Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-14 / 215. szám
1974. szeptember 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlése Szolnokon Nem magánügy a művelődés (Folytatás az 1. oldalról.) rajzosok hasznosan működnek együtt a rokon szakterületek képviselőivel, — ezért köszöntötte a vándorgyűlés szociológus és történész vendégeit. Dr. Ortutay Gyula beszélt arról is. hogy a magvar néprajz mindig érdeklődést tanúsított a nemzetközi tudományos élet eseménvei iránt. A nemzeti és a nemzetközi jelleg egysége jellemző ma is néprajzkutatásunkra. Ennek egyik kifejezőié a külföldi tudósok részvétele ezen a tanácskozáson. Beszéde befejező részében örömmel nyugtázta, hogy a Magyar Néprajzi Társaság munkája iránt soha nem volt ilyen széles körű országos érdeklődés. mint manapság. Mindennek egyik megnyilvánulása az. hogy erre a vándorgyűlésre negyvenhat előadás készült el. és sokan jelezték előre, hogy részt kívánnak venni a szakmai vitákban. Az elnöki megnyitó után került sor a „Faluk. A paraszti műveltség regionális tagozódása” című témakörben az első vitaülésre. Az ebéd után a „Mezővárosok” témakörben folytatta tanácskozását a vándorgyűlés. Mindkét téma termékeny vitát váltott ki. a nap folyamán harminc szakember fejtette ki véleményét. Este a programon kívüli kutatási beszámolók sorában került sor a kanadai Nemzeti Múzeumnak — a kutatásban magyar szakemberek is közreműködtek — a kanadai Békevár első világháború előtti magyar telepesei körében végzett néprajzi-szociológiai felmérés bemutatására. Az első nap tapasztalatai szerint eredményekben gazdag lesz a Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlése. Örömmel nyugtázzuk, hogy ebben hatékony szerep tulajdonítható megyénk muzeológusainak. A házigazda tisztének betöltésén túl háDr. Ortutay Gyula akadémikus elnöki megnyitóját tartja rom kötetben előre megjelentették a vándorgyűlés előadásait. így azok meghallgatásával nem telik idő. hanem csak az érdemi vitával. Figyelemre méltó tanulmányokat is jelentettek meg az említett kötetekben. Füvessy Anikó, a Szolnok megyei Néprajzi Atlasz néhány tanulságát; dr. Selmeczi László a nagykunsági nomád települési struktúrát; Győrffy (Tudósítónktól.) A Thököly úti öregek otthonának kellemes hangulatú ebédlőjében találkoztak tegnap délután a szolnoki Járműjavító kocsiosztálya ke- rékötő brigádjának tagjai az otthonba járó öregekkel. A brigád kapcsolata 1973. januárjában kezdődött az intézménnyel, a 900 éves Szolnokért mozgalom egyik pontjaként vállalta ugyanis a brigád az öregek otthonának rendbehozását, otthonossá tételét. Kocsis András brigád- ' vezető elmondta, hogy közel hétszáz társadalmi munkaórát doglozott a tizenöt tagú brigád az idős emberekért. Kezük munkája nyomán vált a régi lakóház csinos otthonná. Rendbe hozták az épületet, polcokat készítettek, festettek, mázoltak, parkosították a ház környékét. A tegnapi találkozáson a brigád uzsonnával kedveskedett az egyedülálló öregeknek. És hogy az összejövetel még emlékezetesebb maradjon a hegedű is előkerült és a húrjain felcsendülő dallamok mosolyt és könnyeket csaltak az arcokra. Szolnok megyei mérnökök találmánya Kivonja a vízből a gázokat A krónika jónéhány titokzatosnak tűnő robbanást jegyzett fel az elmúlt években. Az esetek szinte mindenütt a vízzel voltak kapcsolatosak. Békéscsabán például a városi víztoronyban történt elemi erejű robbanás, amely emberáldozatot is követelt. Néhány helyen a fürdőszoba repült a levegőbe, vagy a konyha rongálódott meg, noha vezetékes gáz egyik lakásban sem volt. A több irányú vizsgálat egyértelműen kiderítette, hogy a súlyos esetek egy ugyanazon okra vezethetők vissza, az ivóvízzel együtt keveredő és feltörő metángáz a tettes. A vízcsap megnyitása után a kifolyó vízzel áramló metángáz ha a levegőben eléri az 5—15 térfogat százalékot, máris robban. A feladat tehát adva van. A hasonló esetek megelőzése érdekében meg kell oldani a méylfúrású kutakból a vízzel együtt feltörő metángáz szétválasztását és semlegesítését, mielőtt az behatolna a lakásokba, víztárolókba. Igenám, csakhogy a felszínre hozott ivóvíz gázta- lanítására még