Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-15 / 190. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR XXV. évf. 190. sz. 1914. aug. 15., csütörtök. Légyen módjuk beleszólni F ekete tussal, rajzlapra írott meghívó fekszik előttem. Külalakja önmagában is figyelemre méltó, topH m tanában az ilyen meghívók többnyire merített papí­ron, arany betűkkel készülnék. Szeretném eloszlatni azt u. „c- zenfekvó feltételezést, hogy bizonyára „szegény az eklézsia”, azért az olcsó meghívó. Azt hiszem, hogy a meghívót együtte­sen aláíró szerveknek nemhogy arany cirádás és merített pa­pírra tellene, de egy egész nyomdát is zsebből megtudnának venni. A karcagi Híradástechnikai Vállalat, a November 7-e Tsz, a Talajjavító Vállalat, a TITÁSZ és a kór­ház pártalapszervezete szerepel meghívóként a papíron. Az esemény: munkás—paraszt—értelmiségi találkozó az alkot­mány ünnepének tiszteletére. Nem szeretnék túl nagy jelentőséget tulajdonítani a kül­sőségeknek, még kevésbé szeretném, ha valaki úgy gondolná: általában ellenzem a reprezentatív, nagy ünnepségeket. Meg­van azoknak is a helyük. Egyébként is: kis, vagy nagy ünnep­ség legyen, a tartalma, őszintesége, a résztvevők hangulata és érdeklődése szabja meg értékét. Mindezek előrebocsátásá­val is, mégis, ezúttal a meghívó formájának, szerény kivitelé­nek jelképes értelme van számomra. Pontosan fedi ugyanis azt a tartalmat, amelyet a szóban forgó rendezvény ígér. Mindjárt hangsúlyozva, hogy nem egyszerűen csak a sze­rénységről van szó, ami önmagában is dicséretes dolog. A kar­cagi alapszervezetek kezdeményezése ennél sokkal jelentő­sebb. Ügy is mondhatnám, hogy az ünnepi évforduló lényegé­nek, tartalmának megértéséről tanúskodik, s egy újabban mindinkább tapasztalható törekvésről: a máz, a felszín, a bü­rök mögött a nemes tartalom, a lényeg kereséséről. m ’ ézzük a meghívó szerinti programot. A rendező öt párt- X i szervezet először a Híradástechnikai Vállalat üzemé­nek megtekintésére, majd a November 7-e Tsz földjein határlátogatásra invitál. Utána a meghívottak a kórházba lá­togatnak. Az új kórház megtekintése után együtt vesznek részt az alkotmány évfordulójáról való megemlékezésen. Nyomban kiderül, hogy a program nem a megszokott sablon szerint készült. És, hogy mi benne a lényegre, a tartalomra törekvés? Annak a felismerése, hogy minden, mégoly demonstratív fel­vonulásnál, zengzetesen szép szónoklatnál többet ér, ha egy­mást közelebbről megismerik az emberek. Mert lehet, hogy évek óta egy városban élnek, de egyáltalán nem bizonyos, hogy a Talajjavító Vállalat, vagy a híradástechnikai üzem munkásai, a kórház orvosai, a TITASZ tisztviselői jártak már a téesz földjein. És fordítva. Márpedig az igazi testvéri szövet­ség — szocialista államunk szilárd bázisa —■ nem lehet meg, nem fejlődhet, ha nem ismerik a különböző társadalmi osztá­lyok és rétegek egymás életét, munkáját, ha nem osztoznak egymás örömeiben és gondjaiban. Itt látom én a karcagi kommunisták kezdeményezésében a lényeges törekvést, annak a szellemnek a megértését, amely mindinkább eltölti pártunkat a XI. kongresszusra készülve. Sokáig emlékezetes marad Kádár János beszéde, amelyet az idén márciusban mondott el a nyíregyházi pártaktíván. Eb­ben — a Központi Bizottság határozatát ismertetve — beszélt a XI. kongresszusra való felkészülésről. Íme néhány gondola­ta: „Belpolitikánk alapvető törekvése a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztése. Mi nem féltjük a hatalmat attól, hogy a dolgozó emberek beleszólnak a döntésekbe, ellenkezőleg: a szocialista demokrácia továbbfejlesztésén azt értjük, hogy a munkások, a parasztemberek, az értelmiségiek, általában mi­nél több dolgozó — megfelelő fórumokon és módon — bele­szólhasson az irányítás, a vezetés kérdéseibe. Rendszerünk sa­játossága, fontos vonása, hogy minél több eszmeileg tisztán- látó, a szocializmus célját vállaló, érte tenni képes és tenni akaró ember hallassa szavát a közösség ügyeiben. Arra törek­szünk, hogy politikánkba, a kormányzat kérdéseibe, az üze­mek, a termelőszövetkezetek belső életébe, a tanácsok tevé­kenységébe minél több embernek legyen módja beleszólni." L egyen módja beleszólni... A karcagi kommunisták ezt úgy értik, hogy nem elegendő a beleszólásra való ösz­tönzés és bátorítás. Több kell ahhoz: konkret ismeretek is. Mert felelős ember ennek hiányában nem szívesen nyilat­kozik, vagy csak aitalánossagokat tud mondani. Az általános­ságok pedig — legyenek bármennyire is igazak — a népha­talom immár lassan harmincadik esztendejében nem elegen­dők. A „minden hatalom a dolgozó népé” alapigazsága meg­dönthetetlen tény. Az alkotmány ünneplesére készülve — amely ezt a tényt állami életünk alaptörvényeként is rögzíti — már arról kell inkább beszélni, hogy hol, mit, hogyan kell és lehet tenni nekem, neked és mindenkinek e hatalom továb­bi megszilárdítására, a dolgozók államának erősítésére; a szo­cializmus építése, általában: valamennyiünk szebb és re- ményteljesebb jövője érdekében. Ezek a tennivalók pedig a Híradástechnikai Vállalat üzemeiben, a szövetkezet földjein, a kórházi betegágyak mellett várnak ránk. V. 3. Göiögország kilépett a NATO katonai szervezetéből KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON Alig néhány, héttel a sze­gedi után, a Hajdúság „fő­városában” nyílt meg a II. debreceni ipari vásár. Noha ma meg nem sorolhatjuk Debrecent a vásárvárosok közé — maga a kiállítás is szerényebb, s csak a belföldi termékek egy részére terjed ki — a hajdúsági ipari vá­sár mégis jelentős fejlődés reprezen tálója. A kiállításon csaknem száz vállalat és szövetke­zet vesz részt, a 3 ezer négyzetméteres területen a beruházási és fogyasztási cikkek egyaránt megtalál­hatók. Külön érdekessége a debre­ceni vásárnak, hogy a táj­jellegű ipari készítmények, népművészeti tárgyak is he­lyet kaptak, így a múlt ha­gyományait és a modern kor1 formában, célszerűségben is újszerű használati eszközeit sikerült egy csokorba kötni. A Hajdúsági Iparművek például korszerű háztartási gépeivel már évek óta kül­földön és belföldön egyaránt sikert arat. Űj termékeik kö­zül legnagyobb közönségsikere a Hajdú bio-szuperauto- mata mosógépnek van, amely 5 kg száraz ruha teljes tisztítását önműkö­dően végzi. A korábbi típusoktól abban is eltér, hogy az áztatást is automatizálták. Tetszetős és praktikus új gyártmány a konyhai elszívóberendezés is, mely szintén a legújabb ter­mékek közül való. A debreceni Gördülőcsap­ágy Művek WóliftAK- a'*.n kapta a vásár egyik nagy­diját. A Biogál Gyógyszergyár többek között egy, az 1700- as években alapított pati­ka bemutatásával járult hozzá a vásár rendezőinek ahhoz a szemmel látható törekvéséhez, hogy ez a kiállítás ne csak célszerű, de szép, ízléses is legyen. A Medicor Művek debreceni orvosi műszergyára — szin­tén az egyik nagydíj tulaj­donosa — komplett légzés- f un kció-vizsgáló berendezése és integrált áramkörös anyag­cserevizsgáló készüléke a korszerű orvostudomány esz­köztárának egy-egy reprezen­táns darabja. Újdonság és szintén nagydíjas a debrece­ni Finommechanikai Válla­lat Desolator névre hallgató berendezése, amellyel a . víz­kőlerakódást lehet megaka­dályozni. A debreceni ruhagyár di­vatos változatos női és fér­firuháit, a Szatmár Bútor­gyár modern és viszonylag olcsónak ígérkező lakószo­báit is sokan megnézték. Sikerük van a népművészeti alkotásoknak is, különösen Kathy László népi iparmű­vész bőrszíjakból font, míves lószerszámának, amellyel el­nyerte a vásár egyik diját. A gyártörténeti adatok sze­rint 60 évvel ezelőtt, 1914. szeptember 7-én kezdte meg első üzemét a Szolnoki Cu­korgyár. Az Alföld szívébe telepített üzem kezdetben 120 vagon répát dolgozott fel. de kedvező körülmények, jó termés esetén 150 vagonra is felszökött a napi teljesít­mény. Az első kampányban 8600 vagon répát dolgoztak fel. A termelést azonban ké­sőbb akadályozta az első vi­lágháború kitörése, a terme­lés a negyedére, ötödére esett vissza. A gyár fejlesztésére a felszabadulásig nem sokat fordított az alapító részvény- társaság. A második világ­háború a gyár felett is pusz­títással vonult el, a németek felrobbantották a gyár tur­bináját és számos találat ér­te az üzemet A felszabadu­lás első évében, 1945-ben megkezdődött az újjáépítés, de ekkor még csak három napig üzemelt a gyár, és Megyénk iparat a jászbe­rényiek és a karcagiak kép­viselik a vásáron. A Hűtőgépgyár Ht Is, mint Szegeden elsősorban leg­újabb háztartási hűtőszek­rényeit vonultatta tel. közülük az S—150-es ab­szorpciós gép a kiállítás egyik nagydíját is elnyerte. Az Apritógépgyár Binder vibrátorára kapott még termékdíjat, míg a jászberényi Műszer­ipari Szövetkezet lényegeben szegedi kiállítását vitte el Debrecenbe. A karcagi Üveg­gyár fátyolüvegből készített modem dísztárgyait, tűzálló edényeit és különleges mű­szaki üvegtermékeit mutat­ta be. mindössze 355 vagon répát dolgozott fel. Az államosítás évétől, 1948- tól azonban már ismét emel­kedett a termelés, 1951-ben 32 ezer, 1960-ban 33 ezer vagoa volt a feldolgozott ré­pa mennyisége. A gyár tulaj­donképpeni tervszerű újjá­építése 1958—59-ben kezdő­dött meg. • Kezdetben 300, majd később 350 vagonra növelték a napi feldolgozást. A rekonstrukció mg is fo­lyik. Eddig kereken 800 mil­lió forintot fordítottak a gyár régi. cseh gyártmányú berendezéseinek kicserélésé­re, felújítására. Ma a szol­noki üzem, az ország legna­gyobb cukorgyára, a szep­tember elejétől induló sze­zonban 300 ezer vagon répa feldolgozására kerül sor. Gyakorlatilag ez annyit je­lent. hogy a napi cukorrépa­feldolgozás eléri a 480 va­gont, s ebből 60 vagon kész cukor készül. A Szolnoki Cukorgyár hat évtized alatt nagy utat tett Ma: Újítás a szolnoki vasútállomáson V Köszönet Karcagnak is A jó sztori: az NDK mezőgazdasága if­Kennan úr a nemzetek felett Kilencvenéves az „öreg” Üdítő szomjoltók meg. Az évforduló alkalmá­ból augusztus 18. és 24. kö­zött jubileumi hetet rendez­nek, a régi és az új munkás­gárda közösen emlékezik majd a megtett útra. Gyár- történeti kiállítás nyílik, megrendezik a mezőgazdasá­gi és ipari dolgozók találko­zóját. A fiatal munkások a gyár veteránjaival tartanak összejövetelt. A gyár meg­alakulása óta a nők üzeme is volt. sok asszonynak és leánynak adott kenyeret, ezért a nyugdíjban levő munkásnőket és á mai aktív dolgozókat is meghívják kö­zös eszmecserére és gyár- látogatásra. Részesei lesznek a jubileumnak a szolnoki Szigligeti Színház művészei is, akik vidám műsoros est­tel köszöntik a dolgozókat. A jubileumi hét egyik ki­emelkedő rendezvényei lesz­nek a megyei ÉDOSZ-sport- napok, több sportágban vetél­kednek majd a megye élel­miszeripari üzemeiben dol­gozó sportolók. JUBILEUM ELŐTT Hatvanéves a Szolnoki Cukorgyár (Tudósítónktól) HÍREK' — ÍL DÚSÍTÁSOK — HÍMEK -- TI DÚSÍTÁSOK— HÍMEK Benke Valéria látogatása Zuglóban Benke Valéria, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszer­kesztője egésznapos látoga­tást tett Zuglóban. Először a DANUVIA központi szer­szám- és készülékgyárát ke­reste fel. A továbbiakban el­látogatott a kerületi tanács és az üzemek összefogásával épült Laki Adolf utcai lakó­telepre. Végül Benke Valéria a Gorkij Művelődési Otthon­ban aktívaülésen találkozott a DANUVIA központi szer­szám- és készülékgyár párt-, tömegszervezeti és gazdasági vezetőivel, és tájékoztatást adott időszerű belpolitikai kérdésekről. A mezőgazda sági ifjúsági tanács ülése Tegnap délelőtt ülést tar­tott a KISZ Központi Bizott­ságának mezőgazdasági ifjú­sági tanácsa. Azzal a céllal hívták össze a tanácskozást, hogy a MÉM, a Belkereske­delmi Minisztérium és az OVH területéhez tartozó or­szágos ágazati ifjúsági par­lamentek megrendezése előtt közös véleményt alakítsanak ki a mintegy 200 ezer mező- gazdasági fiatal életviszonyai­val kapcsolatos fontos kérdé­sekben. A retegtanács ülésén most úgy foglaltak állást, hogy támogatást, együttmű­ködést kérnek a KISZ részé­ről az állami szervektől, tár­sadalmi szervezetektől a szo­cialista munkaversenymozga- lomban ifjúsági versenyfor­mák, valamint szakmai ve­télkedők rendszerének kiala­kításához. Népesedési világkonferencia Az ENSZ az 1974. évet vi­lágnépesedési évnek nyilván ni tóttá, amelynek keretében augusztus második felében Bukarestben ENSZ népese­dési világkonferenciát ren­deznek. Az ENSZ tagállamai kormányszintű delegációval vesznek részt a konferenci­án, amelyre tegnap utazott el a magyar kormányküldöttség df. Szabadi Egonnak, a Köz­ponti Statisztika] Hivatal el­nökhelyettesének vezetésével. Inotai felajánlás Inotán, hazánk lenagyobb alumíniumkohójában a kong­resszusi munkaverseny so­rán kohófémből és készáru­ból jelentős többletet aján­lottak fel. Az év végéig 50 tonnával több kohófém és 100 tonnával több alumínium tubus előállítását vállalták. Az első átfogó összesítés a szocialista brigádok jó mun­káját és az ésszerű üzem- szervezést dicséri. Az áram­erősség növelésével, a haté­konyság emelésével már ed­dig 43 tonnával több kohó­alumíniumot állítottak elő, mint a tervezett mennyiség, alumínium tubusból pedig 75 tonnával szárnyalták túl a tervet. Ifjúgárdisták országos találkozója Tegnap este Tatán szín- pompás felvonulással meg­kezdődött az Ifjúgárdisták V. országos találkozója. A tatai országos találkozóra az or­szág összes megyéjéből, va­lamint a fővárosból érkeztek ifjúgárdisták. Az 5 napos szemlén kitűnő lehetőséget nyújtanak felkészülésük bi­zonyítására és tapasztalataik kicserélésére. Többek között úszásban, lövészetben és fegyveres váltóversenyben mérik össze tudásukat a me­gyéket képviselő ifjúgárdis­ták. A legjelentősebb és leg­nehezebb erőpróba a kétna­pos harci tyra lesz. Ezalatt számos szellemi, fizikai és technikai próbán esnek át a fiatalok. Egy mondatban — Tegnap katonai tiszte­letadással temették el Ka­szás Ferencet, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának tagját, nyugállományú vezérőrnagyot. honvédelmi miniszterhelyettest — A Népköztársaság El­nöki Tanácsa Fischer Annie háromszoros Kossuth-díjas zongoraművésznek, á Ma­gyar Népköztársaság kiváló művészének művészi mun­kássága elismeréséül a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrend­je kitüntetést adományozta. — Tegnap a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában „Lenin élete és a kommu­nizmus építése” címmel szovjet tematikájú bélyeg- és jel vény kiállítás nv fit. Ipari vásár Debrecenben Jászberény és Karcag képviseli megyénket

Next

/
Thumbnails
Contents