Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-14 / 189. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. augusztus 14i « < Üzenet Régi amerikai hagyomány, hogy az Egyesült Álla­mok elnöke fontos események idején nagy beszéddel fordul az amerikai törvényhozás, a kongresszus, tehát a képviselőház és a szenátus együttes üléséhez, ezen ke­resztül a nemzethez, a világhoz. A hivatalba lépő elnök is mindig ezt a formát, az úgynevezett üzenetet használ­ja fel arra, hogy mintegy a hivatalos ígéret súlyával lát­ványosan körvonalazza elképzeléseit az előtte álló fel­adatok megközelítési és megoldási módjairól. Gerald Ford, az Egyesült Államok új elnöke, aki nem akármilyen körülmények között lett a Fehér Ház új lakója, érthető érdeklődés mellett állt a Capitoliu- mon lévő kupolás kongresszusi csarnok szószékére, hogy elmondja első üzenetét. Az első pillanatban talán furcsán hangzik, de hiva­talba lépésének körülményei ellenére, sőt sok tekintet­ben éppen ezért, az új elnöknek jó esélyei vannak arra, hogy eredményesen nézzen szembe a rá váró feladatok­kal. A Watergate-ügy tengeri kígyója, a társadalmi-poli­tikai struktúra válságtüneteinek ez az elhúzódó sorozata ugyanis olyan csömört teremtett a törvényhozásban és a közvéleményben, hogy a „tiszta lappal” induló Ford ennek reakciójaként a szokásosnál nagyobb és általá­nosabb támogatást remélhet. És van még egy, talán még fontosabb oka annak, hogy Ford helyzetét általában derűlátóan ítélik meg: olyan pillanatban lett az Egyesült Államok elnöke, ami­kor minden nehézség ellenére beérnek az enyhülési politika gyümölcsei. Megítélni valakit természetesen csakis és kizárólag a tettei, alapján lehet. De az üzenet alaphangja kétségtelenül az, hogy Gerald Ford elkö­telezte magát az enyhülési politika mellett általában és ezen belül is fokozott hangsúlyt kapott a Szovjetunió­val kiépített jóviszony továbbfejlesztése. „A mi két népünk és az egész emberiség számára — hangsúlyozta az elnök — nemzeteink békés együtt­élésének, ahol lehetséges, együttműködésének, nemze­teink pozitív, békés kapcsolatainak a nukleáris korszak­ban nincs alternatívája.” így igaz. Ez az egyetlen út, a többi: a pusztulásba vezető zsákutca lenne. Ezért nemcsak szovjet—amerikai, hanem általános fontosságú a két legnagyobb hatalom kapcsolata. És ezért hallotta elégedetten öt kontinens békeszerető lakossága az első Ford-üzenet szovjet vonat­kozású kitételeit Az ENSZ közgyűlés megvitatja a harmadik csúcstalálkozó dokumentumait A Szovjetunió és az Egye­sült Államok állandó ENSZ- képviseletének kérésére az ENSZ-ben szétosztották a harmadik szovjet—amerikai csúcstalálkozó idején Moszk­vában aláírt dokumentumok, valamint a szovjet—amerikai közös közlemény szövegét. Az említett dokumentumok között szerepel a földalatti nukleáris kísérletek korláto­zásáról szóló szerződés és a hozzá csatolt jegyzőkönyve, a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról szóló szerződéshez tartozó jegyzőkönyv, valamint a kö­zös nyilatkozat azokról az Intézkedésekről, amelyek cél­ja kiküszöbölni azt a ve­szélyt, hogy a katonai célo­kat szolgáló eszközök fel- használásával hatást gyako­roljanak a természeti kör­nyezetre. Ezeket a dokumentumokat megvitatják majd az ENSZ- közgyűlés szeptemberben megnyíló 29. ülésszakán, — amikor napirendre kerül az a kérdés, hogy „sürgetően szükséges a nukleáris és ter­monukleáris kísérletek meg­szüntetése és szerződés meg­kötése a kísérletek egyete­mes eltiltásának elérése vé­sett • j Schmidt az idén Moszkvába utazik Hans-Dietrich' Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter a szovjet—nyugatnémet szerződés aláírásának 4. év­fordulója alkalmából az alábbi nyilatkozatot adta a TASZSZ és a moszkvai rá­dió bonni tudósítóinak. Az 1970. augusztus 12-én aláírt szerződés új lapot nyi­tott a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok történetében. A felek, miután ünnepélyesen kijelentették, hogy elutasít­ják az erőszak alkalmazását, megkísérelték megkönnyebí- teni a vitás kérdések megol­dását és megindítani egy hosszabbtávú fejlődést, amelyhez azt a reményt fűztük, hogy előmozdítja a két ország közötti jobb meg­értést, a háború idején és a háború utáni időszakban ki­alakult hamis elképzelések megszüntetését. A szerződés már meghoz­ta gyümölcseit. A nyugatné­met kormány üdvözli a két kormány közötti politikai párbeszéd szerencsés meg­kezdését. Leonyid Brezsnyev 1973 májusi látogatását kö­vetően ez év végén a szö­vetségi kancellár látogat a Szovjetunióba. A két ország közötti szer­ződéses kapcsolatok kialakí­tása már számos területen konkrét formát öltött. Min­denekelőtt jól fejlődik a köl­csönös gazdasági csere, amelynek volumene 1973-ban elérte a közel ötmilliárd márkát. A Moszkvában aláírt nyu­gatnémet—szovjet szerződés lehetővé tette a Nyugat- Berlinnel kapcsolatos négy­hatalmi megállapodás meg­kötését is. E megállapodás szigorú betartása és mara­déktalan alkalmazása nagy- jelentőségű a két ország kö­zötti kapcsolatok szempont­jából. A két ország szempontjá­ból még komoly problémák akadnak. Az NSZK kormá­nya azonban megoldhatónak tartja ezeket. Üjabb izraeli támadás Tegnap délután négy iz­raeli ágyúnaszád behatolt Libanon területi vizeire és lőtte a Tirusz melletti Al- Basidija palesztin menekült- tábort. A támadás harminc percig tartott. Mint egy pa­lesztin szóvivő közölte, a tá­bor polgári őrsége felvette a harcot és visszavonulásra kényszerítette az ellenséget. Az ENSZ közel-keleti meg­figyelőinek adatai szerint — augusztus 5-től 11-ig tartó időszakban Izrael 22 alka­lommal intézett tüzérségi és rakétatámadást libanoni pol­gári települések ellen. — Az említett időszakban izraeli katonai repülőgépek 13 alka­lommal sértették meg a li­banoni légiteret. Törők ultimátum Géniben Fehér sisakos ENSZ katona és a ciprusi nemzeti gárda tisztje az óráikat egyeztetik és várják az időpontot amikor Larnaca város török negyedének ellenőrzését átadják az ENSZ katonáknak A Ciprus jövőjével foglal­kozó genfi értekezlet részt­vevői tegnap délelőtt nem tartották meg korábban ter­vezett plenáris ülésüket, ha­nem ismét nemhivatalos, kétoldalú tárgyalásokat foly­tattak. James Callaghan brit kül­ügyminiszter újságírók előtt később kijelentette: Java­solta a török és a göi-ög külügyminiszternek, hogy az értekezlet munkáját 36 vagy 48 órára függesszék fel, és ezzel teremtsenek lehetősé­get arra, hogy a résztvevők konzultálhassanak kormá­nyaikkal. Az athéni küldöttség szó­vivője szerint a görögök elfogadták a halasztásra vo­natkozó brit javaslatot, de a törökök elutasították Calla­ghan külügyminiszter aján­latát. A török fél hétfőn ké­ső este azzal fenyegetőzött, hogy szabotálja az értekez­letet, ha nem kap kielégítő választ a kantontípusú szö­vetségi rendszeren alapuló török terv elfogadásáról. „Ha a tárgyalások megszakadnak, a török kormány a körülmé­nyek követelésének megfele­lően fog cselekedni” — mondotta újságíróknak Bü- lent Ecevit, aki egyébként tegnap délelőtt a török had­sereg vezetőivel tanácskozott a ciprusi helyzetről. Hírügynökségek genfi kon­ferencia-körökre hivatkozva úgy tudják, hogy a délelőtti tanácskozáson Kleridesz cip­rusi ügyvezető elnök ismer­tette a szigetország jövőjére vonatkozó tervét. Egyes ér­tesülések szerint önkormány­zat megadását javasolta a görög illetve török többségű területek számára egy szö­vetségi kormányzat keretein belül. Mint jelentettük. Kle­ridesz hétfőn este elfogadha­tatlannak minősítette a kan­tontípusú rendszeren alapuló török tervet. Athénban bejelentették, hogy az Egyesült Államok nagykövete tegnap reggel át­adta Karamanlisz miniszter­elnöknek Henry Kissinger amerikai külügyminiszter személyes üzenetét. A görög kormányfő telefonon azonnal kapcsolatba lépett a Géni­ben tárgyaló Mavrosz kül­ügyminiszterrel. A levél tar­talmából semmit sem hoztak nyilvánosságra, de egyes diplomáciai megfigyelők úgy vélik, hogy Kissinger „mér­sékletre” intette -a görög kormányt. Averoff hadügyminiszter elnökletével Athénban teg­nap délelőtt tanácskozásokat folytatott a görög hadsereg vezetősége. A feltételezések szerint a vasárnap és hétfőn megtartott magasszintű ka­tonai tanácskozások fényé­ben ismét áttekintették a helyzetet. Az athéni kormány egyébként tegnap rendeleti úton betiltott minden gyü­lekezést arra az időre, amíg a rendkívüli állapot érvény­ben van. Ciprus szigetén egyébként a helyzet továbbra is feszült. Tegnapra virradóra szórvá­nyos lövöldözés hallatszott Nicosiában, de komolyabb incidensekről nem érkezett jelentés. A törökök mindeddig nem válaszoltak a görög fél gesz­tusára, amellyel megkezdte a kivonulást az elfoglalt tö­rök falvakból, és szabadon- bocsátott több török hadi­foglyot, sőt hír szerint hét­főn török csapatmo.zdulato- kat figyeltek meg a szige­ten a ciprusi főváros irá­nyában. Portugália Vasco Goncalves portugál miniszterelnök fogadta Ar­nold Kalinyint, a Szovjet­unió első nagykövetét és szí­vélyes hangulatú megbeszé­lést folytatott vele a két or­szág kapcsolatairól. A portugál külügyminisz­térium egyébként közölte, kinevezte az ország moszk­vai nagykövetét, Dr, Mario Neves az új nagykövet rö­videsen elutazik állomáshe­lyére. A minisztérium azt is bejelentette, hogy megkez­dik a nagykövetségek felál­lítását az európai szocialista országokban, annak megfe- 'lelően, hogy Portugália és a szocialista országok között lérejöttek a diplomáciai kap­csolatok. Moszkván kívül egyelőre Szófiában, Prágában és Berlinben hoznak létre nagykövetséget ☆ A Német Szövetségi Köz­társaság és Luxemburg kor­mánya — az EGK többi tag­államához hasonlóan — hi­vatalosan elismerte Bissau- Guinea Köztársaságot. Harcok Indokínában A dél-vietnami felszabadí­tó erők négy nap alatt ne­gyedszer intéztek tüzérségi támadást tegnap reggel a Bien Hoa-i katonai támasz­pont ellen. Mint ismeretes, a saigoni erők erről a tá­maszpontról intéztek heves légitámadásokat a múlt hé­ten a felszabadított területek ellen. A Mekong deltájában a felszabadító erők rohamegy­ségei behatoltak Klen Hoa légitámaszpontra és felgyúj­tottak négy megfigyelő re­pülőgépet. V Tovább folynak a harcok a 4. számú főút mentén, amely az egyik fő összekötő útvo­nal a kambodzsai fővárosból a délnyugati partvidékre °s Kompong Som mélyvízi ki­kötő felé. A Lon-Nol-rezsim katonai parancsnoksága sze­rint a hazafiak megerősített egységei állandó nyomás alatt tartják a kormány csapatait, mintegy 47 mérföldre a fő­várostól délnyugatra. Tegnap a svájci kormány is bejelentette, hogy elismeri az új afrikai államot. ☆ Tegnap valamennyi reggeli portugál lap az első oldalon közli, hogy az ENSZ Bizton­sági Tanácsa egyhangúan javasolta a világszervezet közgyűlésének a Bissau- Guineai Köztársaság felvé­telét. A lapok ismertetik Velga Simao portugál nagy­követ felszólalását, amely is­mételten leszögezte: a lissza­boni kormány a legrövidebb időn belül kész de jure is elismerni független állam­ként a köztársaságot. A nagykövet kijelentette: a portugál csapatokat rövid időn belül kivonják az or­szágból és a közigazgatást mindenütt átadják a köztár­saság képviselőinek. Lisszaboni értesülések sze­rint a csapatkivonás és a he­lyi közigazgatás átadása augusztus végére, szeptember elejére fejeződik be, s ezt követően kerül sor a formá­lis elismerésre a portugál kormány részéről, illetve a diplomáciai kapcsolat felvé­telére Bissau-Guineával. Erich Honecker az NSZEP KB első titkára megbeszélést folytat Konsztantyin Katusev-el, az SZKP KB titkárával, aki Berlinbe érkezett Diplomáciai kapcsolatok a szocialista országokkal Újabb államok ismerték el Bissau Guineát Kissinger — Fahmi találkozó Henry Kissinger amerikai és Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter Washington­ban két óra hosszat tárgyalt a közel-keleti béke helyre- állítását szorgalmazó leg­újabb lépésekről. Kissinger később újságíróknak kijelen­tette, hogy a tárgyalásokon érintették a két ország bila­terális kapcsolatait is. Mint mondotta, a megbeszélések „igen jó, igen barátságos és igen konstruktív” szellemben zajlottak le. Kissinger és Fahmi részt vett az amerikai—egyiptomi együttműködési bizottság plenáris ülésén. Ez a bizott­ság — mint ismeretes — Ni­xon volt amerikai elnök jú­niusi egyiptomi látogatása során jött lére. Jólértesült körök szerint az egyiptomi fél azt szorgalmazza, hogy az Egyesült Államok a két ország gazdasági együttmű­ködésének részeként Egyip­tomnak adjon nagyarányú élelmiszersegélyt. ROMA Orbán László kulturális miniszter, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, — aki szabadságát Olaszország­ban töltötte, Rómában talál­kozott és megbeszéléseket folytatott Giorgio Napolitano" val, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjával, a KB kulturális osztályának vezetőjével, az eszmecserén a két ország és a két párt életének időszerű kérdései kerültek szóba. BELGRAD Hafez Asszad Szíriái ál­lamfő ma kétnaDos látoga­tásra Jugoszláviába, Brioni szigetére érkezik, hogy tár­gyaljon Tito elnökkel a kö­zel-keleti helyzetről és más időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Asszad, aki a jugoszláv ál­lamfő februári damaszkuszi látogatását viszonozza, ere­detileg július 20-án szándé­kozott Jugoszláviába utazni, de módosította terveit az ak­kor kirobbant ciprusi válság miatt. BELGRAD A Palesztinái felszabadítá- si szervezet küldöttsége, élén Faruk Kaddumival, a szer­vezet politikai szekciójának vezetőjével Belgrádban tar­tózkodik. KAIRÓ Az Arab Ligához közelálló körök szerint az eredetileg szeptember 3-ra tervezett arab csúcsértekezletet októ­ber második felében fogják megtartani Rabatban. SANTIAGO Pinochet tábornok, a chilei katonai junta vezetője San- tiagóban interjút adott a saj­tónak. s kijelentette, hogy az országban a politikai tevé­kenységet még legkevesebb két évig nem engedélyezik, és a „marxista politikai pár­tokat mindörökre száműzik az országból”. Bejelentését azzal „indokolta”, hogy „nem vagyunk készen a politikai szabadságra”. ROMA Az olasz hatóságok kedden Rodolfo Poli személyében újabb fasisztát tartóztattak le az „Italicus” expressz el­len elkövetett véres merény­let kapcsán, MADRID Ahmed Oszmán marokkói miniszterelnök és Ahmed Laraki külügyminiszter teg­nap Madridban tárgyaláso­kat kezdett a spanyol Szaha­ra ügyéről. A marokkói ál­lamférfiakat először Juan Carlos ideiglenes államfő fo­gadta, majd a miniszterel­nöki hivatalban megkezdőd­tek a tárgyalások, amelyeken spanyol részről Carlos Arias Navarro kormányfő és más magasrangú személyiségek vesznek részt. ADDISZ ABEBA Az etióp fővárosban teg­nap bejelentették, hogy a fegyveres erők koordinációs bizottsága letartóztatta Ad- masszu Rettát, a császári ud­var miniszterét, Hailé S_«- lasszié császár személyes kincstárnokát. RÓMA Aldo Moro olasz külügymi­niszter tegnap Rómában fo­gadta Raul Roa kubai kül­ügyminisztert. — Kuba és Olaszország kétoldalú kap­csolatairól, időszerű nemzet­közi kérdésekről, valamint Latin-Amerika és Európa kapcsolatairól tárgyaltak.

Next

/
Thumbnails
Contents