Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-04 / 154. szám
1974. július 4. SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP 7 ^ • írták az újságíró stúdió hallgatói np* rr 1 ípego Babakocsi - Robola Egy alkalommal már jelentkeztek lapunk hasábjain az újságíró stúdió hallgatói írásaikkal. A kétéves tanfolyamból lezárult az első év, s hogy nem volt hiábavaló a tanulás, a „mesterség” gyakorlása, tanúskodjanak erről ezek a cikkek, melyeket a ■ stúdiósok írásaiból válogattunk és most közre is adunk. Község közösség Jászalsószentgy örgy ... Vidám hangulat a művelődési házban ... A közönség együtt énekel, nótázik a műsort adó nívódíjas „Röpülj páva” körök dalosaival. Jókédvűek az emberek ... ☆ Jászalsószentgyörgyön egy termelőszövetkezet van, amelynek a község mintegy ötezer lakója közül ezerkétszáz a tagja. Az 1973-as év fordulópontot jelentett a szövetkezet gazdálkodásában: az elmúlt években még szanálásra ítélt közös gazdaság megerősödött, tavalyi munkájuk alapján elnyerték a „Kiváló szövetkezet” címet. A gépesítéssel mind köny- nyebbé válik a munka. A termelési technológia fejlesztése fokozatosai) mentesíti az embert a kétkezi munkától, nő a szabad ideje, nagyobb lehetősége nyílik művelődésre, tanulásra. Ez így van Jászalsószentgyörgyön is, ahol a jó munkahelyi-termelői egység alapul szolgálhat a közösség, a tagság munka utáni hasznosabb, igényesebb és pihentetőbb időtöltésére, A helyi művelődési ház sokrétű tevékenységgel igyekszik az emberek igényét kialakítani, befolyásolni és fejleszteni. Az érdeklődők bekapcsolódhatnak a képzőművészeti, a báb-, a bélyeg- gyűjtő és a fotószakkör munkájába. Ez azért is örvendetes, mert a szakkörökben az embereknek alkotni is kell, saját sikerükön vagy balsikerükön nevelődnek, szórakoznak, tanulnak. „Röpülj páva” kör is alakult, sikerrel szerepelnek a környező falvakban, ök már nívódíjasok. Tanfolyam indult a szabás-varrás elsajátítására. A továbbtanulni szándékozók esti gimnáziumba járhatnak, a termelőszövetkezet tanfolyamokat szervez a szakműveltség gyarapítására. Nyolcvan termelőszövetkezeti tagnak van jelenleg színházbérlete. Az idén hétszázhúsz dolgozót visznek külföldre kirándulni. Csinosodnak az utcák, a házak, szépül és változik a*köz- ség arculata. Jobban élnek az emberek, gyarapodnak anyagiakban, s ez bizonyos fedezetet is nyújt a művelődésre. Több jut televízióra, rádióra, színházra, könyvre, kirándulásokra. ☆ Vidám hangulat a művelődési házban... Jókedvűek az emberek. Radios Kálmán Milyen Szolnokon a csecsemő- és gyermekruha-el- látás; lehet-e válogatni több méretben, színben és fazonban; van-e elegendő olcsó, szép és praktikus babakocsi; milyen a kínálat csecsemő- tápszerből? — erre kerestünk nemi-ég választ a szolnoki üzletekben. Gyér a választék A Centrum áruházban, nincs önálló gyermekosztály, szétszórtan árulják a gyermekek részére szükséges cikkeket. Csecsemőknek mindössze két méteres területen, 3 polcon 3 sor fiókban tartanak ruhát. Hosszú lenne felsorolni a hiánycikkeket, csupán néhányat említünk: több méretben és fazonban nincs nyári tipegő, melegítő, guminadrág, pulóver és cipő. Talán ez utóbbiból legszegényebb a választék. Több méretből egyáltalán nincs, amiből van, legfeljebb két fazonban, egyforma színben. Lukacsos, szellős cipőt, ami a gyerekek bokáját is tartja, ottjártunkkor semmilyen méretben nem lehetett kapni. Pedig az ilyen cipőből mindig és minden méretben lenni kellene. — Mi sem vagyunk elégedettek a gyermekei kk-ellá- tással — mondta Lévai Istvánná, az áruház osztályvezető-helyettese. — Ha lenne is több árunk, nem