Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-19 / 167. szám

1974. július 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Forradalmasítja az autógyártást A bioszféra védelme Vizet az olajba INöveli a teljesítményt, csökkenti a légszennyeződést r ~:~.z a tudomány Drágálja az üzemanyagot? Keverjen az olajhoz, vagy a benzinhez vizet, s így csak­nem felére csökkentheti gépkocsija fogyasztását. Ez a tanács kóklerségnek hangzik, de egy angol mérnök talál­mánya azonban éppen ezzel a módszerrel kívánja csökken­teni az olajfogyasztást, s ké­szüléke emellett a levegő szennyezése elleni harcban is jó Segítségnek ígérkezik. Egy angol feltaláló, Eric Cottel egy 22 éve szabadal­mazott találmányát szedte is­mét elő az íróasztalfiókból az olajválság nyomán. Készülé­ke, egy ultraszonikus reaktor emulziók készítésére alkal­mas, vagyis két- vagy több egvébként nehezen keveredő folyadékból készít keveréket, nagyrezgésszámú hanghullá­mok segítségével. A berende­zést a festék, kozmetikai és az élelmiszeriparban használ­ják (ilyen készülékkel gyárt­ják például az ételízesítésre használt ketchup-ot), de a feltaláló úgy okoskodott, hogy új használati lehetősé­get is kínál találmánya. Ha a vizet és az olajat össze lehet keverni, akkor csökkenthető a légszennyeződés, mivel a vízgőzben levő oxigén táplál­ja az égést a levegő oxigénje helyett, s így a levegő nitro­génje kizárható a folyamat­ból. A levegőben levő nitro­gén az égés során vegyülete- ket képez az oxigénnel és ezek alkotják a legveszélye­sebb légszennyező gázokat. A szakértők korábbi véle­ménye szerint az olaj- és a víz egyszerű eszközökkel, gazdaságos módon nem ke­verhető össze. 'Cottel megcá­folta ezt a hiedelmet, mert készüléke tízezred milliméte­res parányi részecskékre bontja fel a vízcseppeket, _ s így egyenlően elkeverhetők azok az olajrészecskék kö­zött. Az emulziónak nevezett keveréket elégetve azt ta­pasztalták, hogy csökkent a füstgázok mennyisége és ugyanakkor növekedett a tüzelőanyagok által leadott hőenergia nagysága. Az ok egyszerű: a hő hatá­sára a parányi vízcseppecs­kék tágulni kezdenek és gőz­zé alakulnak, eközben pedig a gőzzé változó vízcseppek apró részekre bontják az olajat. Az elmúlt télen több .he­lyen kipróbálták, az ultra­szonikus reaktort és a ta­pasztalatok szerint a vízzel kevert olaj azonos fűtési ér­ték mellett 25 százalékos fű­tőanyag megtakarítást tesz le­hetővé. Ennél is kedvezőbb eredményekét értek el a gép­kocsikkal folytatott kísérle­tek során. Az ultraszonikus reaktor által előállított emul­ziót a karburátorba vezetik, s ezzel a gépkocsik fogyasztása csaknem a felére csökken. A mellékelt rajz jól mutat­ja az olaj és a víz keveredé­sének eljárását, valamint ha­tását. 1. A vízcseppeket a re­aktor bekényszeríti az olaj- cseppek belsejébe. 2. A fel­melegített vízcseppecskék az égőfejbe vezetve tágulni kez­denek. 3. A vízcseppek gőzzé robbannak szét, s ezzel szét­aprítva az olajrészecskéket, növelik azok felületét. Jelenleg nagy titoktartás közepette — az amerikai au­tógyártás központjában —, Detroitban végeznek kísérle­teket az ultraszonikus reak­torral, s mivel ez az eljárás forradalmasítja az autógyár­tást, ezért az új eljárás részleteit még nem hozták nyilvánosságra. és Mindössze 10 évvel ezelőtt a Föld nevű bolygón levő „élő anyag” védelmének problémája a tudósok elmé­jét foglalkoztatta csupán. Ma még a tudománytól igen tá­vol álló emberek számára is világos, hogy az emberiség léte nagy mértékben függ e probléma sikeres megoldásá­tól. Hulladéhmente8 w 39 „üzem A tudományos kutatások kiterjesztésén kívül állami közigazgatási intézmények, bizottságok létesülnek é mi­vel ez a probléma globális és független az államhatá­roktól, az embernek és a bioszférának szentelt külön­leges programokat dolgoztak ki a nagy nemzetközi szer­vezetek. Vajon mi történt e tíz év alatt? Miért volt szükség a rendkívüli intézkedésekre? A bioszféra létezésének csaknem 2 milliárd éve alatt a szervezetek egymással és a külső környezettel való köl­csönhatásának egységes rendszerévé szerveződött. Ez az egységes rendszer válta­kozó egyensúlyt fenntartó, módfelett bonyolult dinami­kus közösségekből — erdők­ből. víztárolókból, talajok­ból áll. A körforgás a foto­szintézis folyamatával kez­dődik. A Földön évente százmil- liárd tonna szerves anyag képződik és csaknem ugyan­ennyi szabad oxigén szaba­dul fel. Egyébként éppen ez az egyetlen mód, amely fenn­tartja a földi légkör oxigén- tartalmát. A zöld szerveze­tek biomasszája másodlagos termékként létrehozza az ál­latok biomasszáját, és végül, az ember számára szükséges táplálékot. Ilyképpen, az em­beri tevékenység terén kí­vül, a bioszféra hulladék- mentes „üzemként” szerve­ződött meg: egyes szerveze­tek életműködésének ter­mékei más szervezetek szá­mára létfontosságúak és a nagy biológiai körforgásban minden hasznosításra kerül. A 20. században csapás sújtotta ezt a körforgást. Az ember számára szükséges energia és anyagok új szál­lítási módjai megzavarták a természetes egyensúlyt. Az ipari és mezőgazdasági hul­ladékok. melyekből becslé­sek szerint évente kb. 500 millió tonna zúdul a víztá­rolókba. a légkörbe és a ta­lajba, biológiailag ártalmas anyagnak bizonyultak és az élet új korlátozó faktoraivá váltak. A világviszonylatban ter­melt villamos energiameny- nyiség 7—10 év alatt meg­kétszereződik. Néhány köz­gazdász számításai szerint az ipari termelés az utóbbi 35 év alatt kétszeresére emel­kedett és tovább növekszik. A bioszféra termelési és egyéb hulladékokkal való megterhelésének közvetlen ismérvei az utóbbi években mutatkoztak meg különösen világosan, elsősorban Nyuga­ton, a legfejlettebb államok­ban. A természet elvesztette Sok ipari, mezőgazdasági és kommunális eredetű anya­got nem használnak fel a szervezetek és ezek az anya­gok nem kerülnek haszno­sításra a bioszféra biológiai körforgásában. Ennek ered­ményeként a természet el­vesztette öntisztulási képes­ségét, nem birkózott meg azzal az idegen teherrel, melyet az ember ráerősza­kolt. Sok évezred folyamán tehát az ember először ke­rült konfliktusba a termé­szettel. Most éppen ez a kö­rülmény vonta magára a tu­dósok mindenre kiterjedő figyelmét. A jelenkori tudományos alapkutatások szempontjából következtetve, milyen lehe­tőségeink vannak a bioszfé­rával való helyes kölcsönös kapcsolatok helyreállításá­hoz? Régóta megvolt a ter­mészetvédelem, régóta szer­veznek természetvédelmi te­rületeket. Ez ma is feltétle­nül szükséges, de már nem elegendő. Most a bioszféra védelmének aktív formája szükséges. Néhány közgazdász azt állítja, hogy a „faanyag ko­ra” nem ért véget, és, hogy faanyagforrás. A bioszféának legdeficitesebb biológiai nyersanyagforrásnak bizo­nyul. De az erdő nemcsak fa­anyagforrás. A bioszférának igen fontos részét képezi. A közelmúlt elképzelései elle­nére a tudósok egy része azt tartja, hogy éppen a nö­vényvilág szolgáltatja a fo­toszintetikus oxigénmennyi­ségnek több. mint a felét. Itt különféle elképzelések lehetségesek: például hosszú időre elszigeteljük. felha­gyott aknákban, fúrólyukak­ban, a föld alatt, hogy úgy mondjuk, p litoszféra „zse­beiben” tároljuk a legveszé­lyesebb hulladékokat. De ez geológiai kutatásokat és megfigyeléseket igényel — fel kell kutatni azokat a megfelelő térségeket és med­dőrétegeket — ahol nem ke­ringenek talajvizek. Nemzetközi összefogás Annak a problémának, hogy miként számoljuk fel a folyók, víztárolók, a lég­kör szennyezését ipari és más üzemek hulladékaival, alapvető megoldását jelenti az új üzemek tervezése és, a lehetőség szerint, a meg­levő üzemek átállítása a zárt ciklus szerinti üzem­módra. melyben teljes mér­tékben hiányzik az ökoló­giailag káros anyagok kilö­kése a nyílt hálózatba; te­hát az a megoldás, hogy ke­vés hulladékot szolgáltató, vagy hulladékmentes zárt üzemelésű módokat szerve­zünk. Ez nem teszi szüksé­gessé speciális és költséges tisztítóberendezések létesíté­sét, de. természetesen, felül kell vizsgálni az érvényben levő technológiai szabályza­tokat. Nemrégiben a Szovjetunió a környezetvédelem terüle­tén való együttműködésről megállapodást kötött az Egyesült Államokkal. Ilyen­képpen ez a probléma egy­re inkább nemzetközi, glo­bális jelentőségű lesz. És semmi kétség sincs aziránt, hogy a bioszférát csak közös erőfeszítéssel sikerül megvé­deni. AZ IDŐBEN felismert betegség fél si­kert jelent a gyógyításban. Különösen fon­tos ez a daganatos megbetegedések eseté­ben. A Lett SZSZK kutatói a rákot meg­előző állapot felismerésére olyan készülék- együttest állítottak össze, amely automati­kusan elkülöníti a vizsgált testszövet nor­mális és kóros sejtjeit. A képződmény struktúráját elemző televíziós készülék és a sejtszétválasztó berendezés megszabadít­ja az orvosokat és a laboránsokat a diag­nosztika legmunkaigényesebb részétől. A próbák során a készülék egyetlen hibát sem vétett, minden kóros sejtet felismert, így alkalmazása az emberi munka helyett sem­miféle kockázattal nem jár. i RÖGÖS UTAK Nekifutás, botlásokkal □ Gál Sándor 1950-ben lé­pett be a Sallai Tsz-be. Bri- gádvezétő, párttitkár, 1957 januárjától a „kis Dózsa”, majd 1960-tól 1968-ig a Sal­lai Tsz-szel egyesült szövet­kezetek. ahogy Kengyelen mondják: a nagy Dózsa el­nöke. Néhány hónapja a Mező Imre Tsz elnökhelyettese. Gyakorlatilag felelős vezető­je, mert az elnök hosszabb ideje beteg. A levéltárak mélyéről elő­szedett iratokat teszek Gál Sándor elé. — Ismerős? — Persze, nohogy jó ré­giek. Ez itt az elnöki be­számolóm az 1960-as évről. — Olvassunk bele... A zárszámadási beszámoló má­sodik oldala így kezdődik: „...sajnos, ezt a gazdasági évet 1 136150 forint hiány­nyal zártuk... Voltak olyan személyek, akik csak kény- szerűségből végezték munká­jukat. vagy sehogy. Vagy hetven—nyolcvan fő állan­dóan az orvoshoz jár, — közben követelödzik —. hol­ott az orvos szerint munka­képesek. Napszámba kapál­nak 80—100 forintért”, 17. oldal: .....az 1810 darab na­p os pulykának 90 százaléka elhullott... Ugyancsak elhul­lott 600 malac és süldő, fer­tőző bélgyulladásban”. 24. oldal: .....kukoricából más­f él millió forint a kiesés”. — Csak az 1968-as volt hasonló rossz év, vagy rosz­szabb. De az már nem a mi hibánkból — mondja Gál Sándor. — Időjárás? — Minden kiégett. Pedig szép terveink voltak. — Füstbementek? — Nem. 1970-ben már be­telepítettük a szakosított hiz­lalót. Ez 30 millióba került, Száraz, július eleji nap, de erős szél nyargalászik a táb­lák felett. A Dózsa első SZK—4-ese kigurul a gép­színből. Mögötte a tsz „ve­zérkara”. Ott akarnak t°nni az aratás megkezdésénél. Az elnök. Ladár István, erős kézfogású férfi, de csen­des, hallgatag, meggondolja mit mond. Gyári munkás volt. maid a törökszentmik­évente 5 ezer hízott sertést ad. A keverőüzemet 3,5 mil­lió forintért csináltuk, a szá­rítót 6 millióért. — Ezt még úgy mondja ugye. mint a Dózsa Tsz párt­titkára? — Kengyelen élő kommu­nista vagyok, akinek az éle­téből negyedszázad erre a küzdelemre ment rá. — A Mező Imre Tsz-ben mi újság? Új ember, hogyan látja? — Nem igaz a szegény és gazdag testvér hasonlat. Az utolsó év az rosszabbul ütött be. ez kétségtelen, de nincs adósságunk, s 80—85 forin­tot tudunk fizetni egy-egy munkanapért. Nagyon szép termés ígérkezik az idén is. lósi járási pártbizottság munkatársaként dolgozott. 1968 őszétől a Dózsa elnöke. — Befogadták a kengye­liek? — Az volt a megbízatá­som, hogy munkatársaimmal, a kengyeli tagsággal, korsze­rű, iparszerűen dolgozó me­zőgazdasági nagyüzemet hoz­zak létre. Igyekeztem szót érteni az emberekkel. el­Kevés-e a sok? mondtam, hogy milyen hibá­kat látok, s rögtön hozzá­tettem: ha ezeken közös erő­vel nem változtatunk, senki se számíthat rá, hogy jobb­ra fordul az anyagi helyzete. A tsz-ből három éve nem lépett ki senki. — A faluban mondták né­hányon, hogy „az elnök, az kemény fiú”. De rögtön hoz­zá is tették: igaza van. A mai termelési szerve­zettség már semmiféle anarchiát nem tűr meg. Nincs is. Tagja lettünk a Pegazus lótenyésztő zárt Nyeregben Az aratás második napján az 512-es kombájnok is mun­kába álltak. — Csoda jó gép! — kia­bálja a kombájnos. Egy 512-es 15 vagon ga­bonát képes naponta betaka­rítani. Most a legnépsze­rűbb emberek, akik az SZK—4-esek, meg az 512- esek nyergében ülnek. Kérdőjelek A július eleji közgyűlésen Csesznak János, a Dózsa Tsz főagronómusa terjesztette a tagság elé a két szövetkezet — a Dózsa és a Mező Imre — egyesülését előkészítő kö­zös bizottság javaslatát: — A két termelőszövetke­zet egyesülése után még na­gyobb lehetőség nyílik a nö­vénytermesztés további sza­rendszemek is. Tudományos igénnyel fogunk a lótenyész­tésben is dolgozni. — Versenylovak...? Ha­gyománya van a környé­ken. A Blaskovits uradalom­nak világhírű paripái vol­tak. A „Kincsem” is a Blas- kovitsé volt. — A lótenyésztési társu­lás segít, hogy nemes vér­vonalat alakítsunk ki. De foglalkozunk haszonló-te- nyésztéssel is. Ez persze csak elenyésző része tevékenysé­günknek. — Mit fizet az árpájuk? — Tavaszi árpa. Az első nap átlaga 50 mázsa hektá­ronként. — Hát a búza? — Negyvenöt mázsa ígér­kezik. A szárítótelep előtt árpa­hegyek. A gumi szalagok he­lyeslő zümmögéssel viszik a terményt útjukra. kosodására. a zárt rendsze­rek bővítésére. Ugyancsak lehetőség nyílna a meglevő szakosított sertéstelep bőví­tésére, maximális kihaszná­lására. A két szövetkezet anyagi erejének egyesítése javítaná a beruházások ha­tékonyságát is. A tagság hallgat, számol. Az előadó érvei súlyosak: — Á szövetkezeti íagság jövedelme és szociális ellá­tottsága az egyesüléssel a községen belül azonos szint­re kerül. Még nagyobb le­hetőség lesz a tagok élet- és munkakörülményeinek javí­tására. Az alapítókat keresem • a hallgatóság soraiban. Néhá- nyan még itt lehetnek ... De már nem sokan. A többsé­gük végleg megbékélt a föld­del. — Ki akar hozzászólni!Ki akarja elmondani a vélemé­nyét az egyesülési javaslat­ról? A nézőtérről senki sem jelentkezik szólásra. Senkinek nincs mondani­valója a nagyszerű terv hal­latán? A sarokban szavazófülke, urna. Titkos szavazás. Két­harmados többség kell, hogy az egyesülés megvalósuljon. — Nem lehet az probléma — hallom a szünetben egy járási embertől — hiszen egy föld, egy nép, az egész falu rokonság, retye-rutya... Jó másfél óra telik, amíg a szavazatokat összeszámol­ják. Nincs meg a kétharmados többség... A tagság csendben távo­zik. Az elnökségi asztalon fekvő 25 oldalas tervtanul­mány vinte kiált utánuk: — EiRbé*Ak, mit dobtok el magatoktól! (VÉGE.) . Tiszai Lajos <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents