Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-23 / 196. szám

1974. augusztus 23. SZOLNOK MEGVET NÉPLAP 5 Az építők fogadkoznak Lesz-e bemutató szeptembírben? Éjszakai műszakban Lehetséges, hogy a máso­diknak tervezett bemutató lesz az első a Szigligeti Szín­ház új évadjában? Az elője­lek meglehetősen baljóslatú- ak. Miskolcon már megtar­tották a társulati ülést, né­hány nap múlva Szolnokon is szeretnék, hogy szeptem­ber elején megkezdjék a pró­bákat. A Szigligeti Színház azon­ban pillanatnyilag nem tud­ja fogadhi még saját alkal­mazottait sem. A százhatvan ember feje fölül lebontották a tetőt. A szerda esti felhősza­kadást megelőzően jártunk ott. A korábbi semmi esőtől is beázott a földszinti öltö­zők mennyezete is, nemcsak az emeleti része. A lépcső­házban az elázott falakról hull a vakolat. Fel lehetne tenni a kérdést, hogy az ejtőernyős világbaj­nokság miatt okvetlenül le kellett-e állítani a színház felújítását, kétheti vesztesé­get okozva azzal is, s azt is meg lehetne kérdezni, hogy a beázás elhárítására miért nem találtak valamilyen pro­vizórikus megoldást, — de most már mindez eső után köpönyeg. Az emiatti plusz költség, az időhúzás, az ezer­nyi bosszúsággal járó évad­kezdés azonban kézzelfogha­tó valóság. Szeptember 4-én a televí­zió felvenné a Szigligeti Színház egyik produkcióját. Közönség nélkül ez nem megy. S öltözők nélkül se. Szeptember közepén szintén tartana néhány előadást a színház. Egy szónak is száz a vége: a szolnoki Építőipari Szak­ipari Szövetkezésnek min­den erőt koncentrálnia kell, hogy legalább a nézőtér, a belépő, a lépcsőház és a oüfé, valamint az első emeleti öi- tözőrész kész legyen. S az­után folyamatosan a többi. A munka elhúzódása köny- nyen azzal járhat, hogy t ki­lenc prémier helyett csak nyolc lesz. Negyedmilliónál nagyobb kár érheti ezzel a Szigligeti Színházat. S pénz­ben ki nem fejezhető a me­gye kulturális életében bekö­vetkezhető kár, hiszen nem va­gyunk elkényeztetve külön­böző rendezvények dolgában. Az építőipari szövetkezet vezetőiben megvan a jószán­dék a munka gyorsítására. — Simon — A színház épülete — most Mi újság a giccspiacon ? Az emléktárgyak, ajándé­kok özöne eddig is jó va­dászterületet jelentett a „giccs-iparnak”. Most, az autótartás elterjedésével a giccs újabb területet hódí­tott meg magának a gépko­csik szélvédője mögött és a hátratekintő ablaknyílás kö­rül. Elől mostanában már nemcsak műanyag csinibabák himbálóznak, hanem __mini boxerkesztyűk, babacipők és fehér műanyag csontvázak Hátul a régebbi divat szerin­ti ragadozókat részben kiszo­rította a formátlanra sikere­dett bólogató, barna kutyus. Űj abban a kocsik dekorá­lására mind többen hívják se­gítségül a matricákat, ame­lyek egyébként nem tartoz­nak a legolcsóbb díszítő ele­mek közé: áruk 8—20 forint között mozog. Aki csúnyának találja a trükkfilmből esetle­nül kimásolt amerikai goril­lát a magyar nyelvű „vigyázz rám” táblával, vehet egy csi­nos hölgyet színes kidolgo­zásban, bikiniben 8 forintért. Ha ugyanez a nő ragasztóké­pen éppen sztriptízbe kezd, már 14 forint az ára. Ma már a seb váltók gomb­ját sem illik meghagyni a gyári egyszerűségében. Jobb vezetők csak átlátszó, szivár­ványszínű óriáskristályba foglalt, kis ágyúval, színes virággal bélelt gombra he­lyezhetik tenyerüket Az utóbbi időben nagy a keletje a „művészi” motívu­mokkal és magyar feliratok- kai ékesített trikóknak. Ben Quick napja leáldozóban van, kapható viszont trikó cigá- nyosan öltözött Kandúr Ban­dival, amint éppen fülébe cincogtatja hegedűjét a nya­valyás egereknek, Dunával, amint éppen benne ázik a Vajdahunyad és a Halászbás­tya, sőt olyan is, amely fel­szólítja „kicsit”, hogy men­jen a trikó tulajával rózsát szedni. Az efféle szerelés stílszerűen kiegészítője a nyakláncon függő színes, óri­ás pillangó-bizsu, továbbá a piros, kék, fehér üvegdarab­kákkal ékesített alumínium- patkó, amelyből alul szakáll- szerűen rézlapok lőgnak alá, s az egész láncon, nyakban viselhető. Állítólag szerencsét hoz viselőjének. S egész biz­tosan az árusnak, aki jó pén­zért sózza a vevők nyakába. Mindezek mellett nem tűn­tek még el a „művészi” ke­retben árusított mázolmá- nyok: a patak sebzett őzcsa­láddal, a patakhíd korlátján ülő serdületlen ifjú pár idil­li csókjával. A macskabébi a gomolyaggal szerencsére már nemigen bukkan fel. Macs­ka—kutya barátkozás azon­ban még kapható! A szobákat mostanában in­kább mű-őztrófeák, villany­fényben lebegő, plafonra függesztett halak, lombfűrész, fára égetett kivehetetlen áb­rák és deszkára dolgozott, alumínium főúri címerek te­szik „elegánssá”... A konyhák régen elmarad­hatatlan dísze, a kínrímmel ékes, kivarrott falvédő már csak helyenként kapható pia­con, vásárosoknál. ______ Ú j szakmunkásképző isko'ák — Bővül a lanműhe'y- és diákol’honhálczat Az új tanévben több új isko­la, számos újonnan 'épült munkahely és diákotthon áll az egyre korszerűsödő szak­munkásképzés szolgálatába a „kapacitás” 36 új iskola tan­teremmel, 4 új tornaterem­mel, 1015 tanműhelyi mun­kahellyel bővül, és további 2350 fiatal lakhat szakkép­zésének ideje alatt korszerű tanulóotthonban. A megyei állami épíiő’paii vállalatok dolgozoinaic lelkes munkáját dicséri, hogy Hód­mezővásárhelyen és Nagy­kanizsán az új Intézményeket jóval a kijelölt határidő előtt, már szeptember első napjaiban birtokukba vehe­tik a különféle vasipari szak­mákat tanuló fiatalok. Hód­mezővásárhelyen december volt az új, 83 munkahelyet magában foglaló tanműhely átadásának eredeti határide­je: Nagykanizsán pedig a terv szerint novemberben kellett volna átadni a 89 munkahellyel rendelkező tan­műhelyt és a 400 személyes diákotthont. Szeptemberben egyébként még további 4 szakmunkás- képzési ^intézményt adnak at rendeltetésének. Esztergom­ban 200 személyes otthont kapnak különféle szolgáltató és más ipari szakmák tanu­lói. Nyíregyházán a 107. szá­mú intézet új 20 tantermes, iskolával gazdagodik, s ugyanebben a városban a 110-es számú iskola 300 sze­mélyes tanulóotthont és 189 munkahellyel rendelkező tan­műhelyt is kap. Ez utóbbia­kat a vas-, a villamos- és a faipari szakmák tanulóinak építik. Sátoraljaújhelyen is szeptemberben adják át az új 10 tantermes iskolát, ami­hez tornatermet is építettek. Az idén még további 10 beruházás valósul meg. De­cember végéig új tanműhelyt kap Kecskemét, Szigethal­mon 54 munkahellyel bővítik a meglévőt, itt egyébként to­vábbi új tantermeket is kap az iskola. 3 tanteremmel, tor­nateremmel bővítik a sopro­ni iskolát is. Budapesten a Mogyoródi úton 800, Dunakeszin 200, Győrben 150 személyes ott­hon épül fel még ez év vé­géig. Egerben új 300 sze­mélyes tanulóotthont és 120 munkahellyel új tanműhelyt is építenek. Üj tanműhely készül idei átadásra még Mátészalkán, Szolnokon és Szombathelyen is. Este nyolc óra. Lassan elnéptelenednek az utcák, kihunynak a házak ablakszemei. Pihenni térnek az emberek. Nyugalom bo­rul a városra. A szolnoki új kenyérgyárban azonban an­nál hangosabb'az élet,- ilyen­kor dagasztják, sütik tizen­két város és falu másnapi kenyerét az éjszakások. A kinti hűvösebb levegő után fullasztó az üzemben a hőség. Az elektromos kemen­cék szünet nélkül ontják a meleget. 