Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-26 / 173. szám
1974. Július 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A munkásosztályhoz tartoznak A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI Állatni Gazdaság gabonaföldjén Lakatos Lajos felégeti a tarlót. Erre azért van szükség, hogy a nagyobb tarlómaradványok és szalmacsomók á szántást ne akadályozzák, és ne szolgáljanak a növényi kártevők búvóhelyéül. A finis még hátra van Miniszteri szemle az épülő péti műír ágy agy át ban A iimwkásos»lálT köre a termelésben elfoglalt helye szerint és szélesebben, politikai értelemben is meghatározható. A munkásosztályhoz tartoznak a termelésben elfoglalt helyük szerint az állami és szövetkezeti ipar (bányászat, gyár-, építőipar), az állami mező-, erdőgazdaságok és a vízgazdálkodás, a közlekedés, szállítás és hírközlés, az állami és szövetkezeti kereskedelmi és egyéb szolgáltatások fizikai dolgozói, valamint a felsorolt ágazatok művezetői és technikusai, illetve az ennek megfelelő szintű, funkciójú közvetlen termelésirányítók, összesen mintegy 2,9 millió fő. A munkásosztály azonban társadalmi súlya és még nagyságrendje szerint is ténylegesen ennél számosabb és nagyobb erőt képvisel. Egyebek között azért is. mert politikai értelemben magában foglalja a fő tömegét jelentő. szociológiai értelemben vett munkásokon túl az ezekből az ágazatokból kikerülő nyugdíjasokat is. Az utóbbiak a termelésben elfoglalt helyük szerint már nem munkások, de egv emberöltőn keresztül munkásként tevékenykedtek. — társadalmi, emberi, rokoni környezetük munkás. Gondolkodásukban, mentalitásukban, életmódjukban és erkölcseikben őrzik munkás-múltuk hagyományait, ók a körzeti pártszervezetek legaktívabb tagjai, a Hazafias Népfront, a tanácsok legszorgalmasabb aktivistái, s lelkesen segítenek vállalatuknak, ha a terv teljesítése érdekében szükség van munkaerejükre. Munkásmúltjuk tehát politikai öntudatukban is megnyilvánul. A munkásosztályhoz sorolásuk nemcsak igazságos és méltányos, hanem tudományosan is megalapozható. A munkásosztály azzal, hogy hatalomra jutott, s a döntő termelési eszközök tulajdonosa lett, az elé a feladat elé került, hogy elsajátítsa az ország kormányzását, a- gazdaság vezetését: a volt uralkodó osztályok kulturális monopóliumát megtörve, uralkodó helvet és szerepet töltsön be a kulturális- ideológiai életben is. Az osztály erejének, tehetségének, vezetésre való elhivatottságának egyik bizonyítéka — egyben feltétele — volt, hogy tömegesen tudott soraiból kiemelni olyan tehetséges munkásokat, akik képesek voltak ezeknek a feladatoknak az ellátására. Ehhez persze sok tanulásra volt A tényleges kárt egészében még nem lehet felbecsülni, mert a szövetkezet alsó- ég felsöré- ti földjeiről még most húzódik vissza a pusztító víz. 322 hektár gyönyörű termest Ígérő búza, 250 hektár kukorica, 116 hektár napraforgó és csaknem másfélszáz hektár egyeb kultúrnövény pusztult el, hozzávetőlegesen hétmillió forint a tényleges kár. A tervezethez viszonyítva ugyan „csak” 4,3 millió forint a veszteség, de a többlettermés figyelembevételével meghaladja a hétmilliót. A helyzetet súlyosbítja, hogy a tsz 4 119 hektár ter- mőterületenek 20 százaléka esett ki a termelésből, s a víz lassú visszahúzódása miatt a talajra még hetekig nem lehet munkagépekkel rámenni, tehát a másodvetések szóba se jöhetnek. A szövetkezet szakemberei szerint jó ha az őszi vetések alá megfelelően elő tudják készíteni a földet. szükség, hiszen igen messziről indultak, korábban nem volt alkalmuk képezni magukat. Emellett a fáradságos, — csak nagyon ritkán 8 órás — napi munka után kellett tanulniuk, ami nagy kitartást és hősies helytállást követelt tőlük. Mintegy százezer emberről van szó, főként nagyüzemi munkásokról. A munkásosztály helyzetéről 1958-ban végzett vizsgálat