Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-26 / 173. szám

1974. Július 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A munkásosztályhoz tartoznak A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI Állatni Gazdaság gabonaföldjén Lakatos Lajos felégeti a tarlót. Erre azért van szükség, hogy a nagyobb tarlómaradványok és szalmacsomók á szántást ne akadályozzák, és ne szolgáljanak a növényi kártevők búvóhelyéül. A finis még hátra van Miniszteri szemle az épülő péti műír ágy agy át ban A iimwkásos»lálT köre a termelésben elfoglalt helye szerint és szélesebben, politikai értelemben is meg­határozható. A munkásosz­tályhoz tartoznak a terme­lésben elfoglalt helyük sze­rint az állami és szövetkezeti ipar (bányászat, gyár-, építő­ipar), az állami mező-, er­dőgazdaságok és a vízgazdál­kodás, a közlekedés, szállí­tás és hírközlés, az állami és szövetkezeti kereskedelmi és egyéb szolgáltatások fizikai dolgozói, valamint a felso­rolt ágazatok művezetői és technikusai, illetve az ennek megfelelő szintű, funkciójú közvetlen termelésirányítók, összesen mintegy 2,9 millió fő. A munkásosztály azonban társadalmi súlya és még nagyságrendje szerint is ténylegesen ennél számosabb és nagyobb erőt képvisel. Egyebek között azért is. mert politikai értelemben magá­ban foglalja a fő tömegét je­lentő. szociológiai értelem­ben vett munkásokon túl az ezekből az ágazatokból kike­rülő nyugdíjasokat is. Az utóbbiak a termelésben el­foglalt helyük szerint már nem munkások, de egv em­beröltőn keresztül munkás­ként tevékenykedtek. — tár­sadalmi, emberi, rokoni kör­nyezetük munkás. Gondolko­dásukban, mentalitásukban, életmódjukban és erkölcse­ikben őrzik munkás-múltuk hagyományait, ók a körzeti pártszervezetek legaktívabb tagjai, a Hazafias Népfront, a tanácsok legszorgalmasabb aktivistái, s lelkesen segíte­nek vállalatuknak, ha a terv teljesítése érdekében szükség van munkaerejükre. Munkás­múltjuk tehát politikai ön­tudatukban is megnyilvánul. A munkásosztályhoz sorolá­suk nemcsak igazságos és méltányos, hanem tudomá­nyosan is megalapozható. A munkásosztály azzal, hogy hatalomra jutott, s a döntő termelési eszközök tu­lajdonosa lett, az elé a fel­adat elé került, hogy elsajá­títsa az ország kormányzá­sát, a- gazdaság vezetését: a volt uralkodó osztályok kul­turális monopóliumát meg­törve, uralkodó helvet és sze­repet töltsön be a kulturális- ideológiai életben is. Az osz­tály erejének, tehetségének, vezetésre való elhivatottsá­gának egyik bizonyítéka — egyben feltétele — volt, hogy tömegesen tudott soraiból kiemelni olyan tehetséges munkásokat, akik képesek voltak ezeknek a feladatok­nak az ellátására. Ehhez persze sok tanulásra volt A tényleges kárt egé­szében még nem lehet felbecsülni, mert a szö­vetkezet alsó- ég felsöré- ti földjeiről még most húzó­dik vissza a pusztító víz. 322 hektár gyönyörű termest Ígé­rő búza, 250 hektár kukorica, 116 hektár napraforgó és csak­nem másfélszáz hektár egyeb kultúrnövény pusztult el, hozzávetőlegesen hétmillió forint a tényleges kár. A ter­vezethez viszonyítva ugyan „csak” 4,3 millió forint a veszteség, de a többlettermés figyelembevételével megha­ladja a hétmilliót. A helyzetet súlyosbítja, hogy a tsz 4 119 hektár ter- mőterületenek 20 százaléka esett ki a termelésből, s a víz lassú visszahúzódása miatt a talajra még hetekig nem le­het munkagépekkel rámenni, tehát a másodvetések szóba se jöhetnek. A szövetkezet szakemberei szerint jó ha az őszi vetések alá megfelelően elő tudják készíteni a földet. szükség, hiszen igen messzi­ről indultak, korábban nem volt alkalmuk képezni ma­gukat. Emellett a fáradsá­gos, — csak nagyon ritkán 8 órás — napi munka után kellett tanulniuk, ami nagy kitartást és hősies helytál­lást követelt tőlük. Mintegy százezer emberről van szó, főként nagyüzemi munká­sokról. A munkásosztály helyzetéről 1958-ban vég­zett vizsgálat az egyes