Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-27 / 199. szám

1974, augusztus 27, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról A vita határai Demokrácia és fegyelem: íédestestvérek. Ám testvé­rek között sem ritka a ha­rag, a hangos szó, a félre­értés. Ezért szükséges a munkahelyeken is a két testvér, demokrácia és fegye­lem mozgásának, hatósuga­rának határait megjelölni. Eddig és he tovább. A mun­Eléggé elterjedt nézet, tó­ként a gazdasági vezetők vallják: termelési kérdések­ben nincs helye a demokra­tikus fórumoknak, ezekben a felelps poszt betöltője dönt, utasít, s a többieknek marad a végrehajtás. E vélekedés gyengéje általánosságában rejlik. Mert mit értsünk „termelési kérdések” alatt? A napi tervfeladatot? A technológiát? Ha a huzako- ■dök erre gondolnak, akkor igazuk van. Ám ha é tilal­mi tábla mögé azt a felfo­gást fejtik, hogy a munka­helyi fórumok vitatkozzanak csak szociális, munkásellátá­si, esetleg bérezési, jutalma­Tegyü.k fel: a vállalati párt- és szakszervezeti, ifjú­sági testületek, a gazdasági vezetők véleményét is kikér­kahély: szervezet. Létezése, működése elválaszthatatlan sokféle előírástól, utasítástól, szabálytól. Amiket — éppen közérdekből, a munkahely zavartalan tevékenységét elő­segítve — be kell tartani. Alapvető kérdés tehát: miről lehet és szükséges, miről nem szabad vitatkozni? zási ügyekről, de a gazdasá­gi tevékenység lényegét ne érintsék, akkor tévednek. Ahogy azok szintén, akik — a munkások soraiból — azt szeretnék, hogy tőlük mindenről véleményt kérje­nek. Addig nincs demokrá­cia, míg velük meg nem be­szélnek mindent, míg a fő­nökök maguk között dönte­nek — így hangzik az „ér­velés”. Jól néznénk ki, ha a termelés folyamatát újra meg újra gyűlésezéssel ákásztanánk meg, mondván, most megvitathatjuk a de- kádtervet, most meg a tech­nológiai előírást... ve, meghúzták a határokat. Világossá tették minden ér­dekelt előtt, hogy meddig és miről tart a vita. s hol adja át helyét a fegyelemnek. Tegyük fel azt is, hogy jól sikerült a határvonal kije­lölése, élesen elválnak egy­mástól az utasításokkal és a vitákkal eldöntendő kérdé­sek. Akkor már biztos az eredmény, a vonzó munka­helyi légkör, a közös gondol­kozás? Hiba lenne ezt hinni. Egy valami még nagyon hiányzik. Nevezetesen a mindenkit összefogó, az erőket egy irányba terelő cselekvés. S talán furcsán hangzik, de igaz: a demokratikus főm­érnök sem akkor élnek, hat­nak teljes valóságukban, ha ott az emberek bátran el­mondhatják véleményüket, hanem ha ezt a közösen ki­alakított teendők fegyelme­zett végrehajtása követi. Sértetlen sorrend Nem lehet arról vitatkoz­ni, hogy mekkora bérössze­get használjon fel a vállalat, de arról lehet — sőt kell! —, hogyan gyarapíthatnánk a bérek növelésére fordítható forintokat, miként alakuljon a bérezés gyakorlata, mit ál­lítson előtérbe a helyi bér­politika, — a mennyiséget, a minőséget, az időkihaszná­lást a gépállások csökkenté­sét. — miért nyújtson keve­sebbet. Veszélyesnek bizo­nyulna demokratikus fóru­mokra hagyni a készletgaz­dálkodás alakítását, az áru- kiszállítás időrendjének meg­határozását, de a készletgaz­dálkodás. az áruszállítás ja­vításához — optimalizálásá­hoz — már sok segítséget adhatnak a kért és feldolgo­zott vélemények. Az egészséges arányok mellett ezért elengedhetetlen a dolgok sorrendjének sért­hetetlensége. A bajok abból származnak, ha a munkahe­lyeken föl sem állítják e sorrendet, vagy ha igen, ak­kor unos. untalan fölborítják. M. O. Térés tilalmi táblák A kiválasztás joga Egészséges arányokra van szükség. Annak tisztázására, mit lehet, mit érdemes a gazdasági témák közül meg­vitatásra a demokratikus fó­rumok elé terjeszteni. Igen, de kit illessen e kiválasztás joga? Félreérthetetlen fele­letet ad erre az a határozat, amelyet a Minisztertanács 1973. június 27-i ülésén ho­zott az üzemi demokrácia fejlesztéséről, s amelyben több más mellett ezt olvas­hatjuk: a központi irányelvekből kiindulva és az érvényben levő jogszabá­lyok keretéi között a válla­latok maguk alakítsák, fej­lesszék tovább a helyi