az egyes üzemekben azt mutatta, hogy volt olyan gyár, ahonnan az üzem akkori munkáslétszámának 20—25%-át kiemelték. Ezen a területen voltak persze túlzások is. ameny- nyiben például nemcsak a kulcspozíciókba, hanem — tévesen értelmezve a mobilitást és a hatalmat — alkalmazotti munkára is sokan kerültek. A mennyiségi túlzások következménye, hogy néha sem politikailag, sem más szempontból nem alkalmas embereket is kiemeltek. Ez a magyarázata, hogy egy részük nem volt képes megoldani az előtte álló feladatokat., s visszakerült a munkapad mellé, ami nem egyszer egyéni, emberi tragédiát jelentett az illető számára. Gyakran nemcsak az érintett, hanem az üzem dolgozói is ezt „lecsúszásnak”. szégyellni való dolognak tekintették. A tobbgésr azonban jól megállta a helyét, kemény munkával, nagy kitartással sajátította el a funkciójához szükséges ismereteket, tudást, s nagy tömegükben ma is a munkásosztály vezető szerepének érvényesítői azokon a posztokon, ahová a munkásosztály bizalmából kerültek. Gyakran felteszik azt a kérdést is, hogy a párt Központi Bizottságának névsorában a párt egyes vezetőiről miért Írják, hogy munkás. A kérdés jogos, hiszen ha ma kiemelnek egy vasesztergályost és holnap osztályvezető, tanácselnök, vagy egyeb közfunkcionárius lesz belőle. a társadalmi termelés rendszerében elfoglalt helye szerint értelmiségi funkciót tölt be, értelmiségivé válik. A Központi Bizottság névsorában Kádár János, Apró Antal és mások neve mellett a munkás megjelölés (ami egyébként csak a választott szervek névsorában szerepel így) azt jelenti, hogy eredetileg munkások voltak. S bár ma már nem azok. a KB összetétele szempontjából sem közömbös. A kárt tovább növeli, hogy az árvízi védekezésre fordított, csaknem félmillió forintos költség — egyelőre — a szövetkezetét terheli. Az Aranykalász tagsága ugyanis éjt nappallá téve erősítette a veszélyeztetett földek körüli nyári gátakat. A védekezés erejére jellemző, hogy 1970- ben 750 centiméteres vízmagasságnál víz alá kerültek a földjeik, az idén pedig már csak a 825 cm-es vízmagasságú árhullám tudott betömi a megművelt területre. A tsz vezetői elmondták, hogy a gazdasággal felügyeleti és üzleti kapcsolatban levő szervek — Állami Biztosító, bank, stb. — a lehető legnagyobb jóindulattal igyekeznek segíteni, de a természeti katasztrófa okozta veszteséget csak a szövetkezet tagságának áldozatkészségével, mégjobb gazdálkodással lehet valamelyest ellensúlyozni. hogy tagjai között mennyi a munkásból lett vezető. Természetesen hiba lenne az osztály vezető szerepét csak azon mérni, hogy az egyes funkciókban mennyi a volt munkás. A munkásosztály vezptő szerepét — s ez napjainkra különösen vonatkozik — hatékonyan érvényesíthetik nem munkásból lett értelmiségi, vagy paraszti származású vezetők is. A „politikai értelemben vett munkásosztály” fogalma nyugvópontra juttatja társadalmi életeinknek ecv sajátos, sokat vitatott ellentmondását, amit a munkásból lett vezetők gyakran úgy fogalmaztak meg, hogy miért nem vagyok én munkás, és miért az a parasztból, vagy esetleg a volt uralkodó osztályok tagjaiból lett munkás? S hozzáteszik: miért lettem én azzal „rosszabb”, hogy 20—25 éve felelős funkcióban, becsületesen szolgálom a munkáshatalmat és egyetemet, vagy főiskolát végeztem ? Ami az utóbbi kérdést illeti: munkásnak lenni valóban társadalmi rang, de természetesen a munkásosztályhoz való tartozás önmagában nem erkölcsi bizonyítvány, nem garancia a politikai megbízhatóságra, világnézeti szilárdságra, mint ahogy azt az 1950-es évek elejének káderpolitikája hibásan feltételezte. Ennek ellenépe — ha nem is az 1949—50-es években megvalósított mértékben — ma is szükség van az állam- és a pártapparátus felfrissítésére olyan — főként nagyüzemi — munkásokból, akiket a mozgalomban szerzett műveltségük, tapasztalataik, szervező