üze­mekben azt mutatta, hogy volt olyan gyár, ahonnan az üzem akkori munkáslétszá­mának 20—25%-át kiemel­ték. Ezen a területen voltak persze túlzások is. ameny- nyiben például nemcsak a kulcspozíciókba, hanem — tévesen értelmezve a mobi­litást és a hatalmat — al­kalmazotti munkára is so­kan kerültek. A mennyiségi túlzások következménye, hogy néha sem politikailag, sem más szempontból nem alkalmas embereket is ki­emeltek. Ez a magyarázata, hogy egy részük nem volt képes megoldani az előtte álló feladatokat., s visszake­rült a munkapad mellé, ami nem egyszer egyéni, emberi tragédiát jelentett az illető számára. Gyakran nemcsak az érintett, hanem az üzem dolgozói is ezt „lecsúszás­nak”. szégyellni való dolog­nak tekintették. A tobbgésr azonban jól megállta a helyét, ke­mény munkával, nagy kitar­tással sajátította el a funk­ciójához szükséges ismerete­ket, tudást, s nagy tömegük­ben ma is a munkásosztály vezető szerepének érvényesí­tői azokon a posztokon, aho­vá a munkásosztály bizalmá­ból kerültek. Gyakran felteszik azt a kérdést is, hogy a párt Köz­ponti Bizottságának névsorá­ban a párt egyes vezetőiről miért Írják, hogy munkás. A kérdés jogos, hiszen ha ma kiemelnek egy vasesztergá­lyost és holnap osztályvezető, tanácselnök, vagy egyeb közfunkcionárius lesz belő­le. a társadalmi termelés rendszerében elfoglalt helye szerint értelmiségi funkciót tölt be, értelmiségivé válik. A Központi Bizottság név­sorában Kádár János, Apró Antal és mások neve mel­lett a munkás megjelölés (ami egyébként csak a vá­lasztott szervek névsorában szerepel így) azt jelenti, hogy eredetileg munkások voltak. S bár ma már nem azok. a KB összetétele szem­pontjából sem közömbös. A kárt tovább növeli, hogy az árvízi védekezésre fordí­tott, csaknem félmillió forin­tos költség — egyelőre — a szövetkezetét terheli. Az Aranykalász tagsága ugyanis éjt nappallá téve erősítette a veszélyeztetett földek körüli nyári gátakat. A védekezés erejére jellemző, hogy 1970- ben 750 centiméteres vízma­gasságnál víz alá kerültek a földjeik, az idén pedig már csak a 825 cm-es vízmagassá­gú árhullám tudott betömi a megművelt területre. A tsz vezetői elmondták, hogy a gazdasággal felügye­leti és üzleti kapcsolatban le­vő szervek — Állami Biztosí­tó, bank, stb. — a lehető legnagyobb jóindulattal igye­keznek segíteni, de a termé­szeti katasztrófa okozta vesz­teséget csak a szövetkezet tagságának áldozatkészségé­vel, mégjobb gazdálkodással lehet valamelyest ellensú­lyozni. hogy tagjai között mennyi a munkásból lett vezető. Természetesen hiba lenne az osztály vezető szerepét csak azon mérni, hogy az egyes funkciókban mennyi a volt munkás. A munkásosz­tály vezptő szerepét — s ez napjainkra különösen vonat­kozik — hatékonyan érvé­nyesíthetik nem munkásból lett értelmiségi, vagy pa­raszti származású vezetők is. A „politikai értelemben vett munkásosztály” fogal­ma nyugvópontra juttatja társadalmi életeinknek ecv sajátos, sokat vitatott ellent­mondását, amit a munkásból lett vezetők gyakran úgy fogalmaztak meg, hogy mi­ért nem vagyok én munkás, és miért az a parasztból, vagy esetleg a volt uralkodó osztályok tagjaiból lett mun­kás? S hozzáteszik: miért lettem én azzal „rosszabb”, hogy 20—25 éve felelős funk­cióban, becsületesen szolgá­lom a munkáshatalmat és egyetemet, vagy főiskolát vé­geztem ? Ami az utóbbi kérdést il­leti: munkásnak lenni való­ban társadalmi rang, de ter­mészetesen a munkásosztály­hoz való tartozás önmagában nem erkölcsi bizonyítvány, nem garancia a politikai megbízhatóságra, világnézeti szilárdságra, mint ahogy azt az 1950-es évek elejének ká­derpolitikája hibásan felté­telezte. Ennek ellenépe — ha nem is az 1949—50-es években megvalósított mér­tékben — ma is szükség van az állam- és a pártapparátus felfrissítésére olyan — fő­ként nagyüzemi — munká­sokból, akiket a mozgalom­ban szerzett műveltségük, tapasztalataik, szervező