Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-23 / 170. szám
4 SZOLNOK MEGVET VEPLAE 1974. Július 2Í A repülés századai (13.) Háború után - háború előtt Az EAK nemzeti ünnepe Huszonkét esztendővel ezelőtt, 1952. július 23-án döntötte meg Egyiptomban a szabad tisztek bátor csoportja Faruk király népelnyomó imperialistabarát rendszerét és ezzel sorsdöntő változások sorát indította el az egyiptomi nép életében. A Nasz- szer vezette hazafias, haladó érzelmű tisztek segítségével az egyiptomi nép végre kezébe vehette sorsának irányítását, lépéseket tehetett ' az imperialista politika és a külföldi tőke befolyásának megszüntetésére. A forradalom győzelme után megvalósított vívmá- ' nyok, köztük a földreform, — amely ha nem is elégítette ki teljesen, de legalább csillapította a földesurak által sanyargatott parasztság földéhségét —, az iparfejlesztési programok, a progresszív társadalmi változások új világot teremtettek a Nílus partján. Haladó törekvéseinek megvalósulásában az egyiptomi nép mindig maga mögött érezhette a Szovjetuniót, a többi szocialista országot, a világ békeszerető erőit, amelyek a megpróbáltatás óráiban önzetlen és döntő fontosságú segítséget nyújtottak az egyiptomi népnek. A magyar közvélemény őszinte együttérzéssel és meleg rokonszenvvel követte és követi azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az egyiptomi nép a nemzeti felemelkedés és a társadalmi haladás útján tesz, s amelyek a megszállt arab területek végleges és teljes felszabadítására irányulnak. Meggyőződésünk, hogy törekvésüket, a kitérők és buktatók ellenére is, siker koronázza. " — A versailles-i békeszerződés előírta a leszerelést a háborúban vesztes központi hatalmaknak, a többi között Németországnak és Magyar- országnak is. Ennek ellenére különféle úton-módon ezek az országok is fejlesztették repülőgépiparukat. A húszas évek elején a megszorításokat módosítják, majd feloldották. A Junkersek Németországban a két háború között addig soha nem látott módon fellendült a repülőgépgyártás. A Junkers ebben az időben minden tekintetben .kiváló gépeiből sokat exportált is. Jellemző, hogy például 1925-ben a világon meglevő 57 ezer kilométernyi nemzetközi légijáA Szovjetunióban 1924-ben készül az első telj—en fémépítésű konstrukció. Tupol- jev ANT 2-je. 1934-ben szovjet többmotoros gépek európai körrepülést hajtanak végre, teljesítményeikkel általános megdöbbenést keltve. 1919. július 14-én 16 órás repülés után John Alcock és Arthur Whitten Brown, az új-funlandi St. Johnból, átrepülték az óceánt és Írországban szálltak le egy Vickers-Vimy bombázógéppel. Ez volt az első óceán- átrepülés. Igaz, a pilóták, a repülés alatt többször is kikúsztak a szárnyra, hogy az eljegesedett porlasztótorkot kitisztítsák. De a célt elérték. 1928-ban Charles A. Lind- berg, egy amerikai belföldi postagép pilótája, a teljes ismeretlenségből egyszerre világhírűvé vált azzal, hogy adományokból felépített repülőgépével egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt, a karórájára és egy iránytűre bízva magát. 