Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-06 / 182. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 "1 3974.' áw^jszítis 9. Az ország legforróbb pontján Egy kis ráadás, Niber István, a Járműjavító tűzikovácsa 1100 Celsius fokos parázson ____ vonóhorogfejet izzít. A szénkohó mellett (10 fokos melegben dolgozik A területi gazdaságfejlesztés néhány 3. A településhálózat-fejlesztés további útja A területi gazdaságfejlesztés és a településhálózat fejlődése között szoros kapcsolat van. Vitathatatlan, hogy a települések fejlődésére sok tényező van hatással. Ezek között azonban meghatározó szerepe van a gazdaságfejlesztésnek. Ha ez utóbbit illetően a gazdasági hatékonyság mindenek előtt való erősítését húzzuk aló, úgy a településfejlesztésben a tudatos, szocialista város- és községpolitika következetes érvényesítésén van a hangsúly. Másszóval: vitatkozni kell azzal a nézettel, miszerint korábbi elmaradottságunk megiszüntetése csak külföldi, főleg kapitalista városfejlesztési modellek átvétele által lehetséges. Ugyancsak vitatható az a nézet is, miszerint egy ország fejlettségi színvonala azon mérhető, hogy a lakosság hány százaléka lakik városokban. Amennyiben — és ez nálunk már jórészt így van — a foglalkoztatási feltételek, valamint az ipari és a mezőgazdasági munkából származó jövedelmek kiegyenlítődtek, megvan a gazdasági bázisa annak, hogy ne ezek, hanem egyéb más tényezők befolyásolják a települések fejlődését, a népesség vándorlását. Mi mindinkább eme egyéb tényezőkre figyelhetünk. s ez képezheti a településhálózat fejlesztési elképzelések, tervek alapját. A közeli években ez azt a feladatot jelenti, hogy az azonos szerepkörű településeken ^élő lakosság ellátási színvonalát közelítsük, majd ezt követően — s ez már hoszszabb távra szóló feladat — a különböző szerepkörű települések közötti ellátási, infrastrukturális különbségeket csökkentsük. Illusztrálásképpen: Szolnok megyében ez azzal jár, hogy — mondjuk — a megyeszékhelyt a többi felsőfokú központtal egy szintre kell hozni. Ha figyelembe vesszük, hogy a többiek is dinamikusan fejlődnek, akkor ez a feladat most azt jelenti, hogy az út vízmű, csatornahálózat, az egészség- ügyi, iskolai ellátottság, a kereskedelmi. szolgáltatási kapacitás fejlesztése egy ideig az országos átlagnál nagyobb ütemet kíván. Még szembetűnőbb ez a feladat olyan városoknál, mint Túrkeve, Mezőtúr, Karcag, Kisújszállás — ahol szinte teljesen hányoznak azok a normák, amelyek alapján egy települést városnak nevezhetünk. Mindebből nyilvánvaló, hogy egy átgondolt településfejlesztési terv nem új és ú j települések várossá nyilvánítását tűzi ki célul, mert az ilyen deklarációtól még az adott hely nem válik várossá, hanem a meglevők fejlesztését, „városaink városiasodását”. Feltétlenül fontos az olyan nagyközségek, mint amelyek Szolnok megyében is találhatók és a kisvárosok népességmegtartó szerepének növelése. Ugyanis az ehhez szükséges fejlesztés minden bizonnyal kevesebbe kerül, mint a nagyvárosokba való fokozatos beköltöztetés. E települések lakóhely funkciójának növelése jórészt meglevő és többnyire egészséges környezetű lakásbázisra épülhet. A városokba való beköltöztetés pedig az amúgy is túlzsúfolt nagyvárosokban új lakásigényt, s vele a szükséges járulékos beruházás igényét is jelentné. Ehhez szükséges az ésszerű, tehát a gazdaságosság megszabta határokon belül — a helyi munkahelyek fenntartása, de még inkább a közlekedési feltételek lényeges javítása. Egyszerű példával szólva: Az olyan városok, mint Szolnok, vagy Törökszentmiklós iparosítása ne jelentsen egyben tömegesen jelentkező lakásigényt is, hanem — mond. juk —- a tökéletes közlekedés révén a környéki falvakban lakó embereknek érdemes legyen meglevő, egészséges, kényelmes lakásukat fenntartani. & A negyedik ötéves terv sikeres teljesítése — a párt X. kongresszusán hozott határozatoknak megfelelően — kedvező irányba formálja az ország gazdasági térszerkezetét. Bizonyos, hogy a soronkövetkező XI. kongresszus, majd az ötödik ötéves terv továbbra is olyan célokat jelöl meg a területfejlesztési politikában, amelyek az ország fejlődését, a népgazdaság erőforrásainak további gyarapodását, a területi kiegyenlítődés tendenciáját szolgálják. V, J. A viszonylagos hátrány leküzdéséért Ahol nem meleg a meleg. Lébor Sándor a törökszentmiklósi baromfifeldolgozó hu- töházában mínusz 25 fokos hidegben árut szállít targoncán _ , . .... ■ _. > j „ A Tisza Szálló konyhájában a* Btszázadtk adag elkészítése után átizzadnak a fejvédók A Kőbányai Sörgyár szolnoki kirendeltségén napi 93 ezer üveget palackoznak Egész nap a volán mellett. Nagy Zoltán gépkocsivezető 200—250 kilométert vezet naponta. A vezetőfülkében elhelyezett motortól 40 fokra is felmelegszik a levegő ezren strandoltak. A cser- keszöllői fürdőben az utolsó háróm évben nem volt any- nyi vendég, mint vasárnap : hétezren váltották jegyet. A gyógyvizéről híres befékfür- dői strandot nyolcezer ember kereste fel. A strandolók, kirándulók ellátására á Szesz-, Üdítő- és Műjéggyártó Vállalat 15 ezer üdítőitalt éS 16 éZer palack szikvizet szállított.; A söripari vállalat a hét végén 113 ezer üveg sörrel, 17 ezer Pépsi Colával és 110 hektoliter hordos sörrel szolgálta ki a fogyasztókat. Enyhül a kánikula Távolabbi kilátások péntek estig: eleinte felhőátvonulások, többfelé esővel, zivatarral. Az időszak második felében a nappali felhőképződés erősödik, néhány helyen zivatarral. Élénk északnyugati széllel, a nagy meleg tovább mérséklődik. Közművelődés falun Beszélgetés a kunmadaras! párttitkárral Á Központi Bizottság közművelődési határozata kimondja: „Elő kell segíteni, hogy a műveltségi színvonalban és művelődési lehetőségekben levő viszonylagos hátrányt — az eddigi eredmények alapján — falun is le- küzdjük.” E gondolat jegyében kerestük fel Doma Ferencet, a kunmadarasi községi pártbizottság titkárát, s a közművelődés helyi eredményeiről és távlatairól beszélgettünk vele. Első kérdésünk az volt, hogy milyen körülmények között kell az ilyen irányú munkát végezni. — Községünknek hétezerötszáz lakosa van — válaszolt Doma Ferenc. — A Középtiszai Állami Gazdaság helyi üzemegységében, a Petőfi és a Kossuth Tsz-ben, az ÁFÉSZ-nál, az építőipari ktsz-nél és a szabó ktsz-nél dolgozik a község munkaképes lakosságának zöme. Köz- művelődési szempontból gondot julent, hogy kb. ezer ember eljár dolgozni máshová, s többnyire csak szombatonként jön haza. — A közelmúltban felmértük, hogy a községben foglalkoztatott. 35 éven aluli dolgozók közül hánvan nem végezték él az általános iskolát. Százhetvenhét ilyen embert találtunk. Szorgalmazzuk, hogy vegyenek részt á felnőttoktatásban: hiszen bizonyos fokú általános, szakmai és politikai ismerétek nélkül a közművelődésben eleve nem érhetünk el eredményeket. Ebben a munkában sok segítséget kapnak a községben dolgozó 37 szocialista brigádtól, akik kezdeményezők a tanulásban. Ezért sikerült több kihelvé- zetf általános iskolai tagozatot szervezni. — A községi pártbizottság hogyan kíséri figyelemmel a közmű vetődést ? — 1972-ben tárgyaltuk utoljára átfogóan a közművelődés helyzetét, de részkérdéseket — így a felnőttoktatást. a szakmunkásképzést, illetve továbbképzést, a tárgyi feltételek javítását, és egyebeket rendszeresen napirendre tűzünk. Szükséges volt például egy ifjúsági klub létrehozása. Mi is szorgalmaztuk, hogy a művelődési otthon kihasználatlan nagyterméből válasszanak le egy részt erre a célra, egy másikat pedig gyermekkönyvtárnak. Kezdeményeztük azt is. hogy legyen egy közművelődéssel foglalkozó elnök- helyettes. Azóta Demeter István pedagógus be is tölti ezt a tisztet, aminek máris több irányú haszna mutatkozik. Könnyebben lehet például egyeztetni a művelődési otthon és a gazdasági szervek programját. Egyszóval rendszeresen törekszünk arra, hogy a közművelődés személyi és tárgyi feltételei állandóan javuljanak. — A közművelődésben milyen szerepet vállalnak az értelmiségiek, hogyan viszonozzák azt a nagymérvű segítséget, melyet annakidején tanulásukhoz biztosított a társadalom? — Főként a pedagógusok vállalnak ilyen jellegű munkát. Az agrárértélmiségre és a műszakiakra kevésbé mondható éz. Számukra bizonyos fokig mintha külön lenne a termelő és a művelődő ember. Persze, igazságtalanok lennénk, ha nem Ismernénk el, hogy vannak már jó törekvések. de nem elegendőek. A Kossuth TsZ-ben például ilyen kezdeményezésnek tudom be a betanított munkás tanfolyamot az öntözők részére és a kunhegvesi szakmunkásképző segítségével a gépész szakmunkások biztosítását. Ami a község gazdasági szerveinek közművelődéssel összefüggő programját illeti: a tervek, elképzelések általában jók. de a kimunkált mellékletek hiányoznak, például valamilyen Új technika távlati bevezetésénél. — Mindez csak részkérdés, de múlhatatlanul szükséges ahhoz, hogy egységesen értelmezzük a párt művelődés- politikáját, s minél több embert igyekezzünk megnyerni annak megvalósításához. A tárgyi és személyi feltételek javítása, a közreműködők körének bővítése ezért érdekel bennünket. — E feladat megoldása lehetetlen az alapszervezetek nélkül. — Természetesen így van. Ezért szorgalmazzuk, hogy alapszervezeteink minél aktívabban kapcsolódjanak ebbe a munkába. — S milyen eredménnyel? — A közelmúltban például mindegyik alapszervezetünk napirendre tűzte a közművelődést, s „testre szabott” intézkedési tervet dolgozott ki. — Hallhatnánk erről valamit? — A pedagógus pártszerve- 'zet tagjai például TlT-tanfolyamok szervezését, a felnőttoktatás segítését, a szakmái munka közösségékben való aktívabb részvételt, pn- . litikai képzettségük növelését vállalták. A Petőfi Tsz párt- szervezetének tagjai meg úgy foglaltak állást, hogy az év végéig létre kell hozni a szövetkezet Ifjúsági klubját, meg kell szervezni az általános iskola kihelyezett tagozatát. agitációs munkával elő kell segíteni a családi és társadalmi ünnepségek térhódítását. intenzivebbé tenni az iskola patronálásl munkáját, fejleszteni a tsZ- tagok esztétikai ízlését, biztosítani a kulturális alap rendeltetésszerű felhasználását. — A művelődéspolitikai irányelvekről — gondolom — a pártoktatásban is 'szó lesz. — Természetesen. Ez is elősegíti a közművelődésben az egységes szemlélet kialakítását s a cselekvőkészséget. S. B. v
