Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-17 / 192. szám
-1974. augusztus 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 N. Módosítások — kedvezmények A szarvasmarha-tenyésztés szakosított fejlesztésére A MINISZTERTANÁCS legutóbbi ülésén a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján ■megtárgyalta a szarvasmar- tia-tenyésztés szakosított Irányú fejlesztésének feladatait. — Megállapította, hogy a szarvasmarha-tenyésztés az 1972-ben meghirdetett kormányprogramban meghatá- r-zott alapvető célkitűzéseknek megfelelően fejlődik A program megvalósításában már 1973-ban sikerek születtek. A tehénállomány 24 ezerrel, a tejtermelés 150 millió literrel, a vágómarhatermelés mintegy 30 ezer tonnával növekedett. A vaj importját megszüntethették, elegendő tej- és tejtermék áll rendelkezésre a hazai fogyasztáshoz, lehetővé vált a tejtermékek minőségének javítása is. A Minisztertanács az intenzív tejtermelő és a hús- Srányú szarvasmarha-állomány kialakítása érdekében határozatokat hozott a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés támogatási rendszere — egyes elemeinek módosítására. A módosítások ezt a gazdaságpolitikai célkitűzést kívánják szolgálni, hogy az-országban annyi tejet termeljünk, amennyi a belső ellátásra szükséges, és ezt a tejmennyiséget viszonylag kisebb létszámú, de egyre magasabb tejhozamot adó tehénállománnyal gazdaságosan állítsuk elő. Ugyanakkor az alacsony tejhozamú, s ennek következtében a tejet veszteségesen, illetve csekély jövedelmezőséggel termelő tehénállományt állítsuk át az alacsonyabb eszköz-igényű fejés nélküli egyhasznú hústermelésre. A SZAKOSODÁS gyor- sebb fejlődése érdekében — 1975 január 1 -tői megszűnik a mezőgazdasági nagyüzemek által az .élveszületett borjúszaporulat után igénybe vehető 3000.-- Ft, illetve a minden értékesített liter tej után igénybe vehető 1,10 Ft árkiegészítés. Helyette a húshasznú tehénállománnyal rendelkező üzemek húshasznú (nem fejt) teheneik szaporulata után borjanként 5000.— Ft árkiegészítésben részesülnek. Azok az üzemek pedig, amelyek tejhasznosítási tehénállományt tartanak — az egy tehénre jutó tejhö- zam-szinttől függetlenül — értékesített tej literenként 1975—76-ban 1 forint, 1977:— 78-ban 90 fillér, 1979-től 80 fillér árkiegészítést kapnak. Azok a mezőgazdasági nagyüzemek amelyeknek tehénállománya meghaladja a 200-at és mindkét hasznosítási irártyba szakosodni akarnak egyedi elbírálás alapján — meghatározott feltételek megtartása mellett mindkét támogatási forma' szerinti ár- kiegészítést igénybe vehetik. A kettős hasznosítású tehénállománnyal rendelkező mezőgazdasági üzemek tehénállományuk hasznosítású állománnyá történő átállításának elősegítésére tehenenként 2000.— Ft egyszeri támogatásban részesülnek. Határozatot hozott a Minisztertanács arra vonatkozóan is, hogy a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek szarvasmarha-tenyésztéshez nyújtható fejlesztési támogatást a húsirányú szakosodás elősegítéséhez kell felhasználni. Mivel a húshasznosítású állomány féröhelyszükságle- tét — elsősorban a meglévő épületek átalakításával célszerű kialakítani ezért a húsmarha-férőhely kialakításához fix összegű tehénférőhelyenként 2000— Ft beruházási támogatást kapnak a mezőgazdasági nagyüzemele AZ INTÉZKEDÉSEK hatására a mezőgazdasági üzemek egy részében megszűnik a tejtermelés és — ha az üzem vásárolta fel a községben a háztáji és egyéni gazdaságokban termelt tejet —, tejfelvásárlás is. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelési és értékesítési biztonságának fenntartása érdekében továbbra is gondoskodnak az általuk felkínált tej, valamint borjak és hízóállatok felvásárlásáról. K. S. Egyéves a Taxi Szövetkeze* Egy éve, az országban elsőnek alakult meg Szolnokon a Taxi Szolgáltató Szövetkezet. Az első utasokat 1973. augusztus 19- én szállította az akkor még négy autóval működő szövetkezet. Azóta harmincra emelkedett a dolgozók és tizenkettőre 3 gépkocsik száma. Féléves árbevételük egymillió 23 ezer forint volt. nyereségük 'pedig az éves tervhez viszonyítva 7,4 százalékos. A dolgozók átlagban 1000 forintos jutalomban részesültek, s most augusztus 20-án még további 5 ezer forintot osztanak szét közöttük. A pártkongresszusra és a felszabadulási évfordulóra tett felajánlásukban szerepel. hogy részt vesznek a Vezess baleset nélkül mozgalomban. valamint szolgáltatásukat kiterjesztik a megyében. Túrkevén és Karcagon már egy-egy kocsijuk áll az utasok rendelkezésére. Jövőre önálló telephelyet létesítenek, ahol nyugodtabb körülmények között javíthatják kocsijaikat. CuhorrépatermelöU tapasztalatcserén ilyen a természetem... A Szolnoki Cukorgyár kultúrtermében tegnap szakmai tapasztalatcserén vettek részt a megye cukorréptermelő gazdaságainak szakemberei. Ez egyike volt áz országosan 16 helyen szervezett rendezvénynek. Az előadást Vörös Antal, a szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat főkönyvelője tartotta. A cukorrépa terméshozama napjainkra megnőtt, hektáronként eléri a 4—500 mázsát is és a gépsorokat ennek megfelelően kell korszerűsíteni. A jól bevált CF—6 cukorrépa-fejezőn, a CK—6 kiszedő-rendrerakón és a CR—6 felszedő-rakodó gépen jelentős módosításokat végeztek, ezáltal munkájuk még jobb lett. Jelenleg ebből a típusból 580 gépsor üzemel az országban, 1780 géptaggal. — Az új típusú CK—6T tárcsás kiszedőből eddig tízet gyártott a szekszárdi MEZŐGÉP, amelyek a megyében fognak dolgozni. A fejlesztési elképzelések között szerepel egy olasz licenc alapján gyártott egysoros, — egymenetes cukorrépa-beta- karítj gép is a CB—1. Ezt a géptípust a kisebb cukorrépa területtel rendelkező gazdaságok tudják majd jól használni. A tervek szerint ebből a típusból, az idén 240-et gyártanak. — A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat a gazdaságok szakembereinek észrevételei alapján állandóan javítja, korszerűsíti gépsorait. Az előadás befejezése után a szakemberek a törökszentmiklósi Dózsa Termelőszövetkezet répaföldjén ismerkedtek a cukorrépa gépsorokkal. — Tanulmányozták szerkezetét, az állítási lehetőségeit, kérdéseket tettek fel és elmondták észrevételeiket, javaslataikat. Elsorolni is sok: — Szűcs Sándorné tagja a Magyar Nők Országos Tanácsának, a nagykunsági tsz-ek területi szövetsége nőbizottságának elnöke, a szövetség elnökségi tagja, a karcagi Lenin Tsz főkönyvelőhelyettese, a tsz nőbizottságának elnöke, a tsz vezetőségének tagja, a marxista egyetem harmadéves hallgatója, otthon háziasz- szony, feleség, családanya .. És a nap csak 24 órából áll. — Mint főkönyvelőhelyettes kezdem a munkanapot. Sok munka vár rám. — A számvitel az utóbbi tíz évben rengeteget fejlődött. Nekünk lépést tartani, tanulni kellett. 1967-ben vezettük be a Lenin Tsz-ben a gépkönyvelést, s ez tőlünk is többet követelt én például mérlegképes könyvelői vizsgát tettem. Elég járatlan úton indultunk el, hiszen megyénk mezőgazdasági üzemei közül elsőként gépesítettük az ügyvitelt. — És a nőmozgalom? — Az már társadalmi munka. A hatvanas évek eléje óta vagyok a nőmozgalom aktív munkása. Hogy miért csinálom? Ki tudná ezt megmondani : talán ilyen a természetem: érdekel a más problémája, szeretek segíteni, s mivel nő vagyok, elsősorban a nőknek. A legtöbb nőnek, aki a mezőgazdaságban dolgozik súlyos örökség nyomja vállát. Néhol feudális szemléleti korlátok szorítják őket, főleg az idősebbeket. Hát ezt örököltük, de a fiatalok, a most felnövő nemzedék már más. Lassan változik a férfiak szemlélete is. Üj hidat építenek a Szamoson, a Mátészalkát és Csengersimát összekötő 49. sz. főút szamosbecsi elágazásánál. Az új híd megépítését árvízvédelmi és vízügyi szempontok mellett a forgalom növekedése is szükségessé tette. A tud építésével — Mit tehetnek a tsz- nőbizottságok? — Sokat. Fontosnak tartjuk a felvilágosító munkát. De vannak egészen konkrét eredményeink is. A nők hosz- szú évekig kevesebb háztáji területet kaptak, mint a férfiak. Ma már ők is megkapják az egy holdat. Az idén a mi szövetkezetünk asszonyai is élvezhetik a szabad szombatokat. Az oktatás szinte már teljesen nőbizottsági terület: kihelyezett általános iskolát szervezünk, szakmunkásképzést indítunk például szarvasmarha- és sertéstenyésztő, kertész, dohánytermesztő szakmákban. Ezeken kívül persze egészen személyes problémákkal is megkeresnek bennünket. — önnek 49 téeszre kell gondolnia. — Igen, sok időt igényel ez a munka, — szeretnék is többször eljutni a társgazdaságokba, mint eddig, ennek érdekében a nőbizottsági üléseket mindig más-más gazdaságban tartjuk. Magamban néha attól félek, hogy a nőmozgalmi munka sablonokba merevedik, s próbálok azért lenni, hogy ez ne így legyen. — Saját családjában a sokrétű elfoglaltsága nem okoz gondot? ... — Örülök, hogy erről csak jót mondhatok.. Mi otthon közösen csinálunk mindent. A férjem sokat van vidéken, de amikor otthon van, segít, csakúgy, mint a 16 éves fiam. Egyébként én sem tudnék ennyit vállalni. K. L. egyidőben elkészítették a főút új nyomvonalát is. Az út így elkerüli Csengert. és Sza- mosbecsnél elágazva halad át a Szamoson. A hidat előreláthatólag 1976 decemberében adják át a közúti forgalomnak. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi-algyői gázüzemében az idén újabb — évi 1 milliárd köbméter teljesítményű — gázbontó üzemet építenek. Ebben as évben a gázüzem kétmilliárd köbméter földgázt juttat Ü országos hálózatba . w. . . ■■ ,. .................. F űzik a dohányt. A termelőszövetkezetben 2o kataszt- rális holdon termelnek dohányt, az átlagtermés 10 mázsa VfQ&Z Serény munka folyik a kunszentmártoni Körösmenti Termeiőszii,, (kezet harmadik kerületében. Homlokrakod* gép segít a lucerna kazlazásában Elhullottak az állafok a fertőzött kukoricától Gazdasági bírságot iodítványozott a legtöbb ügyész jelentős károkozás miatt Megsértette a szocialista gazdálkodás elveit, rossz minőségű keveréktakarmány gyártásával és forgalomba- hozatalával jelentős kárt okozott a népgazdaságnak a Tolna megyei Gabonafelvásárló és Feldogozó Vállalat, ezért a legfőbb ügyész gazdasági bírság kiszabását indítványozta ellene a szekszárdi Megyei Bíróságnál. Az ügy előzményéhez tartozik. hogy a vállalat 1973 elején nagy mennyiségű úgynevezet defektes kukoricát vásárolt és használt fel a keveréktakarmányok előállításához. Ezeket a takarmányokat a Paksi és a Hőgyészi Állami Gazdaság vásárolta meg, amelyeknek állatállományában rövidesen állatelhullás következett be és a kívánt súly- gyarapodás is elmaradt a többj állatnál Az ügyben indított vizsgálat során a felkért szakértő megállapította, hogy az elhullást és a súlygyarapodás elmaradását az állatoknak adott kukorica fuzáriumos fertőzöttsége okozta. Megállapította azt is: a takarmányátvevő személyektől elvárható olyan tájékozottság. hogy felismerjék a kukoricának ezt a betegségét. A Legfőbb Ügyészség könyvszakértőt rendelt ki, akj tételesen kimutatta, hogy a nem megfelelő minőségű kukoricával a szóbanförgó vállalat milyen összegű kárt okozott az állami gazdaságoknak és a népgazdaságnak. A szakvéleménv szerint a kárösszeg 1 730 200 forint — ennek figyelembevételével indítványozta a legfőbb ügyész gázdasági bírság kiszabását. A Tolna megvei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ellen az eljárás foyamatban van a szekszárdi Megyei Bíróságon. / Uj híd a Szamoson
