Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-31 / 203. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. augusztus 31. LÁTKÉP A MÁV KÓRHÁZ TETEJÉRŐL A megyeszékhely iránt érzett felelősségből Elsők a jubileumi bélyegek vásárlásában Bemutatjuk az egészségügyi szakbizottságot Szolnok rangos egészségügyi rendezvény­nek adott otthont, a megyeszékhelyen ren­dezték meg a Magyar Higiénikusok Társa­sága XX. vándorgyűlését, és ennek kereté­ben az I. Tiszamenti Közegészségügyi Na­pokat. A közelmúltban végétért tudomá­nyos ülés azonban csak kezdete annak a gazdag eseménysorozatnak, amellyel az egészségügyi szakbizottság a 900 éves fenn­állását ünneplő várost köszönti. Ezekről az eseményekről, magáról a jubileumra készü­lő szakbizottság munkájáról dr. Koncz Jó­zsef, a Szolnok városi Tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztályának vezető fő­orvosa, a szakbizottság vezetője adott fel­világosítást. — Miért került Szolnokra a vándorgyű­lés? — A társaság eddig egyetemi városokban tartotta vándorgyűléseit. Ez az első eset, hogy nem egy, az orvosképzés híressé vált helységében tartották meg tudományos ülésüket, hanem bizottságunk felkérésére, itt Szolnokon. Természetesen a 900 éves ju­bileum tiszteletére került ide a vándorgyű­lés, és ennek kapcsán hívtuk életre az új egészségügyi rendezvényt is. Ezután az al­földi egyetemi városok részvételével két­évenként tartunk majd Tiszamenti Köz­egészségügyi Napok néven hasonlóan nívós rendezvényt. Ezzel is szeretnénk Szolnok egészségügyi dolgozóit bekapcsolni az egye­temi városok tudományos életébe. — Év végére megjelenik a jubileumi programfüzet. Ebből melyik rendezvényt emelné ki, amely megszervezésében szintén e bizottság tevékenykedett? — A jövő év kiemelt programja a Nem­zetközi Orvosi műszer kiállítás lesz. A Ga­lériában szocialista és nyugati, orvosi mű­szereket gyártó vállalatok állítják majd ki legújabb termékeiket. Tájékoztatók, tudo­mányos előadások, konferenciák kapcsolód­nak szervesen a kiállításhoz. Ugyancsak eb­ben az időpontban kerül megrendezésre a Jubileumi Orvos-Gyógyszerész Napok ren­dezvény sorozata. — A rendezvények szervezése mellett milyen más társadalmi munkát végez még a bizottság? — Az egészségügy speciális helyzetben van. Nem tudunk nagy beruházásokat fel­ajánlani, mint a termelő vállalatok, de a meglevő társadalmú munkaakciókba mi is bekapcsolódunk. Magunk is indítottunk egy mozgalmat „Egészséges életmóddal a 900 éves Szolnokért.” Jól sikerült „Az én gyermekem kívánt gyermek” című kiállítá­sunk is. A jubileumi bélyegek vásárlásában értük el a legjobb eredményt, az egész­ségügyi dolgozók elsők lettek. És még egy jelentős munkát említenék, a jubileumi bölcsőde társadalmi munkafelajánlásait szintén a bizottság szervezte. A már megtartott vándorgyűlés, az el­következő egészségügyi rendezvények, s a társadalmi munkavállalások azt igazolják, hogy a szakbizottság dicsérendő tevékeny­séget folytat, s ezzel eredményesen hozzá­járul a jubileum méltó megünnepléséhez. Mit olvashatunk Szolnokról? (Folytatás az 5. oldalról) versenyben, az I. helyezést érte el a megyében. A vá­rosok kategóriájában orszá­gosan is rangos helyet vívott ki magánák. A társadalmi támogatás eredményeinek szép példáit hosszan lehetne sorolni. Ilyen nagy készülődés kö­zepette bizonyos dolgokra hasznos, ha külön figyelmet fordítunk, és véleményünk szerint ezek közé tartozik el­ső helyen, a lakosság által a tanácsülésen és más alkal­makkor tett „kis” észrevéte­lek. javaslatok figyelemmel kísérése, megvalósítása. A ju­bileumi készülődésnek éppen az a célja, hogy megyeszék­helyünket a város lakói szá­mára otthonosabbá tegyük. A feladatok fokozott meg­terhelést jelentenek a város tanácsi apparátusa számára is. ezért hangsúlyozzuk, hogy ilyen munkák közepette is ügyelni kell a gyors és em­berséges ügyintézésre. az ügyfelekkel való bánásmód­ra. Továbbá itt van néhány nagyon fontos, országosan is első helyre sorolt feladat, mint a munkáslakásépítés, a nagycsaládosok lakáshoz jut­tatása. és általában a lakás­építés. a gyermekintézmény­hálózat bővítése. Örömmel vehetjük tudo­másul. hogy mindezek az el­képzeléseink. a megvalósí­tandó feladatok a város ve­zetőinek terveiben is szere­pelnek. törekvéseikben ezek a célok érvényesülnek. Szükségesnek véljük azon­ban a jubileumi készülődés­ről a lakosság sokoldalúbb, alaposabb tájékoztatását. Kü­lön gondolni kell azokra, akikhez talán még a Jubi­leumi Híradó sem jut el. hogy ők is ismerjék meg az előkészületek munkáit. Ügy gondoljuk, hogy — és ezzel a város vezetői is egyetérte­nek — már most gondot kell fordítani a jubileum után következő esztendőkre, a vá­ros további fejlődését meg­alapozó elképzelések kialakí­tására. Köztudomású, hogy a •negye járásai, városai is magukénak vallják Szolnok jubileumát, részt vállalnak a feladatokból, az előkészületekből. Mi erről a véleménye? A megyei tanács örömmel tapasztalja, hogy a járások, a városok megértéssel fogadták és magukénak érzik a megye- székhely jubileumi készülő­dését. összesen mintegy 8,8 millió forint értékű hozzájá­rulást, társadalmi segítséget ajánlottak fel a megyeszék­helynek. A megyei tanács azonban az anyagi támogatás­nál pozitívabbnak értékeli az ügyhöz való hozzáállást, annak a gondolatnak kifejezését, hogy együvé tartozunk, a megye minden településének központja a megyeszékhely és a megye részét képezi. Együtt érjük el eredményeinket és együtt oldjuk meg gondjain­kat. Most is úgy van, mint a századok során, amikoris ez az együttérzés, az együtt cse­lekvés nem egyszer együttes harcban is megnyilvánult. Ez az együvé tartozás jelent­kezett a munkásmozgalom­ban is. Ez testesül meg a jubi­leumi készülődésben és re­méljük, még erősödik is. A továbbiakban is lesznek kö­zös akciók, közös kulturális rendezvények, rádiós vetélke­dők és különböző találkozók. A megyei tanács a maga ré­széről támogatja az együttes akciókat. A megyei tanács miként járul hozzá a jubileumi évfordulóhoz. A megyei pártbizottság ha­tározatának megfelelően a megyei tanács eddig is ma­gáénak érezte a jubileumi készülődést, és ezt megfogal­mazva határozatokba is fog­lalta. A megyei tanács appa­rátusa messzemenően támo­gatja az előkészületeket. A szakosztályok a maguk terüle­tén szintén aktív részesei a jubileumi munkáknak. Szük­séges azonban hangsúlyozni, hogy a következő időszakban szakosztályainknak jobban előtérbe kell helyezni a fela­datok rájuk eső részének végrehajtását. Mindenekelőtt a szakosztályvezetőknek kell aktívabban bekapcsolódni az évforduló előkészítésébe, és ami a legfontosabb, hogy sze­mélyesen vegyenek részt a je­lentkező akadályok, nehézsé­gek elhárításában. A megyei tanács eddig is és ezután is — a lehetőségeihez mérten — anyagilag is segíti a város jogos szükségleteinek kielégítését. Elsődlegesnek a politikai segítséget tartjuk. Ebben, mint megannyi más kérdés­ben is egyek vagyunk, vall­juk, hogy a jubileumi évfor­duló, apáink megbecsülése, tulaj dóképpen önmagunk be­csülését jelenti. Jelentősek e készülődés anyagi kihatásai, de a leglényegesebb mégis az, hogy meghatványozódik a szolnokiak városszeretete. a városhoz való hűsége és erő­södik a megye és székhelyé­nek együvé tartozása, köl­csönhatásának felismerése, becsülése. Á jubileumára készülő Szolnok nap mint nap pro­dukálja új és nagyszerű erdeményeit, épül, szépül év­fordulójára a Tisza-parti vá­ros. És megmozdultak a me­gyeszékhely hadra fogható szellemi erői is, hogy egy részt törlesszenek a régi mu­lasztásokból. másrészt, hogy új csapásokat vágjanak. Mert aligha van olyan vá­rosa az országnak, amelynek életéről oly keveset olvas­hatnánk, mint amilyen keve­set a 900 éves múltú Szol­nokról. Nem is tudom, milyen hi­ányt pótol például az a ta­nulmánykötet, amelyben vég­re együtt lesz található a város évszázadainak történe­te, amelyben a szerzők nyo­mon követik Szolnok histó­riáját alapításától egé­szen napjainkig. Több mint 800 oldalas könyv lapjain a fellelhető dokumentumok alapján megelevenedik a vá­ros életének minden jelentős mozzanata, ugyanakkor fej­lődésének rajza beilleszke­dik az ország gazdasági és politikai történelmének nagy tablójába. A tanulmányok első kötete tervek szerint jö­vő esztendő augusztus 20-ra lát napvilágot. Figyelemre­méltó vállalkozás a munkás- mozgalom szolnoki, kiemel­kedő alakjainak bemutatása — életrajzi sorozatban, öt füzetben F. Bede László, Kiadványok a jubileumra Pálfy János, dr. Szana An­tal, Tóth Ferenc, Tisza An­tal, Sándor Pál, Klauber Jó­zsef, Guth Antal életrajzát nyújtják át a szerzők, bőví­tett változatban. A hasznos kiadványok so­rába tartozik az a módszer­tani segédanyagként felhasz­nálható munka, amelyben 900 kérdésre 900 felelettel vá­laszolva a kiadvány szer­kesztői a városról legszüksé­gesebb tudnivalókat gyűjtik egy csokorba, tekintettel a várható vetélkedőkre. A szep­tember 31-ig nyélbe ütendő kiadvány nagy szolgálatot tesz majd a készülő verseny­zőknek és csapatoknak. Mű­vészi kivitelben készül el a város képeskönyve, amely­ben mintegy 150 fotó segít­ségével a mai város arcula­tának vonásai jelennek meg, színezve a régmúlt fellelhető emlékeinek képeivel. Ha­sonló szándékkal jelentet meg a városi tanács egy al­bumot. amelyben rézkarcok szerepelnek; az egyes met­szeteken a város különböző részletei örökíttetnek meg művészi átköltésben. Érdekes feladatra vállal­koznak a megyei művelődési központ munkatársai is. A szolnoki veteránok klubjának tagjaitól magnószalagra rög­zített visszaemlékezéseit és az egyéb archív anyagokból válogatott szemelvényeket kötik egybe, hogy sokszoro­sítva juttassák el őket a me­gye munkásmozgalmának felszabadulás előtti története iránt érdeklődő olvasókhoz. A Verseghy Könyvtár is sokrétű szellemi erőfeszítés­sel kívánja gyarapítani a jubileumi kiadványok sorát. Elkészítik a Jászkunság re­pertóriumát. azaz téma sze­rint rendszerezik a megye folyóiratában megjelent cik­keket, közleménveket és írá­sokat. Folytatják .a város szülöttének. Versegbiynek ed­dig csak latinul olvasható műveinek magyarra ülteté­sét, és közreadják a Szolnok Bibliográfiát, amelvben meg­található lesz majd minden olyan írott és nyomtatott mű címe és fellelhetősége, amely Szolnokkal közvetlenül kap­csolatos. Régi igényt elégíte­nek ki Szolnok megye iro­dalmi emlékhelyei című fü­zettel. A megyei levéltár el­sősorban a kutatók segítsé­gére siet a birtokában levő fondok jegyzékének elkészí­tésével. Az ő kiadásukban jelenik meg. helyesebben már jelent meg a megye te­rületéről készült térképek gyűjteménye. És sorolhat­nánk. szerzőket és neveket csak azért nem említek, mert hasábokat tenne ki, ki min­denki szorgoskodik, hogy te­tő alá hozza a széles körű, színes elképzeléseket. A ju­bileumra életre hívott szak- bizottságok nevéhez is fű­ződik néhány kiadvány. A József Attila út új arca

Next

/
Thumbnails
Contents