33 órai repülés után Párizsban szállt le. A fekete Szilézia A „Jan” bánya agyközpontja A KATOWICÉT övező zöld Sziléziába két négyzetkilométer területre behatolt a fekete Szilézia. Andzrej Salamon, a Trybuna Robotnycza külpolitikai 1 szerkesztője mondja, hogy itt Sziléziában él a lengyelek mintegy 15 százaléka, de az ipari termelés negyedét ezen a területen produkálják. Elképzelhető mennyire koncentrálódnak itt az üzemek, s az ezzel együttjáró környezet-szeny- nyezés is. Noshát ezért a fekete Szilézia elnevezés, de innen ered a „zöld” is. Lengyel- ország legnagyobb erdőségeit telepítették ide, s a szinte teljesen összeépült nagyvárosok, Glywicze, Katowice, Bytom, Chorzów, Zabzre, Dob- rowa Górnicza 2.5 millió lakosa viszonylag tiszta levegőben él. Nos a „Jan” bánya, Lengyelország első automatizált kísérleti bányaüzeme a zöld övezetben épült, de az üdülőre, motelra emlékeztető narancssárga. fehér, zöld csíkoskockás pavilonok alig hasonlítanak bányaüzemre. Mindössze a toronyban forgó aknakerék árulkodik: a vasvázas akna egyébként egészen a kerékig szintén festett mezekkel fedett. Katowice belvárosában lépten-nyomon bányaüzembe botlik az ember: az új városközpontban nem lehet úgy. elkattintani a fényképezőgépet, hogy a képmezőben aknatorony ne látszana. A „Ka- ‘ towice”, . a „Gottwald”, a „Wujck”, a „Kleotas” bányaüzemek a szó szoros értelmében az utcák alatt épültek. NAGYON elkalandoztam a „Jan” bányától. Amikor a kapun beléptünk, Andzrej Salamon azt mondta: mostantól szerepelünk a TV műsorában. Később, amikor Fryderik Kulczycki mérnökkel, a bánya irányítás szervezési főnökével leültünk a bánya agyközpontjában, megértettem a „TV műsort”. A tucatnyi képernyő közül ugyanis az egyik a portát mutatja. A lesötétített teremben félkör alakú „asztal” mögött ül a hiedelmem szerinti diszpécser. Később kiderült. hogy a nagy tapasztalaté, magas képzettségű mérnök abban a pillanatban a bánya igazgatója. Szolgálata alatt ugyanis az agyközpontból egymaga irányítja az egész üzemet. A szemközti falon a bánya axonometrikus rajzán ezernyi sötét karika: így jó, ha sötét. Amikor kigyullad valamelyik, jól láthatóvá válik a rajtalevő jel: CO gáz, metán, füst, tűz, víz, oxigénhiány. A bányában ezernyi érzékelőt helyeztek el, amelyek az agyközpontban jeleznek. Az igazgató gombnyomásra intézkedik; növeli a szellőztető kapacitást, légajtókat nyit és zár. Közvetlen kapcsolatban áll a bánya valamennyi „munkásával” (azért írom idézőjelbe, mert a 230 dolgozó közül tulajdonképpen csak 30 a munkás, a többi technikus és mérnök) mindenkit lát, hall, s mindenkivel beszélhet. A másik táblán a szállítási utak, a 160 méteres fejtési front és a szénkombájnok láthatók. Most mindössze két ember tartózkodik a fejtésben. A 2 500 tonna szenet termelő kombájnokat irányítják. — Látom csodálkozik — mondja Fryderyk Kylczycki. Mi a bányászat nemzete vagyunk. Fél milliárd tonna ércet, szenet, ként bányászunk. 160 millió tonnás fekete- és 40 millió tonnás barnaszéntermelésünkkel a negyedik helyen állunk a világon. A LENGYEL energetikai iparág alapját a szén biztosítja. Így természetesen rohamos ütemben fejlesztik a bányászatot: csak a legutóbbi időkben hat magas szinten gépesített bányát adtak át, többet pedig korszerűsítettek. A „Bierun” akna napi termelése 24 ezer tonna lesz, a „Visztula” ennél is nagyobb: 40 ezer tonnát termel naponta, a Lublin melletti új bánya aknái 70 ezer tonna szenet küldenek a felszínre. — Ilyen bányákat építünk majd, mint a „Jan” — mondja a mérnök. Itt a termelékenység ötszöröse mint a hagyományos bányákban, sokkal kevesebb ember kell, egy tonna szén önköltsége 231 zloty, — 40 százalékkal kevesebb, mint másutt. AZ IRÁNYÍTÓ mérnök mögött állunk néhány pillanatig: az asztalba épített képernyőn a számítógép írja a bánya adatait. Létszám, termelés, a gépek termelékenysége, kihasználása, a javítások állása, a bánya hőmérséklete. Az „igazgató” elégedetten végigfutja — egy pillantás a képernyőkre: a „Jan” bányában minden rendjén... ..........*’ *■ Lombos! Jenő E gy szovjet ANT—4, Sz. A. Sesztakov parancsnoklása alatt 1929-ben Moszkvából New Yorkba repült. A szakaszosan megtett útvonal hossza 21 242 kilométer, és ebből mintegy nyolcezer kilométer a nyílt tenger fölött vezetett. Az Északi sarkon át 1937-ben egy ANT—25-tel Cskalov, Bajdukov és Belja- kov szovjet pilóták Moszkvából az Északi-sarkon át az Egyesült Államokba repültek, 63 óra alatt 9130 kilométert tettek meg. A sebesség is nőtt: 1939-ben a szovjet pilóták a Moszkva—New York útvonalat már 22 óra 56 perc alatt tették meg. Ennek az IL—4 típusú kétmotoros gépnek az átlagsebessége már 347 km/óra volt. Eközben már fenyegetett a következő háború, éppen ezért a harmincas évek elején sok országban gyorsan fejlesztették a repülőgép- ipart. Kutatóintézeteket hoztak létre, és megnőtt a hírszerzés feladata is. Gyorsabban és magasabban Udet, a híres német pilóta 1938-ban egy különleges He 100 típusú vadászgéppel 643 km/órás világcsúcsot repült. 1939-ben egy Me 109- es harcigépen F. Wendel 755,1 kilométeres óránkénti sebességgel új világcsúcsot állított be. Ez idő alatt, az amerikaiak a többi között kifejlesztették a Douglas (DC) családot, amely később a háború legmegbízhatóbb szállítógépeit adta. Az amerikai Boeing mérnökei kidolgozták a túlnyomásos kabinokat a nagy magasságban repülő gépekhez. Később ilyen túlnyomásos kabinokkal látták el az ismert repülő-erődöket, hogy a földi légelhárítás hatósugarán túl tudjanak sértetlenül közlekedni. Kő Tamás- & (Folytatjuk.) -ü Tengeri mérőbója hálózat Európa korul Az Európai Tudományos és Technikai Kooperációs Bizottság javaslatára mérő-bója hálózatot fognak létesíteni az Európát körülvevő tengereken, így az Északi-, a Balti-tengeren. az Atlanti-óceán egyes részein és a Földközitengeren. A bóják meteorológiai és oceanográfiai adatokat gyűjtenek be méréseik során. A bójákat részben tengeri mérőállomásokhoz horgonyozzák ki, másrészről útjukra engedik őket, harmadsorban hajókról vontatják. A bóják műszerei levegő- és tengervíz-hőmérsékletet mérnek, másrészt szélsebességet, tengeráram sebességet, légnedvességet, tengervíz sótartalmat és oxigéntartalmat különböző vízmélységben. A bóják mérési adatai segítségével a meteorológusok igyekeznek majd előrejelezni az áradásokat, szélviharokat. Az adatokat elsősorban a tengeri hajónavigáció biztonságának növelése céljából használják fel, de a tengeri olajkitermelő helyekkel és a tengerhalászat szerveivel is közük. A mérő bója hálózat kiépítését fokozatokban végzik. 1975-ben a bója úszó alkatrészeit és a műszereket próbálják ki, 1976-ban egy korlátozott kísérleti mérő hálózatot telepítenek az Északi-tengereken, a Casco- gnei-öbölben, az Azori-szige- tek és a Faeroer-szigetek mellett. A nyolcvanas évek elején kezdődik meg az egész Európát körülvevő tengeri bója hálózat kiépítése. Az NSZK-ban már megkezdték a mérő bója műszereinek gyártását. A vadállatok gyógyító ösztöne Számos tény bizonyítja, hogy emlős állatoknál és madaraknál magatartásuk számos megnyilvánulása betegségek ösztönös gyógyítására irányul., A vad- és a háziállatok nyalogatják és végtagjaikkal dörzsölik a horzsolásokat, az ütések helyét. A kutyák, a farkasok és más ragadozók fogaikkal kihúzzák az ujjaik közé behatolt szilánkokat. Az embereket az állatok