Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-17 / 217. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. szeptember 17. Az ötéves terv meghatározó esztendeje f írta: T. Szokolov, a Szovjetunió Állami Teivbizotteágának első elnökhelyettese Várna: dokkok és kiköld A szocialista Bulgáriát joggal nevezik tengeri nagy­hatalomnak. Az ENSZ sta­tisztikai évkönyvei arról ta­núskodnak, hogy a bolgár hajóépítő ipar fejlődésének ütemével az elsők közé ke­rült a világon. A bolgár ha­jók — szerkezetük kiválósá­ga, tengerjáró-képességük és automatizált irányításuk eredményeként, a legismer­tebb európai hajógyárak termékeivel is felveszik a versenyt. Szívesen vásárol­ják őket olyan „tengeri far­kasok” is, mint Anglia és Norvégia. Bulgária büszkesége — négy hatalmas hajógyára. Sikeresen dolgozik a Duna melletti Rusze városában épült hajóépítő- és javító üzem. amely tolóhajókat, önjáró uszályokat, tartály­hajókat és ötezer tonna te­herbírású teherhajókat gyárt. A többi hajógyár közepes tonnaterhelésű hajók, köny- nyű- és sporthajók, mentő­hajók építésére szakosodott. A bolgár hajóépítő ipar legnagyobb létesítménye a várnai „Georgi Dimitrov” Hajógyár. A modem fel­szereléssel ellátott nagyüzem dokkjai hatalmas óceánjá­rók építésére is alkalmasak. Szakmunkások a VDK-nak Szovjet építészek tervei alapján épül a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban egy mezőgazdasági gépész­képző szakiskola, ahol éven­te ezer szakmunkás tanul­hat. Három másik szakkö­zépiskola is épül szovjet közreműködéssel — építő­ipari, bányászati és kohá­szati. A Szovjetunió úgy is se­gíti a demokratikus Viet­nam szakmunkás- és ká­derképzését, hogy fogadja a fiatalokat. Az utóbbi évek­ben mintegy 3600 vietnami tanult szakiskolákban és technikumokban, és 1976 vé­géig további 8000 vietnami fiatal kap szakképzést szov­jet iskolákban. Ha Bagdadban, Teherán­ban, vagy Kelet más keres­kedelmi csomópontján Ma­de in Czechoslovakia felira­tú szőnyeget látunk, hamar lehűtik csodálkozásunkat. Megtudjuk, hogy nem kivé­teles és nem meghökkentő esettel találkoztunk, hanem egészen mindennapival. Ezek a szőnyegek nagy sikert aratnak a szőnyeg ős­hazájában — Keleten. Amikor Európa először figyelt lel Marco Polo, a híres ve­lencei, aki a tizenharmadik században Ázsia javarészét bebarangolta, bőven írt Ke­let szőnyegeiről. A spanyol, a holland, a francia és az angol kereskedőhajók kara­vánjaival kezdett a költsé­ges holmi. Európába áramla- ni. ,A kereszteslovagok zsák­mánya közt is sok szaracén szőnyeg akadt. A szőnyeg ekkor a fény­űzés jele és eszköze volt Nyugaton, olyasmi, mint egy drága kép, vagy valami ék­szer. Szépségén kívül szigo­rúan véve csak a huszadik században fedeztük fel egyéb értékeit és tulajdonképpen csak ekkor kezdtük használ­ni. A nomádoktól a laboratóriumokig A kéziszövőszék, amelyen a klasszikus keleti szőnyeg készült, évszázadokon át szinte semmit sem változott. Szembetűnő különbséget csak a nomádok keskeny, könnyen szétszedhető és hor­dozható szerszáma és a vá­rosi manufaktúrák tökélete­sített szövőszékei között ta­lálunk. Egyikre a vándor­élet, a másikra a letelepe^ A szovjet nép hozzá­fogott a kilencedik öt­éves terv meghatározó, negyedik esztendejére előirányzott népgazda­sági tervek végrehajtá­sához. A kilencedik ötéves terv három esztendejének idősza­kában csupán a nemzeti jö­vedelem növekedése túlszár­nyalta a háború előtti 1940- es esztendő teljes nemzeti jövedelmét. A termelési álló­alapok 26 százalékkal gyara­podtak. Lakásépítkezésre 3 milliárd rubellel többet for­dítottak, mint amennyit az ötéves terv előirányzott. Har­mincnégy millió dolgozó ke­rült jobb lakáskörülmények közé. A lakosság reáljövedel­me három év alatt 13,5 szá­zalékkal emelkedett. Az ipari termelés növeke­dése 23,1 százalék volt. Több mint 9 ezer új gyártmány­fajta soro^ptgyártását vezet­ték be. A termelés technikai színvonalának növekedése folytán a Szovjetunió külke­reskedelmében nagyobb lett a gépek és berendezések ex­portjának hányada. Az elmúlt esztendőben csu­pán a mezőgazdaságban 72 milliárd rubelt ruháztak be, 2,5 milliárddal többet, mint amennyit erre az idő­szakra az ötödik ötéves tervben előirányoztak. Az ipari dolgozók jelentős sikereket értek el az ötéves terv döntő, harmadik évé­ben. Az ipari termelés vo­lumene 1973-ban 7,3 száza­lékkal nőtt, szemben a terv­ben előirányzott 5,8 száza­lékkal. Az ipari és a mezőgazda- sági termelés, valamint a társadalmi munkatermelé­kenység növekedése a szov­jet nép jólétének és életszín­vonalának emelkedéséhez ve­zetett. Távol-Kelét, Szibéria, Közép- és Dél-Urai, Kazah­sztán és Közép-Ázsia terme­lési ágazataiban emelkedett dett emberek életformája nyomta rá a bélyegét. A klasszikus keleti sző­nyeg főleg gyapjúból ké­szül, csak a színpompásabb darabokon jutott nagyobb szerephez a pamut, a len, a selyem és a kender. Egészen a múlt század derekáig ter­mészetes festékanyagoktól eredtek a színek: ezek re­ceptjei a kézműves titkos örökségeként apáról fiúra szálltak. A szintetikus fes­tékek forradalma azonban áttörte a hagyományt. Azóta a színek tartósab- bak. A modern ipari termelés a gépi szövőszékek felta­lálásával és tökéletesítésével lendült fel. Első megoldása Jacquard-tól, egy lyoni mű­szerésztől származik, de ma már sok attól elütő konstruk­ciót is készítenek. Századunk ötvenes évei­ben a kémia másodszor is beleszólt a dologba és mű­szálaival alaposan megin­gatta a gyapjú hatalmát. E forradalmi változások mind jó talajra hullottak a rajeci szőnyegszövődében, amelyet 1910-ben alapítottak és annak idején „Rajeci Posztógyár”-nak keresztel­tek el. Jelenleg mint a Zi- linai Nemzeti Vállalat gyár­egysége vívja ki a szakér­tők elismerését és a fo­gyasztók bámulatát bel- és külföldön. Többek között a szőnyeg őshazájában — Keleten. A rajztól az u'olsó csomóig Rajec különböző eljárá­sokkal készít szőnyeget. PS—IB típusú jacquard-gé- pein, amelyekéi az NDK­a bérminimum, valamint a középkeresetű dolgozók bére és illetményei. Az Ural észa­ki kerületeiben dolgozók szá­mára körzeti bérpótlékot ve­zettek be. Egy sor iparágban megnövelik az éjszakai mun­káért járó pótlékokat. Mindez kétségtelenül je­lentős eredmény. Az ötéves terv harmadik, döntő eszten­deje fontos szakasz volt az SZKP XXIV. kongresszusán hozott határozatok megvaló­sításában. Az új terv fontos tulajdon­sága, hogy a gépgyártás, a vegyi- és a petrolkémiai és a gázipar1 gyorsabb nö­vekedési üteme, valamint a legprogresszívebb ter­mékfajták gyártásának el­sődleges növelése révén to­vább javul az ipari terme­lés szerkezete. Az 1974. évi terv nagy fi­gyelmet fordít a tüzelőanyag- és energetikai ágazatok fej­lesztésére. A villamosenergia termelése eléri a 975 milliárd kilowattórát. Az ország tü­zelőanyag-mérlegében a kő­olaj és a gáz hányada 64,8 százalékra emelkedik. A szénkitermelés eléri a 679 millió tonnát. 1974-ben több mint 4 ezer új gép, berendezés és mű­szer gyártását vezetik be. Az élenjáró technológia alkal­mazása, a termelési folya­matok gépesítése és automa­tizálása terén 540 tervfelada­tot, köztük 80 új technológiai eljárás bevezetését irányoz­ták elő. A termékek önkölt­ségcsökkentése révén körül­belül 2,5 milliárd rubel meg­takarítást érnek el. Az 1974-re kitűzött felada­tok között szerepel a mező- gazdasági termelés anyagi­műszaki bázisának további erősítése. Csupán ennek a gazdasági ágnak a fejleszté­sére csaknem 28 milliárd ru­belt fordítanak, ami az ösz- szes népgazdasági beruházá­soknak 27 százaléka. Az 1973-as esztendőhöz ké­pest a mezőgazdaság 8,9 beli TEXTIMA vállalat szál­lított, 200, 250 és 300 cm széles szőnyegeket szőnek. Három réteget' csomóznak egymásra; csak az utolsó ré­teg hordozza a tulajdonkép­peni szőnyegmintát. A szőnyegkészítés milli­méterpapíron kezdődik, a tervező arra rajzolja a min­tát, majd, minden részletét kifesti. A jacquard-gépeket e rajz alapján lyukkártyák vezérlik. Így készül — harminc szá­zalék gyapjúból, a többi mű­szál a PÓLÓM és a MAGÚ­RA márka. A visszájukat ra­gasztóval tömörítik, hogy meg ne nyúljanak a padlón és a mindennapos igénybe­vételnek tartósan ellenáll­janak. A szőnyegek királya A szőnyegek királya, a KORAS, másképpen készül. Minden egyes művelet tu­lajdonképpen két egymás­hoz lapult szőnyeget sző egyszerre; szőrükkel befelé, egymás felé fordulnak a gé­pen, csak egy közöttük len­gő kés metszi az együttszőtt párokat ketté. A KORAS a már említett TEXTIMA gyár másik géptípusán ké­szül. A KORAS SZUPER évi 40 000 négyzetméterének ki­lencven százaléka jut a Kö­zel-Keletre. Libanon, Egyip­tom, Szaúd-Arábia, Szíria, Irak, sőt, maga Irán is, mint a klasszikus keleti szőnyeg méltó versenytársát fogadja a csehszlovák szőnyegeket. Rajec ezenkívül még sok­féle típust gyárt és sok más országnak szállít, vannak norvég, nyugat-német, oszt­rák ügyfelei. A PAMIR évi 160 000 négyzetméter szov­jet megrendelésre készül. Számos új típus a közeljö­vőben kerül piacrat százalékkal több traktort, 11,2 százalékkal több te­herautót, 12,1 százalékkal több mezőgazdasági gépet kap; lényegesen megnövek­szik a nagyteljesítményű — K—700 és K—701, T—150, MTZ—80 — traktorok szál­lítása. Gabonakombájnokból csakis új gyártmányokat — „Nyi- va”, „Kolosz” és „Szibirjak” — kap a mezőgazdaság. Az 1974. évi terv előirány­zata szerint húsból több mint 1 millió tonnával, tejből pe­dig csaknem 5 millió tonná­val többet kell termelni az 1973. évi szintnél. Több ál­lattenyésztési komplexumot és baromfigyárat helyeznek üzembe, mint az elmúlt években. A gazdaságokban 1973-ban több és jobb minőségű ta­karmányt takarítottak be, mint az előző években. Az állami iparvállalatok 1973-ban 30,4 millió tonna kombinált takarmányt szállí­tottak. A kombinált takar­mányok előállítását 1974-ben 3.4 millió tonnával növelik. 1974-re a fogyasztási cik­kek termelésében elsődleges növekedési ütemet irányoz­nak elő. Míg az „A” cso­portban a termelés 6,6 száza­lékkal emelkedik, addig a „B” csoportban a növekedés 7.5 százalékos. A termelés az élelmiszer- iparban 7,8, a húsiparban 8,4, a teljes tejtermékek előállításában 7,5, a hal­iparban 7,1 százalékkal emelkedik. A kulturális rendeltetésű és háztartási cikkek termelése 10 százalékkal emelkedik. Gyors ütemben növekedik a gyapjú- és selyemszövetek, a nem szőtt textíliák, a köt- szövött alsóruhák, a divatos szabású cipők gyártása. Az 1974. évi tervben egy sor új intézkedés szerepel a szovjet nép jólétének növelé­sére. E célra, egy évre le- ~bnntva, 15,8 milliárd rubelt fordítanak, szemben a nyol­cadik ötéves tervben fel­használt 10 milliárd rubellel. A társadalmi fogyasztási alapok összege 1974-ben 82,5 milliárd rubel. A la­kosság egy főre számított reáljövedelme 5 százalék­kal emelkedik. Az 1974. évi terv a legna­gyobb figyelmet az ország keleti kerületeinek fejleszté­sére fordítja. Az 1974. évi terv fontos sa­játossága a külkapcsolatok további bővítése, elsősorban a testvéri szocialista országok­kal. Hőerőművek futószalagon A Don-parti Rosztovban áramot és hőt termel az új hőközpont, amely 400 000 kilowattos teljesítményével a nagy létesítmények közé tartozik. Az eddigi 760 ön­álló kazánház helyett az új erőmű egymaga ellátja forró vízzel a 800 000 lakosú vá­rost, ezen kívül turbinái több mint 2 milliárd kilo­wattóra áramot adnak az állami energiahálózatba. A rosztovi hőközpont a „futószalagon” épülő ilyen jellegű létesítmények első példánya. Az egyik moszk­vai kutatóközpont azt java­solta, hogy a leendő hőerő­művek elemeit állítsák elő gyári körülmények között, sorozatban, így a helyszínen csak szerelni kell. A soro­zatgyártás itt is bevált: a rosztovi - hőerőmű első rész­legét 13 hónappal előbb üzembe helyezhették, mint ha a hagyományos módon építik. Ez pedig önmagában 3 millió rubel megtakarítást jelent. Más nagy városokban is megkezdték az új mód­szerrel készülő hőerőmű­nek építését. Csehszlovák szőnyegek — Keleten Űrhajó és üstökös találkozása? szolgáltasson. A jelenleg leg. általánosabban elfogadott üs­tökös-elmélet értelmében az üstökösnek a legfontosabb (de egyúttal legkevésbé is­mert) része a mag. Bár su­gara csak néhány kilométer, mégis ez termeli mindazt az anyagot, amelyet a messze ellátszó uszályban tündököl­ni látunk. Ez pedig akkor történik, amikor az üstökös napközeibe jut és a mag felmelegszik. A csillagászok többsége magáévá teszi a magnak azt a modelljét, amely szerint a mag egy „porral szennyezett jéghegy­hez” hasonlítható. A mag­ból kilépő vízmolekulák eset­leg egy vízgőzből álló légy kört alkothatnak az üstökös körül. Ha ez bekövetkeznék, akkor már az „üstökösök meteorológiájáról” is beszél­hetnénk. A Keleti-tenger észtorszá­gi szakaszain zátonyok, szir- tek, homokpadok nehezítik a hajózást. De a gyakori köd is akadályozza a biztonságos vízi közlekedést. A partvi­dék legveszélyesebb helye a tallinnmadali zátony, amely a tallinni kikötőbe tartó ha­jók útjába esik. Régebben e helyen jelzőhajó horgony­zott a vízen, amelynek azon­ban télen vissza kellett vo­nulnia a jól védett kikötőbe. Most különleges alapozású modern világítótornyot épí­tettek ezen a fontos tenger- hajózási ponton. Az új, sze­mélyzet nélküli világítóto­rony 31 méterrel emelkedik a víz szípe fölé. Fény- és hangjelző berendezéseit Tal- linnból távirányítással mű­ködtetik. Jelenleg még Die­sel-motorok hajtotta gene­rátorok látják el villamos energiával, de a közeljövő­ben izotópgenerátorok ter­melte atome,nergia-üzeműre állítják át a világítótornyot. Vall a sztratoszféra Már régebben tudtuk, hogy a légkörnek a sztratoszféra feletti tartományaiban (a mezoszférában és a felette következő termoszférában) többféle nitrogénoxid for­dul elő. közöttük a nitro- génmonoxid is. Sok kutató­nak azonban az volt a véle­ménye, hogy a légkörnek olyan aránylag alacsony ré­szében, amilyen a sztratosz­féra, a nitrogénmonoxid leg­feljebb annyira csekély mennyiségben van jelen, hogy kimutatása vagy ép­penséggel mennyiségi meg­határozása rendkívül nehéz feladat. Az infravörös' színkép- elemzés lehetővé tette en­nek a feladatnak a megol­dását. A kutatók olyan vizs­gálatról számoltak be, amely a sztratoszférán belül meg­határozta a nitrogénmon­oxid mennyiségét. A szám­szerű eredmény az, hogy a sztratoszféra különféle ma­gasságú rétegeiben (11 és 55 kilométer között (a nitro- génmonodix. részecskesűrű­sége százmillió molekula köbcentiméterenként. A szer­zők rámutatnak, hogy ma­gában a sztratoszférában je­len kell lennie valamilyen olyan meteorológiai folya­matnak, amely állandóan nit- rongénmonoxidot termel. FONALNEMEStTÖ £S SZŐNYEGSZÖVŐ HSZ. cérnázó részlegéhez felvesz 14 éven felüli nőke i A betanulási időre óradíjat, azt kővetően teljesít­mény utáni darabbéres keresetet biztosit. Jó kereseti lehetőség. Minden második szombat szabad Kedvezményes étkeztetés. Vidékieknek útiköltségei térítünk. Jelentkezni lehet: MEZÖTŰR, Sallai u. 11. szám alatt, a személyzeti vezetőnéL t Világítótorony atomenergiával Az amerikai űrkutatás s szervezete komoly formában ; foglalkozik azzal a tervvel, 1 hogy már a közeli években I egy űrkutató eszközt indít i útnak valamelyik fontosabb í üstökösnek a meglátogatásé- t ra. az úgynevezett „intercep- í ciós küldetésre”. i Sajonos, a Kohoutek-üstö- * kössél kapcsolatban az in- 1 tercepció tervét rém tudták • megvalósítani, mert hosszú i időre van szükség, amíg ( egy űrhajó eljut a Naprend- ( szer belső részéig előnyo- j múlt üstököshöz. Erről tehát j lekéstünk. Valószínűleg az » Encke-féle, vagy a Halley- ] féle üstökös legközelebbi [ visszatérése ad majd alkal- j mat az első üstökös-inter- ] cepció végrehajtására. j A találkozás eevik feladata : volna, hogy az üstökös mag- i várói közelebbi adatokat 1

Next

/
Thumbnails
Contents