készségük alkalmassá tesz közfunkciók ellátására. Pártunk egész tevékenysége arra irányult az elmúlt években és napjainkban is, hogy a legjobb és legöntudatosabb munkásokból közéleti emberek váljanak. A párt- és állami funkciók ilyen felfrissítése munkásokkal erősíti az apparátus osztályhoz vájó kötődését, nem utolsósorban a proletármentalitás és magatartás erősödését. Nyilvánvaló, hogy ezek a munkások — bár kiemelésükkel osz- tályhelyzetük szociológiai értelemben megváltozik (vezetővé, értelmiségivé válnak) — politikai értelemben a munkásosztályhoz tartoznak. Biaskovits János A közös gazdaság ■— amennyire a/, időjárás engedi — tovább fokozza az ara- tas ütemét, s a napokban felszabaduló földekbe takarmánynövényeket vetnek. Ha a tsz gépei vegeznek a saját gabonabetakantasukkal — az idén már az BZK—5-ös kombájnjuk is dolgozik — arató- és szállítóeszközeikkel bérmunkát vállalnak. A tagság egyetértésével szigorú takarékossági intézkedéseket foganatosított a vezetőség: csak a legfontosabb üzemviteli célokra adnak ki pénzt. Sajnos, az árvíz a háztáji földek jórészét is elöntötte. A közösen gazdálkodó ötszáznyolcvan család jövedelme átmenetileg valamelyest csökkenni fog, de a szövetkezet párttitkárától kapott tájékoztatás szerint a gazdaság kommunistái — a tagság támogatásával és segítségével —. minden lehetséges és észszerű eszközzel azon lesznek, hogy a természeti csapás okozta jövedelemkiesést minimálisra csökkentsék. Dr. Szekér Gyula nehézipari, illetve Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter elnökletével tegnap Pétfürdőn tanácskoztak a Nitrogénművek kiemelt nagyberuházásának tervezői, kivitelezői. A vállalatok igazgatói, főmérnökei, élükön a két miniszterrel megtekintették az épülő új műtrágya gyárat, a helyszínen tanulmányozták a munka minőségét és a készültségi fokot. A szemlét követően értékelték a látottakat í és összefoglalták a legfontosabb tennivalókat. A nehézipari miniszter ösz- szegezte a beruházás eddigi tapasztalatait is. Hangoztatta többek között, hogy az !tt kialakult gyakorlat hasznosításával a következő hasonló volumenű beruházás megvalósítási idejét röví- dcbbre kell szabni. Pozitív tapasztalatként említette az énitók és a szerelők korszerű elhelyezését, azt, hogy Ál’andó nrJgánliáz-építrsi bemutató Díjtalan tanácsadás, olcsóbb tervek Az Építésügyi Tájékoztató Központ magánház-építési bemutatót szervezett Pécsett. Az állandó jellegű bemutató célja az, hogy sokoldalú segítséget nyújtson a családi házat., vagy társasházat építő, illetve építtető lakosságnak. A tervek szerint országos építésügyi információhálózatot alakítanak ki a magán- házéoítés tervezésének, előkészítésének, lebonyolításának segítésére. A vidéki városok közül elsőként Pécsett hozták most létre az állandó építésügyi bemutatót., a következő város — ősszel — Debrecen lesz. A hárpmszáz négyzetméter területű pécsi bemutatón tervezők, gyártók, kereskedők termékei láthatók: tervdokumentációk. katalógusok, fotók és makettok, továbbá különféle építési anvagok, el iregvártott éoülettlemek. berendezési tárgyak, barkácsol ási anyagok és szerszámok. Az Énftésügvi Tájékoztató Központ állandó információs irodát, tart fenn. A díjtalan szaktanácsadás kiterjed a tervezésre és az építésre, valamint az építőanyagokra. — Mintegy 300 féle magánház tervdokumentációja áll az építtetők rendelkezésére, s ezeket 60—80 százalékkal olcsóbban kaphatják itt, mintha egyedileg terveztetnék. barakk rendszerű épületek helyett a Péti Nitrogénművek komfortps lakásokban helyezte el az ideiglenes ryiun- káspkat. Ezeket a lakásokat később az új gyár munkásainak utalják majd ki. A továbbiakban kifogásolta a miniszter a szervezést, hiányolta, hogy a beruházás megkezdése előtt nem állt. rendelkezésükre megfelelő hálóterv. Befejezésül hangoztatta, hogy az