Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-21 / 169. szám
1974. július 21. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 73 A KGST és a természet védelme 112 témakör — 360 tudományos intézet együttes munkája Vízkezelés — ózonnal Szolnokon is ilyen lesz Az ivóvíz fertőtlenítéséhez, csírátlanításához, kellemetlen íz- és szaganyagainak eltávolításához világszerte háromféle anyagot használnak: klórt, ózont és fluort. A sokat szidott, néha kellemetlen ízt adó klórral való vízfertőtlenítés és- szagtalanítás a legolcsóbb megoldás. Az ózonnak viszont az a legfőbb előnye, hogy a hatására keletkező vegyületek nem kellemetlen ízűek. Hátránya azonban az, hogy meglehetősen drága. A képen látható 12 egységből álló ózo- nizáló üzemet egy franciaországi vízműben állították üzembe. Az ózonfejlesztést un. villamos csendes kisülés segítségével végzi. A csendes kisülés terén keresztül levegőt áramoltatnak, amely onnan ózonban dúsúlva távozik. Ezt azután átáramoltatják a tisztítandó vízen. Hazánkban szerény múltja van az ivóvíz ózonizálásá- nak. Balatonföldváron 1962 óta működik egy kisebb teljesítményű ózonozó berendezés. A jövőben Szolnokon, Debrecenben és Szigetszentmiklóson tervezik egy- egy üzem létesítését. ROMÁNIA: Fák az ipari üzemek környékén Az ipar rohamos növekedése, a gépkocsik elterjedése következtében a légkör állandóan telítődik szén- * oxiddal, széngázzal, kéngázzal, füsttel és Dórral. Egyes erős szennyeződésnek kitett övezetekben bizonyos fafajták már nem képesek ellenállni az ártalmaknak. Romániában is ez a helyzet. Erdélyben a za- latnai metallokémiai üzemből kipárolgó gázok hatalmas pusztításokat végeztek a környező völgy vegetációjában. A fogarasi Victoria vegyipari kombinátot övező erdősávokban nagy foltokban kiszáradtak a fák a gázok miatt. Jórészt kiszáradt az Isalnita—Craiova-i vegyikombinát körül telepített zöldövezet is. A Valea—Calugareasca—Prahova-i kén- sav- és szuperfoszfát gyárból kiáradó bűz hat kilométer távolságból is érződik. Sajnos, az erdészet nem ismeri még kellőképpen azokat az eszközöket, amelyekkel az erdőket megvédhetné a légkörbe jutó ártalmas anyagokból. Ezért különös erővel vetődik fel az a probléma, hogy mindjárt a telepítésnél olyan fafajtákat •válasszanak ki, amelyek gyorsan fejlődnek, jól tűrik a gázokat, a füstöt és a port, s ugyanakkor igénytelenek, ami a talaj minőségét illeti. Tapasztalatból tudjuk, hogy egyes fajták, mint például a kőris, a mogyoró, a fekete fenyő, a tiszafa, a kaliforniai ciprus, a juhar, a gyertyán, a rezgőnyárfa, s az akác jól ellenáll az ipari üzemeket környező légkörben előforduló kéngázoknak. Más fajták, mint a nyír, a berkenye, a bodza, a vadkörte, a platán különösen az alumíniumüzemek által kibocsátott fluórgázokkal szemben ellenállók. Széles körű kísérleteket kellene kezdeni annak megállapítására, hogy — figyelemmel Románia éghajlati viszonyaira — mekkora az erdők tűrési fóka a légkörbe jutó ipari eredetű gazokkal és porral szemben. A kísérleteknek arra is ki kell terjedniük, hogy milyen fa- és cserjefajták nyelik el leginkább, károsodás nélkül, az ártalmas anyagokat. (Scintena) Környezetszennyezés és zaj elleni törvény az NSZK-ban Az 1974. április 1-én az NSZK-ban életbe lépett un. környezetszennyezés és zaj elleni törvény az egyik legátfogóbb környezetvédelmi törvény a világon. A kormány által nemrégen letárgyalt szennyvízilleték-tör- vény és a mosószertörvény, továbbá