Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-28 / 175. szám

1974. július 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Serkentők és gátak A munka- és üzemszervezés tapasztalatai Amikor aznap reggel az építésvezető a lepedőnyi pa­pírról felolvasta, hogy az el­következő két hétben melyik nap. melyik brigádnak, mi lesz a feladata — bizony nem hittek neki. Évekig a reggeli „eligazításon” mond­ták meg. aznap kinek mi lesz a dolga — de hogy két hétre előre... szinte órára, azt is, hogy mikor kezdhetik a hegesztést, mikor a zsalu­zást... ezt bizony megmoso­lyogták. Segíti a munkát A CPM hálóterv mégis jó­nak bizonyult. A fiatal épí­tésvezető ugyanis — kísérlet­képpen, magánszorgalomból __ egy olyan szervezési mód­szert próbált ki (ez a CPM), amely segítségével nem csak j, műveletek sorrendjét de azok összehangolását is meg lehet tervezni. Végül a mun­kások maguk is meglepőd­tek. mennyi vesződséget, bosszankodást, anyagra vá- rást lehet így megtakarítani, s ami a legfontosabb: az épület jóval a becsült ha­táridő előtt elkészült. A becsült határidő előtt, de a CPM módszerrel terve­zett határidőre. Mert a mód­szeres szervezés nemcsak a munka intenzitását fokozta, hanem lehetővé tette a szük­séges idő pontosabb megál­lapítását is. Ez az építőipartól kölcsön­zött példa nemcsak azt bizo­nyítja, hogy a szervezés mi­lyen nagymértékben segíthe­ti a munkát, hanem azt is, hogy ma már, a technika gyors fejlődése, az új tech­nológiák alkalmazása más munkamódszereket is köve­tel. A közelmúltban ielentős új tudományos eredmények, szervezési módszerek, gépi eszközök (elsősorban számí­tógépek) váltak ismertté, de ezek termelőerővé válásának üteme jórészt magának a szervezésnek a tervszerűsé­gétől, hatékonyságától függ. Ugyanakkor — nem lehet a szervezést a cselekvő em­bertől, embercsoportoktól el­vonatkoztatva végezni, nem lehet pusztán gazdasági, szervezéstechnikai, vagy ve­zetéselméleti kérdésnek te­kinteni. Még széleskörű és korszerű szervezőtevékenység mellett is előfordul, hogy a legegyszerűbb, de a szerve­zést nagyon is befolyásoló „apróságokról” megfeledkez­nek. Példaként elmondunk egy kis történetet, melyet egy főorvos mesélt a minap. A fiatal építőmunkás meg­szokott egykedvűséggel — magvarul: lassan — forgat­ta a vakolókanalat, majd csak letelik valahogy az a műszak. Szóbaelegyedtek. s a főorvos elmondta neki. mennyivel jobb lesz, ha a kórház új épületszárnya el­készül, hogy kisebb lesz a zsúfoltság nem kell ilyen mostoha körülmények között gyógyítani. Néhány órával később, amikor ismét arra járt a főorvos, a fiatalember már sokkal serényebben dol­gozva szólt oda neki: meg­értettem ám. amit mondott főorvos úr! Most mondhatná valaki, - mi köze a munka- és üzem- szervezéshez mindennek... Nos annyi, hogy a nagy szer­vezési koncepciók mellett nem szabad megfeledkezni magáról az emberről, hogy csak látszólag kevésbé fon­tosak az olyan szervezési szempontok, mint a végzett munka fontosságának tuda­tosítása. A tervszerűség Mindezekről azért akar­tunk szólni még mielőtt me­gyénk néhány gazdálkodó egységénél szerzett tapaszta­latainkról beszámolnánk, hogy érzékeltessük, milyen komplex. sokrétű feladat, mennyi fontos tényező figye. lembevételét kívánja meg a tervszerű szervezés. Ez a komplexitás ma már nemcsak egy-egy vállalat va­lamennyi belső folyamatá­nak, azok kapcsolatának fel­tárását, az ember—gép rend­szerek valamennyi viszonyla­tának elemzését és szerve­zését jelenti, de egy-egy vál­lalat kereteinek túllépését is igényelné. A Hűtőgépgyár például saját belső szervezé­sét valóban korszerűen, komplexen igyekszik megol­dani. E komplexitás azonban néha csorbát szenved, mert az anyagellátási kooperáció, a kereskedelem, az irányító szervek változó igényeit nem könnyű figyelembe venni. A kőolajtermelő vállalat például trösztje 27 vállalata közül ma *, bérszámítógépet használók között első helyen van. A számítógépre szerve­zett folyamatok azonban nem illeszkednek bele a tröszti koncepcióba — mert ilyen koncepció ma még nincs is. A megyei élelmiszer kiske­reskedelmi vállalat például szeretné eszközeit (többek kö­zött hűtőpultjait) egységesí­teni. tipizálni — így az al­katrészellátás. a javítás is jobban szervezhető lenne — ehhez azonban egy-egy vál­lalat szándéka kevés, az egész belkereskedelemben kellene a szervezés alapelveit egységesen kidolgozni. Amitől idegenkednek Abban, hogy a munka- és üzemszervezésben rejlő lehe­tőségeket még nem mindig tudjuk optimálisan kihasz­nálni természetesen nemcsak, sőt elsősorban nemcsak kül­ső tényezőknek van szere­pük. Sok vállalatnál még a munkaszervezés alapmódsze­reinek (munkatanulmányo­zás, munkahelykialakítás, normázás) felhasználása is hiányos. Nem folyik a szer­vezés megfelelő tudományos, műszaki alapossággal. Nem mindig gondoskodnak a ter­melésszervezés és a munka- szervezés összhangjáról, kez­detleges a szellemi munka szervezése. Gátolja a szerve­zési munkát az is, hogy so­kan idegenkednek az új módszerektől, melyeket nem is ismernek elég jól — vaev- is hátráltató tényező — kü­lönösen a vezetőknél -/■ a szervezési ismeretek hiánya is. Tagadhatatlan, hogy ezek a tényezők hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de még mindig hatnak. Az az üzem- és munkaszervezés feladatai­ról szóló párthatározat, majd az azt követő kormányhatá­rozat megjelenése óta azon­ban megyénk vállalatainál is széleskörű szervezőmunka bontakozott ki. A korábbiak­ban néhány már hasznos ta­pasztalatot. eredményt is ho­zó példáról szeretnénk be­számolni a szervezési munka legkülönbözőbb területei rőL Trömböczky Péter Magyar— NDK mezőgazdasági útépítési kísérletek Az országos úthálózat fejlesztésénél külön gondot okoz a mezőgazdasági utak hálózatának kiépítése és kor­szerűsítése ; ezeken az uta­kon ugyan nem erős a for­galom, de annál nagyobb sú­lyú járművek közlekednek rajtuk, ami alaposan igényi­be veszi az útszerkezetet. — Probléma az is, hogy az utak építésére aránylag ids össze­gek állnak rendelkezésre, en­nek ellenére nem lehet halo­gatni az építési program megvalósítását, idén ugyanis mintegy félmillió hektáron már úgynevezett termelési rendszerek működnek. Ezek nagyteljesítményű járműve­ket alkalmaznak, s „kiszol­gálásukhoz” legalább 1500 kilóméter utat kell folyama­tosan kiépíteni, nem is be­szélve az egyéb hagyomá­nyos üzemekről, amelyeknek hasonló igényeik vannak. A mezőgazdasági útépítési program megvalósítása . — amennyiben az összes szük­ségletet figyelembe veszik — évente legalább egymilliárd forintos beruházással járna. Jelenleg is évente 609—700 millió forintot költenek Ilyen célcsoportos beruházás­ra. A költségek csökken­tésére, illetve a legjobb útépítési modellek kivá­lasztására az NDK me­ző-, erdő- és élelmiszer­gazdasági minisztériuma, valamint a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium közös kísér­letsorozatot kezdeménye­zett. A programban elektronikus számítógépekkel dolgoznak a tervezők, akik megállapítják, hogy milyen kölcsönhatás van a nagyteljesítényű me­zőgazdasági szállítóművek és az utak felépítménye között, meghatározzák az optimális útszélességet és kiválasztják a legolcsóbb módszereket. Mindehhez alapul veszik a mezőgazdasági szállítás spe­ciális jellegéből adódó ed­digi tapasztalatokat A közös kísérletek során eddig bárom új utat épí­tettek, kettőt az NDK- ban adtak át, egyet pe­dig Magyarországon. Mindegyik út 28—35 szakasz­ból áll. Ezeken olyan anya­gokat próbálnak ki, amelyek­re a következő évben szá­míthatnak a mezőgazdasági szakemberek, és amelyeknek felhasználása nem okoz a helyszínen gondot. Az így elkészített