épülő új műtrágyagyár pépgazdasági jelentősége egyre nő. Elmondotta, hogy ebben az évben 40 millió dollár értékű műtrágya behozatalra szorulnak, s tekintettel a világpiaci árak növekedésére ez az összeg jövőre tovább nő. Az új péti gyár mintegy 240 millió dollár értékű terméket ad majd a népgazdaságnak. Bondor József építési és városfejlesztési miniszter leszögezte. hogv összességében az építőipar jó munkát végTegnap tanácskozást tartottak a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni gyáregységében, — melyen többek között részt vett Bar- t~ László, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára, dr. Soós István, a megyi tanács elnökhelyettese, Szűcs János, a járási pártbizottság első titkára és Mahovecz Gyula, a vállalat vezérigazgatója. MegtárgyalTegnap tartotta alakuló gyűlését a Nagykunsági Vízgazdálkodási Társulat- A tag- szövetezetek képviselői Karcagon gyűltek össze és szavazták meg a karcagi és a kisújszállási vízgazdálkodási társulatok egyesülését. Az így ■ létrejött vízgazdálkodási társulat érdekeltségi területe Karcog. Kisújszállás, Türke* ve. Kunhegyes. Kunmadaras és Kenderes határában több. mint 9 4 ezer hektárt foglal magában. A két vízgazdálkodási társulat egyesülését, több tényező is sürgette. A fejlődés egyre növekvő feladataival egv kis gazdasági egység nem tud megbirkózni. A modem, naei-teliesítménvű földmun- kagénekért egv-két milljó forintot nem tudtak a kis társulatok kifizetni évi fejlesztési alapjukból. Soltkal könnyebb rendben tartani egy vízrendszert, ha egyetlen zett, de a finis még hátra van. Áz építőknek, szerelőknek úgyszólván egymás feje fölött kell dogozni, éppen ezért felhívta a figyelmet a munkavédelmi előírások fokozott betartására, ugyanak* kor kérte, hogy semmiféle bürokratikus huzavona ne akadályozza a munkát. Kisgergely Lajos, a Péti Nitrogénművek igazgatója elmondotta, hogy az új ammónia üzem ebben az évben kb. 10 0Q0 tonnányi terméket ad, — ugyanakkor megkezdik a próbaüzemet a karbamid üzemben is. A tervek szerint határidőre munkába áll a savüzem és az NPK üzem. Így összességében a próbaüzemek indításának csúszása ellenére tartani tudják a határidőt, és 1975. december 31-re teljes egészében üzemel hazánk legnagyobb és legkorszerűbb műtrágyagyára. ták és értékelték a szocialista együttműködési szerződés időarányos teljesítését és a beruházások 1. félévi alakulását. Az ülésen megállapodtak a beruházások 1975 végéig történő befejezéséről, az épülő irodaház és a kétemeletes öltöző, fürdőépület vázszerkezetének összeszereléséről, valamint az üzemi konyha és étkezde tervdokumentációjának elkészítéséről. szerv törődik vele. Végül a legfőbb érv: a mezőgazdaság intenzív fejlődése, az utóbbi időben lezajlott tsz-egyesü- lések és az így kialakult, nagyüzemek megkövetelik, hogy a területükön a jelentkező vízgazdálkodási feladatokat ütőképes vízgazdálkodási társulat oldja meg. A társulat új műhely építését kezdi el lövőre, ahol az üzem géppark iát fogják ja vítani. A Nagykunsági Vízgazdálkodási Társulat központja Karcagon lesz. Ebben az évben már csaknem 16 millió forintos termelési értéket kell létrehozniuk. Ebből több mint 9,5 millió belvízrendezésből, csaknem 6 millió pedig öntözésből származik. Jelenleg legnagyobb gondjuk a szakemberhiány: a műszaki szakembergárdának a fele hiányzik, ezért a társulat a szakemberek letelepedését lakás juttatásával segíti. Hétmilliót elvitt a víz Szigorú takarékosság a tiszaroffi Aranykalász Tsz-ben — Nem maradtak segítség nélkül — A kárt még jobb gazdálkodással ellensúlyozzák Tetemes anyagi kár érte a tiszaroffi Aranykalász Tsz-t: a Tisza áradása kö\ etkeztében 805 hektár, szép termést ígérő földjük került víz alá. Szocialista szerződés Megállapodás a Pannónia kunszentmártoni beruházásairól Megalakult a Nagykunsági Vízgazdálkodási lársidat / I