a háztartási törvény novellája, valamint a környezetstatisztikai törvény azok az állomások, amelyekkel az NSZK kormánya az 1971-ben megkezdett környezetvédelmi programot megvalósítja. A szennyezés és zaj elleni törvény mélyen belenyúl a gazdasági és magánéletbe. A környezetvédelmi törvény rendszabályai iránymutatóak abból a szempontból is, hogy az egyes állampolgárokat érintő intézkedéseket tartalmaznak. A törvény célja emberek, állatok, növények és létesítmények védelme a káros környezeti hatások ellen, különösen a szennyezés és zaj ellen, de továbbmenően az ártalmas hő-, fény- és sugárhatásokkal szemben is. A törvény az előzetes gondoskodásból indult ki, tehát nemcsak akkor lép életbe, amikor a környezeti ártalmak már hatnak, hanem előzőleg igyekszik azoknak elejét Venni. Ez vonatkozik elsősorban a gazdasági. ipari és kézműipari területekre. Üzemek, gépek, járművek csak akkor működtethetők, ha a káros hatásokat a lehető legteljesebb mértékben kiküszöbölték. Ez az előzetes gondoskodás kiterjed a telephely megválasztására is: a jövőben iparüzemek csak oly módon tervezhetők, hogy a lakónegyedektől megfelelő távolságban épüljenek. A szennyezés és zaj elleni védelem megszorító rendelkezései érintik a már meglevő berendezéseket, gépeket, járműveket is. Az erősen szennyező iparüzemekkel szemben a követelményeket szigorítják, így pl. nagyobb üzemek kötelesek környezet- védelmi megbízottakat alkalmazni, akinek feladata új, környezetkímélő eljárások beveztésében és termékek előállításában való közreműködés. Gépek, készülékek, tüzelőanyagok, valamint munkaanyagok — nyers- és segédanyagok — és' gyártmányok számára minőségelőírásokat határozhatnak meg éppenúgy. mint ahogy azt a benzin ólomtartalmára vonatkozó törvény már lehetővé tette. Űj vonást jelent a közlekedés bevonása a törvény hatálya alá: nemcsak a zaj elleni védelmet szabályozza részletesen a törvény az ütés vasútépítésnél (pl. bizonyos technikák eltiításával), hanem a folyamatos közlekedés zajkeltését is. Füstköd veszélye esetén a tartományok és községek a forgalmat korlátozhatták, sőt teljesen le is állíthatják. A törvény arra is lehetőséget ad, hogy bizonyos tüzelőanyagok alkalmazását megtiltsák, vagy üzemeket leállítsanak. Ide tartozik a lég- szennyezés átfogó és állandó ellenőrzésére vonatkozó előírás is. A tartományok kötelesek szennyezőkibocsátási katasztert, vagy szükség esetén levegő-tisztántartási terveket készíteni. Abból a célból, hogy környezetszennyezés és zaj elelleni törvény rövid időn belül hatályosan alkalmazható legyen, több rendelet kiadására van szükség. Ezek közül öt tervezet már elkészült. így a tüzelőberendezések, vegytisztító üzemek működtetésére. a könnyű fűtőolaj és Diesel-olaj kéntartalmára vonatkozó rendeletek. továbbá az engedélyezésre szoruló üzemeket és a környezetvédelmi megbízottat érintő rendeletek. Az egyes polgárt ezzel kapcsolatban különösen a magán tüzelőberendezés üzemeltetésére vonatkozó rendelet érinti: 20 millió, szénnel vagy olajjal fűtő háztartás jelentős mértékben növeli a környezet megterhelését. A fonerősség rögzítése a gépkocsi üzemeltetésében, a hibás hangszigetelésű fűnyírógép használatának büntethetősége ugyancsak szabályozásra kerül a rendeletekben. (MTI) A környezet védelmének kérdése világszerte izgatja a tudósokat. Ez érthető is: végső soron nemcsak a mai, hanem a felnövekvő nemzedékek egészségéről és( jólétéről is szó