Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-06 / 156. szám
1974. július 6. SZOLNOK MEGVET NÉPLAP 5 ( Este az alattyáni művelődési ház klubszobájában Társadalmi erőből Bővítik Túrkevén a Kossuth úti A béke dalos követei A Kodály kórus fiunor.-zági sikere A héten érkezett haza finnországi szerepléséről a szolnoki ÁFÉSZ Kodály kórusa. A több mint egyhetes turnéval a megyeszékhely finn testvérvárosa, Riihimä- ki kórusának tavalyi magyarországi látogatását viszonozták. A Riihimäen Sanomat című napilapban a magyar kórus megérkezése után készült fényképes riport az első jele annak a megkülönböztetett szeretetnek, amelyben dalosainkat egész útjuk során részesítették. A lap egy másik számában magyar nyelvű szöveg köszöntötte a vendégeket. A fiun Himnusszal kezdtek A testvérvárosba való megérkezés első napján a város polgármestere adott fogadást tiszteletükre, s a fogadáson Bíró Boldizsár, a Szolnok városi Tanács elnökhelyettese átadta Szolnok emlékplakettjét a polgármesternek. Még ugyanazon a napon egyórás műsorral szerepeltek a város újoncavató ünhepséJelentke*ni lehet Szakmunkások szakközépiskolája A művelődésügyi miniszter 115/1974. (M. K. 9.) MM. számú utasítása, amely a szakmunkások szakközépiskolai továbbtanulásáról szól, lehetővé teszi, hogy a munkájuk mellett tanulni szándékozó ipari, valamint élelmiszer- és fagazdasági szakmunkások a szakközépiskolai végzettséget szakközépiskolai esti, illetőleg levelező oktatási formában folytatott kiegészítő középiskolai tanulmányok vagy egyéni felkészülés alapján tett sikeres vizsgák útján megszerezhessék. A képzésben azok a dolgozók vehetnek részt, akik — az általános iskola 8. osztályát sikeresen elvégezték, szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkeznek, és munkaviszonyban állnak vagy szövetkezeti tagok. Az 1974/75. tanévre Jászberényben az Erősáramú Szakközépiskolában, Karcagon a Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szákközépiskolában, Martfűn a Cipőipari Szakközépiskolában, Mezőtúron a Dózsa György Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskolában, Szolnokon a Vegyipari. Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskolában indul a szakmunkások szakközépiskolai képzése heti egyszeri, levelező tagozatos formában. A harmadik évfolyam sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet. A tanulók tandíjat nem fizetnek. A képzésre kijelölt iskolák igazgatóihoz levélben 1974. július 15-től 1974. augusztus 30-ig lehet jelentkezni, illetve személyesen augusztus 20. után. Részletesebb felvilágosítást a fenti MM. utasítás nyújt, mely megtekinthető a tanácsok művelődésügyi szakigazgatási szerveinél és valamennyi oktatási intézményben. gén, majd másnap 27-én sor került a kétórás főhangversenyre Riihimáki zsúfolásig megtelt koncerttermében, ahol a vendégek közt Magyarország finnországi nagykövete is ott volt. A kórus a vendéglátók iránti tiszteletből műsorát a finn Himnusszal kezdte, természetesen finnül. S a Kodály és a mai magyar szerzők műveinek bemutatása mellett még két dalt adtak elő finn nyelven. Nagy sikere volt a politikai tartalmú müveknek, így a háború elleni tiltakozást kifejező Mementó című Balázs Árpád alkotásnak és a Karai József szerezte Amerikai munkásdaloknak. A közönség lelkes tapsán túl nagykövetünk is külön elismeréssel szólt arról a dicséretesen politikus műsorszerkesztésről, mellyel a Kodály-kó- rus hozzájárult a magyar kultúra külföldi megbecsüléséhez, Sibelius szülővárosában A testvérvárosban még két kisebb koncertre került sor, majd a kórus tagjai tovább A hónap elején kezdődött a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum szervezésében a nagyiváni gyűjtőtábor. A Hortobágyi Nemzeti Park Szolnok megyéhez tartozó, kiemelt települése Nagyiván, melynek határa — Kunmadarashoz hasonlóan — a leginkább érintetlen része a hortobágyi természetvédelmi területnek. Maga a falu is a hatvanas évek elejéig a tiszafüredi járás legegysége- sebb arculatú települése volt. Fehérre meszelt, nádtetős házai harmonikusan illeszkedtek a tájba. A lakóépületek „lopott tornác”-cal készültek, a fafaragással díszített homlokzatokon művészi kovácsoltvas oromdíszeket helyeztek el. A falu lakóinak fő megélhetési forrása az állattartás volt. Sok híres pásztorcsalád él még ma is a faluban, ahol a helyi termelőszövetkezet fő munkája szintén az állattartás és a nádtermelés. A korábban szegény, a „világ végén” fekvő falunak tartott Nagyiván anyagi gazdagodása lakóépületein is lemérhető. A közelmúltban hozott rendelet hatására azonban már Nagyivánon is — Hortobágyhoz hasonlóan — csak meghatározott háztípuA nemzetközi camping Caravanning Szövetség augusztus 2 és 11-e között rendezi meg idei nemzetközi találkozóját Csehszlovákiában. a tátrai nemzeti park festői vidékén. A sátorozás kedvelőinek találkozójára a Magyar Camping és Kara- vanning Klub is megszervezi tagjainak részvételét. Különösen a fiatalok jelentkeznek majd előreláthatóan nautaztak Hámeenlinába, a nagy finn zeneszerző, Jan Sibelius (1865—1957) szülővárosába, amely a finn zenei élet egyik legjelentősebb központja. Az itteni előadás sikere minden várakozást felülmúlt, amelyhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy az énekeseket a város nagy zenei hagyományainak ismerete is serkentette. Hámeen Sanomat című lapban elemző kritikában méltatják a magyarok szép produkcióját, s a zeneszerző-kritikus Tanno Marttinen külön kiemelte Almási Klára népdal-előadását. Sibelius szülővárosa után a fővárosba. Helsinkibe utaztak dalosaink. A helsinki rádióban negyven perces műsort adtak, melyben hét magyar kórusmű került hangszalagra — s talán éppen ma hallhatják valamelyiket a finn rádióhallgatók. A Kodály-kórus finnországi szereplése nemcsak rokonlátogatás”, s nem is egyszerűen szakmai körút volt: a békéért küzdő két nép kapcsolatainak elmélyítését is szolgálta. I. Zs. sokat lehet építeni, hogy a harmonikus faluképet megőrizzék. A helytörténeti gyűjtőtábor résztvevői fontos feladatnak tekintik a népi műemlék-házak felmérését, a hagyományos lakásberendezés, a népi táplálkozás, a külterületi állattartás stb. emlékeinek felkutatását. Vizsgálják a Nagyiván környéki puszta jellegzetes állat- és növényvilágát, a falu bel- és külterületének földrajzi neveit, hiedelemvilágát és szokásait. A gyűjtőtáborozáson a Szolnok megyei múzeumi szervezet néprajzkutatói mellett néhány pedagógus es a tiszafüredi gimnázium biológia tagozatos osztályának tanulói vesznek részt. A nagyiváni termelőszövetkezet, a községi tanács és az általános iskola a legmesz- szebbmenően támogatja a falu életére vonatkozó adatgyűjtést. Reméljük, hogy Nagyiván közismerten barátságos lakói is minden segítséget megadnak a gyűjtőknek, akik gyakran házról házra járva kérdezgetik az embereket, rajzolnak és fényképeznek. F. A. gyobb létszámmal az eseményre. A kemping-klubnál vagy a természetbarát szövetségnél már most fogadják az első jelentkezőket, a csoportosan utazó ifjúsági résztvevőknek külön kedvezményként 160 forint a részvételi díj az eseménysorozatra. A találkozó résztvevőinek saját kempingfelszereléssel kell rendelkezniük. iskolát (Tudósítónktól) A nagykunsági város, Tur- keve kiterjedt tanyavilágában több mint félévszázadon