kész­ségük alkalmassá tesz köz­funkciók ellátására. Pár­tunk egész tevékenysége ar­ra irányult az elmúlt évek­ben és napjainkban is, hogy a legjobb és legöntudatosabb munkásokból közéleti embe­rek váljanak. A párt- és ál­lami funkciók ilyen felfris­sítése munkásokkal erősíti az apparátus osztályhoz vájó kötődését, nem utolsósorban a proletármentalitás és ma­gatartás erősödését. Nyilván­való, hogy ezek a munkások — bár kiemelésükkel osz- tályhelyzetük szociológiai ér­telemben megváltozik (veze­tővé, értelmiségivé válnak) — politikai értelemben a munkásosztályhoz tartoznak. Biaskovits János A közös gazdaság ■— amennyire a/, időjárás enge­di — tovább fokozza az ara- tas ütemét, s a napokban fel­szabaduló földekbe takar­mánynövényeket vetnek. Ha a tsz gépei vegeznek a saját gabonabetakantasukkal — az idén már az BZK—5-ös kom­bájnjuk is dolgozik — arató- és szállítóeszközeikkel bér­munkát vállalnak. A tagság egyetértésével szigorú taka­rékossági intézkedéseket fo­ganatosított a vezetőség: csak a legfontosabb üzemviteli cé­lokra adnak ki pénzt. Sajnos, az árvíz a háztáji földek jórészét is elöntötte. A közösen gazdálkodó ötszáz­nyolcvan család jövedelme átmenetileg valamelyest csökkenni fog, de a szövetke­zet párttitkárától kapott tá­jékoztatás szerint a gazdaság kommunistái — a tagság tá­mogatásával és segítségével —. minden lehetséges és ész­szerű eszközzel azon lesznek, hogy a természeti csapás okozta jövedelemkiesést mi­nimálisra csökkentsék. Dr. Szekér Gyula nehéz­ipari, illetve Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter elnökletével teg­nap Pétfürdőn tanácskoztak a Nitrogénművek kiemelt nagyberuházásának tervezői, kivitelezői. A vállalatok igaz­gatói, főmérnökei, élükön a két miniszterrel megtekin­tették az épülő új műtrágya gyárat, a helyszínen tanul­mányozták a munka minő­ségét és a készültségi fokot. A szemlét követően ér­tékelték a látottakat í és összefoglalták a legfon­tosabb tennivalókat. A nehézipari miniszter ösz- szegezte a beruházás eddigi tapasztalatait is. Hangoztat­ta többek között, hogy az !tt kialakult gyakorlat haszno­sításával a következő ha­sonló volumenű beruházás megvalósítási idejét röví- dcbbre kell szabni. Pozitív tapasztalatként említette az énitók és a szerelők korsze­rű elhelyezését, azt, hogy Ál’andó nrJgánliáz-építrsi bemutató Díjtalan tanácsadás, olcsóbb tervek Az Építésügyi Tájékoztató Központ magánház-építési bemutatót szervezett Pécsett. Az állandó jellegű bemutató célja az, hogy sokoldalú se­gítséget nyújtson a családi házat., vagy társasházat épí­tő, illetve építtető lakosság­nak. A tervek szerint országos építésügyi információhálóza­tot alakítanak ki a magán- házéoítés tervezésének, elő­készítésének, lebonyolításá­nak segítésére. A vidéki vá­rosok közül elsőként Pécsett hozták most létre az állandó építésügyi bemutatót., a kö­vetkező város — ősszel — Debrecen lesz. A hárpmszáz négyzetméter területű pécsi bemutatón tervezők, gyártók, kereske­dők termékei láthatók: terv­dokumentációk. katalógusok, fotók és makettok, továbbá különféle építési anvagok, el iregvártott éoülettlemek. berendezési tárgyak, barká­csol ási anyagok és szerszá­mok. Az Énftésügvi Tájékoztató Központ állandó információs irodát, tart fenn. A díjtalan szaktanácsadás kiterjed a tervezésre és az építésre, va­lamint az építőanyagokra. — Mintegy 300 féle magánház tervdokumentációja áll az építtetők rendelkezésére, s ezeket 60—80 százalékkal ol­csóbban kaphatják itt, mint­ha egyedileg terveztetnék. barakk rendszerű épületek helyett a Péti Nitrogénmű­vek komfortps lakásokban helyezte el az ideiglenes ryiun- káspkat. Ezeket a lakásokat később az új gyár munká­sainak utalják majd ki. A továbbiakban kifogásolta a miniszter a szervezést, hiá­nyolta, hogy a beruházás megkezdése előtt nem állt. rendelkezésükre megfelelő hálóterv. Befejezésül han­goztatta, hogy az épülő új műtrágyagyár pépgazdasági jelentősége egyre nő. Elmon­dotta, hogy ebben az évben 40 millió dollár értékű mű­trágya behozatalra szorul­nak, s tekintettel a világpia­ci árak növekedésére ez az összeg jövőre tovább nő. Az új péti gyár mintegy 240 millió dollár értékű terméket ad majd a nép­gazdaságnak. Bondor József építési és városfejlesztési miniszter le­szögezte. hogv összességében az építőipar jó munkát vég­Tegnap tanácskozást tar­tottak a Pannónia Szőrmeki­készítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni gyáregységében, — melyen többek között részt vett Bar- t~ László, az MSZMP Szol­nok megyei Bizottságának titkára, dr. Soós István, a megyi tanács elnökhelyette­se, Szűcs János, a járási pártbizottság első titkára és Mahovecz Gyula, a vállalat vezérigazgatója. Megtárgyal­Tegnap tartotta alakuló gyűlését a Nagykunsági Víz­gazdálkodási Társulat- A tag- szövetezetek képviselői Kar­cagon gyűltek össze és sza­vazták meg a karcagi és a kisújszállási vízgazdálkodási társulatok egyesülését. Az így ■ létrejött vízgazdálkodási társulat érdekeltségi területe Karcog. Kisújszállás, Türke* ve. Kunhegyes. Kunmadaras és Kenderes határában több. mint 9 4 ezer hektárt foglal magában. A két vízgazdálkodási tár­sulat egyesülését, több té­nyező is sürgette. A fejlődés egyre növekvő feladataival egv kis gazdasági egység nem tud megbirkózni. A modem, naei-teliesítménvű földmun- kagénekért egv-két milljó forintot nem tudtak a kis társulatok kifizetni évi fej­lesztési alapjukból. Soltkal könnyebb rendben tartani egy vízrendszert, ha egyetlen zett, de a finis még hátra van. Áz építőknek, szerelők­nek úgyszólván egymás feje fölött kell dogozni, éppen ezért felhívta a figyelmet a munkavédelmi előírások fo­kozott betartására, ugyanak* kor kérte, hogy semmiféle bürokratikus huzavona ne akadályozza a munkát. Kisgergely Lajos, a Péti Nitrogénművek igazgatója elmondotta, hogy az új ammónia üzem ebben az évben kb. 10 0Q0 tonnányi terméket ad, — ugyanakkor megkezdik a próbaüzemet a karbamid üzemben is. A tervek szerint határidőre munkába áll a savüzem és az NPK üzem. Így összessé­gében a próbaüzemek indí­tásának csúszása ellenére tartani tudják a határidőt, és 1975. december 31-re tel­jes egészében üzemel hazánk legnagyobb és legkorszerűbb műtrágyagyára. ták és értékelték a szocialis­ta együttműködési szerződés időarányos teljesítését és a beruházások 1. félévi alakulá­sát. Az ülésen megállapodtak a beruházások 1975 végéig tör­ténő befejezéséről, az épülő irodaház és a kétemeletes öltöző, fürdőépület vázszer­kezetének összeszereléséről, valamint az üzemi konyha és étkezde tervdokumentá­ciójának elkészítéséről. szerv törődik vele. Végül a legfőbb érv: a mezőgazdaság intenzív fejlődése, az utóbbi időben lezajlott tsz-egyesü- lések és az így kialakult, nagyüzemek megkövetelik, hogy a területükön a jelent­kező vízgazdálkodási felada­tokat ütőképes vízgazdálko­dási társulat oldja meg. A társulat új műhely épí­tését kezdi el lövőre, ahol az üzem géppark iát fogják ja vítani. A Nagykunsági Víz­gazdálkodási Társulat köz­pontja Karcagon lesz. Ebben az évben már csaknem 16 millió forintos termelési ér­téket kell létrehozniuk. Eb­ből több mint 9,5 millió bel­vízrendezésből, csaknem 6 millió pedig öntözésből szár­mazik. Jelenleg legnagyobb gondjuk a szakemberhiány: a műszaki szakembergárdá­nak a fele hiányzik, ezért a társulat a szakemberek lete­lepedését lakás juttatásával segíti. Hétmilliót elvitt a víz Szigorú takarékosság a tiszaroffi Aranykalász Tsz-ben — Nem maradtak segítség nélkül — A kárt még jobb gazdálkodással ellensúlyozzák Tetemes anyagi kár érte a tiszaroffi Aranykalász Tsz-t: a Tisza áradása kö\ etkeztében 805 hektár, szép termést ígé­rő földjük került víz alá. Szocialista szerződés Megállapodás a Pannónia kunszentmártoni beruházásairól Megalakult a Nagykunsági Vízgazdálkodási lársidat / I

Next

/
Thumbnails
Contents