tudnánk hova rakni. — Várjuk az új áruházat, ahol majd több helyet adhatunk, nagyobb választékkal a csecsemő- és gyermekholmiknak. A ^ Sztár áruházban a földszint a gyermekeké, azonban itt sem megfelelő a választék. Itt sem kapható az olcsó bánion gyermekpulóver, -szép színes nyári ing. — Helyette külföldi árut — trevirát — kínálnak, ami valóban szép, de drága. A gyermekzoknikról pedig mintha teljesen megfeledkeznének. Gyenge a választék színben, méretben egyaránt. Cérnazokni egyáltalán nincs, pedig az olcsó, ugyanakkor szellős, egészséges viselet. A gyerekek maguk is könnyen felvehetik, nem tapad szorosan a lábukra, nem izzadnak bele, mint a nylonba. A legpraktikusabb hiányzik A Ságvári körúti Kultúr- cikk Áruházban gyermekkocsit négy típusban, 1550-től 2960 forintos áron kínálnak. A legolcsóbb — ami 1300 forintba kerül és sportkocsinak is variálható — nincs. Pedig a mélykocsira nem sokáig van szüksége a gyerekeknek, 5—6 hónapos korban már praktikusabb, kényelmesebb a sportkocsi, — amit három változatban: 680 —900—1300 forintért árulnak. A szülők többsége a.mélyko- csit drágái ja és nehezen veszi meg, de pici korban télen erre is szükség van. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szolnoki kölcsönzőjében nyolcvanhat ló állapotban lévő szép mélykocsit tudnak kölcsönadni. Ezt igénylik legtöbben, mert a sportkocsit inkább megvásárolják a szülők. A mélyet fél évre kölcsönzik, havi 50 forintért, a sportkocsit pedig — 30 van belőle — egy évre, havi 40 forintért; 4100 forintos ikerkocsijuk is van, — ugyancsak 50 forint a havi díja. Egyetlen mélykocsi sem volt az üzletben, mert mind gazdára talált. Tehát több is elkelne belőle. Csakúgy mint a csecsemőmérlegből. Ebből a kölcsönzőnek 36 van, de raktáron egy se. Olyan nagy az igény, hogy a kétszerese is kevés lenne Szolnokon. Hiánycikk a tápszer Robébi Á—B, Robola és Linolac, a tv-ből is jól ismert csecsemő tápszerből is válogatni akartunk különböző súlyú és korú gyerekek számára. Ezek a tápszerek pótolják ugyanis legjobban az anyatejet. Csak a Robébi B- vel és a régi tápszerekkel — Oriza, Laktorizán — tudtak kiszolgálni a gyógyszertárban. Nem mindegyik tápszert szeretik és bírják egyformán a csecsemők. S ha már megszokták valamelyiket, nehéz az átállás másikra, ami éppen kapható. ■ár Az üzletekben gyűjtött tapasztalatok alapján úgy gondolom, joggal elmondható, hogy az iparnak és a kereskedelemnek a mostaninál jobban együtt kell működnie. A szülők igényeit, javaslatait figyelembe véve gyártsanak, rendeljenek árut és főként folyamatosan. — Csak így tudnak lépést tartani a növekvő kereslettel — a vásárlók megelégedésére. — Csankó Ilona — Mint „katonáéknál”. Vezényszavak, tömör mondatok.: eligazítás. Igaz, a ..terep” ezúttal csak a szolnoki fijúgárdisták főhadiszállásának parancsnoki szobája, de a parancsnok igazi, és igazán elemében is van. Bokodi László, a városi Ifjú Gárda parancsnoka. Közvetlen beosztottai — ahogy ő mondja; a gyerekek — szerint határozott egyéniség. Eleteleme a következetesség és a pontosság. A ..gyerekek” többsége középiskolás diák és szakmunkástanuló, de vannak közöttük gyárimunkások és tisztviselők is. Az együtt végzett munka, a közös tanulás, gyakorlat, túra alakította közösséggé őket. Ifjúgárdisták — kék színű egyenruhában, karjukon a közös ismertetőjellel: „IG”, Főhadiszállás és ifjúsági klub A pincében — a „főhadiszálláson” — egy éve még térdig érő víz állt. A csőtörés előtt egy ifjúsági klubnak titulált lomtár volt ott. A helyiségnek akkor akadt volna más gazdája. Közben jött a víz... Attól kezdve senki sem kapkodott utána, így maradt az végleg a gárdistáké. Először csak négyen-öten hordták, merítgették vödrökkel a vizet, majd elkezdtek szervezni... Ekkor jött szóba a klub újjáalakítása is. Erre megjött a fiatalok kedve. Olyan lendülettel fogtak a munkához, amilyennel békés időben bizonyára kevés főhadiszállás épül. A ..varázslathoz” azonban — pénz híján — nagy ügyességre volt szükség. Egy levél ide. egy telefon oda. egy ígéret itt — egy elutasítás ott (ahogy ez lenni szokott). A lényeg- hogy végül mégis sikerült (ahogy ez szintén lenni szokott). Harci túra — szolnoki módra Gondolkodtak már valaha azon, hogy mekkora apparátus kell egy katonai hadgyakorlat lebonyolításhoz? Ha nem, hát gondolatébresztőnek elmondom, hogy mj minden kell egy harci túrához, amelyen háromszázhúsz ifjúgárdista vesz részt Először is kellenek gépkocsik, mondjuk GAZ 69-es típusúak. És kellene egy parancsnoki kocsi is... (Meg kell tehát hívni az egyik patronáló honvédségi alakulat parancsnokát, és meg kell kérni, hogy kocsival jöjjön.) Aztán szükség van tíz URH adó-vevőre, húsz TOZ 8 típusú fegyverre, valamint tájolókra, térképekre, kézigránátokra és sorolhatnám még a mászóköteleken, lőlapokon át egészen az oklevelekig kupákig érmekig. „Olajválság” a klubban — Szia öreg! Nincs két forintod!? Olajra gyűjtünk — rontott nekem első találkozásunkkor két fiú a főhadiszállás ruhatárában. — Mindig így gyűjtőtök pénzt olajra? — Nyugi, visszakapod! Egyébként sem kell olyan sok. már csak ez a néhány forint hiányzik. A mai napig sem tudom, hogyan számolták el az olaj árát, de a két forintot tényleg visszakaptam. Pénze ugyan van az Ifjú Gárdának (a KISZ-bizottság évi ötezer forinttal támogatja). de azt is megtudtam, mire nem költhetik. Igv egvebek közt nem fizethetnek belőle fellépési díjat az esetenként hívott előadóknak, nem „ruházhatnak be” a klubba, nem vásárolhatnak belőle ajándékot a különböző vetélkedők győzteseinek. — Mégis: akkor mire költitek az ötezer forintot — kérdezem Bokodi László parancsnokot. — Ezt majdnem kizárólag a kiképzésre kell fordítanunk... sajnos... — És a művelődós-szórakozás: a klub? — Oda bizony csak akkor tudunk előadót hívni, ha sikerül .kikunverálni”, hogy ingven jöjjön. Volt úgy- hogy „összedobtunk” néhány forintot, mert csak í<rv t"dtunk megrendezni eav klybvetélkedőt. Most abban reménykedünk, bőm’- env másik forrásból talán támogatáshoz jutunk. Tfiúgárdisták. Háromszázhúsz szolnoki fiú és lány. Tetteik önmagukért beszélnek. Gulyás Ferenc Szeptembertől Törökszentmiklóson Horvátbék a katedrán Az abszollutóriumba bekerült a bejegyzés: „A Bessenyei György Tanárképző Főiskola főigazgatója bizonyítja, hogy Horváth Csaba és Horváth Csabáné az előírt tanulmányaikat bevégezték és az államvizsga letételéhez megszabott követelményeknek mindenben eleget tettek.”. Ezek után kétszázegy- néhány társukkal együtt ünnepélyesen átveszik a tanári oklevelet. A Horváth házaspár pedagógus pályájának első állomása szeptembertől Törökszentmiklós lesz. Arról, hogy miért éppen Török- szentmiklósra esett a választás, a férj így beszél: — Évek óta tapasztaljuk, hogy a végzős hallgatók elhelyezkedése nehézséggel jár. Ezért a Művelődésügyi Közlönyből — amelyben a pályázatok megjelennek — gyorsan kiválasztottuk azt, amelyik számunkra megfelelő volt. Csak egy „kikötésünk” volt, hisz az orosz nyelv és irodalom mindkettőnk szakpárosításában szerepel. A feleségem magyar— orosz, én pedig történelem— orosz szakos vagyok. Így már gondolom érthető a sietségünk, hiszen kevés iskola keres egyszerre két orosz szakos nevelőt. Törökszent- miklóson viszont pontosan kettőre volt szükség. A család képviseletében elutaztam, hogy részletesebben érdeklődjem a tennivalókról. Örömmel fogadtak, éreztem, hogy itt valóban szükség van ránk. — Jártak-e már azelőtt Törökszentmiklóson ? — Nem, azelőtt még nem — mondja Horváthné. — Mindketten Mátészalka mellett nevelkedtünk. Any- nyit tudtunk, hol, merre található. hogy élelmiszeripari központ, de bővebbet csak azután tudtunk meg róla, miután elfogadták pályázatunkat. Együtt könnyebb Csaba és Gabriella alig három hónapja fogadott egymásnak örök hűséget. A főiskola, házaspárok számára Berendezett kollégiumának voltak lakói. — Ígéretet kaptunk, hogy segítenek lakásgondjainkon. Így mégis könnyebb a kezdet. — Vajon sikerült-e elsajátítaniuk a pedagógus hivatásának fortélyait? — Hogy igen, korai volna állítani. Az elméletből felkészültünk, a gyakorlati tanításainkat a főiskola gyakorló iskolájában végeztük, igyekeztünk nyitott szemmel járni, ellesni még az apróbb „műhelytitkokat” is. A Rózsa Ferenc téri általános iskolában modern szemléltetőeszközök állnak rendelkezésünkre. Csak rajtunk múlik minden! Útra valóul jótanácsot is kaptunk: a fejlődésben nem szabad megállni! Gabriella jelessel zárta az évet, tanításai is jelesek. Csabának inkább a történelem az erőssége. Négy évig tevékenykedett a történelem-diákkörben. Mindketten aktívan dolgoztak a kollégium rádiós-stúdiójában. Készek a társadalmi munkára, a közéleti tevékenységre. Tudják, hogy ezek a pedagógus munkájának velejárói. És szeptemberben. Az „útibatyu” készen áll. Csak az oklevél hiányzik belőle. Ígérik, meglesz az is. Utána néhány napos pihenés következik, , az utolsó, amolyan „fele diák — fele tanár” vakáció. És már várják, a képzeletükben milliószor lejátszott szeptemberi pillanatot. A csengetést, az ajtó csikorgását, a fekete tábla előtti katedrát és a kis hetest, amint szemlesütve jelenti a pedagógusnak: — Tanár néninek jelentem ... Kalenda Zoltán Recsken nyaralnak a íúrkeiei gyerekek A túrkevei Városi Tanács fenntartásában 1962 óta működik a recski úttörőtábor. A gyerekeket nem kell „rábeszélni”, hogy Recskre menjenek nyaralni, mert jól ismerik és megszerették a tábort, gazdag programjáért, romantikus hegyvidéki környezetéért. Az elmúlt években megváltoztak a tábor körülményei. Bővült a helyek száma és így ma már harminc gyerek és hat nevelő számára biztosít kényelmes táborozást, hasznos időtöltést. Az idén tizenkét turnusban háromszázötvenen vesznek részt szervezett táborozásban, amely a városban élő általános iskolai tanulók 28 százalékát jelenti. Túrkevén nincs olyan általános iskolás, aki legalább egyszer ne juthatna el a szép fekvésű és egyre otthonosabb recski úttörőtáborba. Az egyheti táborozás költségét kedvezményesen állapították meg: átlagosan 230 forintot fizetnek a pajtások és ez a teljes ellátáson kívül magában foglalja az utazási költségeket is. A tábor fejlesztésében az egész város részt vesz. A TÖVÁLL dolgozói, Soós Lajos igazgatóval az élen — aki egyben a városi úttörő- elnökség táborozási felelőse — nagy részt vállaltak a táber épületeinek bővítéséből. karbantartásából Ebben az évben a XVII. sz. AFIT Bánki Donát ifjúsági szocialista brigádja önként csatlakozott a tábor fejlesztőkhöz, egy szabadtéri zuhanyozót építettek. Már hagyomány, hogy a pajtásokat a Vörös Csillag, a Táncsics, a Búzakalász Termelőszövetkezetek . és a XVII. sz. AFIT saját autóbuszával szállítja Recskre. A városi úttörőház minden évben továbbképző jelleggel tábort szervez Recsken az őrsvezetőknek és szaktábort, a legjobban sportoló pajtásoknak. .... . Takács Mihály Akik a jég hátán is megélnek