Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-25 / 198. szám

I

*&.. r 4

SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP

1974 augusztus 25.

Népi faragó

A Kecskemét környéki tanya világban él és dolgozik Pólyák Ferenc, népi faragé. Szobrait kizárólag favágó baltával készíti. Témáit az emlékeiből, közvetlen környezetéből, a tanyavilágból meríti

Szabálytalan fogadóóra

Egy este a vb-titkámá!

A csengetésre 6 nyit ajtót. Bikiniben. Vékony, karcsú, mint egy bakfis.

— Szabadságon vagyok. Az erkélyen pancsolunk Attila fiammal. Elnézést. ezért a kissé hiányos öltözetért. — mentegetőzik mosolyogva. Mi tagadás, én jövök zavarba. Eddig más kép élt bennem róla. Sötét, vastag szem-' üvegében a tanácskozások, ülések fontos résztvevőjeként láttam. Megjelenése mindig szolid, és az alkalomhoz illő.

— Mikor van időm, hogy beszélgessünk? Este nyolc után. Addig a fiamé vagyok.

Főbérlet a „cselédszobában’

Este már csak egy-két színes műanyagjáték a tévé mellett, a könyvespolcon néhány csecsemőgondozásról, gyermeknevelésről szóló könyv jelzi a kis utód létét.

— Tizenhat hónapos. Sohasem hittem, hogy egy gyerek ennyire teljessé tudja

■ tenni az ember életét. Pedig, ha meggondolom, hogy milyen hosszas töprengés után döntöttünk. Hónapokig albérletben laktunk, utána a hajdani cselédszobában, ami 8 négyzetméteres. Igaz. ott már főbérlőként. Azt hittem, sohasem lesz helyünk egy gyerekre.

— S ha előbb lesz a szolnoki Városi Tanács VB-titkára, befolyásolta volna az Attila születését?

I — Nem.

— Miért ilyen biztos ebben?

— Mert szeretnénk még egy gyereket. Megkaptuk ezt a kis másfélszobás lakást, megtervezhettük a családi életünket. Hogy közben..,

— Váratlanul érte a kinevezés, hogy neve mellé Mol- narné, dr. Tóth Éva huszonhét. évesen ez a szó került: vb-titkár?

— Igen, váratlanul ért. A dátum 1973. decembere. Egy hét gondolkodási időt kaptam. Nehéz döntés volt. Örülök, hogy szóba hozta. Vol/ tak. akik azt rebesgették, hogy a bizalmat édesapámnak köszönhetem, aki akkor a megyei pártbizottság titkára volt. Már nyugdíjas. A családban egyedül ő próbált lebeszélni: „Ne vállald, nehéz lesz". Mások azzal hecceitek. hogy rám mindenféle határozat vonatkozik. A nőpolitikái. az ifjúságpolitikai, a családvédelmi, és ha vezető leszek, javítom a statisztikát. Ha csak egy másodpercre is komolyan veszem e megjegyzéseket, ha felmerül bennem, hogy nem a felkészültségemmel. munkámmal érdemeltem ki a bizalmat, nem vállalom. Hogy fiatal vagyok? A tanácsnál nagyon sok

kulcsember korombeli. A mai derékhad, a negyven-öt- ven évesek, az ekkori gyári munkások, parasztok közül a rátermettebbek, elkötelezettek. akik vezetők lettek a felszabadulás utáni nehéz esztendőkben, sokkal nehe- . zebb fába vágták a fejszéjüket. Sokkal nagyobb felelősséget vállaltak magukra hu-' szonévesen. Minden előképzettség nélkül. Csodálkozom, hogy ma még nem természetes; ha egy egyetemet végzett embernek néhány, év gyakorlat után nagyobb feladattal kell megbirkóznia.

— Mikor döntötte el, hogy a tanácsi, államigazgatási munka lesz élethivatása?

— Elsős voltam a szegedi jogi karon. Tizennyolc évesem még semmi tudatosság nem volt a döntésembe" Érdekelt, mi az az államigazgatás, és jelentkeztem a tudományos diákkörbe.

— Az egyetemen találkozott először törvénykönyvekkel?

