Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-24 / 197. szám

1974. augusztus 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 F1LMJ EGYZET Különféle beíeg§égek A filmszínházak legutób- >i bemutatóinak csaknem 'alamennyi főszereplője be- eg. A diagnózis filmenként, őt szereplőnként változik. ám közös vonás, hogy min­denütt az orvos, a gyógyító dolga a legnehezebb. Pedig a Közelharc férfiak és nők között :ímű amerikai film fő­szereplőjét, Peter Wilson,t, i híres karikaturistát többen s kezelik. Szembetegségét dtűnő specialista, heveny jsaládundorát pedig egy ki­sebbfajta csapat: Terry, a élesége. Terry első férje, lárom gyerek és számtalan kölyökkutya gyógyítja. A két „műtét” közül kétség­kívül — a második a súlyo­sabb s bár az „operáció” vé- ’ül sikerül — a film unalom- oa fullad. Wilson agglegény­ként — nőgyűlölőként még irdekes figura, férjként — apaként már nem. Szürke, egyhangú, unalmas, de «er­ről nem a megformáló Jack Lemmon, hanem a rendező című színes filmjét. Egy beteg helyett itt kettőt ka­punk. igaz a főszereplő szépasszony betegsége már a múlté: a bravúros ope­ráció segített. De a sikeres műtét a dúsgazdag férjet teszi beteggé. Félőrülten gyűjti a bizonyítékokat — van belőle bőven —, hogy feleségének nem a vakbelét operálta ki jóképű ismerő­sük, hanem egy házasságtö­rés nyomait tüntette el, sőt a gaz csábító az orvos maga. A férj mentségére szóljon: joggal gyanakszik. Aprán­ként minden kiderü. s ek­kor elhiszi — a történtek el­lenkezőjét. .. Kitűnő vígjáték-sztori, csakhogy Maiewbski. szán­déka szerint lélektani, bűn­filmet f nr Pa t.ot.t. — című film rendezője, Car­los Saura, a spanyol uj hul­lám vezéralakja éppen Luis Bunuelt. az Andalúzia! ku­tya. Az aranykor, a Fold kenyér nélkül és sok más nagyszerű filmalkotás szer­zőjét tekinti példaképének. Saura hősnőjének. Anná­nak. a tiszta lelkületű és józan gondolkodású nevelő- nőnek összehasonlíthatatla­nul nehezebb dolga van, mint orvoselődeinek. Munka­adója három farkas, három beteg, aberrált férfi... Már az első kockák, mar a bemutatkozó képsorok jelzik, hogy Anna hamarosan elbu­kik, elpusztul, felfalja a há­rom fenevad, a három szörny. A tragikus befeje­zés az első pillanattól kisert, a cselekmény mégis hihetet­lenül izgalmas, hihetetlenül feszült. Nem a betegekért, hanem Annáért szorítunk természetesen — egyre el­keseredettebben. egyre re­ménytelenebből. — forgatókönyvíró Mel Sha- velson tehet. Shavelson egyetlen érdeme, hogy felfedezteti velünk Ja­mes Thurbert. az 1961-ben elhunyt nagyszerű írót, ka­rikaturistát, — akiről Peter Wilson alakját formázta. De míg Thurber rajzait, írásait a mértéktartás, a fanyar humor, a pontosság és a fantázia utánozhatatlan ke­veréke jellemzi, addig Sha- velson dicséretére egyetlen jelzőt sem tudunk felvonul­tatni. Janusz Majewski lengyel rendező egy 1933-ba,n íródott Choromanski regény motí­vumaiból készítette. rémségekkel jócskán megte­tőzve. Mint egy japán film­ben, úgy fúj a szél. egy-egy mennydörgésnél. villámlás­nál még a nézők is riadtan bújnak össze. Véresen ko­moly itt minden, s a jegy­zetíró is komolyan kérdezi: szükség volt erre a bemu­tatóra? Hogy nem, azt a mondanivalóhiány mellett a számos dramaturgiai hiba, rendezői — operatőri — sőt színészi „baki” is bizonyít­ja. Spanyol filmet ritkán ve­títenek mozijainkban. A sa­játos gyártási és forgalma­zási praktikák, a szigorú cenzúra még olyan világhí­rű művészek munkáját is megnehezíti, megnehezítette, mint Barden, Berlanga vagy "Rimne»! Flpv^Wlcpriít: Szuggesztív erejű, tökéle­tesen megkomponált filmal­kotás, hozzátéve, hogy szim­bólumrendszere többértelmű. A legkézenfekvőbb megoldás persze a hazug, militarista, álszenit spanyol valóságot felfedezni — s hisszük, hogy a rendező elsőrendű célja is ez lehetett. „Üzenni az em­beri tisztaságról, az aljas­ságról, és a megaláztatásról. Üzenni és tiltakozni.. Anna szerepében Geraldi­ne Chaplin — Carlos Saura felesége — újra bizonyítot­ta. hogy hírnevét saját te­hetségének, s nem a papá­nak: Charles Chaplinnak köszönheti. A „farkasok” megformálói , hasonlóan nagyszerű színészek, s re­méljük, hogy Fernando F. Gomezt, Jose Maria Pradát és Jose Vivőt újabb filmek­ben is üdvözölhetjük majd. í ~ H. D­Olvassanak a csontokból Svéd megbízatás magyar antropológusoknak Különleges feladatot ka­pott egy magyar antropoló­gus házaspár, dr. Kiszely István és K. Hankó Ildikó. A tudományos megbízatás előzményei közé tartozik, hogy Sven Hédin, a nagy svéd felfedező hosszú időt töltött Alaszkán. Grönlandon, általában az északi sarkkö­rön túl, olyan eszkimó tör­zsek között, amelyeket a tu­domány művelői közül min­den bizonnyal ő látott, fény­képezett és tanulmányozott utoljára. Ennek a típusnak azóta utolsó képviselői is meghaltak már. De Sven Hé­din meg tudta akadálvozni. hogy a nép nyomai végleg eltűnjenek. Különféle régé- sze1! leleteken kívül gazdag antropológiai anyagot gyűj­tött össze: embercsontokat, amelyekkel eszkimó barátai ajándékozták, meg őseik kul­tikus tisztelettel övezett ma­radványaiként, s amelyeket saiát ásatásai során hozott felszínre. ^ Az értékes anyag feldol­gozására azonban már nem volt ideie. A leletek ma is azonmód fekszenek a svéd akadémia embertani intéze­tének csonttani gyűjteménye — a Tjänste Stockholms Universitet osteologiska Forskningslaboratoriet — szekrényeiben, ahogyan még Sven Hédin csomagolta be őket. A két magyar antropoló­gust a közelmúltban arra kérte fel Nils Gustav Gei- vall. az akadémia igazgató­ja hogy a gazdag leletanva- gct dolgozzák fel. megálla­pítva minden egyes csont embertani jellemzőit, az egy­kori élő ember nemét, élet­korát. típüsát. s azt. hogy mikor élte életét abban a jeges világban. A csontok összességéből pedig olvassák ki a hajdan itt élt ember- csoportok életkor, nem és tí­pus szerinti összetételét, va­lamint esetleg rokonságukat a ma is élő típusokkal. ___ A . képernyőn Indul a Perpetuum mobile A legkülönbözőbb érdek­lődésű, a verset, a drámát, a zenét, a természettudományt kedvelő nézők részére szá­mos műsor készül szeptem­berben a tévéstúdiókban. Havonta jelentkező tudomá­nyos sorozat lesz a Perpe­tuum mobile, amelynek címe a feltalálók elérhetetlen vá­gyára. az örökmozgóra utal. Ám, ami a fizika világában lehetetlen, megvalósulhat az emberi gondolkodásban, s éppen ez a műsor lényege: témák között kalandozva a gondolatok szabad csapon- gását követik. Például az első adás műsora a meteor­hullással indul, s ebből ki­indulva a nézők hasznos is­mereteket szerezhetnek szá­mos technikai, tudományos és művészeti kérdésről. Új versek, fiatal költők — a sorozat negyedik része Ta­más Menyhért elsőkötetes, 33 éves költővel foglalkozik. A műsor formája a szoká­sos: meghívják a költőt, a vele beszélgető fiatalokat és a színészeket, akik néhány versét mondják el. Ascher Gabriella szerkeszti „A köl­tő felel” hatodik részét, klasszikusokról, Arany Já­nosról. Az operaház fiatal művé­szei Ötvös Csilla, Pászthy Julia, Fülöp Attila és Bor­dás György szerepelnek a Férj kopogtat című Offen­bach operettben, amelynek cselekménye egyetlen éjsza­kán játszódik. A balettcipők című műsor programjában Korszakov, Guonod, Bach, Hacsaturján és Delibes mű­vekkel találkozhatnak majd a nézők. Miért lesz ma egy fiatal­ból segédmunkás? Milyen szerepe van ebben a pénz­nek? Milyen lehetőségei van­nak egy segédmunkásnak a továbblépésre? Hol a helye a munkás-hierarchiában? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresnek választ a Radar cí­mű műsorban, amelyet a Magyar Hajó- és Darugyár­ban vesznek fel. Karcag-Berekfürdö adott otthont a három napon át tartó Szolnok megyei ifjú­munkások első kempingtalálkozójának, melyet a KISZ Szolnok megyei Bizottsága, a karcagi városi bizottság, valamint az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei kirendeltsége szervezett az ifjúsági turizmus fejlesztése és megyénk minél mélyreha­tóbb megismerésének elősegítése érdekében. A találkozót Szívós Antal, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkára nyi­totta meg tegnap, majd a hazánkban vendégszereplő Sarisan szlovák ipari szövetkezet néptáncegyüttsse szórakoztatta a résztvevőket. Az est folyamán a műemlék szélma­lomnál adott műsort a karcagi irodalmi színpad, melyet Muzsay András népénekes tett még színesebbé dalaival. A találkozó további programjában városnézés, ismerkedés Karcaggal, látogatás s népművészek műhelyében és különböző sportverseny szerepel. Fent: a találkozó résztvevőinek csoportja, lent a szlovák együttes lánytánca TISZAFÜREDI KINCSEK Majdnem száz évvel ez­előtt, 1877-ben alapította Ta- riczki Endre és Milecz Béla a tiszafüredi múzeumot, — amely iránt egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható. — 1969-ben például csak hat­száz látogátója volt, tavaly viszont már közel nyolcezer. A két alapító halála után a gyűjtőtevékenység háttér­be szorult, az ásatás meg­szűnt. A háborús pusztítás is igen nagy volt, az alapgyűj­teményből mindössze három Á felszabadulás utáni lel­kes gyűjtőmunka eredménye­ként ma már kétezernél több néprajzi tárgyat őriznek a tiszafüredi Kiss Pál Mú­zeumban. A helyi kerámiai anyagból a legrégibb ismert példány 1832-ből való, s a Néprajzi Múzumban őrzik. Egy évvel későbbi a Tisza­füreden őrzött kerámia. A szakirodalom egyébként azt tartja, hogy Mezőcsátról szár­mazik az a Katona Nagy csa­Kuli Mihály az utolsó ía- nyeregkészítő mester is meg­halt már Tiszafüreden. Vala­mikor pedig virágzó mester­ség volt. Annakidején pél­dául Kossuth Lajost a hadak keletre telepítésekor két tu­cat fanyeregkészítő mester kísérte el Tiszafüredről. A helyi múzeumban őrzött leg­régibb ilyen nyereg a XVIII. század végéről való. Mellette van még néhány példány, amit külön megrendelésre készített az utolsó mester. Dolgozott ő magánosoknak is. Két évvel ezelőtt Auszt­ráliából volt egy ember, aki­nek annak idején tíz pengő­néprajzi tárgy maradt meg, — közöttük egy gyertyamártó a XVIII. század végéről. A kéziratos anyagok viszont nagyrészt megmaradtak. Kö­szönhető ez annak, hogy a zacskókészítésre kiadott céh- leveleket és egyéb iratokat a kgrfyvkötő megőrizte és visz- szfc'juttatta a múzeumba. — Karátos anyaguk egyébként 1654-től van, a múzeumban őrzött legrégibb könyv pe­dig 1547-ből való. Iád, amelyik meghonosította Tiszafüreden a fazekas mes­terséget. Füvessy Anikó mu­zeológus viszont a helybeli anyakönyveket böngészve — rájött, hogy már az 1700-as évek végén is éltek Tiszafü­reden fazekasok. Halálukkor ugyanis mesterségüket is fel­tüntették az anyakönyvben. A szóban forgó Katona csa­ládnak az elődei is Tiszafü­reden éltek. ért készített Kuli Mihály egy fanyerget. Számtalan egyéb érdekes­ség is található a Kiss Pál Múzeumban, — így példáid olyan faragószék, amelyikbe egy emberi fej van belefa­ragva. őriznek egy 1820-ban készült „motorizált” motollát is, melyen több fából készült fogaskerék és egy ötletes számlálóberendezés könnyí­tette a szövés-fonást. Vers as evőszéken A múzeum féltve őrzött kincsei közé tartoznak a pásztorművészettel kapcsola­tos tárgyak, az 1865-re da­tált, hímzett, durva vászon­ból készült ing mellett a hím­zett és hímzetten pendelek s egyéb viseleti tárgyak. A régi bútorok közül fi­gyelemre méltó egy 1886-ban ajándékba készült evőszék, melyen a következő felirat áll: Mikor esett Gergely napja, Készült Tóth István számára, Varga Sára hű társával, Éljen egész családjával, Nekem ő egy jó barátom, Készítette Beke Márton. Igen gazdag a Kiss Pál Múzeum kéziratos anyaga. — őriznek például két Kossuth- levelet, sok 1848—49-ből származó kéziratot, a tisza­füredi jobbágyok földvásár­lásával kapcsolatos levéltári másolategyüttest, céhjegyző­könyveket, privilégiumokat. Késsel irt tankönyvek Az utóbbi években fejlesz­tik a legújabbkori anyagot is. Több régi tankönyv, fü­zet, helyi emberek által ve­zetett naplók között kézzel írott tankönyvek is találha­tók. A ma élő népművészek­től is rendszeresen szereznek be anyagokat, cserépedénye­ket, faragványokat, kariká­sokat, egyebeket, hogy ne csak a múlt, hanem a jelen értékeit is megőrizzék az utókornak. ._j. slmon — ÜdülőYárosok ankétja A Magyar Urbanisztikai Társaság és a gyulai Városi Tanács Gyulán rendezi az üöülővárosok ankétját. — A tegnap kezdődött kétnapos megbeszélésre Budapestről és mintegy nyolcvan vidéki vá­rosból érkeztek urbanisztikai szakemberek. Ott voltak az országos hatáskörű intézetek és tervező vállalatok szak­emberei is. A résztvevőket Sarlós Ist­ván, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, a Hazafias Népfront főtitkára köszön­tötte. Fehér Gyula, az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet osztályvezetője az üdülővá­rosok fejlesztésének higié­nikus kérdéseiről számolt be. A továbbiakban dr. Misley Károly, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi titkársága vetezője, Budai András, az Országos Idegenforgalmi Ta­nács titkárságának vezetője és Takács Máté, Szeged fő-, építésáe tartott előadást. Véget ért a Savaria nyári egyetem Az ország legfiatalabb — mindössze hét éve működő — s nyaranta a hasonló ma­gyar intézmények közül utol­jára záró kurzuson 107-en vettek részt — Ausztriából, Csehszlovákiából, Lengyelor­szágból, az NDK-ból, az NSZK-ból, Olaszországból, a Szovjetunióból és természe­tesen hazánkból. Az urba­nisztikával, ezen belül a kis és közép városok rekonstruk­ciójával foglalkozó nyári egyetem, j Mesterségtörténet anyakönyvből Fanyereg Ausztráliába y r Féltékenység és orvostudomány Anna és a farkasok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents