Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-29 / 201. szám
1974., augusztus 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A zagyavarékasi Béke Tsz-ben 126 hektáron termein ek vöröshagymát. Az Idei termés jónak Ígérkezik. Bő 300 mázsát várnak hektáronként. A gépi betakarítást a hét elején megkezdték. A tsz-be tegnap ellátogattak a Kertészeti Kutató Intézet mérnökei — akikkel szoros kapcsolatot tartanak — és tapasztalatcserén ott jártak a makói Űttörő Tsz vezetői is. Képünkön a vendégek a tsz vezetőivel a hagymakiszedőgép munkáját vizsgálják Felen álló piramis Amikor Sz. Bélát, megyénk egyik nagyvállalatának osztályvezetőjét kinevezték műszaki tanácsadónak, hetekig arról szólt a vállalati folyosó-pletyka, hogy „miért bukott le Sz. Béla?” A megrökönyödés jogosnak látszol t, hiszen Sz. Béláról az évek során bebizonyosodott, kitűnően érti a szakmáját, s emberi tulajdonságai is nagy népszerűséget szereztek neki. Miért hát a „leváltás'? Még nagyobb port kavart néhány hónap múlva a vállalatvezetés hasonló intézkedése, amely egy tisztes munkában megőszillt főosztályvezetőből, K. Jánosból „csinált*’ műszaki-gazdasági tanácsadót. Hiába kapott fizetés- emelést, a pusmogás — tei- mészetesen csak a háta mögött — valami „disznóságot," sejtett. Pedig mindkét esetben csupán az történt, hogy a vállalatvezetés felismerte: Sz. Béla is, K. János is bizonyítottan kitűnő szakemberek, de nem eléggé rátermettek a vezetői munkára, pontosabban: nem jó vezetők. Sz. Béla például, amilyen önszigorral tudott saját munkájába temetkezni, olyan elnéző volt a beosztottaival szemben. K. Péter, a volt főosztályvezető pedig, bár szak- tekintélynek számított a vállalatnál, az egyre nagyobb létszámú főosztályt már nem tudta átfogni. Belefáradt. Agilitása (s nem szaktudása, munkaszeretete!) az évek során fokozatosan csökkent, növekvő gondjai ugyanakkor nyomasztani kezdték, s ez munkáján is meglátszott. Ma, mint műszaki-gazdasági tanácsadók mindketten jobban érzik magukat. Szaktudásukat, munkájukat így a vállalat is jobban tudja hasznosítani. A magas képzettségű, nagytudású szakembereket sok helyen — már csak illemből is — automatikusan teszik vezetővé. Diplomája van, szokták mondani, mintha az oklevél eleve feltételezné a .. vezetőkészséget is. Meg aztán fizetni is jobban lehet — ez a másik érv. így születnek mondvacsinált osztályok, csoportok, egykét (vagy egy sem) beosztottal. Ha így haladunk, fejre áll a vezetési piramis, mondta kissé túlzó iróniával egy tanácskozáson az egyik igazgató, arra célozva, hogy lassan több lesz a vezető, mint a beosztott. A műszaki-gazdasági tanácsadó, a kiemelt mérnök, közgazdász beosztásokat éppen azért vezették be néhány évvel ezelőtt, hogy lehetőség legyen a jó felkészültségű és jól is dolgozó szakemberek anyagi-erkölcsi megbecsülésére. De ezzel a lehetőséggel vajmi kevesen élnek. Nagyobb vállalatainknál is csekély a számuk. E funkciók merészebb, céltudatosabb létesítésének pedig több szempontból is haszna lenne. Megszűnne az a vitatható helyzet, hogy gyakran a szakmailag kisebb tudású, de mozgékonyabb embernek — vezetőként — nagyobb tekintélye van, mint a nem vezető, jobbára elméleti érdeklődésű, magasan képzett szakembernek, aki rendszerint csendesebb természetű is, mint említett társa. Ugyanakkor valóban vezetőnek való emberek lennének a főnökök, másrészt nem érez- né másodosztályú munkaerőnek magát a kvalifikált, de nem vezető szakember. S lenne, kellene, hogy legyen egy szemléletformáló hatása is. Az emberek előtt megnőne azoknak a beosztásoknak az értéke is, amelyek nem a „vezető” szóval végződnek. — trömböczky — Szaporítóanyag termesztési tanácskozás A szőlő- és gyümölcs sza- porítóanyag-termesztésenek kérdéseiről országos tanácskozás kezdődött, tegnap a Kertészeti futató Intézet dísztermében. A konferenciát dr. Molnár Béla, az intézet igazgatója nyitotta meg, majd dr. Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár tartott bevezető előadást a szőlő- és gyümölcstermesztés előtt álló feladatokról, A szóló- és gyümölcstermesztés fokozásához a zárt termesztési rendszerek kialakítása, bevezetése a legfontosabb feladat, amelyhez a fajta kiválasztásától az értékesítésig valamennyi termelési folyamat egységes, szigorú technológiai rend szerint működik. Már kijelöltek néhány mezőgazdasági üzemet rendszergazdának, ezekben az üzemekben bevált technológiákat máshol is alkalmazzák majd. Az államtitkár bevezetője után a zárt rendszer elterjesztésének gyakorlati feladatait vitatják meg a részvevők. 29 előadás, hangzik majd el a háromnapos konferencián. ötven kohó és gépipari vállalat 52 millió forint támogatást kap A Kohó- és Gépipari Minisztérium ebben az évben 52 millió forinttal ösztönzi a munka hatékonyságát javító vállalati intézkedéseket. — Harminc minisztériumi, 14 szövetkezeti és 6 tanácsi — összesen 50 kohó- és gépipari vállalat pályázatát fogadták el, amelyek munka- és üzem- szervezéssel kívánnak létszámot megtakarítani, a termelőberendezések kapacitáskihasználását a műszakszám növelésével kívánják emelni, a termékszerkezet korszerűsítésével szeretnék a gazdaságosságot javítani és amelyek intézkedéseket tettek létszámmegtakaritásra., Az elmúlt évben a minisztérium 32 millió forint támogatást adott a munka hatékonyságának növeléséhez a vállalatoknak. Az eredmények igazolták a várakozást, ezért ebben az évben az ősz- szeget 20 millió forinttal emelték és pályázhattak a tárcához tartozó tanácsi és szövetkezeti vállalatok is. A kohó- és gépipari vállalatok közül a legnagyobb összegű segítséget az Egyesült Izzó, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár és a Csepel Autógyár kapta, egyenként 4 millió forintot. Kenderest kommunisták Ha az asszonyok nekilátnak 2 Híres a November 7. I Tsz tésztaüzeme, harminckét nőnek állandó munkahelye, az idén 1.2 millió forint értékű árut termelnek. Nem sokáig! Amikor Szűcs Tiborral, a szövetkezet csúcsvezetőségének titkárával beszélek, azt mondja, hogy eldőlt már az üzem sorsa: tovább gépesítik és még több asszonyt alkalmaznak. ötvenen kaphatnak majd munkát és a termelés megduplázódhat. Ez a tésztaüzem, meg a 17 hektárnyi részes művelésre kiadott paprika egyelőre leköti a gazdaság női munkaerő feleslegét. Konyhából az üzembe Tulajdonképpen a nők foglalkoztatásának megoldására vette fel a kapcsolatot a kenderesi Vegyesipari Szövetkezet — a községi párt és tanácsi vezetés közreműködésével — a budapesti Mátraplast Szövetkezettel, és hozott létre 1971-ben 80 munkahelyes műanyagüzemet. Az idén 4 milliót termelnek. Az új üzemcsarnokban nyolc automata gépet állítanak munkába még ebben a hónapban. Már 100— 110 asszony dolgozhat a szövetkezetben. — Ezek az asszonyok a háztartásból jöttek az üzembe. Mindenki magával hozta a „magam konyhája” szemléletet. Ezért az volt az első nagy feladatunk, hogy összekovácsoljuk a kollektívát — magyarázza Cziffra Iván. a vegyesipari szövetkezet pártalapszervezetének titkára. — Másik feladatunk, hogy szakmailag képezzük, politikailag neveljük őket. Azt gondolja, könnyű volt rábeszélni az asszonyokat, hogy tanuljanak? Ráadásul munkaidő után, amikor otthon a család várja őket, . meg a házimunka, a kert? Mi a helyzet jelenleg? Egy kis villámstatisztikát készítünk: az üzemben öt szocialista brigád van, hetvenöt taggal. Hat asszony most végzi a marxista—leninista középiskolát, heten politikai vitakörre jártak, tizenheten különböző esti tanfolyamokon vettek részt az elmúlt oktatási évben. — Kilencen vagyunk párttagok innét az „asszony üzemből”. Érdekes, hogy az alapszervezet taggyűlésein ritkán szólunk a saját problémáinkról. — mondja Pozsonyi Imréné, a Zója szocialista brigád tagja, a nőbizottság elnöke. — Miért ez a bátortalanság? — összesen húsz párttag van a szövetkezetben, köztük építők, lakatosok és mi kilencen műanyagosok. Nem bátortalanságból, nem is félelemből. inkább úgy vagyunk vele: a műanyagüzemi dolgok, a mi belső ügyünk, az nem tartozik másra. Hallaná csak egy-egy termelési tanácskozáson, hogy kinyitjuk a szánkat, ha nem tetszik valami. Eszi nem eszi? — Két évig három műszakban dolgoztunk, hát az nem nagyon tetszett, mert többségében családos anyák vagyunk. Sokat vitatkoztunk emiatt az üzemvezetővel. Most már két műszak van, kéthetenként Szabad szombat is. így sokkal könnyebb. A nők kérték ezeket a kedvezményeket és megkapták, — veszi át a szót Tóth Sándor- né, a Gárdos Mariska szocialista brigád vezetője. — Hány nő dolgozik a brigádjában? — Huszonegy. Valamennyien forrasztok vagyunk. — Hányán párttagok? —, Én egyedül. — Hallgatnak magára? — Ez csak természetes. Mondok egy példát: taggyűlésen tárgyaltunk a nőpolitikái határozat végrehajtásáról. Másnap kérdezgették az asszonyok: „Na mi volt, mit határoztatok, mit tesztek az érdekünkben?” Mit teszünk? Maroknyién vagyunk, de, azért tudunk mit csinálni. A mi szavunkra oldódik meg a szellőzőberendezések felszerelése, mert nagyon egészségtelen a munkánk. Az üzemvezetés a pártvezetőséggel együtt tárgyalta a bér- fejlesztést is. — Ez nem volt könnyű — szólt közbe Cziffra Iván a titkár. — A központi üzem abban a helyzetben van, hogy válogathat partnerekben. Mi ugyanis bérmunkában gyártjuk az orvosságos üvegek műanyag dugóit a Mátraplastnak. Ha nagyon ugrálunk, máshová adják ki a munkát. Legutóbb is. nagyon nehezen tudtuk náluk kiharcolni, hogy öt évre szóló szerződést! kössenek velünk. Vagyis, olyan „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon tárgyalnak velünk. Amikor szóvátettük. hogy emeljék a béreket, 2.5 százalékot voltak hajlandók adni. Mi teltünk hozzá itthon még négy százalékot. De még most is nagy különbség van a bérezésben a mi hátrányunkra. Megemelem a kalartom Az asszonyok szemléletének megváltoztatásáért sokat tettek ők „maroknyian”. Kommunista műszakot szerveznek, 10 órát dolgoznak az asszonyok és az így kapott munkabért befizetik a KISZ KB számlájára. Ez ügyben felhívással fordultak a megye valamennyi ipari szövetkezetéhez. A Gárdos brigádnak saját „gyereke” is van: egy hétesztendős állami gondozott kisfiút patronálnak, náluk tölti a gyerek a vakációt, a téli szünetet. Már betétkönyvet is váltottak neki, 560 forint van benne, mire felnő, lesz egy kis pénze. És mindegyik szocialista brigád számot adhat hasonló