kísérleti, utakon a számítógépekkel meghatáro­zott terv szerint 2—5 évig élettartam próbákra kerül sor, és sokezer mérés alap­ján alakítják majd ki a leg- mégfelelőbb konstrukciót. A tervezés szakaszában a szakemberek az elem­zésekkel máris megálla­pították, hogy az útháló­zat kiépítése mindenkép­pen a biztonságosan megtérülő beruházások közé tartozik. Igaz, az új utak beruházás­igényesek és „létük”, a ter­melés mennyiségét csak köz­vetve növeli, de annál na­gyobb mértékben fokozzák a gépberuházások hatékonysá­gát., javítjuk a szervezettsé­get: mindé? együttvéve le­hetővé teszi a termelési szer­kezet korszerűsítését és a jö­vedelmezőség fokozását. __ Szerződés acélcsövek szállítására A Mannesmann AG vállalat megkötötte harmadik nagy­méretű szerződését a Szovjet­unióvá', nagy átmérőjű acél­csövek szállítására. Az előző két szerződés egyenként 1,2-— 1.2 millió tonna acélcsőre, a mostani 900 ezer tonna acél­cső szállítására vonatkozik. Az ár eddig nem ismeretes, de az előző két szerződés részét képezte annak az üz­letnek. amelynek keretében a Szovjetunió elenértékként földgázt szállított az NSZK- nak. A nyugatnémet cég be­jelentése szerint a szoviet rendeléseknek köszönhetően S5 éves fennállása óta első ízben többet szállít exportra, mint belföldi megrendelők­nek. Épül a Nagykunsági Főcsatorna nyugati ágának torkolati műve Öcsödön a Hármas-Körös jobb parti vé dtoltésén. A kivitelező a \ IZÉP, átadási határidő 1975 március közepe Háztáji gazdaságok Nsgyobb érdekeltség, fellendülő éllaítea^ésatés Megyénk háztáji állatállo­mányának alakulásáról, a kormányprogram ösztönző hatásáról a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán kértünk tájé­koztatást. Kérdéseinkre Du­dás János osztályvezető-he­lyettes válaszolt. — Az utóbbi években mi jellemezte megyénk háztáji állatállományának fejlődé­sét? — A megye háztáji állat- állománya 1972-ig összéssé- gében csökkent. Elsősorban a legmunkaigényesebb tehén­Kedvező A kormányhatározat szin­te az utolsó huszonnégy órá­ban jelent meg, s véget ve­tett ennek a folyamatnak. Tavaly már kedvezőbbre for­dult a helyzet. Növekedett például az üszők tenyésztés­be vétele, s a tehenek vem- hesítése. Kedvező az is, hogy hétszázzal csökkent a nő­ivarú vágómarhák értékesí­tési szerződéskötése. A sertéstenyésztésben jó­val kedvezőbbek a tapaszta­latok, növekedett a törzs- és hízóállomány a kisüzemek­ben. Megszűnt a hároméven­kénti ciklikusság. A leszer­ződött hízófedezet ez év el­ső felében — a múlt év ha­sonló időszakához képest — 60—65 százalékkal emelke­dett. Tizenhat közigazgatási egységben vizsgáltuk a ser­téstenyésztés alakulását. Az idén, 1973 első feléhez ké­pest 38, a két évvel előtti­hez viszonyítva 17 százalék­kal emelkedett a vemhesítés. Több helyen bevezették a mesterséges megtermékenyí­tést a háztájiban. A piacokon megfelelő a sertéskereslet és kínálat ará­nya. az árak stabilak. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat minden eladásra kí­nált süldőt és malacot át­vesz. A GFV is jóval na­és szarvasmarha-állomány. Ennek okait többször is vizs­gáltuk. A csökkenés okai: az urbanizáció, a fiatalok nem szívesen foglalkoznak szarvasmarhatartással. To­vábbá : a jövedelmezőség sem volt megfelelő az 1972. évi kormányhatározat megjele­néséig. Több helyen a tsz-ek vezetői sem segítették a ház- táii gazdaságok szálastakar­mány ellátását. Volt olyan év, amikor 10 százalékkal csökkent a háztáji tehénál­lomány. fordulat gyobb gondot fordít a táp­ellátásra. Arra biztatjuk a vállalatot, hogy a keverő üzemekkel rendelkező tsz- ekkel kössön megállapodást a háztáji gazdaságok ellátá­sára. A juhtenyésztés — a szarvasmarhához hasonlóan — szintén visszaesett. A kis­állattartás viszont gyorsan fejlődött. A BOV péládul az idén 10—15 százalékkal túl­teljesíti a tojásfelvásárlási tervét. Az idén megoldódott a naposbaromfi-ellátás, az első negyedévben félmillió­val több naposcsibét keltet­tek és értékesítettek. — A háztáji gazdaságok milyen részarányt képvisel­nek a marha-, sertéshús- és baromfi termelésben ? — A tehénállomány 30, a kocalétszám 50, a baromfiál­lomány 60 százaléka a ház­táji gazdaságokban van. A háztáji termelés értéke a nagyüzemekének 25 százalé­ka, mintegy 2—2,5 milliárd forint. A nagyüzemekben az évi árutermelés értéke 17, a háztájiban 2—3 százalékkal emelkedett. Ezek az adatok is mutat­ják: a háztáji termelés sze­repe igen jelentős az önel­látásban és az áru értékesí­tésében. A közös gazdasá­Hétfőtől nyári szezonvégi vásár Két hétig 20—40 százalékos árengedmény A ruházati kereskedelem — a hagyományoknak meg­felelően, a szokásosnál azon­ban egy héttel előbb, július 29—augusztus 10 között ren­dezi meg a nyári szezonvé­gi vásárt. A Belkereskedelmi Minisz­térium ruházati főosztályá­hoz érkezett jelzések sze­rint hétfőtől két hétig — il­leme ezen belül, amíg a meghatározott árualap tart — 20—40 százalékos áren­gedménnyel kínálnak pamut- és selyemszöveteket, bútor­védő anyagokat, női és leány­karuhákat, könnyű férfi- és fiúöltönyöket, zakókat, pan­tallókat, rövidujjú ingeket és pulóvereket, nyári jellegű és víkend cipőket, szandálokat. Miután a kereskedelem a nyárra dinamikusan fejlődő ■forgalomra számított — s ennek megfelelően gondos­kodott bőséges árualapról — kedvezőtlen időjárás miatt azonban gyengébben sikerült az értékesítés, ezért a vásá­ron gazdag a strandcikkek, főleg a fürdőruhák, az úszó­nadrágok, a napozók és a játszók kínálata, választéka. gok vezetőinek nagy többsé­ge ezt jól látja, a háztájit a közös szerves részének te­kinti. Segítik a takarmányel­látást és az áruértékesítést is. Ez mindkét félnek egy­formán érdeke. Kölcsönösen előnyös — A háztáji állomány fej­lesztésére a kormányprog­ram — az elmondottakon kí­vül — milyen ösztönzést adott? — Emelkedtek a felvásár­lási árak. Az illetékes szer­veknek a fejlesztés szüksé­gességére felhívta figyelmét. A kormányprogram hatására a tsz-ek is nagyobb gondot fordítanak a szálas- és ab­raktakarmány ellátásra. A tagoknak is érdeke a ház­táji állattenyésztés tartós fej­lesztése, ugyanis a háztájira fordított munkaidő egy ré­szé beszámít a nyugdíjidőbe. A kisüzemi férőhelyek megvannak, ezeket gazdasá­gosan lehet kihasználni. Ugyanis a nagyüzemekben egy tehénférőhely 60 ezer. a sertésé 15—20 ezer forintba kerül. A kormányprogram­nak megfelelően a kisüzemi gazdaságokban is megkezdő­dött a korszerűsítés. Részük­re több technikai felszere­lést gyártanak és forgalmaz­nak (önetetőket, fejőgépeket). Összességében: a kormány- program ösztönzően hatott a háztáji állattenyésztés fej­lesztésére. Az adózásról — Az utóbbi hetekben olyan hír terjedt el me­gyénkben, hogy 1975 január­jától minden tehén és anya­koca után 1500—1500 forint adót vetnek ki. Mi erről a véleménye? — Ez nem felel meg a va­lóságnak, rosszindulatú hí­resztelés, mely ellentmond a kormányprogram szellemé­nek. A Pénzügyminisztérium 1973 decemberében jelentette meg az általános jövedelem- adózásról szóló rendeletet, mely módosította a korábbi­akat. A rendelet kimondja: jövedelemadót csak a 30 ezer forintot meghaladó tisz­ta jövedelem után kell fi­zetni. Nem adóztatható az az állattartás, melynek ta­karmányszükségletét saját földterületen termelték meg. Az adóhatóság nemrég a háztáji méreteket meghaladó, üzletszerű állattartást vizs­gálta. Több helyen például 80—100 ezer forint tiszta jö­vedelmet (tehát nem árbe­vételt) tapasztaltak. Termé­szetesen erre a PM rende­letnek megfelelő adót vetet­tek ki. Tehát nem az állat­tartást, hanem a mértéken felüli jövedelmet adóztatják — fejezte be nyilatkozatát Dudás János, . _ = m. I. -5

Next

/
Thumbnails
Contents