— Nem. A szolnoki közgazdasági technikumba jártam s a harmadik osztályban már tanultunk egy kevéskje jogismeretet. Akkor hallottam közelebbről a jóiról. Ha akkor nem hallok róla, pedagógus leszek. Szerettem rajzolgatni, festegetni. Elsősorban ezt akartam tanítani, azután mégis, ösztöndíjasként a városi tanács szervezési osztályára kerültem. A változó, frissülő apparátusba egy fogaskeréknek. olyannak, amilyen addig nem volt a gépezetben. Akkor formálódott a munkaköröm. Az osztály munkatársai alkották a vb-titkár segédhadát. A tanácsi apparátus belső hatósági ellenőrzése. a testületek — a vb. tanácsülés elé kerülő

anyagok törvényességi felügyelete, ez volt nagy vonalakban a feladatunk. Három és fél év a vb-titkár mellett. Ennél jobb iskolát nem is kívánhattam volna.

Ügyintézés aktatologatás nélkül

;— Hogyan vélekedik a tanácsi apparátus munkájáról, az ügyintézésről?

— A felesleges aktatologatást. a tengerikígyós ügyintézést csak akkor lehet megszüntetni. ha minden íróasztal mögött jó szakember ül, ha a lakkosságot sokkal rendszeresebben informáljuk arról, hogy ügves-bajos dolgait hogyan és hol kell elintézni, ha nem ragaszkodunk a régi. elavult módszerekhez. ha jól megszervezzük, leegyszerűsítjük az ügyintézést. elhagyva a felesleges sallangokat.

— Mi volt a legkülönösebb panasz, kérés, amellyel

az ügyfélfogadás idején Önhöz fordultak?

— Nem sokkal a családjogi törvény módosítása után házasulandó fiatal pár * állt elém. Arra kértek, intézzem el. hogy összeeskessék őket, mert csak egy nap hiányzik a harmincnapos várakozási időből. Áll már a sátor, és nekik senki sem mondta, ho<*v nem mindegy, hogy huszonkilenc vagy harminc nap. Alig tudtam meggyőzni őket, ha nincs meg a harminc nap hiába esküdnek örök hűséget, érvénytelen a házasságuk. De azt nemcsak ők. hanem érj sem értettem, hogy mikor két hónappal a

házasságkötésük előtt bejelentették házassági szándékukat. miért küldte el őket a tanácsi ügyintéző. Látja, csak egy aprócska szituáció a sok közül, amikor mi magunk okozunk felesleges bonyodalmat, kellemetlenséget,

— Mit tenne oda munka- módszere mottójának?

— Még most alakul, csiszolódik a munkastílusom. Kezdetben volt néhánv melléfogásom, mert a kellemetlen dolgokat, a bírálatot nem szívesen mondtam meg. Ügy érzem, hogy közvetlen munkatársaimmal most már sikerült olyan légkört kialakítani ahol a vita. a kertelés nélküli bírálat természetes velejárója a munkának. Egészséges légkörben, jó közérzettel lehet csak igényesen dolgozni.

Nem akarok hivatalnok lenni..;

— Hogyan kezdi a munkanapját, mennyit dolgozik?

— Reggel hétkor a postával, a jelentéshalmazzal. Rendszerint széttördelik napjaimat a tanácskozások. Ha rámbízzák, itt kezdtem volna a tanácsi munka reformját, a protokoll tanácskozások felszámolásával. Rengeteg időt emészt fel az információk, a tájékoztatók, az új rendeletek, módosítások megismerése. Megvettem a gyorsolvasás zsebkönyvét, hátha segít. Ha megtanulom csínját- bínját, értékes perceket nyelhetek az érdemi munkának. a családnak.

— Nem akarok hivatalnok lenni. Mindent az íróasztal mögül látni, megítélni. A kozmetikázott információkból torz. hamis képet kapni. Szeretném. ha közelebb kerülne a munkánk az emberekhez. Ezért indítottunk évente három-négy alkalommal megjelenő lapot, a Szolnoki Közéletet. Miről szól? Címe önmagáért beszél.

— Ügy tudom, újságíró stúdióba is jár.

— Értelmes házi újságot akarunk csinálni, ezért iratkoztam be.

Véget ér az éjszakába nyúló szabálytalan fogadóóra, mert szinte egyszerre nézünk a fogasok alatt egymásra rakott bőröndökre.

— Hajnalban utazom Attilával a nagymamához Bükkábrányija. A falusi levegő jót tesz majd a gyereknek, — ezt mondja az anya. de nyomban megszólal a vb-titkár is. — Nekem is jót tesz egy kis kikapcsolódás.

Kovács Katalin

három évtized

Tízéves tankötelezettség

Q

A második világháború előtt a lakosság 40 százaléka volt írás- tudatlan. ma hivatalosan Romániában nincs analfabetizmus. Az iskolai hálózatot kiszélesítették. a diákok és a tanulók a lakosság 20 százalékát teszik ki. 1960-tól kezdve az általános iskolákban, 1963-tól pedig a középiskolákban is ingyen adiák a tankönyveket. A diákok kétharmada kap ösztöndíjat. 45 százalékuk diákszállásokon lakik

Az idén kezdték meg a tíz- esztendős kötelező oktatás gvakorlati alkalmazását. Az általános oktatás négy ciklusból áll: az első fokozat négy évig, a második szintén négv érig. a harmadik pedig két évig tart.. Románia tanuló- ifjúsága tehát a kötelező oktatás kere*ében két középiskolai osztálvt is elvé'’«?. A tizedik r»-“’- után a tanuló a felvételi vizsga után va'-m. zépiskola harmadik osztá'vá- ban, vagy a szakközénisko- lák első osztályában tanulhat tovább. Ha munkába akar állni, a tizedik osztály elvégzése után alacsonvabh képesítésű szakmunkás bizonyítványt kap. Újítás az is. bogv az idei tanévben az általános iskolák e'sö négy osztályában megszüntették a bukást. A gven gébben tanulókkal a ne- dagóvusok kötelesek külön foglalkozni.

Kétségtelen, hogy a kötelező tízéves oktatás megvalósítása számos előfeltétel telie- sítését teszi szükségessé. Iskolák százait, sőt ezreit kell építeni. Nyilván nem lehet minden faluban középiskola. Körzetenként kívánnak középiskolákat léterehozni. ahol 5—10 falu fiataljai tanulnának. A tanulók e»v részének azonban 20-30 kilométeres távolságokat kellene nateonta megtenni. Tehát bekötő uta- ka' .keU építeni, iskolai buszokat forgalomba állítani — vagy diákszállókat énítení, ehhez azonban pénz kell, rengeteg pénz.

Romániában fejlett a kulturális élet. A romániai építészek remekműveket alkotnak, egyik legújabb példa a marosvásárhelyi színház új épülete. Az új lakótelepek Romániában egyáltalán nem szürkék és komorak. Bukarest színházi együttesei Euró- pa-szerte ismertek. A színházban még két évvel ezelőtt is olyan darabokat mutattak be. amelyek új. de igényes művészeti megoldásokkal, a mondanivaló gazdaságával és őszinteségével hökkentették meg a közönséget.

Az irodalmi élet az ötvenes évek második felétől kezdve új virágkorát éli. Egymás után születtek az' olyan művek, amelyek szerzői a szocializmust féltve a személyi kultusz, a törvénytelenségek, a vulgarizálás, a parancsolgatás, a műrostos optimizmus korszakáról adnának fájdalmasan igaz, korhű képet. A mai Románia legkiválóbb írói bátran és elvi alapokon nyúlnak a kényes kérdésekhez. Példa erre D. R. Popescu kolozsvári író, aki egy évvel ezelőtt megjelent, „Ok ketten, vagy akik csak az erdőt látják" című művében a nacionalista hangulatkeltés veszélyeire figyelmeztet. Egy vegyes lakosságú mezőgazdasagi község tragédiáját írja le, ahol felelőtlen hangadók egymás ellen uszítják a korábban egymás mellett, sőt egymással békésen élő román és magyar nemzetiségű lakosokat.

Virágzik az erdélyi magyar irodalom is. Sütő András nevét a magyarországi olvasóközönség jól ismeri. Ö a szerzője az „Anyám könnyű álmot ígér” című regényének. Ismeretes, hogy Kós Károly és Nagy István erdélyi magyar írókat a Magyar Nép- köztársaság a közelmúltban magas kitüntetésekben részesítette. A fiatal magyar nemzetiségű írók között nemrég „Forrásgyűjtő” névvel új iro- dalrhi áramlat kezdődött. E fiatal írók egyik közös vonása az elvtelen kompromisszumok elutasítása, a szülőföldjük és a nemzetiségűk melletti bátor kiállás.

A magyar és vegyes lakosságú területeken magyar- nyelvű iskolák vannak. A kolozsvári Babes-Bólyai egyetemen magyarnyelvű oktatás is folyik, Marosvásárhelyen két, magyar nyelven is oktató főiskola működik. Magyar- nyelvű állami színház Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Sepsiszent- györgyön, Temesváron és Szatmárnémetiben létesült. Bukarestben. Hargita. Ko- vászna és más megyékben magyarnyelvű napi és hetilapot, folyóiratokat adnak ki.

Ismeretes, hogy korábban magyar autonóm tartomány létezett Romániában. Ezt olyan indokolással szüntették meg, hogy az ilyen megoldás nem elég hatékonyan segíti elő az együttelő nemzetiségek egységét és a nemzetiségi területek iparosítását. Azóta a korábban elmaradott Székelyföldön is nagyarányú iparosítási program kezdődött, a városokban és falvakban több tízezer munkást igénylő nagyüzemek épülnek.

Bejártam Havas-Alföldet, Moldvát és Erdély románlakta területeit. Románokkal kötöttem barátságot, félreeső falvakban és munkásterületekben esküvőkön vettem részt. A szerzett tapasztalatok alapján az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy a román nép nyíltszívű, barátságos, vendégszerető és vígkedélyű. Természetüktől fogva idegenkednek a szélsőségektől, a kánonoktól és a nacionalista ráhatásoktól, ök is. miként más népek, fokozódó anyagi jólétet és kulturális felemelkedést igényelnek. Harminc év tapasztalatai bizonyítják, hogy a román nép számára a kulturális felemelkedést. az anyagi javak fokozódó bőséget csak a következetes marxista-leninista elveken és a törvényességen alapuló szocialista társadalmi rendszer biztosíthatja.

Marton László

Vége

Üj lakónegyed Marosvásár helyen

Hogyan lett író Tamási Áron ?

Otban Farkaslakára, a táj Tamási Áron világát idézi. A falu völgyben fekszik, kinyújtózva, két-liárom kilométer hosszan. Közepén a Nyikó-patak folydogál, — a község házainak nagy részét ma is fából építik, mint mindig. A látogatót a falu szálén, a templomkerti díszes' székelykapu mögött Tamási Áron hallgatag síremléke fogadja: Nem messze ide, alig tíz percnyi járásra a fa'u nagy utcájából kurta utcácska nyílik: végiben a Tamásiportával. A sarkon, ahol a két utca elágazik, kis lócán üldögél Áron édes öccse, — Gáspár bácsi. 1971-ben jelent meg „Vadon nőtt gyön^'m- rág”-a. ahogy ő írta: visszaemlékezés a régmúlt gyermekkorra és az utána következő időkre a mai napig. — Most, augusztusban töltötte be a hetven esztendőt.

— Én nem vagyok író, söt iskolám is csak négy elemi van, de kötelességemnek tartottam, hogy amit tudtam, azt megírjam, mivel bátyámnak

sem fiú-, sem leánygyermeke nem maradt — mondja, miközben a ház felé tessékel.

— Amikor az emberek 1904-et írtak, akkor születtem, itt Farkaslakán. Az volt a szokás a Tamási famíliában, hogy egy valaki tanuljon tovább a családból felsőbb iskolában. Születésem idején éppen egy Gáspár nevezetű tanult továb6 Kolozsváron, de hirtelen meghalt. Így kaptam örökbe a Gáspár nevet, és vele a továbbtanulás jogát is. Am édes bátyám, Áron, egyszer játék közben „patró-puskával” ellőtte az egyik ujját. így aztán, mint nehezebb munkára alkalmatlan, ő került helyettem felsőbb iskolába. Hát itt váltak ketté az utak, így tanult, lett íróvá Áron ...

Az aprótermetű ember — most korsóval a kezében kínálja a vendégeket, szívesörömest mond újabb és újabb történeteket a gyermekkorból, a felnőtt korból is.

Sz. S.

Bányász kulturális hetek

A bányásznap tiszteletére szeptembertől november végéig bányász kulturális heteket rendeznek Tatabányán. A három hónap alatt minden művészeti ág kedvelői megtalálhatják az igényüknek megfelelő szórakozási, művelődési lehetőségeket. A város legnagyobb művelődési otthonában, a népházban csaknem száz rendezvény zajlik le. Itt kerül sor többek között a munkásszíniát- szók második országos találkozójára. Fővárosi és vidéki színházak, színoadok készülnek nívós műsorral a tatabányai fellépésre. A Déryné színház országos bemutatóval szerepel a kulturális hetek alatt a bányászvárosban. A népház több együttese jubileumi előadásra készül. A bányász szimfonikus zenekar megalakulásának 75., a táncegyüttes, a fúvószenekar és a képzőművészeti szakkör 25.. a bányász vegyeskórus 15.. a színpad pedig 10. évfordulója alkalmából rendez bemutatót.

___

/