vállalásokról. Miklósi Dénes, a műanyagüzem vezetője: — Én pár- tonkívüli vagyok, de megemelem a kalapom a kilenc kommunista asszony előtt. Valamennyien brigádvezetők, csoportvezetők, az üzem irányításában, szervezésében jó munkát végeznek. Nem mondom, ha hirtelen műszakot kell váltani valami miatt.. — Akkor van vita, ez az igazság, — mondja Tóth Sándorné. (Folytatjuk) Varga Viktória VB-ülés Karcagon Munkaerőhiány az iparban A karcagi tanács tegnapi végrehajtó bizottsági ülésen megvizsgálta a város munkaerőhelyzetét. A III. ötéves terv kezdeti időszakában a város dolgozóinak nagyobb része a mezőgazdaságból élt. Azóta alaposan megváltozott a foglalkoztatottság aránya — az ipar javára, ami a dinamikus iparfejlesztés következménye. Üj ipari üzemek létesültek, így pL a Híradótechnikai Vállalat 2. számú gyáregysége, a SZIM, de rajtuk kívül néhány üzem — á FELISZ, a cipőipari ktsz — is jelentősen fejlő-, dött. Nagy gondot okoz Karcagon a szakmunkásutánpótlás és képzés. Nagyon sok a hiányszakma: több elektroműszerészre, gépszerelőre, cipészre, üveg- és cserépipari szakmunkásra lenne szükség. Sajnos évről évre csökken a szakmunkásképző intézetbe a jelentkezők száma, pedig a vállalatok egyre magasabb képzettségű szakmunkásokat igényelnének, s éppen ezért kívánatos volna egy új szakközépiskola létesítése — állapította meg a végrehajtó bizottság. Ezután a tanácsi szervek működésének törvényességét, a hatósági munka színvonalát vizsgálták meg. A szak- igazgatási szervek általában 8—15 nap alatt elintézik a beérkezett ügyiratokat, kivéve az igazgatási osztályt, ahol a legmagasabb, a 30 napon túl intézett ügyek száma, annak ellenére, hogy 1973 második felétől egy dolgozóval növelték az osztály létszámát. Lényegesen csökkent az elsőfokú határozatok ellen benyújtott fellebbezések száma, s a fejlődés különösen a pénzügyi ^osztálynál szembeötlő. A hatósági munka színvonala jónak mondható, amelyet bizonyít, hogy egyetlen ügyészi óvásra vagy felszólításra sem került sor az elmúlt két esztendő folyamán. A munka javítása érdekében az idén vizsgává! egybekötött továbbképzést tartottak az ügykezelőknek. Befejezték az aljlevelek törését Nagyüzem a szolnoki Dohányfermentálóban (Tudósítónktól) A szolnoki Dohányfermentáló és Beváltó Üzemben megkezdődött a nyárutói nagyüzem. A fél országrészből ideszállított szárított hevesi dohányfajtát két műszakban fermentálják, készítik elő feldolgozásra a dohányiparnak. A szárítóüzemekből eddig 1500 mázsa válogatásra váró dohány érkezett, a mezőgazdasági üzemekben további háromezer mázsa dohánylevél vár elszállításra. A tiszaföldvári Szabad Nép és a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben, a két jelentős dohánytermelő gazdaságban új olasz módszerre! mesterséges úton szárítják a dohányt. Ezzel az eljárással nemcsak a szárítási idő rövidül le, hanem a termés minősége is javul. A szolnoki üzem munkájából következik, hogy a termelő gazdaságokban is jó ütemben halad a füstölni való betakarítása. Az alj levelek törése mindenütt befejeződött és több helyen már az anyaleveleket törik. A termésátlagok a vártnál jobban alakulnak, hektáronként 13—14 mázsa száraz dohányra számítanak. Az üzem termelő körzetében három dohányfajta, a szabolcsi, a Burley és a hevesi dominál. A három fajta teljes betakarításával néhány hét alatt végeznek. A fermentálás: folyamat azonban Szolnokon előreláthatólag február végéig, március elejéig tart