kö­rülményeknek legjobban megfelelő formákat és azon belül a tartalmi megoldáso­kat”. Semmiféle központi akarat nem fogja kézen a munkahe­lyek közösségeit, s nem okít­ja részletekbe menően őket, mit szabad, mit nem. Ér­demben csakis helyben le­het dönteni arról, hol hú­zódjanak demokratikus vita és fegyelmezett végrehajtás határai. Amihez segítséget adnak a központi — a szak- szervezetek és a kormány­zat közös álláspontját meg­fogalmazó — irányelvek, a különböző jogszabályok, de a konkrétumokat a helyi kö­rülmények szabják meg. Nem elég megmondani 71 ezer hektárt öntöztek meg a Közép-Tisza vidéken (Tudósítónktól) Befejezés előtt az öntö­zési főidény a Közép- Tisza vidékén. Az eddig megvont mérleg szerint a koratavasztól augusz­tus végéig 71 ezer hektár növényi kultúra kapott mesterséges csapadékot. Az öntözött terület 9 ezer hektárral nagyobb a múlt évinél. Az öntö­zésből legnagyobb arány­ban Szolnok megye ré­szesül, ahol 60,5 ezer hektár területen pótolták a kapásnövények, a ker­tészeti vetémények, ga­bonafélék, j rétek és lege­lők csapadékhiányát. Bár a tenyészidőszak- ban gyakran esett na­gyobb mennyiségű eső, a Csapadék eloszlása egye­netlen volt, így szinte egész nyáron folyamatos volt az öntözés. A víz­ügyi igazgatóság és a Vízszolgáltató Tiszamenti Vízmű Vállalat a főidény befejező szakaszában sem csökentetté a főművek teljesítményét. Egyes nö­vényfélék ugyanis még a nyárutói és az őszi idő­szakban is meghálálják a vizét. Csupán a táro­zók és a holt-ágak fel­töltését szolgáló vízkivé­teli művek levónulásá- nak előkészítését kezdték meg Csongrád és Kun­gyalu térségében. A gabona és a lucerna vezet a megyében Bő terméshez feltétel a fó vetőmag Sikeres üzemi főpróba Szeptember 2-án kezdődik az idény a Szolnoki Cukorgyárban (Tudósítónktól) A Szolnoki Cukorgyárban, az ország legnagyobb cukor­gyártó üzemében megtartot­ták az idény előtti üzemi fő­próbát: három napon keresz­tül vizsgáztak a gépek és a berendezések. Az idén újabb 100 millióval, együttesen pe­dig 800 millió forinttal kor­szerűsített üzem jól vizsgá­zott, csupán néhány kisebb hibákat kell még a szezon kezdetéig elhárítani. A cu­korrépa üzemszerű feldolgo­zását szeptember 2-án kezdik meg, ezért a termelőkkel kö­tött megállapodás szerint már a hét elején megkezdik a répa betakarítását, illetve szállítását. A gyár termelő körzetében hektáronként 350 vagon körüli répatermést vár­nak, amelyből hozzávetőleg 50—52 ezer vagonnal dolgoz­nak fel. A répatermés azon­ban ennél több lesz, mintegy 6 ezer vagonnal. Ezt a meny- nyiséget a dunántúli gyárak­ba szállítják, ahol általában később érik szedésre a ter­més. A gyártási idényt, az ed­digi legnagyobb, napi 460— 480 vagon répafeldolgozással karáesonyig tervezik. A szol­noki 7-és VOLÁN Vállalat és a MÁV komplex brigádjai a kongresszusi versenyben kö­zös vállalást tettek a répa­szállítás zavartalan biztosítá­sára. Csepeli ú donság Hordozható radiálfúrógép Vágj' 5Ö vetőmag fajta ter­meltetését és forgalmazását biztosítja a Szolnoki Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vál­lalat. Ebből a gabona és a lu­cerna vetőmag termesztése a legjelentősebb. A kalászos 'növények a magtermelésre szánt vetésterületnek 30 szá­zalékát, a lucerna pedig 10 százalékát foglalja el. A megye éghajlati adottsá-' gai miatt legnagyobb tömeg­ben a búzát termesztik, és mint Gál Dénes főmérnök mondotta, itt lehet a legjobb minőségű vetőmagot előállí­tani. Évente 3000 vagon ga­bona vetőmagra van szükség a megyében, amelynek felét a vetőmag vállalat forgalmaz­za. A többet termő fajták el­terjesztése a cél. A megyei tanács keretében vetőmag szakbizottság is működik, amely a vetőmagfelújításban segíti a gazdaságokat. A hatvanas években került hazánkba a Bezosztája 1-es búzafajta, amelyre az akkori termelésünk épült. Sokat kö­szönhetünk ennek a búzának, de az idő már túlhaladta. Vannak jobb termőképességű fajtáink, például az Auróra, a Kavkáz és a Jubilejnája— 50, ezek termesztését kell most már szorgalmazni. Ezek­ből a típusokból az elit vető­magot a Szovjetunióból im­portáljuk, amelyet azután a megye gazdaságaiban szapo­rítanak. Ebben az évben is megtermett a jó minőségű búzavetőmag, amit belőle az eső előtt takarítottak be, an­nak a minősége kiváló, de a többié is megüti a szabvány- mértéket. A megye takarmánytér- mesztésének alapja a lucerna. Jelentősége a szarvasmarha­program következtében to­vább növekedett. Kedvező évjáratokban a lucemamag egyharmadát Szolnok megye adja az országnak. Évente mintegy 80—100 vagonnal vásárol fel a vetőmag válla­lat, de a lehetőségek 300—400 vagon előállítására is meg­volnának a megyében. A lu­cernamag termelésének nö­vekedése így is jelentős, öt év alatt háromszorosára nőtt. A világpiacon is nagy a ke­reslet a lucerna vetőmag iránt. A KGST-államokba so­kat szállítunk, dg a kapita­lista piacon is nagy az érdek­lődés amelyet nem tudunk ki­elégíteni. Az ország kedve­zőtlenebb adottságú részeinek is Szolnok megyében termesz­tik a lucerna-vetőmagot. A termelés fokozása érdekében a vejőmag vállalat és a Nagy­kunsági Állami Gazdaság együttműködési szerződést kötött. Célja a takarmány* és lucernamag-termesztés hoza­mának növelése. Az együtt­működés 1975 tavaszától ter­mesztési rendszerként indul. Borsóból is 6000 hektár a szerződött terület. A búzának jó előveteményé és nagyon jó minőségű vetőmag a Szolnok- megyei borsó. A partnergaz­daságokkal ötéves szerződést kötött a vetőmag vállalat, és a gépek vásárlásában Is segíti őkét. Ez az év kiemelkedően jó völt a börsótermesztés szempontjából, fellendült a termelési kedv. Hatezer va­gon termés felvásárlására számítanak a vetőmag válla­latnál. Megnőtt áz Igény a konyha­kerti magvak iránt is. Szol­nok az egyik legnagyobb ker- timag-termelő megye. A konyhakerti magtermesztő gazdaságok szintén megkap­ják a segítséget a gépek vá­sárlásához. B. Z. A Csepel Vas- és Fémművek híradástechnikai gépgyárá­ban nyugatnémet tervek alap­ján rövidesen megkezdik két különböző típusú hordozható radiálfúrógép gyártását. Az erről szőlő koóperácíós meg­állapodást — a napokban ír­ta alá a gépgyár az NSZK- beli Wotan-céggel. A mintegy nyolcmillió már­ka értékű szerződés értelmé­ben a teljes gyártmánydoku­mentációt, a gyártási techno­lógiát, valamint a termelés­hez szükséges berendezéseket és szerszámokat a nyugatné­met partner átadja a híradás- technikai gépgyárnak, amely 1981-ig állítja elő a Wotan hordozható- radiálfurógépe- két. Ezenkívül a NSZK-beli fél vállalta a magyar szak­emberek kiképzését is. Egyébként már tárgyalások kezdődtek a további együtt­működésről. A Wotan példá­ul megvizsgálja egy Magyar- országon már korábban is gyártott ugyancsak hordozha­tó sugárfúrógép minőségi jel­lemzőit, ezután dönt arról, hogy milyen feltételek mel­lett vállalja forgalmazásukat a tőkés piacon. Szó van egy újabb típusú furóberendezés közös kifejlesztéséről is. i Tábor-mozaik Az ifjúmunkások első Szolnok megyed kemplngtalálkoző- jának harminc, tarkabarka sátrát Berekfürdőn, a tó túlsó ol­dalán találtuk meg. Augusztus 23-án, pénteken mintegy száz- hatvanan birtokolták a tábort; lányok, fiúk öltötték magukra a vörös-fekete emblémás trikót. Jó tapasztalatcsere volt a találkozó. De a kapcsolat nem sza­kad meg a táborozás után sem. Címet cserélnek a jászberényi Hűtőgépgyár és a karcagi SZIM leányai A vetélkedők legjobbjai között hatvankét dijat osztottak ki. A sportversenyeken tizenegy győztest avattak. Kispuska lövé­szetben Czibor József, a tiszafüredi ALII dolgozója vitte el a „pálmát’’ Vjságja is volt a találkozónak, stílusosan Sátorlapra keresz­telték. — A táborlakók kedvenc olvasmánya volt a csendes pihenőben A vidám napokat még vidámabb esték követték. Szombaton hangulatos szalonnasütést rendeztek. A sok apró töbórtűznél a tábor vezetői Is megsütötték a maguk „pecsenyéjét”. Vacsora után pedig kezdetét vette az ismerkedési, « egyben búcsúren­dezvény is. Aztán jött a vasárnap, az utolsó nap, mert csak három, három felejthetetlen napig voltak együtt a megye minden járásának, városának képviselői, if jú turistái _____ K. L. — N. Zs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents