Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-09 / 185. szám

KÖLNÖK MEGYEI NÉPLAP eas:S23BiíSüsiíssi affjrrr. 1974. augusztus ífc A mediterrán folyosó NATO-had gyakorlat a Földközi-tengeren. A 6. flotta „Shangri-La” elnevezésű re pülőgép-anyahajó ja akció közben az olasz partok közelében Ä Földközi-tenger a föní­ciaiak óta az emberiség fő kereskedelmi és hódítási út­vonala. Az ókortól napjaink­ig az Európát, Ázsiát és Af­rikát összekötő víztükör fe­lett az uralkodott, akinek erősebb flottája volt, aki minden időben biztosítani tudta jelenlétét ebben a tér­ségben. Ma, a repülőgépek és rakéták megjelenésével né­mileg módosult a helyzet. A Földközi-tenger feletti ellen­őrzésben a flottán kívül szá­mottevő szerepet kaptak a tengeralattjárók, mindenek felett pedig a szárazföldi re­pülőterek, a partraszálló erők és a szárazföldi csapa­tok. Érthető, hogy az Egyesült Államok és a vele szövetsé­ges NATO-tagállamok az elmúlt évtizedben igen érzé­kenyen reagáltak minden olyan változásra, amely je­lenlétüket megkérdőjelez­hette a térségben. A Gibral­tártól Port Saidig húzódó mintegy 3500—3800 kilométe­res útvonal mentén politikai­lag ugyancsak tarka képet találhatunk. A három NATO- tagállamon (Olaszország, Gö­rögország és Törökország) kí­vül itt terül el az egymástól merőben eltérő két szocialis­ta ország, Jugoszlávia és Al­bánia, a politikailag rendkí­vül labilis Spanyol, Izrael és az arab országok egy része, az igen különböző orientáció­jú Maghreb-csoport, valamint a partvonalak között meghú­zódó két fontos sziget, Cip­rus és Málta. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy egyetlen napon általában körülbelül 2600 kereskedelmi hajó tar­tózkodik a Földközi-tengeren, vagy rakodik kikötőiben, nem nehéz felismerni a világ egyik leghatalmasabb tengeri fo­lyosójának fontosságát. Ugyanakkor napjainkban földrészünknek ellentétekkel leginkább megterhelt sávja ez a terület. Ellentét feszül itt Nagy-Britannia és Spa­nyolország között Gibraltár Olaszország és Jugoszlávia között, Trieszt, Görögország és Törökország között pedig 1974-ben 43 millió szovjet állampolgárnak — azaz_a lakosság 17 százalékának —• folyósítanak különböző jogcí­men nyugdíjat a Szovjet­unióban. A szocialista társa­dalom alaptörvénye, hogy a munkában elfáradt, vagy egészségileg megrokkant em­berekről való gondoskodást az állam magára vállalja. Az erkölcsi támogatás mellett ez természetesen nagyon jelen­tős anyagi teherrel is együtt jár. Ebben az esztendőben pl. 29 milliárd rubelt — mintegy 4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban — for­dítanak az állami költségve­tésből nyugdíjakra. Figye­lemreméltó összehasonlító adat. hogy ugyanakkor kato­nai kiadásokra csak 17,9 mil­liárd rubelt költenek. Hét évvel ezelőtt vezették be az új nyugdíjkorhatárt a Szov­Ciprus és az Egei tengeri olaj kérdésében. Itt kell említést tennünk a közvetlen világpo­litikai konfliktus veszélyét rejtő közel-keleti problémá­ról. A mediterrán-medence földrajzilag két részre bont­ható: a nyugati és keleti kör­zetekre. A kettő között szűk tengerszoros húzódik, Szicília déli partjától a tunéziai Tib- fokig, létfontosságú összeköt­tetést teremtve a távoli part­vidékek között. Ez a 130 ki­lométeres tengeri kapu fon­tos útvonal, de ugyanakkor holtvágány is lehet a NATO számára, attól függően, hogy milyen politikai tényezők uralják a helyzetet Semmivel sem kisebb Je^ lentőségű ilyen szempontból a nyugati körzet másik pont­ja, a 13,4 kilométer széles Gibraltárt szoros, amely mély és gyors áramlású kaput je­lent Spanyolország és Marok-' kó között az Atlanti-óceán felé. Jelenleg a „Szikla” Nagy-Britannia fennhatósága alatt áll, bár Spanyolország már több alkalommal meg­kérdőjelezte ezt A keleti körzetben a török szorosok — a Boszporusz, a Márvány-tenger és a Darda­nellák — a Fekete-tenger ka­pui, így jelentőségüket ne­héz lenne túlbecsülni. A dé­jetunióban. Ennek megfele­lően az általános nyugdíjkor­határ férfiaknál 60 év, nők­nél 55 év. Rendelet gondos­kodik arról, hogy az egész­ségre fokozottabb veszélyes területeken, vagy munkakö­rökben ennél alacsonyabb legyen a nyugdíjkorhatár. Az ilyen helyeken dolgozók 5— 10 évvel korábban jogosultak igénybe venni a nyugdíiat. Az orvosi ellátást valamint a kiterjedt gyógyítóhálózat eredményességét bizonyítja, hogy a veszélyes területen dolgozó 44 millió emberből 28 millió fő a nyugdíjkorha­tárt elérve fejezte be a mun­kát. í A társadalom, de az egyén szempontjából is előnyös, ha a munkaképes ember, aki egyébként elérte már a nyugdíjkorhatárt, továbbra lebbre kiépített és az újra­megnyitásra készülő Szuezi- csatoma a tengeri összekötte­tés szempontjából igen fon­tos útmegtakarítást jelent az Arab-félsziget olajkincseihez, illetve a Vörös-tenger, az In­diai-óceán és a Távol-Kelet felé. Az „olasz csizma" délkele­ti kiszögelése és Albánia kö­zött található az Otrantói- szoros, az Adriai-tenger be­járata. Itt vezet az út a Föld­közi-tenger felől Jugoszlávia partjaihoz és az úgynevezett „ljubljanai-kapuhoz”, amely Trieszten át Ausztria és Ma­gyarország felé visz. Mindezek után érthetővé válik a NATO magatartása a Földközi-tenger térségében. Nápolyi székhellyel NATO- bázist hoztak létre, hogy on­nan figyelemmel kísérhessék a szovjet hajók mozgását, amerikai—görög egyezményt írtak alá, amelynek értelmé­ben a 6. flotta használhatja a pireuszi és eleuziszi támasz­pontokat. A hadihajók után­pótlásának biztosítására bő­víteni kívánják a támaszpon­tok hálózatát, és azt akarják, hogy a kulcsfontosságú stra­tégiai pontokon politikailag is nyugati befolyás érvénye­süljön. Éppen ezért nagy jelentő- s ségű a Szovjetunió állásfog­lalása a Földközi-tenger vi­zeivel kapcsolatban, amely abból indul ki, hogy itt sajá­tos viszonyokkal kell szá­molni. Földünknek ezen a részén a szocialista országok, a kapitalista Nyugat- és a fejlődő országok közvetlenül érintkeznek egymással. Arról sem lehet megfeledkezni, hogy ez a körzet közvetlenül szomszédos a Szovjetunió dé­li határaival. Érthető tehát, hogy a Szovjetunió mindazt figyelemmel kíséri, ami a Földközi-tenger medencéjé­ben történik. is részt vesz a termelő mun­kában. vagy a szolgáltatás­ban. Ezeknek a foglalkozta­tására komplex programot dolgoztak ki a Szovjetunió­ban. A számítások szerint 4 millió főre tehető az üymó- don továbbdolgozók száma. Azok. akik a nyugdíjkorha­tár elérése után még tovább dolgoznak, a fizetésük mel­lett megkapják a nyugdíjuk 50—100 százalékát — foglal­kozási ágazattól függően. Teljes nyugdíjat élveznek például a munkások, az or­vosok, pedagógusok, vala­mint a szolgáltatásban részt vevők. A Távol-Keleten, Szi­bériában, az északi körzetek­ben dolgozók pedig nyugdí­juknak 75 százalékát kapják meg. t f, r A junta nem osztozik A legutóbbi chilei okta­tásügyi rendelet kétséget sem hagy afelől, milyen mű­veltséget szánt a junta a leg­fiatalabb állampolgároknak. A marxista politikusok, a haladó írók műveinek betil­tása, máglyára vetése után mostantól törölték az iskolai tananyagból a Cidet és a Don Quijotét. A rendelet hallatán még a hírhedten jobboldali El Mercurio című hetilap vezércikkírója is így. fakadt ki: „Az érthető, hogy a junta felülvizsgálja a Népi Egység kormányának okta­tásügyi intézkedéseit. A leg­újabb döntést azonban nem lehet ezzel magyarázni”. A Cidet és a Don Quijotét a spanyol nyelvű országok nemzeti műveltségük alap­művének tartják. Betiltásu­kat még csak azzal sem le­het indokolni, hogy „marxis­ta mondanivalóval árasztják el Chilét”. Ügy tűnik azon­ban, hogy a Cid és a Don Quijote is túlságosan haladó ennek a rendszernek és ve­szélyezteti Pinochet hatal­mát? Az viszont biztos, hogy Pi- nochetéknek túlságosan ha­ladó az a párt is, amely lé­nyegében megteremtette a feltételeket a katonai hata­lomátvételhez. A Chilei Ke­reszténydemokrata Pártról van szó. Az Interpress Ser­vice latinamerikai hírügy­nökség közli Patrició Ayl- win kereszténydemokrata ve­zető és Bonilla tábornok, hadügyminiszter levélváltá­sát, amelyből kitűnik, milyen lehetőséget hagyott a junta saját szálláscsinálójának. A levélváltás — vázlatosan — így zajlott le: Aywin tiltakozott, mert cenzúrázták a Keresztényde­mokrata Párt idológusának, Jaime Castillonak egyik rá­diókommentárját. „Ez a dön­tés igazságtalan, önkényes és sérti az alapvető emberi jo­gokat” — írta Aylwin. Bo­nilla tábornok visszautasítot­ta a szemrehányást, mire újabb levél következett. Ayl­win most már élesebb han­got ütött meg: „A levélben foglalt kijelentések sértik emberi méltóságomat, és tá­madják a kereszténydemok­ráciát”. A válasz kemény volt. „önző kétértelműséggel”, „apolitikus demagógiával”, „Chile-ellenes nemzetközi összeesküvéssel” vádolta a junta Aylwint. A kormány jepvzéke ezzel zárult: bár a junta tehetne a „marxisták­kal összejátszó keresztényde­mokraták” ellen, ezegyszer még befejezettnek tekinti az ügyet. Két dolog a levélváltásból biztosan megállapítható. Elő­ször az, hogy a junta tovább­ra sem igényli a pártok tá­mogatását, sőt, következete­sen eltaszítja a felkínálkozó csoportokat. A másik tanul­ság: úgy látszik, a keresz­ténydemokrata vezetés ultra­konzervatív szárnya még mindig nem tért magához a szeptemberi meglepetésből. Akkor lelkesen üdvözölték a hatalomátvételt, mert azt hitték, a hadsereg nekik ad­ja át az irányítást. Azóta — a párt betiltása ellenére — még mindig a „nemzeti egy­ségről”, „a junta támogatá­sáról” beszélnek. „Hazafias szándékról”, „intézményes normalitásról” szónokolnak. A junta pedig többnyire egyetlen szóval, a „nem”- mel felérő válaszokat ad az önmaguk önmagukat kínál- gató kereszténydemokraták­nak. Nehéz és kegyetlen az éb­redés a hatalmi illúziókból, amely a kereszténydemokrá­cia szeptemberi álma volt. A párt szélsőjobboldali veze­tői lelkűk mélyén változatla­nul azt tartják, hogy a jun­ta köszönettel tartozik ne­kik, amiért megteremtették a puccs feltételeit. Még mindig a kezdeményezők szérepében tetszelegnek, ho­lott azóta többször kiderült: a kereszténydemokrácia csak eszköz volt. Eszköz, amelyet használnak — azután eldob­nak. .. B. Gy. "’ ■Wf’»«' "rjj>" 'J.'?"-' ...... »" .1 i i m ... . . ... IIJ.IIJ. ■Il»|l N apy-Britannia gyarmata, a gibraltári „Szikla", az Algfr- ciras-i öböl felől Tolna? László 29 milliárd rubel nyugdíjakra Lelkiismeretesség Szokatlan levél érkezett a calcuttai adóhivatal címére: névtelen feladója bevallotta, hogy már régóta eltitkolja jövedelmének valódi össze­gét, és ezért aránytalanul alacsony adót fizet. A név­telen levélíró elpanaszolta: az utóbbi időben már any* nyira furdalta a lelkiisme. rét, hogy nem tudott alud­ni, A levél így fejeződik be: „Mellékelek e boríték­ban 50 rúpiát. Ha ezentúl sem tudok nyugodtan alud­ni, küldöm a többit is.” Kivirul-e a sivatag? A Föd területének egy­negyed részét sivatagok és felsivatagok foglalják el. Sok országban éppen ezért a tudó«''k igyekeznek fel­tárni a pusztuló talaj fel- használásának lehetőségét. A japán Sivatagos Terüle­teket Tanulmányozó Intézet elhatározta, hogy új mód­szereket próbál ki a sivatag termővé t"-’ére. A kísérlet a Perzsa-öböl partvidékén történik. A Jar^-'ok külön­leges bulldózerek segítségé­vel vékony aszfaltrétegeket akarnak elhelyezni, 75 cm mélységben a homok alatt Ez a rétegi feltartóztatja a vizet. A kísérleti szakaszt azután Jemgervízzel öntözik. A szakaszt olyan növények­kel szán'’“Vom ak bevetni, amelyek jól bírják a sós vi­zet. Házi oroszlánok A Berberov család Baku­ban él. Tagjai: anyuka, apuka, 9 éves kislányuk, hét' éves kisfiúk, a nagy­mama, a gyerekek kutyája és... két oroszlán. A Berbe­rov családnak korábban is volt egy oroszlán ia, King, de ez egy évvel ezelőtt el­pusztult. Ezután a kazányi állajtkert ajándékozott a családnak egy másfélhóna- pes oroszláncsemetót Egy év alatt az állat 160 kilo­gramm súlyú lett hossza meghaladja a másfél métert. Néhány hónappal ezelőtt Berberovék pi agukhoz vet­ték a kazányi állatkert 9 h'-apos oroszlán’"4- Szi tu­bát. Az oroszlánok szívesen játszanak - gyerekekkel, engedik, hogy azok hátukon lovagoljanak, nem haragsza­nak, ha megeibáliák söré- nyűket. Ha vendégek jön­nek. senkit net»' bántanak, inkább kedveskednek, mint a macskák. Az oroszlánokat most a Berberov családról folytatott „Lakótársaink, ag oroszlánok” című filmben mutatják be a nézőknek. Ä gyalogos jogai Franciaországban a ben­zinárak emelkedése miatt minden negyedik autótulaj­donos lemondott autója min­dennapos használatáról. és ezzel igen megörvendeztette a Gyalogosok Jogai Országos Egyesület népes tagságát. Ez az egyesület évek óta eré­lyesen harcol azért, hogy „az autók lekerüljenek a járdá­ról az úttestre”, a gyalogo­sok visszakapják elvesztett jogaikat, a hatóságok betilt­sák a parkolást a túl szűk utcákban, és egyes utcákat sétáló utcáknak nyilvánítsa­nak. Az egyesület vezetői Varsó, Koppenhága és Mün­chen példájára hivatkoznak, ahol már korábban bevezet­tek ilyen korlátozó intézke­déseket a történelmi negye­dekben. A francia egyesület tervet dolgozott ki arra, hogy Párizsban ki kell tiltani a gépkocsikat a Saint Lazare pályaudvar, az Opera, a Boulevard Haussmann és részben a Latin Negyed kör­nyékéről. Az egyesület vég­ső célja az, hogy 10—15 éven belül a gépkocsikat teljes egészében kitiltsák Párizs központjából. A forgalmat az úgynevezett regionális met­róval összekapcsolt földalatti veszi át BETON- ÉS VASBETONIPARI MÜVEK SZOLNOKI GYÁRA (Szolnok, Panel út) az 1974/75. tanévre vasbetonkészító' tanulókat iskoláz be A beiskolázottakkal szerződést kötünk, munkaruhái, előmeneteltől függően: tanumányi ösztöndíjat, ösztön­díjkiegészítést biztosítunk. A VIII. ált. iskolát most végzettek jelent­kezzenek 1974. augusztus 20-ig a 633. sz. SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET IGAZGATÓSÁGÁN SZOLNOK, Petőfi út 1. 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents