Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-31 / 177. szám
1974. Július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 j Tudományos n és munkásönérzet A munka- és üzemszervezés tapasztalatai F' ’ Mint kiderült a fémlemezt le lehet szabni ollóval, vágógéppel és — lineá- bris programozással. Ez utób- f foi olyan matematikai módszer, amely nagyon sok teltétel figyelembevételével teszi lehetővé az optimum kiszámítását. azaz azt, hogy a hulladék a lehető legkevesebb legyen. A módszert az anyagleszabási tervek megújítására a Hűtőgépgyár ter- mriési főmérnökségének fiatal szervezői javasolták, alkalmazásával jelentős anyag- enegtakarítást lehet elérni. Minek ez a sok szó — mondhatná valaki. Egyszerűen jól kell dolgozni, takarékoskodni az anyaggal, az idővel — és kész. Csakhogy ma már a szervezettség növelésének igénye nem azonosítható valamilyen viselkedési vagy etikai norma igényével. A szervezés fejlesztésének nem az a mottója, hogy az ismert tevékenységeket végezzük el jobban, pontosabban, vagy például termelékenyebb gépek munkába állításával, hanem az Is, hogy a gazdasági egység alapvető céljának megfelelően végezzük az eddigiektől esetleg jellegében is eltérő munkát az új tudományos Ismeretek alkalmazásával, más módszerekkel, más eszközökkel. A munkaidő kihasználása E felismerés késztette például a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatot arra, hogy ebben az évben a házgyári lakások kivitelezéséhez hálótervezési módszereket alkalmazzon. A Kő- olajtermelő Vállalat már évek óta használ ilyen háló- diagramokat, például a gázüzemiek nyári tmk-leállásá- nak megszervezéséhez, így az üzemek állásidejét minimálisra lehet csökkenteni. A termelő munka intenzitásának növelésében az egyik legfontosabb a módszeres normamegállapítás és a rendszeres normakarbantartás. Ez sem csak azt jelenti egyszerűen, hogy a munkást egyre nagyobb teljesítményre sarkallják, hanem az új eszközök — például kisgépek — segítségével, a munkafolyamat ésszerűsítésével — például munkaorogramo- zással — szervezik a munkaidő jobb kihasználását. A Hűtőgépgyárban, mióta a termelési főmérnökség bevezette a hűtőszekrény gyártósoron az úgynevezett fi- nomproeramozást, naponta száz szekrénnyel több jön le a szalagról. A munkafolyamatok optimalizálásával (egyebek között kiszámították például, hogy a festőüzemben milyen ciklussal, mi legyen az alkatrészek festésének sorrendje, hogy még két-három órás leállás esetén se kelljen alkatrészre várakozni a szereidében). így elérték, hogy eev-egy alkatrészt 15—20 műszakon át gyártanak, szemben a korábbi egy-két napos átállásokkal. Még fontosabb, hogy most — a programból — előre tudják, mikor lesz legközelebb szerszámcsere, s fel tudnak készülni rá. Pontos menetrend Az anyagmozgatás szervezése sem egyszerűen megfelelő szállítóeszközök beszerzéséből áll. Egy kísérlet során például bebizonyosodott, hogy ha a targoncavezető kezébe előre kidolgozott menetrendet adnak — s a munkahelyeken is e menetrendhez tartják magukat az ott dolgozók — egyetlen géppel 20—30 ember munkáját el lehet végezni. Azt mondtuk, s példákkal is igyekeztünk bizonyítani, hogy a munka megszervezése ma már nem azonosítható a jobb munkára törekvés szándékával. Nem jelenti ez azonban azt, hogy a munkások ötleteit, javaslatait figyelmen kívül lehet hagyni. A MEDOSZ a közelmúltban rendezett egy olyan szocialista brigádvetélkedőt. melynek feladatai között munkaszervezési ötleteket is kértek a