Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-14 / 189. szám

1974. augusztus 14, Anyatej Az Egészségügyi Miniszter utasítása szerint idén június 1-től az anyalej ára duplájá­ra emelkedett. Az anyatej­gyűjtő-állomásokon — így Szolnokon is — a korábbi 45 forint helyett júniustól 1 li­ter anyatejért 90 forintot fi­zetnek. Az intézkedés meg­hozatalát többek között az is sürgette, hogy az elmúlt idő­ben lényegesen csökkent a gyűjtőállomások rendelkezé­sére bocsájtott tej mennyisé­ge. Szolnokon például 1972- ben 6748 liter anyatejet gyűj­töttek, 1973-ban viszont több mint ezer literrel kevesebbet, 5736 litert. Az egészségügyi miniszter utasítása e rövid idő alatt nem vált széles körben is­mertté, legalább is abból, hogy az elmúlt hónapban lé­nyeges változás nem történt, erre lehet következtetni. A szolnoki gyűjtőállomáson to­vábbra is 17—18 liter anya­tejjel számolnak naponta, holott ennek legalább a két­szeresére lenne szükség. Az anyatejgyűjtő-állomás pedig a lehetőségekhez képest mindent elkövet a helyzet javítására. Egy éve főfoglal­kozású begyűjtőt alkalmaz­nak, így azok a kismamák, akik otthonukban biztosítani tudják a higiéniai feltétele­ket mentesülnek a napi be­járástól. Köztudomású az is, hogy évről évre nő a koraszülöttek száma, egyre több újszülött szorul a gyűjtőállomás segít­ségére. Tovább rontja az arányt egy újfajta — szinte az egész országban megfi­gyelhető — kedvezőtlen je­lenség. A fiatal kismamák szoptatási kedve miért, miért nem — feltehetően a női egyenjogúság helytelen ér­telmezése folytán — lényege­sen megcsappant. Sok egész­séges asszonynak a szülés után előírt higiéniai, egész­ségügyi, táplálkozási normák megszegése miatt a teje el­apad, s a gyermeke életben maradásához alapvetően szükséges táplálékért most már ő is az anyatejgyűjtő-ál­lomáshoz fordul. E magatar­tás okát többnyire így fogal­mazzák meg: „Én nem ron­tom el az alakomat, nem szoptatok, majd ad a gyűjtő­állomás tejet.** De miből? Hiszen az anya­tej adása teljes mértékben önkéntes, erre senkisem kényszeríthető. Szerencsére egyre több csecsemőtápszert hoznak forgalomba, de ha ezek tápértéke, emészthető­sége meg is közelíti az anya­tejét, azt — orvosi, tudomá­nyos vizsgálatok igazolják — teljes mértékben pótolni nem lehet. Ezért is mondható jelentős­nek az anyatej árának jú­nius elsejével való felemelése. Bár a miniszteri utasítás azt a célt szolgálja, hogy az anyagi érdekeltség felkelté­sével is növeljék a „donorok” számát, e terület problémá­jának megoldása jórészt az egészségügyi nevelésre, fel­világosításra váró feladat. A cél az, hogy minél több anya szoptassa a saját gyer­mekét, és növekedjen azok­nak a száma is, akik a gyűj­tőállomásra tudnak tejet ad­ni. Így egyre több anyatejhez juthatnak azok a csecsemők, akiknek ez az életet jelenti, SZOLNOK MEGYEI NÉPLA*P 5 AZ EMBER ÉS A KÖRNYEZET (11.) „z4 jövő mennyo99 A túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Közlekedésgé­pészeti Szakiskola tanulói részére több mint százszemé­lyes kollégium épült. A 9 millió forintos költséggel ké­szülő háromszintes kollégiumba jövő év májusában be is költözhetnek a lakói BUÉK plusz lőporos hordón ülő Mars Drahos István fametszetei Jászberényben A jászberényi városi-já­rási könyvtár Az új magyar ex libris művészet klasszi­kusai címmel új kiállítás- sorozatot indított. A sorozat első tárlata az 1968-ban el­hunyt Drahos István famet­szeteiből válogatja anyagát. Drahos István emlékét Szentesen, a Koszta József múzeumban emlékszoba őr­zi, ő maga nem sokkal ha­lála előtt művészeti mun­kásságáért a Munka Ér­demrend arany fokozatát kapta. A művész megbecsü­lésének e látható jelei mel­lett még többet mond Dra­hos Istvánról életpályája. Majdnem ezer fametszetet tartalmazó ex libris és kis- grafikai óeuvre-je szinte páratlanul áll a világ ex libris művészetében. Az öt­venes évektől úgyszólván minden hazai és külföldi kiállításon részt vett, s csak érdekességként említjük meg, hogy a megyénkkel testvérvárosi kapcsolatban lévő Tallinnban rendezett magyar ex libris kiállításon 54 lapja szerepelt. Váloga­tott metszetei több önálló mappában is megjelentek, s ma már bibliofil ritkaságok közé számítanak a Magyar Helikon kiadásában megje­lent Üj Elzevir könyvek, amelyeket fametszetekkel illusztrált. (Thomas Mann: A törvény, Kemény Zsig- mond: Zord idő stb.) Drahos István művészeté­nek értékét természetesen nemcsak az alkotások nagy száma jelenti, hanem sajá­tos művészeti adottságai, amelyek lapjait megbe­csültté és keresetté tették az egész világon. Metszőtech­nikájában a düreri eredetű vonalas metszőtechnika mellett kötelezte el magát, amely jóval munkaigénye­sebb, mint a folthatásos technika. Az alkotónak a nyomtatásra szánt dúcon minden vonal körül el kell távolítani a fa anyagát, úgy, hogy a felületből kiemelke­dő részek adjanak pontos grafikai képet. E bravúros technikai megoldások mel­lett szigorúan zárt kompozí­ció s a közérthető monda­nivaló jellemzi Drahos Ist­ván alkotásait. Szimbólum- Világa igen változatos, gyak­ran használ alakos figurá­kat, ezek közül is kiemel­kednek aktos lapjai. E met­szetek azonban sohasem tükröznek érzékiséget, ha­nem fiatalos természetessé­get, a mester mély humá- numu, derűs életszemléle­tét. Alakos kompozíciói közül külön figyelmet érdemel az opus listáján jelzett 100. és 500. fametszete. Mindegyik lap az alkotó művészt kö­szönti, akit ihlető minden­napi környezete vesz körül: az incselkedő ördög, a mez­telen múzsa, pókhasú mű­gyűjtő stb. E lapokon pon­tosan szemmel kísérhető a művész tökéletes technikai és kompozíciós biztonsága, A tenyérnyi méretű famet­szeten találó önarckép mellett hat-hét kitűnő port­rét, jellemképet is ad. Akár e lapok, többi kisgrafikái is — hangulatos életképei, történelmi mezbe öltöztetett figurái, kíváncsi faunjai és múzsái — ha szelíden is, de következetesen tesznek hitet egy emberséges, bol­dog világ mellett. A Boldog újévet kívánok 1940 felira­tú alkalmi lapon például a következő módon vall a művész egyszerre a háború képtelenségéről és valódi­ságáról: meztelen néger nő táncol a meleg prémjeibe .öltözött eszkimóval, míg a kompozíciót felvonuló tan­kok, repülő bombázók, gáz­álarcba öltözött katonák, süllyedő hajók alkotta „csendélet” veszi körül. Ugyanebben az évben ké­szült másik BUÉK feliratú kártyáján a lőporos hordón ülő páncélos Mars szemét fogja be hátulról egy jóté­kony angyal. Természetes, hogy a fel- szabadulás után Drahos István emberi harmóniát kereső művészete kiteljese­dett: fametszetein központi hangsúlyt kaptak a családi élet, a barátság, az emberi alkotó munka, a művészet világának motívumai, ame­lyek — ha hagyományos ki­fejezési eszközökkel is — le­fegyverző gazdagsággal val­lanak az élet értelméről, örömeiről. A kiállítás augusztus hó­napban tekinthető Vneg. A. A. Ha az idézett nyugatnémet sajtóorgánumnak is feltűn­tek Meadows világmodelljé- nek ellentmondásai. nem csodálhatjuk, hogv Stanislaw Lemnek, a lengyel tudomá­nyos fantasztikus regény és a futurológia egyik atyjának is van hozzá egy-két kere­setlen szava. Helyesebben ízekre szedi a Római Klub által publikált jövőprognó­zist. Érdemes meghallgat­nunk Lem véleményét, már csak azért is, mert kibonta­kozik belőle a marxista ál­láspont Mit mond a jövőtudom^nv? Tekintsük át röviden a fu­turológia irányzatait — invi­tál bennünket Stanislaw Lem. A legrégebbi fejtegeté­sekből keletkezett, és Her­man Kahn nevéhez fűződik. Ezt az iskolát a status quo futurológiájának nevezhet­nénk. A munkák első szakaszát Kahn és Anthony Wiener A 2000 év című terjedelmes könyvükkel zárták le. Meg­jelenése után 7 évvel máris elmondhatjuk, hagy