világviszonylatban sincs módszer. Ez arra késztette az Országos Vízügyi Hivatalt, a Békés megyei Tanácsot, valamint a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot, hogy közös országos pályázatot írjon ki a téma megoldására. (Az OVH partnere azért Békés megye, mert ezen a területen leggyakoribb a gázos víz és az ebből adódó baleset.) A pályázat iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Elküldte munkáját két fiatal Szolnok megyei mérnök is, Hegedűs László, a szolnoki Volán 7-es Vállalat műszaki fejlesztési csoportjának vezetője és Deák Miklós, a Tisza Cipőgyár vegyipari gépészmérnöke. A több tucat pályázó közül az előkelő 30 ezer forintos harmadik díjat nyerték el. A pályaművet „csiga” jeligére küldték be, de az elfogadott terv gyakorlati végrehajtása már szinte rakéta gyorsasággal történik. A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat felismerte a fiatal alkotópár munkájában rejlő nagy lehetőséget, a pályamunka célszerűségét és tökéletességét, máris megkezdték az első ivóvíz gázta- lanító berendezés építésének előkészítését. A kivitelezéshez szakértői közreműködőként felkérték a két mérnököt. Lajos a Nagykunság török uralom alatti településhálózatát; Szabó László a re- dempció hatását a Jászság kultúrájára; Szabó István a jászdózsai Kiss-család nyolc generációját; Kaposvári Gyula Szolnok mezőváros ipari és kereskedelmi vonatkozásait; Bellon Tibor a karcagi tanács XVIII—XIX. századi irányító szerepét; Lukács Pál KSH megyei igazgatóságának vezetője pedig a Szolnok megyei tanyarendszer jelenét és jövőjét elemezte. A néprajzi vándorgyűlés résztvevői ma délelőtt néprajzi és kultúrtörténeti filmeket tekintenek meg. majd megnézik a Galériában rendezett kiállítást, s ellátogatnak a tabáni városrészbe is. Ma délután a „Tanyák” témakörben lesz vitaülés. Este hatkor zárul a tudományos tanácskozás. Vasárnap a vándorgyűlés résztvevői tanulmányi kiránduláson vesznek részt a Jászságban, a Tisza II. vízlépcsőnél és Karcagon. & Dr. Ortutay Gyula akadémikus tegnap dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára, dr. Hegedűs Lajos megyei tanácselnök, Sipos Károly megyei tanácselnökhelyettes és Túróczi Fe- rencné, a városi pártbizottság titkára társaságában látogatást tett a szolnoki Városi Tanácsnál, ahol Kukri Béla városi tanácselnök tájékoztatta a megyeszékhely életéről, jubileumi készülődéséről és átadta neki „A 900 éves Szolnokért” emlékplakettet. (S. B.) Szolnokon ft r 0 Eva, Éva! A közeljövőben az Irodalmi Színpad néhány vidéki városban szerepel az elmúlt évadok legsikeresebb produkciójával. Szeptember 15- én, vasárnap az esztergomi művelődési központban adják elft a társulat művészei a Szabó Lőrinc műveiből összeállított Tücsökzenét. — Másnap Székesefhérvárott, a Vörösmarty Színházban este hét órakor az „Ó Éva, Éva!” című produkció kerül műsorra. Szeptember 17-én pedig a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban vendégszerepeinek a népszerű fővárosi művészek Az eszmélet című „József Attlia-lexikonnal”. — Ugyanezt a műsort 26-án a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában, 27-én pedig a mátészalkai Zalka Máté művelődési központban ismétlik meg az Irodalmi Színpad művészei. A diósgyőri Bartók Béla művelődési központban szeptember 2-án, a szolnoki Ság- vári művelődési központban pedig 24-én este az Ó Éva, Éva! című összeállítást ismerhetik meg a budapesti előadóművészek tolmácsolásában a vidékiek. Az Aprítógépgvár dolgozóinak továbbképzéséről A Központi Bizottság határozata a közművelődés fejlesztéséről — többek között — kimondja: „A folyamatos és állandó művelődés szükségességének felismertetésében kulcsszerepe van a munkahelyi vezetésnek. A szakminisztériumok szerezzenek érvényt annak az elvnek és gyakorltanak, hogy a munkahelyeken a vezetéssel járó kötelezettségek közé tartozzék a dolgozók művelődésének segítése.” Korántsem lehet tehát magánügynek tekinteni a művelődést, üzemeinkben is hat- natós intézkedéseket kell tenni ennek érdekében. Hogy milyeneket? Általános irányelveket lehet adni, de mindenhol a helyi sajátosságok a mérvadók a gyakorlati intézkedések kidolgozásában. Ügy, miként a jászberényi Aprítógépgyárban. Az ottani üzemi pártbizottság kezdeményezésére már korábban felmérték, hogy hányán nem végezték el az általános iskolát. Bár az összlétszámhoz viszonyított arány jóval kedvezőbb volt, mint a KGM- hez tartozó néhány nagyvállalatnál, mégis kihelyezett általános iskolai tagozatot szerveztek tavaly az üzemben. Arra hivatkoztak-, hogy egy olytjn vállalatnál, ahol egyedi gépeket gyártanak, s ahol a munkások 70 százaléka szakképzett, ott az általános iskolát nem végzettek 26 százalékos aránya is megengedhetetlen. Ösztönzésül ezer forint jutalmat adtak annak, aki elvégezte az általános iskolát. Középiskolánál kezdeni Az Áprítógépgyár dolgozóinak műveltségi szintjét és igényeit elemezve a mozgalmi és a gazdasági szervek az idén arra a következtetésre jutottak, hogy az oktatás segítését a középiskolánál kell kezdeni. Az általános iskolát nem végzettek aránya most már minimális, s ezek a dolgozók többnyire, idősebbek, nehezen foghatók a tanulásra. Ugyanakkor a fiatalabb nemzedékben megvan a tanulási vágy, — szeretnének érettségi bizonyítványt szerezni. Ezért az idén kihelyezett gimnáziumi tagozatot szerveztek a gyárban. Any- nyian jelentkeztek, hogy két eiső osztályt is kellett szervezni. Nemcsak esy út van Harminckétezer forintba kerül, — a vezetők szerint mégis megéri. Jó tanulási feltételeket igyekeznek teremteni, — korszerű tantermet alakítottak ki. Azt remélik, hogy a munkások képzésére fordított energia és az anyagiak bőven kamatoznak majd, hiszen szélesebb látókör birtokában a teremlési és a társadalmi tevékenység is gyümölcsözőbb. A munkásoknak is előnyös a tanulás. Az érettségi után például a szakmunkásbizonyítvány birtokában különbözeti vizsgával technikusi képesítést szerezhetnek. A munkások műveltségének növelésére nemcsak egy út van. A kihelyezett középiskolai tagozat mellett gondoskodni kell alapismereti ismereteket felújító, azokat korszerűsítő képzésről is. A villanyszerelők tanfolyamát nemrég fejezték be az üzemben. Most a forgácsolók továbbképzése kezdődött harminckét résztvevővel. Az Aprítógépgyár vezetői kihasználják azokat a lehetőségeket is, amelyek a kapukon kívül adódnak. A Hűtőgépgyárral együttműködve például műszaki rajztanfo- lyamot szerveznek. Segítik a különböző intézetek esti, illetve levelező tagozatán való részvételt. A jászberényi erősáramú szakközépiskolában például szerveznek gépészeti szakközépiskolai osztályt. Húszán jelentkeztek oda az üzem vezetőinek egyetértésével. Tizenhármán a dolgozók szakközépiskolájában szeretnék tanulmányaikat folytatni. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolára is többen jelentkeztek, A különböző irányító posztokon állók ismereteinek gyarapítására is gondoltak. A KGM Szakoktatási és Módszertani Intézetével együttműködve szervezik továbbképzésüket. Nem féloldalasán Az Aprítógépgyárban jog^ gal tartják azt, hogy a politikai ismeretek gyarapítása nélkül féloldalas lenne a munkások képzése. Ezért az említettek mellett minden lehető módon (például a TIT- tel együttműködve szervezett munkásakadémiákkal) való ismeretgyarapítás közben elsődleges fontosságúnak tartják a párt- és tömegszervezeti oktatást. A párttagságnak mintegy 80 százaléka rendszeresen részt vesz a po- litikai képzésben. Körülbelül 15 százaléka már esti egyetemi, 40 százaléka pedi^ marxista középiskolai végzettséggel rendelkezik. Eredményes a tömegszervezeti oktatás is. A műszakbeosztások miatt az Aprítógépgyárban is gondot jelent mind a szakmai, mind a politikai képzés zökkenőmentes szervezése. A vezetők szerint mégis megéri a fáradtságot, mert bőven kamatozó befektetésről van szó. Simon Béla Kiváló katona Vállalata is büszke rá Kocsis András őrvezető, a néphadsereg kétszeres kiváló katonája fekete, kemény kötésű fiatalember. Szakmája géplakatos, a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban érettségizett, és bevonulása előtt a Volán 7. számú vállalatának jászberényi kirendeltségén volt gépkocsivezető. Közben ugyanis a gépjárművezetői jogosítványt is megszerezte. — Szülőfaluját, Jászfelsőszentgyörgyöt nagyon szereti, ott végezte a KISZ-alapszervezetben mozgalmi munkáját is. Amikor csak teheti, hazalátogat családjához és feleségéhez. Minthogy kiváló katona, erre gyakran megvan a lehetősége. — Azt hiszem, a katonák többsége nem azért igyekszik elérni a kiváló címet — mondja rövid töprengés után Irány Tallinn! Irány Verőce! Utaznak a fiatalok A Szolnok megyei KISZ- bizottság kezdeményezésére 11 napos tallinni utat szervez az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Azok a fiatalok vesznek részt rajta a megyéből, akik a termelésben és a mozgalmi munkában, valamint a termelőszövetkezetek nyári betakarítási munkálataiban kiemelkedő sikereket, eredményeket értek el, szám szerint harmincketten. Szeptember 19-én indulnak vonattal a Szovjetunióba és programjukban Moszkva és az észt testvérváros, Tallinn nevezetességeinek megismerése szerepel, és baráti találkozók, üzemlátogatások gazdagítják a csaknem két hét műsorát. Különvonat viszi megyénk háromszáz fiatalját Verőcére, az Expressz nemzetközi ifjúsági táborába. A háromnapos táborozásra főleg Kunhegyes, Kunszentmárton és Törökszentmiklós körzetében élő fiatalok jelentkeztek. A táborozóknak a kultúrműsorok és sportrendezvények mellett alkalmuk nyílik majd megismerni Vi- segrádot is. Népszerűek az Expressz iroda társasutazásai is. Eddig száznyolcvanán jelentkeztek külföldi — elsősorban NDK-beli — hat—kilenc napos útra. Két-három napos belföldi túrákra, Eger— Miskolc—Sárospatak környékére, valamint Pécs és Győr- Sopron térségébe három- százhetven fiatal utazik. Nemsokára megkezdődnek a tanulmányi kirándulások is. —, hogy többször mehessen eltávozásra, vagy esetleg más kedvezményekért. Az értelmes célokért, azért az ember nem sajnálja a fáradtságot. — Hogyan lesz valakiből kiváló katona? — Mi, gépkocsivezetők arra törekszünk, hogy minél hamarabb megszerezzük az első osztályú gépjárművezetői fokozatot. Ehhez pedig az osztályba sorolás követelményeit — hiba nélküli vezetés, alapos közlekedésrendészeti és műszaki ismeretek elsajátítása, valamint a normaidőn belül végrehajtott szerelési munkák — kell teljesíteni. Ehhez jön aztán a testnevelés, ahol atlétikából, szertornából is maximálisát kell nyújtani. Kiválóan kell lőni, és sok más egyéb követelménynek kell eleget tenni. Sokrétűek, magasak a követelmények, amelyek teljesítéséhez céltudatos, folyamatos munka és akaraterő kell. Én az ismereteim nagy részét a polgári életből hoztam, amit itt a hadseregben jól tudok kamatoztatni, és egyben szakmailag tovább is fejlődöm. — Vállalatánál figyelemmel kísérik-e munkáját? — Azt hiszem igen, mert amikor a parancsnokság elküldte az értesítést, hogy kiváló katona lettem, a vállalattól kaptam egy levelet, amelyben gratuláltak a kitüntetéshez. — Amióta katona, kapott-e vállalatától fizetésemelést? — Erről nem tudok. — A közelmúltban megkapta az őrvezetői csillagot és alegységparancsnok lelt. Tehát hasonló korú fiatalok munkáját kell irányítania. Törekszik-e arra, hogy beosztottai előtt népszerű legyen, vagy csak egyszerűen humánus parancsnok szeretne lenni? — Nem törekszem olcsó népszerűségre, de igyekszem humánus lenni beosztottaimhoz. A feladatok és a parancsok végrehajtását megkövetelem, hisz tőlem is megkövetelik. Arra törekszem, hogy megtaláljam a megfelelő hangot mindenkivel, és feleslegesen sem dolgoztatok senkit. Munkás vagyok, és otthon, meg az iskolában azt tanultam, hogy az embereket a szerint ítéljem meg, miképpen végzik munkájukat, hogy rendesek-e, tisztességesek-e. Ha a katonák látják a munka értelmét, akkor már nem nehéz meggyőzni őket. így mindig megvan az összhang köztem és beosztottaim között. — A fiatal katonák —■ az újoncok — hogyan viselik a kötöttebb életet, a katonai fegyelmet? — A fiatalok — annak idején jómagam is — idegenkednek a katonai szolgálattól, és sokan kezdetben félnek. Aztán hamarosan rájönnek, hogy ha nehéz is a katonaélet, azért nem olyan zord, mint amilyennek sokan elképzelik. Az idősebb katonák segítik az újoncokat, — hogy minél hamarabb beilleszkedjenek. — Ez érdeke mindnyájunknak, mert a feladatokat együtt kell megoldanunk. Tóth Gyula T A kerékkötő brigád az öregek otthonáért