sok esetben gyógyforrások nyomára vezetik. Számos gyógyforrást úgy fedeztek fel, hogy azokat az állatok eredményesen látogatták. Megfigyelték, hogy a sebzett szarvasok szívesen látogatják a gyógyforrást. Nemcsak isszák a vizet, hanem fürödnek benne és szinte fetrengenek a gyógy erejű iszaoban. A madarak. a rágcsálók és a ragadozók szívesen fürdenek a porban az élősdiek elleni védekezés céljából. A süketfaj dók. a császármadár a bélférgeket, a vörös-, az erdei- és a cirbolya-fenyő tűleveleinek elfogyasztásával pusztítják. Napkutató obszervatórium Bolygórendszerünk központi égitestét, a tőlünk 150 millió kilométerre levő Napot egyre intenzívebb megfigyelésnek veti alá a tudomány. A Napot vizsgáló műholdak keringenek a világűrben, és egyre több napfizikai obszervatórium épül világszerte. Ezek egyike a Szovjetközött kihatnak Földünk éghajlatára, biológiájára, életfunkcióinkra. egészségünkre! idegállapotunkra. Szükséges tehát, hogy mindjobban megismerjük a Napon lejátszódó fizikai és kémiai folyamatokat, hogy a nem is olyan tá-’ voli jövőben már jó előre következtetni lehessen a várunióban, a Kelet-Száján évente 300 napon át napfényben fürdő hegyei között a közelmúltban elkészült megfigyelő állomás. A kutatómunka három területen folyik az új létesítményben: vizsgálják a Nap mágneses mezejének változásait, mérik a napfoltok mágneses mezejének változásait, és tanulmányozzák a napfoltok fizikai sajátosságait! A Napon lejátszódó események, a napfolttevékenységek, a kitörések a többi ható kóros hatásokra, a meteorológiai és más légköri változásokra, amelyeket a Nap tevékenysége okoz. A napfizikai kutatásokban „nagyhatalomnak” számító Szovjetunió, az Egyesült Államok és Csehszlovákia mögé egyébként hazánk is felzárkózott. A Debrecenben létesített első magyar napfizikai obszervatórium munkatársai részt vesznek a nemzetközi megfigyelési programokban is. Űj szelektív A kártevő rovarok elleni vegyszeres védekezés egyik fő problémája, hogy á hatóanyagok zöme más állatfajokra és az emberre nézve is ártalmas, azaz nem szelektív hatású. Az olyan rovarirtó szer az ideális, amely csak a rovarra hat károsan, más állatcsoportra és emberre azonban ártalmatlan. Ilyen szelektív rovarirtó szert fedezett fel néhány holland kutató. A szer kémiai jellegét tekintve diklórbenzol— diklóríenil—karbamid. amit a rovar irtószer feltalálók DU 19111-nek neveztek el. E szer azért különlegesen jó hatásfokúnak ígérkezik, mert a rovarokat a vedlés időszakában károsítja és pusztítja el. Állandó hőmérsékletű állatokra nézve veszélytelen, mivel hatását fejezetten a rovar vedlésa időszakában fejti ki. Környe*1 zetünk védelme közepette a■* ilyen szelektív hatású tnsek- ticidek jelenthetik a megöl-’ dást az embernek a jelentős károkat okozó rovarok elleni küzdelemben. , j rathálózatból csaknem húszezer kilométeres úton Junkernek tártak. Általánossá vált a fém- építés és mind nagyobb teljesítményű motorok készítése és beépítése. A háború utáni repülői par országonkénti fejlettségére utal, hogy 1929- ben a nyilvántartott 82 repülő világcsúcsból Anglia hetet. Franciaország tizenhármat, az Egyesült Államok tizenhetet, Németország pedig harminchármat vallhat a magáénak. A többi más országok között oszlott meg. E rekordmegoszlás egészen más képet mutat 1936-tól kezdve, amikoris a Szovjetunió belépett a Nemzetközi Repülőszövetségbe, és teljes jogú tagként elismerték rekordjait. Egy Douglas DC—3-as a levegőben (1936)
