminiszter-helyettes a stratégiai fegyverek kor­látozásával foglalkozó szov­jet—amerikai tárgyalások felújításával kapcsolatban Genfbe érkezett szovjet kül­döttség vezetője, megérkezé­se után kijelentette: a szov­jet küldöttség mindent meg­tesz a stratégiai fegyverzet korlátozására ( vonatkozó újabb egyezmény előkészíté­se érdekében, ahogyan azt előirányozta a Szovjetunió és az Egyesült Államok között létrejött megállapodás. Alexis Johnson nagykövet, az amerikai küldöttség ve­zetője derűlátóan nyilatko­zott a ma kezdődő újabb SIKERES ELLENTÁMADÁS A kambodzsai felszabadító erők sikeresen visszaverték azokat a tömeges támadáso­kat. amelyeket a Lón Nol csapatok augusztus 27 és szeptember 9 között indítot­tak . „megbékélés” fedőnév alatt. A Phnom Penh-i re­zsim arra számított, hogy hadműveletével 30—40 kilo­méterre délkelet irányba visszaszoríthatja a hazafiak egységeit a kambodzsai fő­várostól. A sikeres ellentá­madások következtében a Lón Nol csapatok több mint 100 katonát vesztettek, megbeszélésekről. A meglevő nehézségek lekicsinylése nél- kü' kijelenthetem, megvan rá az okunk, hogy optimis­ták legyünk — jelentette ki. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára hivatalos, ba­ráti látogatáson Helsinkiben tartózkodik. Képünkön: Husák Kekkonen finn elnökkel beszélget HAVANNA Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára és miniszterelnök, a kormány több tagja tegnap a havannai repülőtéren fo­gadta Pedro Rodriguezt, aki öt évet töltött a fasiszta Por­tugália börtöneiben. Az új portugál kormányzat ' szom­baton engedte szabadon Rod­riguezt. MOSZKVA Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök tegnap Moszk­vában fogadta Tadzsuddin Ahmedet, a Banglades Népi Köztársaság pénzügyminisz­terét. A felek megvitatták a két ország közötti baráti együttműködés további fej­lesztésének és szilárdításá­nak kérdéseit. TIRANA Nguyen Huu Tho. a DNFF KB Elnökségének elnöke, a DIFK tanácsadói testületé­nek elnöke vezetésével dél­vietnami küldöttség érkezett hivatalos látogatásra . Tira­nába. DAMASZKUSZ Roberto Guyer ENSZ-fő- titkárhelyettes tegnap a Szí­riái vezetőkkel folytatott tár­gyalásai befejeztével vissza­utazott New Yorkba. Egy szíriai kormányszóvivő köz­lése szerint Guyer a szíriai vezetőkkel a csapatszétvá­lasztási egyezmény kisebb megsértéseiről tanácskozott. BONN Háromnapos hivatalos lá­togatáson Nyugat-Németor- szágban tortózkodik Giulio Andreotti olasz külügymi­niszter. Megérkezésekor nyu­gatnémet kollégája. Georg Leber üdvözölte. Kedden dél­előtt a két miniszter megbe­szélést tartott „általános ka­tonapolitikai kérdésekről”. BELGRAD Joszip Broz Tito jugoszláv államfő a hétfői és a keddi napot Zágrábban töltötte, ahol megtekintette a nemzet­közi árumintavásárt. Tito el­nök meglátogatott több kül­földi pavilont. így a Szovjet­unió és az NDK, valamint több el nem kötelezett és nyugati ország kiállítását. LIVORNO Az olasz kikötőmunkások szakszervezete felszólította a dolgozókat, hogy két napig bojkottálják a chilei hajókat. A szakszervezet ezt az intéz­kedést a chilei hazafiaknak és demokratáknak a fasiszta tábornokok elnyomása ellen folyó harcának támogatására hozta. MOSZKVA (Sztane Potocsar vezérez­redesnek, a Jugoszláv Nép­hadsereg vezérkari főnöké­nek meghívására tegnap hi­vatalos baráti látogatásra Belgrádba érkezett Viktor Kulikov hadseregtábornok, a szovjet fegyveres erők vezér­kari főnöke, a honvédelmi miniszter első helyettese. J

Next

/
Thumbnails
Contents