van. A szocialista államok tevékeny természetvédelmi politikája a természeti erőforrások növelésével lehetővé teszi azoknak a káros következményeknek az enyhítését, melyeket a gyorsított iparosítás okoz. így Lengyelországban az utóbbi két évtized során az erdőterület majdnem 8 százalékkal nőtt. Magyarországon nagyszabású intézkedéseket tettek a víz- gazdálkodás javítására, ennek köszönhetően a háború utáni években a belvízi halászat zsákmánya négyszeresére nőtt. Űj iránvok a kutatásban A KGST-országok együttműködése a környezet szeny- nyeződése elleni harcban lehetővé tette különleges laboratóriumok és kísérleti telepek megszervezését, a kutatási módszerek egységesítését, új irányok megtalálását a kérdés tanulmányozásában. A szocialista gazdasági integráció Komplex Programjának elfogadása magasabb szintre emelte az együttműködést a természetvédelemben is. Most ez az együttműködés a sokoldalú és kétoldalú egyezményekre épül. Sokoldalú alapon 112 témakörben folynak közös munkálatok. Elvégzésükben a tagországoknak mintegy 360 tudományos kutatóintézete és tervezőirodája vesz részt. A KGST 15 állandó bizottságának és a- KGST- országok vízgazdálkodási szerveinek vezetőit egyesítő tanácskozásnak a keretében 52 témakörben koordinálják a műszaki-tudományos kutatásokat. Hogy képet adhassunk e munkák jelentőségéről, vegyünk szemügyre közülük néhányat. A KGST Villamosenergiaipari Állandó Bizottsága többek között tanulmányozza a különböző energiahordozók racionális felhasználási módjait, például .a füstgázok tisztításának és a portalanításnak a kérdéseit, tanulmányozza a hőerőművek vízfelhasználásának problémáit. Közös program alapján fejlesztik a növényvédőszerek kutatását a magyar, a szovjet, a bolgár, a csehszlovák, a lengyel és az NDK- beli vegyipari tudományos társintézetek. A Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet és a Moszkvai Ossz-szö- vetségi Növényvédőszeripari Tudományos Kutató Intézet a DDT helyettesítésére közösen dolgozik -a burgonyabogár elleni hatásos véÖriási mennyiségű hal marad eladatlanul Japán nyugati vidékén, Oszaka, Kobe és Kioto városokban. Az említett városok lakosai — mert a partvidék vizeiben higany és más mérgező anyagok találhatók — nem vásárolnak halat. Oszakában 10—30 százalékkal csökkent a hal ára, Kobeban és Kiotóban pedig Az atomenergia békés célú jelhasználásával foglalkozó állandó bizottság kutatja a folyékony, szilárd és gáznemű radioaktív hulladékok közömbösítésének módszereit, vizsgálja e hulladékok mozgását a felszíni vizekben, ami lehetővé teszi a folyók, tavak és tengerek sugárszennyezettségi szintjének meghatározását. A koksz, a vas és az acél gyártása során keletkező káros gázok és por felszámolását vagy csökkentését lehetővé tevő technológiai folyamatok kialakításával a KGST Vaskohászati Állandó Bizottsága foglalkozik. Ugyanez a bizottság vizsgálja most a nemzetközi együttműködés lehetőségeit olyan berendezések tervezésében, melyek megakadályozzák, hogy a kohászati üzemek szennyvizei beszeny- nyezzék a természetes vizeket, lehetővé teszik a hasznos alkotórészek kivonását a szennyvizekből. A KGST Kőolaj- és Gázipari Állandó Bizottsága javaslatokat dolgoz ki csökkentett ólomtartalmú gépkocsibenzin gyártására. a Szénipari Állandó Bizottság pedig egyebek mellett megszervezi az együttműködést a külszíni szénbányák területének újbóli művelése alá vételében stb. Koordinációs központok A tudományos és műszaki kutatási programok közös kidolgozásának és végrehajtásának megszervezésére új központok alakultak. A koordinációs központok tevékenységét a megbízottak tanácsa irányítja, a tanácsba minden ország kinevezte képviselőjét. A kitűzött programok sikeres teljesítése szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a természetvédelmi intézkedések részét alkotják a szocialista országok koordinált népgazdasági terveinek, tehát szilárd pénzügyi és anyagi bázisra támaszkodnak. Már folyik a KGST-országok és Jugoszlávia környezetvédelmi együttműködése széles körű programjának előkészítése, mely 1980-ig, sőt még hosszabb távra is koordinálja az együttműködést. A programnak a kutatási jellegű tudományos és műszaki munkálatok mellett tartalmaznia kell a kutatási eredmények dekezés új növényvédőszerének előállításán. A magyar kutatók a bolgár és a lengyel partnerekkel főként biológiai és a toxikológiai vizsgálatokban, NDK-beli társintézetük dolgozóival a legújabb vegyszerek széles körű mezőgazdasági felhasználásának előkészítésében, csehszlovák partnereikkel pedig új hatóanyagok és hordozóanyagok kialakításában működnek együtt. még a nem fertőzött térségeken halászott hal is 10—15 százalékkal olcsóbb, ennek ellenére alig talál vevőre. Az árufelhalmozódás olyan nagy méreteket öltött, hogy egyes nagykereskedők kénytelenek átmenetileg beszüntetni a kereskedelmi tevékenységüket ezekben a városokban, m alkalmazására irányuló intézkedéseket, továbbá javaslatokat a tisztítóberendezések, az ellenőrző és mérőműszerek termelésének kooperációjáról és specializációjá- ról, egységesítéséről és szabványosításáról. Közös természetvédelmi tevékenységük fejlesztése és elmélyítése során a KGST- országok egyáltalán nem törekednek arra, hogy ezt a tevékenységet kizárólag a szocialista közösségre korlátozzák. Aktívan részt vesznek olyan globális tudományos programok végrehajtásában, mint „Az ember és a bioszféra", a Nemzetközi Biológiai Program, résztvesznek a természet védelmének kérdéseivel foglalkozó számos nemzetközi szervezet munkájában, arra törekednek, hogy állandó együttműködés alakuljon ki a Balti-tenger, a Duna-medence vizeinek tisztaságában érdekelt országok között... Nemzetközi együttműködés A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa legutóbbi 27. ülésszakának dokumentumai megerősítik a szocialista államoknak azt a szilárd elhatározását, hogy minden lehetőt megtesznek a különböző országok erőfeszítéseinek egyesítésére a „tiszta földért” folyó harcban. Az ülésszak a tanács tagjainak a széles körű együttműködés további fejlesztését ajánlotta minden érdekelt országgal és nemzetközi szervezettel a környezetvédelem kérdéseiben. Többek között megbízták a KGST Műszaki-tudományos Együttműködési Bizottságát, hogy a közös természetvédelmi intézkedések kidolgozásánál és megvalósításánál vegye figyelembe, hogy össze kell kapcsolni őket azokkal az intézkdésekkel, melyek ezen a területen össz-európai alapon valósulnak meg. A környezet egészségesebbé tételére irányuló közös tevékenység aktívabbá tételével a testvéri országok nemcsak saját népeik érdekében járnak el, hanem az egész emberiség érdekében is. A szocialista közösség ezzel is megerősíti pozícióját azoknak az erőknek az élén, melyek arra törekednek, hogy a modern tudomány eredményeit a béke és a haladás ügyének szolgálatába állítsák. (APN—MTI) KÜLPOLITIKAI Növényvédőszer kutatás Hal-bojkott