történel­mi analógiáik sántítanak. A nemzeti jövedelmek növeke­désének trendje megmaradt ugyan, de valami fontosabb változott meg: a trend ma több aggodalmat kelt, mint lelkesedést. Két évvel később Kahn gyűjteményes kötetben prog­nózist adott az 1970. és 1980. közötti évtizedre. Biztosra vette, hogy a 70-es évek kö­zepén a világon nem lesz éhség, sőt, nagy terményfe­leslegek halmozódnak fel. S most előttünk van a FAO (az ENSZ Élelmezésügyi Vi­lágszervezete) legújabb je­lentése: a világ élelmiszer­tartalékai teljésen kimerül­tek, 1974-ben semmiféle fö­lösleg nem várható. Időrendben a második fu­turológiái irányzatot az Egyesült Államokban a kör­nyezetvédő mozgalom hozta létre. A bioszféra veszélyez­Reuma ellen három vadgesztenye Készül a kuruzslók könyve Érdekes munkába fogott Baranyai Aurél gyógysze­rész, a népi gyógyászat is­mert pécsi kutatója: feldol- gazza az egykori híres bara­nyai kuruzslók tevékenysé­gét, regiszterbe foglalja az általuk alkalmazott gyógy­növényeket és gyógymódo­kat. A ráimádkozó, babonázó javaslatok mellett ugyanis olyan gyógyítók is akadtak, akik figyelemreméltó ered­ménnyel hasznosították a fű- ben-fában rejlő orvosságokat és a nemzedékről nemzedék­re öröklődő gyógyászati ta­pasztalatokat. A pécsi gyógyszerész eddig harmincnál több élt vagy élő javast kutatott fel, s feldol­gozta életüket és tevékeny­ségüket. Vitathatatlanul kuruzsló volt a sellyel javasasszony, aki szerint például reuma ellen három vadgesztenyét kellett a kabátzsebben hor­dani. vagy a szalántai ku- ruzslóasszcny, aki a haj- tincsből „diagnosztizált”. — Az ormánsági Sósvertikén élt híres népgyógyász-asz- szonyról kiderült, hogy olyan növények főzetével gyógyí­tott. amelyekből ma fontos gyógyszerek készülnek, s va­lóságos művésze volt az or­voslásnak. Baranyai Aurél a népi gyó­gyászatra rakódott sok-sok babonán kívül számos olyan eljárást és növényt talált, — amelyet a tudomány is hasz­nosíthat. Így szerzett ismere­tei is segítették abban, hogy összeállíthatta a Mecsek tel­jes gyógynövény-flóráját. tetőséről és a demográfiai robbanásról vagy 10 éve íro­gattak már, amíg az egyes hangok Kasszandra-kórussá egyesülve végre átlépték a társadalom hallásküszöbét. Ez az irányzat az optimiz­mus helyébe katasztrófa­hangulatú pesszimizmust ál­lított. Századunk közepéig a technikai fejlődés áldásaival azonosított jobb jövőbe ve­tett hit az amerikai „életstí­lus” uralkodó vonása volt Manapság a jövő lidércnyo- másos kép: túlnépesedett kontinensek, kizsigerelt ta­laj, megmérgezett levegő, ha­lott vizek. Ellenzéki futurológusok A harmadik a bestseller­futurológia. Ez a tömegkultú­ra része. Ostobaságok hal­maza, divatos mártással le­öntve. A negyedik — ellen­zéki — futurológia hazája Nyugat-Európa. Baloldali ér­telmiségiek, bizonytalan kör­vonalú humanizmusnak hó­doló tudósok, eklektikus fi­lozófusok és más dilettánsok művelik. Az „ellenzékiek” nem te­szik föl, és nem válaszolják meg a konkrét kérdéseket: milyen életmodell lépjen a fogyasztói helyébe, mi tör­ténjék az ásványkincsek egyenlőtlen elosztásának ége­tően aktuális ügyével, ho­gyan ültessék át a modem technológiát a fejlődő orszá­gokba? Az utolsó említésre méltó változat a formális-teszteiő futurológia. Előfutára a Hó­mai Klub volt. Nem vélet­len, hagy ezt az iskolát nz összes többi hevesen támad­ta. Az úgynevezett MIT-je­lentésre, amely A növekedés korláta! címen vált ismertté, össztüzet zúdítottak. A MIT modellje A modellt támadók ütő­kártyája egy eredeti módszer Az NDK-beli Erfurt és Győr között évek óta gyü­mölcsöző a testvérvárosi kap­csolat. A művészeti csopor­tok cseréje mellett a két vá­ros tanácsi vezetői, üzemei­nek képviselői is találkoz­volt: ha a modell indulási pillanatát időben hátrább tolják, hogy a mi korunkat „jelezze előre”, akkor a XX. század elejétől számítva olyan eredményt kapnak, amely szerint a civilizáció bukása körülbelül 1970-re lett volna várható. A MIT modellje ugyanis a fejlődést abszolút zárt rendszerben té­telezi föl: a világ nyers­anyag-, élelem- és energia- bázisát állandónak veszi, azaz olyan tőkének, amely fokozatosan elfogy. Kiinduló tételük első pil­lantásra vitathatatlannak lát­szik. De vajon helyes mo­delljei a világnak egy olyan „jármű”, amelynek mozgási paraméterei válto­zóak. de saját szerkezete vál­tozatlan, mint egy autóé? Vagy inkább olyan járművet kellene választani, amelynek saját szerkezete is átalakul, mint egy növekvő, élő szer­vezet? Az a jármű, amely 1900-ban „elindult”, ugyan­csak különbözik attól, ame­lyen ma ülünk. Mintha a le­génység, megpillantva az előtte tátongó szakadékot, idejében át tudta volna ala­kítani autóját repülőgéppé. De ha egyszer, vagy tízszer sikerült is ez, még nem biz­tos, hagy tizenegyedszer is sikerül. Csak egyetlen do­log szavatolhatja, hogy a szükséges pillanatban való­ban sikerül változtatni. A le­génység elméleti tudásának „tartaléka”, a pillanatnyilag még nem hasznosított tudás. Lem véleményéhez alig kell kommentár. Nem a Föld tartalékai szűkösek, hanem ■— egyelőre — tudásunk. De éppen napjaink és az elkö­vetkezendő évek a tudomá­nyos-technikai forradalom korszaka. Hódi T. József Következik: Kennan úr a nemzetek felett nak. Tegnap hajnalban kül­döttség érkezett Erfurtból — Győrbe. A vendégek szom­batig tartózkodnak a Rába- parti városban és elsősorban a várospolitikai munkát ta­nulmányozzák. A doncasteri leánykar hangversenye Szolnokon Kedves, hangulatos esemé­nye, kellemes színfoltja volt a docasteri leánykar hang­versenye a Szolnoki nyár ”74 művészetsorozatának hétfőn este a Ságvári Endre Megyei Művelődési Központban. A kezdés előtt Bíró Boldizsár, a szolnoki Városi Tanács el­nökhelyettese meleg szavak­kal köszöntötte a kórust, va­lamint vezetőit, és további sikereket kívánt. A baráti fogadtatásért John Barker, az együttes karnagya mon­dott köszönetét. Már a műsorból, illetve az előadásból világosan kide­rült, hogy a doncasteri Wheat- sheaf leánykar egyfajta köny- nyed hangvételű kórusmu­zsika képviselője, ami ugyan Önmagában nem befolyásolja a kórus teljesítményének ér­tékét, csak bizonyos műfaji keretbe szorítja a hallgató ítéletét, amihez tartania kell magát. Természetesen a mű­fajon belül ettől függetlenül lehet igen rangos és kevésbé sikeres egy ilyen zenei vál­lalkozás. Nos az angol leánykar — eléggé változatos programot, és mi több az amatőr együt­testől is elvárható jó színvo­nalat tudott nyújtani a kon­cert teltházas közönségének. A műsor érdekességét első­sorban az angol, amerikai, francia, skót stb. népdalok ritmikus feldolgozásai, külö­nösen a néger spirituálék ízes nyelvű megoldásai ad­ták. Ezenkívül Lehár Ferenc és Johann Strauss egyveleg- szerűen öszeállított művei­nek az Olasz saláta című zenés komédiának, — vala­mint Kodály táncnótájának előadása jelentették a kórus egy-egy kiemelkedőbb pro­dukcióját. Váratlan meglepetésként hatott általában a szólisták fellépése. Igen felszabadul­tan, muzikálisan, tisztán éne­keltek. (Ez többnyire a kórus szereplésére is elmondható.) Külön említésre méltó Mo­zart Varázsfuvolájából Pa- pageno-Papagena kettőse, — melyet) ez esetben két szop­rán szólista adott elő hivatá­sos énekesekhez mérhető színvonalon. A kórus karnagya, John Barker már 24 éve tevéke­nyen dolgozik az angol kó­rusmozgalomban. Mint el­mondotta, felesége Magde Barker (a hangverseny zon­gorakísérője) segíti munká­jában. Ő az utánpótlás elmé­let és hangképző tanára. Végül is a hangverseny utóhangjaként elmondhatjuk, hogy nagy közönségsikere volt a doncasteri lányok szol­noki vendégszereplésének. Egyed Ferenc Gyümölcsöző testvérvárosi kapcsolat \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents