Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-15 / 190. szám

1974. augusztus 15.: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Egerben a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola KISZ-bizottsága nyári bentlakásos tábort szervezett fizikai dolgozók tehetséges, továbbtanulásra készülő gyermekei szá­mára. A tanfolyamon Szolnok megyei dákok is részt vesznek. Képünkön: kísérlet a kémiai laboratóriumban • , , Készül a Szolnok megyei néprajzi atlasz AZ EMBER ÉS A KÖRNYEZET (12.) Kennan úr a nemzetek felett Mint arról korábban már hírt adtunk, készül a megyei néprajzi atlasz, sőt a terve­zett három kötet közül az első már nyomdakész, s jö­vőre várhatóan nyomdába kerül a második is. E mun­ka jelentőségét növeli, hogy hazánkban ez az első ilyen jellegű kiadvány, s ezért kí­sérletező kedvet és esetleges támadási lehetőségeket egy­aránt magában rejt. Máshol is készül néprajzi atlasz, — például egy országos is, de azok korántsincsenek ilyen előrehaladott állapotban. A néprajzosok 65 kutató­pontot jelöltek ki a megyé­ben, s amellett a XVIII. szá­zadi kirajzás alapján Jugo­szláviában is kutatópontként kezelik Bácsfeketehegyet, Pa- csért és Pirost. A kulturális kapcsolatok elemzése miatt a megye északi és déli hatá­rain kívül is folytatnak ku­tatásokat. A tervezett Magyar Nép­rajzi Atlasz szerkesztésétől eltérően az első és a máso­dik kötetben szakirodalmi adatokat nem használnak fel, hanem csak a terepen gyűj­tött anyagot. Adataikat a 60—80 évesek köréből szer­zik, kimondottan a törzsla­kosságot szólaltatva meg. A szakirodalom felhasználásait A Hazafias Népfront Szol­nok megyei elnöksége mel­lett működő Pedagógiai Tár­sadalmi Munkabizottság fel­mérést készített az iskolai szülői munkaközösségekről. A százhatvan általános- és 25 középiskolába kiküldött kérdőíveken arra kértek vá­laszt, hogy milyen a szülői munkaközösségek és az isko­lák kapcsolata. Vizsgálták, e társadalmi testületek hogyan mozdítják elő az oktatáspo­litikai határozat végrehajtá­Tolna nagyközségben ta- nyahajót épített magának és családjának — házának ud­varán — Prajda Vendel nyugdíjas kőműves és hájó- ács. A cirkuszi lakókocsihoz hasonló, 6.5 méter hosszú és 2,5 méter széles hajót egy évig készítette. Fedett ka­binja hat személyes, s azt csak a harmadik kötetben tervezik. Ez az átfogó néprajzi vizs­gálat jelenségeket rögzít, de nem magyaráz. A célja az, hogy áttekintést adjon a me­gye néprajzáról. Ezzel to­vábbi kutatások alapját is megveti, mivel segítségével „mélyfúrásokra” alkalmas községeket lehet kiválaszta­ni. Egyszóval jó kiinduló­pontként szolgál monogra­fikus néprajzi kutatásokkal foglalkozó munkához. Pon­tosabban szólva szolgált is már, — így például a nagy- iváni néprajzkutatás eseté­ben. A megyei néprajzi atlasz etnikai kérdések tisztázását is elősegíti. Ez különösen fi­gyelemre méltó ezen a tájon, ahol a jászok, kunok, bese­nyők, szlovákok mellett len­gyel és német szórványtele­pülések is találhatók. A nyomdakész első kötet a földművelés, állattenyésztés, a pásztorkodás, a halászat, a településtörténet, a teher­hordás, a házimunkák, — a táplálkozás, s a viselet téma­körét öleli fel, — mondhatni, a 24. órában. Megjelenése várhatóan nemcsak a szak­embereknek szerez örömet. (S. B.) sát, a hátrányos helyzetben lévő tanulók segítését, általá­ban a helyi oktatási felada­tok végrehajtását. A felmérés célja, hogy a helyzet ismeretében növeljék a testületek aktivitását, az élet követelményeinek meg­felelően erősítsék soraikat. A tapasztalatokat — a kér­dőívek feldolgozása után — augusztus végén tárgyalja meg a Pedagógiai Társadal­mi Munkabizottság, majd állásfoglalását a Hazafias Népfront megyei elnöksége elé terjeszti. tűzhellyel, asztallal is be­rendezte. A vízi járművet Trabant motor hajtja maid. A most elkészült lakóbajót — a motorizált „Nőé bárká­ját” — a helyi tsz trakto­rával tegnap húzatták ki a nagy Dunára. Építője a Du­nán halászva akarja eltölteni pihenő évei zömét. Új könyvek A Kossuth Könyvkiadó a Lenin összes művei 55 köte­tes sorozatában most jelen­tette meg a 42. kötetet; ez Leninnek az 1920 november és 1921 március közötti idő­szakban elhangzott beszédeit, e néhány hónap alatt írt cik­keit, egyéb írásait tartalmaz­za, gazdag jegyzetanyaggal, mutatókkal. Az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének gondozásában megjelent A Magyar Szocialista Munkás­párt határozatai és dokumen­tumai 1967—1970 című kötet, amely a párt két kongresszus közötti legfontosabb határo­zatait. dokumentumait tartal­mazza; ezek közül több elő­ször kerül nyilvánosságra. O. Kozlova és I. Kuznyecov: A termelésirányítás tudományos alapjai című könyve, fon­tos kézikönyv az e terület iránt édeklődőknek. Édeklő- désre tarthat számot Jevge- nyij Rjabcsikov: A kozmosz Kolumbuszái című riport­könyve. amely bemutatja a szovjet űrhajósok felkészü­lését, vállalkozásait. Izgal­mas olvasmány Georg Honig­mann: Hearst, a sajtókirály című könyve; ez az amerikai politikai és gazdasági viszo­nyokba, az ottani közéletet hosszú évtizedek óta jellem­ző hatalmi villongások ku­lisszatitkaiba enged bepillan­tást. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó megjelentette a magyarországi törvények és rendeletek harmadik köte­tét. A hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945-től 1972-ig bezárólag tartalmazza a leg­fontosabb jogszabályokat; a harmadik kötetben miniszte­ri rendeletek — a belkeres­kedelmi miniszter és a kül­ügyminiszter rendeletéi — találhatók. Szélesebb érdek­lődésre tarthat számot No- vák István könyve is, a Be­adványok a polgári perben. Kampis György új könyve a kisajátításra vonatkozó jog­szabályokat ismerteti. Meg­jelentette a kiadó Jana Se- reghyová Konkurrenca és koordináció a világpiacon cí­mű művét, amelyben a cseh­szlovák szerző érdekes átte­kintést ad erről a fontos problémakörről. A kiadó új­donságai közé tartozik Rus­sell L. Ackoff: Operációku­tatás és vállalati tervezés: Burgerné Gimes Anna: Az élelmiszer-termelés gazda­ságtana; Wiener A. Imre: A gazdasági vezetők büntetőjo­gi felelőssége. A Reklámpszi­chológia válogatott tanulmá­nyokat tartalmaz erről a te­rületről. A munkájuknál fog­va sok olvasásra kényszerü­lőknek jelenthet segítséget Dezső Zsigmondné műve. A gyorsolvasás programozott tankönyve. CKS) A környezetvédelem nyu­gati „apostolai” között olya­nokat is találunk, akiknek törekvései, nézetei mögött egészen másfajta célok hú­zódnak meg. Egyikük, Geor­ge Kennan manipulációira a Mezsdunarodnaja Zsizny cí­mű szovjet folyóirat hívta fel a figyelmet. A nemzetközi együttműkö­dés eszméje a környezetvé­delemben egyre több követő­re talál a különböző orszá­gokban — írja a szovjet lap. Sok tervet dolgoztak már ki erre az együttműködésre. Minden hiányosságuk mellett hangsúlyozni kell, hogy a tervek szerzői rendszerint abból a feltevésből indulnak ki: a földi légkör és a koz­mikus tér, az óceánok és a folyók védelme nem egyetlen állam hatáskörébe, hanem a nemzetközi feladatok közé tartozik. A nemzetközi kincsek A nemzetközi természeti kincsek jellegzetessége, hogy nem védheti őket egyetlen állam, és egyikük sem ter­jesztheti ki rájuk felségjo­gát. Ebből pedig az követke­zik, hogy egyoldalúan min­dé" állam csak olyan lépé­seket tehet, amelyek nem sértik a többi jogait és ér­dekeit. Éppen ezért minden állam­nak a nemzetközi jog előírá­saiból következő kötelessége, hogy ne engedjen meg oWan lépéseket határain belül, amelyek károsan hatnak ha­tárain kívüli környezetére. A tapasztalat azt mutatja, hogy lehetséges az államok együtt­működése ezen a rendkívül fontos területen. Számos nemzetközi egyezmény sike­re mutatja ezt. A szocialis­ta országok is nemegyszer tettek javaslatot szélesebb körű nemzetközi együttmű­ködésre minden állam egyen­lősége, a belügyekbe való be nem avatkozás és a töb­Á Minisztertanács Tanácsi Hivatala a tanácsi szerve­zetben dolgozó vezetők és ügyintézők helyzetének fel­mérése során megvizsgálta, hogy a személyi állomány lépést tart-e a tanácsi mun­kában az utóbbi időben elő­térbe került jelentős állami feladatokkal. A tanácsi szer­vezet hatósági jogkörének bővülése ugyanis fokozottan megköveteli a dolgozók szak­mai-politikai hozzáértésének növelését valamennyi taná­csi szinten, elsősorban a nagyközségekben és a közsé­gekben. — Megállapították, hogy a tanácsok hivatali szervezetében — az illeték-, az illetmény- és a földhiva­talokat is ideszámítva — a vezető beosztású dolgozók mintegy 70 százalékának van felsőfokú végzettsége. Az ügyintézőknél ez az arány meghaladja a 17 szá­zalékot. Azokban az ügyin­tézői munkakörökben, ame­lyekben felsőfokú iskolai végzettség a követelmény, az előírt képesítést eddig mint­egy 53 százalékuk szerezte meg, a középiskolai végzett­ségűeknél ez az arány több mint 80 százalék. Gyorsabb ütemű fejlődés indokolt ilyen vonatkozásban a nagyközségi és a községi tanácsoknál, — ahol a képesítettség mérték^ még nem éri el az országos átlagot. A képesítésként elő­írt középiskolai végzettséggel a nagyközségi tanácsokban dolgozó ügyintézők 77, a köz­ségi tanácsi dolgozók 74.5 százaléka rendelkezik. A felmérés során a tanácsi dolgozók iskolai végzettsé­gén kívül egyéb körülménye­bi, általánosan elismert nem­zetközi jogi elvek alapján. Az együttműködés még haté­konyabb formája lehetne újabb, többoldalú egyezmé­nyek kötése. A formák kü­lönbözők lehetnek, de egy bizonyos: nem lehetnek nem­zetek feletti jellegűek. Már­pedig egyes, nyugaton tett javaslatokat éppen ez jelle­mez. ' George Kennan, az ismert amerikai politikus a Foreign Affairs-ben közzétett cikké­ben azt javasolja, hogy a nemzetközi természetvédelem érdekében alakítsanak külön szervezetet, nemzetközi hi­vatalt. Ennek létrehozói le­gyenek „a tíz élenjáró ipari állam, mind kommunisták, mind nem kommunisták, a skandináv államokkal, és esetleg a Benelux-országok- kal együtt”. Kell-e e°y új szervezet? Á javaslatban, hogy külön szervezetet kell létesíteni, nincs semmi új. Ilyen szer­vezetek tevékenykednek. Ér­demes még egy újabbat lé­tesíteni? Nem volna jobb in­kább teljesen kihasználni a már meglevő nemzetközi szervezetek lehetőségeit? Az államoknak joguk van az együttműködés olyan módját választani, amelyet a legmegfelelőbbnek találnak. Ám de, a George Kennan által javasolt nemzetek fe­letti jelleg bizalmatlanságot és tiltakozást ébreszt. Ehhez hozzátesszük, hogy modell­ként az Európai Szén- és Acélközösséget javasolja, vi­lágossá válik az általa szor­galmazott szervezet értelme. (Az említett közösség a NA- TO-nak a szén- és acélipar­ban létrehozott gazdasági alapja.) Egy ilyen szervezet létrehozása lehetővé tenné bizonyos államok, elsősorban a fejlődő országok szuvere­nitásának megsértését, bel- ügyeikbe való beavatkozást két is megvizsgáltak. Ezek közül különös figyelmet ér­demel a tanácsi dolgozók munkahely-változtatása, — amely az utóbbi években emelkedést mutat. A taná­csok hivatali szervezetében 1971. júliusától 1973. júliu­sáig mintegy 500 vezetői és körülbelül 4700 ügyintézői munkakör üresedett meg. A két állománycsoportba tarto­zókat együtt számítva a fluktuáció megközelítette a 20 százalékot. A m’.nkahe- lyet változtatóknak csak kis hányada — 27 százaléka — maradt meg a tanácsi szer­vezetben, nagy többségük másutt helyezkedett el. A tanácsi szervek személyi állományának további erősí­tésére, a személyzeti munka fejlesztésére a közelmúltban több központi intézkedés tör­tént. Ilyen volt a tanácsi dol­gozók egyes munkajogi kér­déseinek új szabályozása, — amely nemcsak a magasabb követelményeket foglalta rendszerbe, hanem az ehhez szükséges kedvezményeket is biztosította. A július 1-ével bevezetett új bér- és cím­rendszer, a jelentős összegű béremelés kétségtelenül hoz­zájárult a személyi állománv megszilárdításához. De hat­hatós segítség az állami sze­mélyzeti munkáról szóló új minisztertanácsi határozat is, amelynek végrehajtási ren­delkezései részletesen meg­szabják a tennivalókat. A jogszabályok a tanácsi veze­tők kötelességévé teszik, hogy rendszeresebben foglalkozza­nak munkatársaik fejlődésé­vel, törekedjenek a helyes vezetési módszerek kialakí­tására. — a környezetvédelem űrü­gyén. A szocialista országoknak sok gyakorlati tapasztalatuk van már a környezetvédelmi együttműködés területén. A KGST keretében például ki­dolgoztak esy egyezményt a vízszennyezettség fokának vizsgálatára, valamint meg­állapodtak a környezetvédel­mi vállalások egyeztetése és közös szervezése ügyében. Hasznos tevékenységet folytatnak a nemzetközi kör­nyezetvédelmi front kialakí­tása érdekében az ENSZ megfelelő szervezetei, a Nemzetközi Természetvédel­mi Szövetség és az UNESCO is. A szocialista tábor orszá­gai is azt vallják tehát, hogy igazán hatékony intézkedé­seket csak közösen, vala­mennyi országra kiterjedően lehet tenni. Javaslatuk lé­nyege éppen ezért az, hogy a környezetvédelem legyen a békés egymás mellett élés fontos tényezője, és konkrét megnyilvánulása. Nem szol­gálhatja rafinált módon a katonai tömbök megerősíté­sét A természetvédelmi kér­dések nem oldhatók meg a tömbpolitika keretei között A helyes gyakorlat A helyes gyakorlatra az ENSZ határozata értelmében 1972 júniusában, a Stock­holmban rendezett nemzet­közi környezetvédelmi érte­kezlet szolgáltatott jó pél­dát. Ezen a tanácskozáson képviseltette magát az ENSZ valamennyi tagállama és szervezete, valamint a nem­zetközi atomerengia-hivatal is. Hogy Kennan úr azóta megváltoztatta-e javaslatát és nézeteit, nem tudjuk. De az igen, hogy a nemzetközi gyakorlat azóta sokszorosan túllépett javaslatán és néze­tein egyaránt. Hódi T. József Következik: A nagy ülik példája Lehet könny nélkül sírni Csakugyan lehet könny nélkül sírni, ahogy az örök­zöld dal mondja? — kér­deztük dr. Forgács Ivántól, a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem Élettani Intéze­tének docensétől. — Ezúttal nem ;,hazudik a muzsikaszó”, mert lehet — hangzott a felelet. — Persze ez csak a legifjabb korosz­tályra áll, az újszülöttekre. Az ő könnymirigyeik beideg­ződése ugyanis még nem tö­kéletes. a csecsemők tehát csak könny nélkül tudnak sírni. Igaz. mindössze két- három hónapos korukig, mert akkor — ha nekikese­rednek — már az ő arcukon is igazi könnycseppek pereg­nek le. A könnyhullatásra való hajlam egyébként is függ a kortól, sőt a nemtől is. Ez magyarázza, hogy a gyerekeknél könnyebben tö­rik el a mécses, mint a fel­nőtteknél. s hogy a nők. akiknek erőteljesebbek az ér­zelmi reakcióik, gyakrabban sírnak, mint a férfiak. Mind­ezen túl. az egyén idegrend­szeri típusa is befolyásolja a „sírékonyságot”, hiszen köz­ismert. hogy míg azonos in­gerre az egyik ember heves könnyhullaitással reagál, a másik szemrebbenés nélküli közönnyel. — A könny nemcsak a ke­mény szívek lágvítására. a harag vagy a túláradó öröm levezetésére szolgál. Sokkal fontosabb élettani szerepet tölt be: nedvesen tartja a kötőhártyát és megkönnyíti a szemgolyó mozgását. A könnymirigv működésének zavara vagv hiánva súlyos kötőhártvagyull adáshoz ve­zethet. s a szem mozgatá­sakor és pislogáskor heves fájdalmat okozhat A szülői munkaközösségek és az iskolák kapcsolata (Tudósítónktól.) „Noé" bárkája Magasabb felkészültségű dolgozók a tanácsi hivatalokban

Next

/
Thumbnails
Contents