munkásoktól. A sok hasznos javaslat, amelyet a brigádok e pályázatra leírtak, bizonyítja, hogy a munkapad mellett lehet látni leginkább, hol szorít a szervezetlenség. (Csakhogy ezek a javaslatok nem mindig jutnak el az illetékes vezetőhöz, ezért bizony ezt sem árt megszervezni,) Egy-egy szocialista brigád, az egyre inkább kibontakozó úgynevezett DH (dolgozz hibátlanul) mozgalom is sokat segíthet, hiszen az erkölcsi ösztönzők is szervezettebbé teszik a munkát. Névsor a lépcsőházban Az egyik építőipari villanyszerelő brigád például „garancialevéllel” adja át a lakást a beköltözőknek, így kötelezi saját magát arra. hogv — ugyanannyi idő alatt — jobb munkát végezzen. Hasonló a célja annak a módszernek is. mellyel szintén az építőipar próbálkozik. Az elkészült épületekben kifüggesztik azok névsorát, akik ott dolgoztak. (Vagyis: a munkásönérzet sem elhanyagolható tényező, a munkaszervezésben erre is lehet számítani!) Mint láttuk, a szervezés korszerűsítése ma már egyre több ismeretet igényel. Ugyanakkor a szervezés nem korlátozódhat csak a hivatásos szervezők munkájára. Szinte minden vezetőnek, a saját szintjén, egyben szervezőnek is kell lennie. Befejezésül azt vizsgáljuk meg, milyen lehetőségek, módszerek vannak a szervezés oktatására, a korszerű ismeretek elsajátítására. Trömböczky Péter (Folytatjuk.) 16 ezer vagon gabona a magtárakban Ülést tartott a megyei mezőgazdasági operatív bizottság (Folytatás az 1. oldalról) egyértelműen a kedvezőtlen időjárással magyarázni. A helyzet arra figyelmeztet, hogy ezeken a helyeken jobb munkaszervezéssel, nagyobb erőfeszítéssel előbbre tarthatnának az aratásban. Az állami gazdaságokban is befejeződött az őszi és tavaszi árpa betakarítása, a 21 497 hektár búzaterületről pedig 12 898-ról takarították be eddig a termést. Az őszi árpa termésátlaga a megyében 38.6, a tavaszi árpáé 37 mázsa körül alakul hektáronként. Eddig 9 termelőszövetkezetben és egy állami gazdaságban fejezték be a búza aratásét. A termésátlagok a szövetkezetekben 37, az állami gazdaságokban 39 mázsa körül alakulnak átlagosan hektáronként. Számos gazdaságból azt jelentették, hogy ha az időjárás közbe nem szól, e hét végére végeznek a munkával. Gyorsítja a betakarítást, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek már befejezték az aratást, átadják a gépeket a szomszédos üzemeknek. így például a tisza- földvári Szabad Nép és Levin Tsz a eibakházi Vörös Csillag és az öcsödi Kossuth Termelőszövetkezeteknek segít, a Szolnoki Állami Gazdaság a mezőtúri gazdaságba, a jásztelki Tolbuchin Tsz a jászboldogházi Aranykalász —a jászfelsőszentgyör- gyi Egyetértés Tsz, a jász- szentandrási Haladás Termelőszövetkezeibe Irányította kombájnjait, A gabonafel vásárló vállalat eddig -16 ezer vagon búzát vett át a szövetkezetektől, éa számításuk szerint va^ sárnap estig összesen 28 ezer vagonnyit vásárolnak fel. A két tiszaföldvári tsz például az előzetes megállapodásban rögzítettől 50—50 vagonnal több kenyérnek- valót adott át a vállalatnak. Az operatív bizottság többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a gépeket maximálisan ki kell használni a talaj munkákban és most nem szabad pihenni még a munkaszüneti napokon sem. Az a cél, hogy a következő 6—7 nap alatt az egész megyében befejeződjön az aratás. A bCKÉSSZENTANDRASI Szőnyegszövő Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet Székesfehérváron rendezett kiállítást termékeiből. A helyszínen Maka! Eszter, az öcsödi részleg dolgozója mutatta be, hogyau készül a perzsa- szőnyeg. Képünkön a fiatal .szövőnő a kiállításon megkezdett szőnyeg szövését fejezi be Öcsödön A PANNÓNIA Szőrmekészítő és Szőrmekonfekció kunszentmártoni gyárában három hónapja állították üzembe a képen látható automata zsírtalanítót, s így az irhabőr teljes kikészítése Kunszentmártonban történik A kongresszus tiszteletére Több mint ötszáz brigád, nyolcezer dolgozó tett munka felajánlást Űj vízlépcső a Sebes-Körösön A Tisza völgyében sok gondot okoz a vízellátás két véglete, az árvíz és a vízhiány. E problémák megoldásának fontos eszköze a vízlépcsők rendszerének kiépítése, az úgynevezett folyócsatornázás, amely az árhullámokkal érkező bőséges vízkészlet egy részét nem engedi haszontalanul eltávqzni. hanem tárolja a szűkösebb időkre. A Tisza-völgyi vízgazdálkodás esvik összefüggő körzete n Körösök völgye, ahol a bökényi, a békésszent- andrásj és a békési vízlépcső már megépült, s most készítik elő a következőket, a Sebes-Körösre tervezett kö- rösladányi vízlépcső énítését. Az Országos Vízügyi Hivatal vezetőinek értekezlete most áttekintette az előkészületi munkákat és intézkedésére a szükséges egyeztetések után rövidesen előteriesztlk jóváhagyásra a beruházási javaslatot, hogy lehetőleg még az idén hozzáfoghassanak az építési munkálatokhoz is. A tervezési koncepció három építési ütemet irányzott elő. A legfontosabb a billenőtáblás duzzasztómű megépítése. s ezzel összhangban Szeghalom térségében a duzzasztással érintett töltések megerősítése és a belvízi főművek fejlesztése, amelyre egyébként is sor került volna. A második éoítési ütemre javasolták a Körös-völgyi vízkészlet és az árvízvédelmi biztonság növelése érdekében két nagy víztároló — a nap- zugi és a dondorogi — létesítését, végül az építés utolsó szakaszában a hajózási lehetőségek feltételeinek megteremtését. Az új vízlépcső legfontosabb feladata, hagy a Sebes-Körösön, a Berettyón és a Keleti-Főcsatornán érkező víz gazdaságosabb elosztását, felhasználását segítse. Az első építési ütemben elvégzett mintegy hároméves munka már lehetővé teszi, hogy megkezdjék a Sebes-Körös duzzasztását, s a folyó medrében tartalékolt víz felhasználására alapozva a nagyüzemi gazdaságok újabb 2500 hektáron rendezkedjenek be a rendszeres öntözésre. A jászberényi járás valamennyi ipari és mezőgazdasági üzemében csatlakoztak az MSZMP XI, kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30, évfordulója tiszteletére kibontakozott versenymozgalomhoz. A Jászság gazdasági egységeiben n szocialista brigádok vezetői, a községek vezetőivel közösen határozták el a kongresszus tiszteletére indított mozgalom helyi feladatait. Ezzel magyarázható. hogy n felajánlásokban a konkrét gazdasági feladatok mellett fontosságának megfelelő helyen szerepel a községfejlesztési, községpolitikai célkitűzések megvalósítása: óvodai, bölcsődei felszerelések készítése, iskolák tatarozása. karbantartása, parkok, közterek felújítása és gondozása, környezetvédelmi feladatok ellátása, A járás mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben 180 szocialista brigád kétezerkét- száznegyvenhét tagja tett felajánlásokat, A csapatok közötti munkaversenyhez ezer- kilencvenhat tsz-dolgozó csatlakozott, negyvenen tettek egyéni vállalásokat. Rég nem tapasztalt széleskörű versenymozgalom bontakozott ki az ipari és fogyasztási szövetkezetekben. Az ÁFÉSZ-eknél 82 brigád több mint félezer tagi« és a különböző üzemágak három- száztíz dolgozója tett felajánlást. Az állami vállalatoknál — a Hűtőgépgyár jászárokszállási és jászboldogházi gyáregységében, a jászkiséri MÁV Építőgépja- vító Vállalatnál, a jászfény- szaruj Kalapgyárban, a váci Kötöttárugyér jászapáti üzemében — 161 szocialista brigád kétezerkilencvennyolc taggal versenyez H kongresz- szus tiszteletére. Figyelemre méltó eredménye a kibontakozott szocialista versenymozgalomnak, hogy a Jászság gazdasági egységeiben újabb 74 szocialista brigád alakult és tett vállalást, ÉLELMISZERIPAR Előtérben a műszaki fejlesztés Óriási összegeket költenek beruházásokra A lakosság igényeinek kielégítésére az élelmiszeripar évről-évre fokozza teljesítményét, az elmúlt évben 4,5 százalékkal több terméket állítottak elő, mint egy évvel korábban — mondotta a MÉM-ben tegnap megrendezett sajtótájékoztatón dr. Kovács Imre főosztályvezető, aki ismertette az ágazat fejlesztési célkitűzéseit. A termelés fokozására minden eddiginél nagyobb beruházási összegeket fordítanak, amíg például az 1958—68-as években átlagosan évente 1,4 milliárd forintot költöttek új létesítmények építésére, rekonstrukciókra és fejlesztésre, addig 1973-ben 3,6. 1973- ban pedig 4,3 milliárd forint állt az üzemek rendelkezésére erre a célra. A hazai élelmiszeriparban az utóbbi években lezárult a mennyiségi fejlesztési szakasz, inkább a minőség javítása került az előtérbe: a műszaki fejlesztők már ennek a programnak a megvalósításán fáradoznak. A célok eléréséhez az alapvető gépesítést számos üzemben már megvalósították. A következő években más természetű feladat vár megoldásra; a rakodást, az anyagmozgatást valamint a korszerű iparágak termelési technológiáit modernizálják, általában az egész műszaki színvonal korszerűsítésével előbbre akarnak lépni. Az igényekhez jobban alkalmazkodó beruházási politika lehetővé teszi majd, hogy növeljék a gépek és berendezések beszerzésére fordított összegek arányát. Ezt különben az is sürgeti, hogy az ágazat álló eszközeinek bruttó értéke az országos ipari állóeszköz-érték 9 százalékát feszi ki, az összes ipari termelésből azonban 20 százalékos arányban részesedik (tehát aránytalanul kevés géppel és berendezéssel állítják elő a különben is egyre növekvő mennyiségű terméket), A vizsgálatokkal megállapították, hogy az iparban eléggé lassú a gépek cseréje, Egy-egy berendezés 13—2Q évig lg működik, holott a külföldi adatok szerint a berendezések zöme 5—10 év alatt elavul ég újjal kell felcserélni. Az ipar rendelkezésére álló technológiai felszerelések nagyobbik része már nem felel meg a korszerű követelményeknek, ezekkel a berendezésekkel nehéz növelni a termelékenységet Ennek megfelelően az élelmiszer- iparban a termelés növekedésének psak felét adja a termelékenység javulása. Az élelmiszeripar egy év alatt 72 új terméket hozott forgalomba. Huszonnyolc új termékükkel a háziasszonyok második műszakját könnyítik meg. A műszaki fejlesztés lehetővé tette egész sor magas színvonalú termék árusítását: ilyen például a csomagolt darabolt és szeletelt húskészítmény. A tejiparban új sajtokat állítanak elő úgy, hogy i korszerű üzemeket adtak ' át és új gépeket szereltek fel, A konzervipar részben átalakította a termékszerkezetét, például Kalocsán új tészta- üzemet adtak át, s ezzel évente 4800 tonnányi száraz- tészta gyártását tették lehetővé. A hűtőigar korszerű csomagolású mirelite-árut adott a fogyasztóknak, új italokkal jelentkezett a bor-, a szesz*, és a söripar, ‘ ”* ^ A