át nyolc külterületi iskoila nevelői tanították betűvetésre a kisdiákokat. A kislétszá- mú tanintézetek az utóbbi évtizedben fokozatosan elnéptelenedtek, az idei tanév végén bezárta kapuit, az utolsó „mohikán”, a csudaballai tanyai iskola is. Az öreg „alma ma- terral” együtt vonult nyugalomba Király László tanító, aki kerek négy évtizedet töltött a katedrán. A tanyai gyermekek részére korszerű, szép kollégium épült a városban, itt laknak tanév idején az iskolakötelesek. A belvárosi Kossuth úti iskola a tanyai gyermekek új tanintézete azonban már szűknek bizonyult. Ezért társadalmi munkában megkezdték a bővítését. A tsz-ek, üzemek és vállalatok közös összefogással lebontották a korábban megszűnt fehértói tanyai iskolát, és annak anyagából három tanteremmel bővítik a belterületi iskolát. A két osztályterem és a gyakorlati oktatás célját szolgáló foglalkozási terem a Vegyesipari Szövetkezet és a TÖVALL közös kivitelezésében épül. Két termet díjtalanul hoznak tető alá, a tanácsnak csupán egy tanterem költségét kell fedezni. A tanterembővítés így az eredeti 1 millió 200 ezer forinttal szemben, csupán 400 ezer forintba kerül, a beruházás kétharmad részét a társadalmi munka és a régi iskola anyaga fedezi. Az új tantermeket szeptemberre adják át rendeltetésének. „Népi építészet a Nagy kunságban” címmel kiállítás nyílt pénteken a karcagi Győrffy István Múzeumban. A budapesti Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola és az otthont adó múzeum közös rendezésében. A tárlatot dr. Kiss Lajos, a főiskola főigazgatója nyitotta meg. 1973 nyarán a főiskola tanárai és növendékei a múzeum kutatóival közösen két hétig tanulmányozták a nagykun központ, Karcag hagyományos népi építészetét. Tizenhárom jellegzetes kunsági lakóházról, melléképületről, tanyáról és k?rtkunyhóról készítettek felmérést. A népi építészeti alkotásokat mintegy 3000 fényképfelvételen örökítették meg, és számos tárgyat is begyűjtötték. A gazdag anyagot, mutatják: most be a város lakóinak. íij könyvtárat avatlak Üj könyvtárat avattak tegnap a Borsod megyei Lak községben. A művelődési ház melletti közművelődési intézményt a Petőfi-évforduló tiszteletére, nagyobbrészt a község saját anyagi erejéből, valamint a lakosság társadalmi munkájával építették fel. A szabad polcos, mintegy hatezer kötetes könyvtárhoz klub- és olvasószoba is tartozik. Lopott tornác és környéke Nemzetközi turistata1álkozó Munka és közélet Van Pffr vissza-visszatérő félmondat, ami sokadik alkalommal hallva bosszant. A félmondat így szól: „de igen-igen jó szakember”. Nincs a jellemzéssel semmi bajom, különösen, ha valóban jó szakembert mutatnak be vele, csak akkor, ha a közéleti kérdések iránti érdektelenség mentségéül, magyarázatául mondják akkor az a szembeállítás hamis. A hamisságot világososan jelzi a közéletben cselekvőén részt vevők munkahelyi helytállása. „Furcsa” módon — szerintem természetesen — a1 tanácstagok, a népfront aktivisták, a párt- és KISZ-tisztségviselők, a társadalmi megbízatást nemcsak elfogadó, de az újabbakat sürgető fizikai és szellemi dolgozók azok, akik munkájukat is az átlagosnál jobban végzik. (Akadhat kivétel, de most a jellemzőről, az általánosról szóljunk.) Mindannyian tudjuk, hogy ez így igaz, így helyes. Gondoljunk csak a választásokra, a taggyűlésekre. A jelölteket mindannyiszor munkájuk méltatásával mutatták be. Ezt követte a rátermettség, a szervezőkészség, a helyismeret és a többi. Ügy is fogalmazhatom, hogy a munkahelyi jó teljesítmény volt a jelölés minimális feltétele. Régen tudomásul vettük, lehetségesének tartjuk és gyakorta megköveteljük a munkahelyi és a közéleti helytállást együtt. A kettő egyébként is nehezen választható el egymástól. Hiszen a közélet nem reked a munkahelyen kívülre. A munkapad, az íróasztal mellett fogyó-sokasodó közösségi gondok megoldásáért fáradoifók ugyancsak rendre azok közül kerültek ki, akik a teljesítménylistán is az elsők között szerepelnek. Sőt majd minden alkalommal a legjobbak a többiek szószólói is mert kinek volna tekintélye, kinek a tanácsát fogadnák megértéssel, figyelemmel, ha nem a jó szakemberét? A hátul kullogók nem válhatnak^ hangadóvá, legfeljebb hangoskodókká. És mégis, hiába vagyunk részesei a helyes gyakorlatnak, a köztudatban újra-újra előbukkan a szakember és a közéleti tevékenységet vállaló ellentéte. Valahányszor a KISZ-titkár agitál, szervez — különösen, ha felhasználja törvényesen engedélyezett munkaidőkedvezményét, — valahányszor a szak- szervezeti bizalmi ügyintéz, el-elhangzik egy-egy csipkelő-; dő megjegyzés. Szakmai előmenetelét is kritikus szemmel figyelik, vajon szakmai tudásért vagy „jó helyezkedésért” kapta-e? És ellentétről bölcselkednek egyesek akkor is, amikor kiváló tudósok, orvosok munkáját értékelik, mondván, nekik bezzeg nem jutott idejük másra, csak a szakma tökéletes elsajátítására, Látszik is az eredményen. így a képzelgés — a valóságban pedig felelős közéleti funkciót látnak el ugyancsak kiválóan a szellemi élet legjobbjai. Egyszerűen azért, mert a közösséget kívánják szolgálni szakmai munkájukkal is, másként is. Szerencsés dolog, hogy így van. Hiszen a közéleti kérdések jó része igényli a szakmai hozzáértést is. Budapesti kerületek vagy városok, községek példái igazolják, hányszor kellett a társadalmi nekibuzduláshoz a szakértő irányitó munkája. Munkaidőn túl, munkahelyen kívül. Egy park megszépítéséért vagy akár nehezen érthető politikai-társadalmi kérdés megértetéséért. A közéleti tevékenység fogalma rendkívül széles kő-' rfl. Igaz, ezen a széles körön is kívül maradnak, maradhatnak jónéhányan. Feladatunk megnyerni őket is, a közéleti munka hasznosságának, szépségének megmutatásával. Ez a közösség érdeke! f M, D. A petróleumlámpa utolsó napja A szocialista brigádok ösz- szepakolták szerszámaikat, mégegyszer végignéztek a villanykörtén, a vezetékeket rejtő falakon, majd dolguk végeztével elbúcsúztak. Végigballagtak a hatszáz méternyi villanyvezeték mellett. Mielőtt végleg a város felé fordultak volna vissza néztek: a kis tanya ablakából villanyfény hasított a szürkületbe. Mátyus Erzsébet mindössze húszesztendős, de máris megbecsült dolgozója a TITÁSZ Vállalat karcagi üzemének. Nagyon szorgalmas, igyekvő lány — mondják róla. Szüleivel együtt egy tanyán lakik, a Debreceni út mellett, innen jár dolgozni. Innen járt az általános iskolába, majd a gimnáziumba is, tanítás után ide tért haza. Leült a lámpa mellé, tanult, olvasott. Rontotta a szemét. — Nagyon szeretek olvasni. tanulni. — mondja. — Ősszel közgazdasági szakközépiskolába megyek. De a jó öreg petróleumlámpa már a padlásra kerül, nem vakos- kodom tovább. Jól érzi magát a TITÄSZ- nál. Megbecsülik. De eit a tényt nem másfél ezer forintos fizetésén érzékeli. A fény sem fizetési napokon gyullad ki szemében, hanem amikor arról beszél, hogy engedik tanulni, hogy villanyt vezettek a tanyába, hogy törődnek vele. Nem hitte volna, hogy az üzemet a fizetésen és munkahelyi körülményen kívül még a dolgozók lakás- és életkörülménye is érdekelheti. De a szocialista brigádok Összepakolták szerszámaikat, kimentek, oszlopokat ástak le. vezetékeket feszítettek rá, fúrták, faragták a kis tanya falait,... utána kigyulladt a fény. — körmendi — * \