40—50 fokot is mu­tat a hőmérő. Mindenfelé kígyózó csőrendszerek, a ha­talmas tartályokban kovász érik. A dagasztógépek zúgá­sa hangfoszlányokkal keve­redik. A tésztafolyam kiapadha­tatlan. A futószalag elején még nyers a massza, mire a végére ér, barnaoiros kenyér, cipó lesz belőle. Az egyik dagasztógépet Várkonvi Já­nos „idomítja”. Néhány gombnyomás, és engedelmes­kedik a bonyolultnak látszó szerkezet. — Huszonhat esztendővel ezelőtt nem ezt csináltam, — beszél, de közben a műsze­reket figyeli. — Inas voltam egy maszek péknél. A mes­terem nem mutatott semmit, úgy lestem el tőle a mozdu­latokat. Az én dc/;om volt a liszt előkészítése, a tüzelő­hordás. a takárítás. Aztán segítettem kihordani a ke­nyeret meg a süteményeket is. Két és fél évig inaskod- tam, utána Miskolcra kerül­tem. Szolnokra 1955-ben jöt­tem. Mindig kis pékségek­ben dolgoztam, ahol kézzel dagasztottam, emelgettem a sütőlapátot, álltam a forró kemence előtt. Itt ilyen már nincs. Nyomogatom a gom­bokat. figyelek. Szellemileg fáradok el, hiszen fizikai munkát nem végzek. — Hogyan került a gyár­ba? — A kis pékségek meg­szűntek és ide jöttem. Min­denkinek el kellett végezni egy háromhónapos gázkeze­lői tanfolyamot, majd gép­kezelői oktatásra is jártunk. — Miért lett éppen pék? — Nem is tudom. Amikor kezdtem, nem válogathattam a szakmákban, aztán bele­jöttem. Munka közben jött meg az étvágyam. A másik dagasztógép mel­lett izmos fiatalember áll. Bíró István 1960-ban — ti­zennégy éves korában — fo­gott először sütőlapátot a kezében. — Elvégeztem a 8. osztályt és a sógorom — Várkonyi János — akkor már pék volt. Sokat mesélt nekem, megtet­szett a munkája. Pék lettem. Három évig tanultam a szak­mát. és azóta szinte mindig együtt dolgozunk. Most is egymás mellett irányítjuk a gépeket. Két-három hónap telt el, amíg a gyárban ma­gamra találtam. Szokatlan volt a sok gép, a tágas mun­katerem. Az a munkám, hogy figyelni kell az adago­lást, ugyanis itt készül a tészta. Vigyázni kell. hogy nehogy túl lágy. vagy ke­mény legyen az alapanyag. A futószalag mellett Vár­konyi Jánosnéval találkozom. — Együtt dolgozik a csa­lád, a férjem, az öcsém meg én. A sütőiparhoz 1964-ben jöttem dolgozni. Először be­tanított munkásként kezd­tem. aztán voltam táblás meg feladó is. Egy idő után hiányát éreztem annak, hogy — Tíz évig dolgoztam tsz- ben. de nem szerettem azt a munkát. Visszavágytam a sütödébe. Hiányzott a sütő­lapát. a forró kemence, a friss kenyér illata. Üjra itt vagyok és itt is maradok. A szolnoki új kenyérgyár­ban készül az egy- és kétki- lós finom fehér, a kétkilós barna és a Favorit kenyér, valamint a búzacipó. Napon­ta 210—220 mázsa kenyeret és 1400—1503 búzacipót süt­nek. Szakadozik a sötétség. A raktárak polcai már megteltek kenyérrel. A le­vegő pedig friss meleg illat­tal. Sorra érkeznek a teher­autók. Négykor indulhat az első szállítmány. Mire reg­gel ébredezik a város, a friss kenyér ott kínálja magát a boltokban. • » • Hajnal két óra. Teherautók sorakoznak a szolnoki tejipari vállalat ud­varán. A nagy motorzúgás jelzi, megkezdődött a szállí­tás. Kis Károly művezető irodájának ajtaján percen­ként kopogtatnak. A szállító- levelekért jönnek. — Tíz gépkocsink van! Három autó egy. hét pedig két órakor indul útnak. Vi­szik a tejet Szolnokra. Me­zőtúrra. Törökszentmiklósra, Szajolba, Fegyvernekre. Kun- szentmártonba. Többnyire zacskós tejet szállítunk. Hét­köznap 25 ezer liter fogy be­lőle. a kannás tejből pedig 6—7 ezer liter. Kakaót 4—5 ezer litert szállítunk napon­ta — mondja a művezető. A kulturális intézményekben és vállalatoknál Csökken ik a dolgozók munkaidejét A kulturális miniszter és a munkaügyi miniszter együt­tes rendelete alapján szep­tember 1-től heti 44 órára csökkentik a kulturális szol­gáltatási ágazatba tartozó in­tézmények és vállalatok mindazon dolgozóinak mun­kaidejét, akiknek addig heti 48 óra volt az elfoglaltságuk. Az . átlagos heti 44 órás munkaidő kereten belül a dolgozók részére elsősorban kéthetenként egy szabad szombatot kell engedélyezni. Azoknál az intézményeknél, ahol nem biztosítható kéthe­tenként a szabad szom­bat, a napi munkaidőt kall csökkenteni. Az olyan idényjellegű intézményeknél amelyeknél a kéthetenkénti szabad nap nem biztosítható, illetve a napi munkaidő nem csökkenthető, a szabad napok egy része legkésőbb a követ­kező idény kezdéséig össze­vontan is kiadható. Legfeljebb átlagban heti 66 óráig terjedő munkaidőben foglalkoztathatók = a polgá­ri fegyveres őrök kivételével — a kapus, portás, vagy egyéb őrszolgálatos tevékeny­séget végző dolgozók. A heti 44 óránál hosszabb munka­idővel foglalkoztatott — ka­pus portás, vágy egyéb őrszolgálatot végző — dol­gozók alapbérét a munka­idővel arányosan kell megál­lapítani. Azoknál a színházaknál, amelyeknél a munkaidő csökkentés szervezeti válto­zás nélkül, önerőből vala­mennyi munkakörben nem valósítható meg, továbbá a Magyar Állami Operaháznál, a Fővárosi Moziüzemi Válla­latnál, valamint a Magyar Cikusz- és Varieténél a mun­kaidő csökkentésre csak to­vábbi szervezési intézkedések után kerülhet sor. Az intézmények a munka­idő-csökkentés bevezetésére vonatkozó felkészülési tervet a kulturális Minisztérium külön kiadandó szakmai irányelvei alapján készítik el. nem tanultam. A két gyerek is biztatott. Elvégeztem a 7—8. osztályt, aztán megsze­reztem a szakmunkás bizo­nyítványt is. Nehéz volt a gyerekek, a háztartás, az éj­szakázás mellett, de megér­te. A pénzem is több lett. a megbecsülés is nagyobb. Most már 13.50 az órabérem. A beszélgetés közben sem áll meg a keze. Ahogy a for­mázógép adagolja a tésztát, már rakja is a futószalagra. — A meleget hogy bírja? — Bizony nehezen vise­lem. A nyár gyönyörű év­szak. de mi félünk tőle. Ha kinn 30 fok van. itt biztos 50 fok a hőmérséklet. A gyár kisüzemében készül a Favorit kenyér. A 240 fok­ra hevült kemence előtt szóf­ián férfi lapátolja gyors, ki­számított mozdulatokkal a kenyeret. Csécs Ferenc egy­szer már otthagyta a péksé­get. , ____,j£l i A pasztőröző berendezés kezelője Kapus Andrásné. Besenyszögről jár be már 5 éve. — Amikor behozzák a te­jet. azonnal a nasztőrözőbe kerül. Két tartályunk van, így óránként 20 ezer liter nyerstejet dolgozunk fel. 36 fokra melegítjük, öt órát áll. aztán szállítható. Ha ez idő alatt minőségi romlást ve­szünk észre, már nem is ke­rül a boltokba. Naponta 50— 60 ezer liter tej folvik át a csöveken. Tizenkét órát dol­gozunk egy nap, aztán jár 24 óra szabad. Kintről kannacsörgés hal­latszik. aztán csend lesz. El­ment az utolsó autó is. Reg­gel a boltokban a kenyér és a péksütemény mellett ott várja a vásárlókat a friss tej is. Szekeres Edit A dagasztógépet Várkonyi János „idomítja” Naponta 50—60 ezer liter tej folyik át a csöveken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents