Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-19 / 167. szám

1974. Július 19. SZOLNOE MEGYEI NÉPLAP 3 JAVÁBAN TART a barack szüret a kunhegyest Vörös Csillag Termelőszövetkezet gyümölcsös kertjeiben. A helyi általános iskolák tanulói is segítenek a szüretelésben Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Egyenes beszéd Lépcsőzetes munkakezdésre van szükség Szolnokon Ülést lartott a megyei szállítási és hírközlési bizottság (Tudósítónktól) őszinte, nyílt szavak hal­latán mondjuk, ez egyenes beszéd volt. Ha valahol, ak­kor a munkahelyen nagy szükség van rá. Mert emlője a demokratizmusnak, bölcső­je a jó légkörnek. Mégis, keveset ér. ha nem tudni, ki a címzett. A demokrá­ciának erős. tisztító a sodra, de éppen azért, mert a fo­lyam partjai szilárdak. Ha omladoznak a partfalak, avagy ki sem alakították azokat. gyengül a sodrás, örvények keletkeznek, gázlók bukkannak fel, a folyam vi­ze szétterül. Nyitott kapuk Aat. aki szólni akar. nyi­tott kapuk fogadják. Fölkí­nálják a lehetőséget a párt-, a szakszervezeti, a KISZ- taggvűlések. a termelési ta­nácskozások. a brigádgyűlé­sek. Mód nyílik a vélemény elmondására munkásgyűlé­sen — melyet egyre több helyen honosítanak meg — törasgárda értekezleten. S még mindig vannak további fórumok, képletes szószékek. A gond inkább az: kinek, mikor, miről mondja el vé­leményét a munkás? Gond ez? Az üzemj gya­korlat ismeretében határo­zott igen a felélet. E követ­keztetésre jutottak azok is, akik a Munkaügyi Miniszté­rium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa számára tavaly részletes vizsgálati anyagot készítettek. Tárgy­szerűbben fogalmazva: a dől. gőzök tekintélyes része nem ismeri eléggé a munkahelyi demokrácia intézményeinek működését. Jog, de mire? Sokan, sok helyen fölteszik ezt a kérdést. Tétováznak. Örömmel hallgatják társuk okoe fejtegetését az anyagto­vábbítás kiküszöbölhető aka­dályairól, de feszengenék, amikor a munkásgvűlésen azzal áll elő valaki, hogy nem kapják meg időben a kéztisztítószert. Bosszúság ez utóbbi? Persze. Csak éppen nem a munkásgyűlésre, való eset. Az ésszerűség, az átgon­doltság húzza meg a válasz­tóvonalat fórum és fórum, téma és téma között. Min­denről mindenütt beszélni? Ugyanolyan erőpocsékolás, mint ugyanarról valamennyi fórumon szólni. S akkor is bai van, ha az összes kér­dés, vélemény egyetlen fó­rumra sűrűsödik. Létezik te­hát — jobb kifejezés híján — ebben is munkamegosz­tás. Vagy léteznie kellene, éppen a munkahelyi demok­rácia intézményeinek haté­kony működése érdekében. Talán e munkamegosztás is­meretlensége, kétséges volta az oka, hogy egy-egy tanács­kozáson összevegyül a lénye­ges, a lényegtelen, elfogy a türelem, s a fontosra sem jut elég idő. A szavak ereje A vaktában elröpített nyíl­vessző aligha fúródik a cél­ba. A -szavak ereje is a , cél­ratörésben rejlik. Abban, hogy megtalálják a címzet­tet, azt. aki cselekedni, in­tézkedni képes és köteles. A brigádon belüli gondokat, személyes ellen léteket tisz­tázhatja a brigádértekezlet, elsimíthatja e kis közösség vezetője. A szerszámellátást, a gépek állapota, az anyag- biztosítás elsősorban a mű­vezető dolga, kötelessége. Ha újra meg újra baj van mindezekkel, akkor érdemes lépni egyet, megkeresni a művezető főnökét. Kimon­datlanul. de „szolgálati utat” susallnánk? Távol ál szándékainktól. A munkahelyi demokrácia nem terelhető a hivatalos­ság szigorúan megszabott lépcsőfokaira. Mérlegelni azonban keli. Vajon ki intéz­kedhet gyorsabban, eredmé­nyesebben a szerszámok ügyében, a vezérigazgató vagy a szerszámkiadó veze- lőie? A rossz rajz miatt a főmérnök vagy a gvártmány- s/.erkeszlési osztály főnöke? Érdemes, szükséges-e párt- tasgvülésen előhozakodni azzal, hogv a fürdőben tö­röttek a lábrácsok, holott a gondnokságnak még nem je­lentette senki ? A vállalat több száz főre rúgó törzs­gárdája előtt azt ecsetelni, hogy a műhelyben rossz a világítás? Nincs kétféle igazság Szándékosan köznapi pél­dákat említettünk, aPró ese­teket, mert a munkahelyi demokrácia ilyen apróságo­kon is' zátonyra juthat. Az igazság lényegét mérsékli, ha túl alacsonyan megáll, vagy túl magasra lendül a lám­pást tartó kéz. Van, amikor a méreg beszél az emberből — nem indokolatlanul — s akkor még mérlegeljen' is? Indulatokra szükség van, ha a jobbítás szándéka fűti azo­kat. A vak düh azonban rósz tanácsadó. A szónak nem a sebzés, hanem a segí­tés a célja. Ezért nem sza­bad. nem lehet „összevissza” beszélni. Mert ennek semmi köze az igazi demokráciához. Bárhonnét nézzék is. nincs kétféle igazság. A tények tények. A közösség akkor bizonyítja érettségét, ha nem mende-mondákra, folyosói, öltözői szóbeszédekre ad, ha­nem a tényekre támaszko­dik. S mindenkor. Abban az esetben is, ha nem a ve­zetést, hanem a közösség né­mely más. beosztott tagját kell bírálnia. Lógásért, si­lány munkáért, gondatlan­ságból származó szerszám­törésért például. Ez ugyan­is nagyon-nagyon ritka ma még a demokrácia munka­helyi fórumain. Szilárdabb út Napjainkban már formá­lódnak azok az elképzelések és tervek, melyek szilárdabb utat építenek az egyenes be- szédűek talpa alá. Egyebek mellett világosabbá kell ten­ni. kinek a kötelessége az egv-egy fórumon elhangzot­takra felelni, időben, érdem­ben. Mód nyílhat arra. hogv bizonyos kérdésekben ma­guk e fórumok döntsenek, azaz ne csak véleményt nyil­vánítsanak. S előbbre lehet ‘lépni abban is. hogy a sze­mélyesen eljáró, panaszttevő dolgozó ne semmitmondó ígérgetést, hanem záros ha­táridőn belül kézzelfogható választ kapjon. Kinek, mikor, miről mond­ta el véleményét a munkás — írtuk le a cikk eleién. Fontos kérdés. de telies pontossággal csak a munka­hely körülményeinek isme­retében dönthető el, a sé­mák veszélyesek. Egy-egv kö­zösségnek kell kimunkálnia, kipróbálnia az utakat, mód­szereket. Nem könnvű ez. A legfőbb segítséget hozzá a politikai testületek, elsősor­ban is a pártszervezetek ad­hatják. E *estületek. tagiaik példája lehet „ forrás, mely­ből mindenki meríthet. M. O. A Szolnok megyei Szállítá­si és Hírközlési Bizottság teg­nap délelőtt dr. Soós István, a megyei tanács általános el­nökhelyettese vezetésével ülést tartott, amelyen az egy évvel ezelőtt átalakult bizott­ság munkáját értékelték. Jelenleg negyven tagja van a bizottságnak, több­ségük a szállítás és a hírközlés területén dol­gozó szakember, akiknek feladata, hogy a nem tanácsi irányítás alatt műkö-\ dő vállalatok, intézmények, a VOLÁN, a MÁV, a Posta munkáját és a megye igénye­it egyeztessék. Az egy évvel ezelőtt kibővített, a hírköz­léssel kapcsolatos feladatok­kal is megbízott, bizottság munkájának gyakorlati ered­ményeiről is beszámoltak a tegnapi ülésen. A bizottság kezdeményezé­sére jött létre a 7-es számú VOLÁN és a szolnoki Cu­korgyár hosszútávú megálla­podása, amelynek eredmé­nyeként közös cukorrépatáro­lókat építettek, és pontos menetrendet készítettek a nagy őszi, szállítási kampány lebonyolítására. A szállítási csúcsok mérséklését szol­Lebarnult, jókedvű főisko­lások dolgoznak a Középti­szai Állami Gazdaság bán­halmi üzemében. Szarvasi és vorosilovgrádi diákok nyári gyakorlatukat töltik a nagy­üzemben, most a betakarí­tásban ■ segítenek, később másban. A szovjet fiúk és lányok a DATE és a vorosilovgrádi mezőgazdasági főiskola együttműködése keretében érkeztek hazánkba. A szarvasi diákek évről évre az állami gazdaságban foly­tatnak üzemi gyakorlatot. A diákság munka után, es­ténként közösen szórakozik: beszélgetnek, játszanak, tán­colnak. Már összebarátkoz­tak, jól megértik egymást. gálta a VOLÁN másik kez­deményezése, az építőanya­gokat szállító irányvonatok beindítása. Jelenleg 60 va­gonból áll az irányvonatok kocsiparkja, ezekkel az első félévben a megyei útépíté­sekhez megrendelt, mintegy 300 ezer tonna homok, sóder, kő egyharmadát szállították el a bányákból az építkezé­sek színhelyére. Á hírközlési albizottság elsősorban a lakosság szempontjából vizsgálta meg az elmúlt évben a posta különfélt szolgálta­tásait. Megállapították, hogy égető szükség van a következő ötéves tervben várható nagy­teljesítményű szolnoki távbe­szélő központra, hiszen jelen­leg 2 600 telefonigénylőt tar­tanak nyilván. A vártnál lassabban halad­nak a bekapcsolással a Má­tyás király úti és a Réz utcai, már elkészült mellékközpon­tokban, a nyolcszáz előfizető előreláthatólag csak az év vé­gén jut telefonhoz. Sok pa­naszra ad okot a Rostának az a gyakorlata, hogy a közigaz­gatásilag már évek óta ösz- szekapcsolt településeken to­vábbra is helyközi díjszabást J evgenyina szovjet kislány, az egyik alkalommal szóló­táncosként mutatkozott be. Ez nagyon tetszett minden­kinek. A beszélgetéseik so­rán legtöbbet a Szovjetunió­ról és Magyarországról esik szó. Vlagyimir Velkov kedves, vidám fiatalember. — Egy MTZ traktoron dol­gozom, a zöld lucernát szál­lítom, a szárítóüzembe. Igye­keznünk kell. nem akarunk szégyenben maradni a ma­gyar diákok mellett. Nagyon sokat vagyunk együtt és jól megértjük egymást. Azt hi­szem, a diákok a világon mindenhol egyformák. Nap­pal dolgozunk, este tutballo­alkalmaznak, Fegyvemekből Szapárfaluba például — jól­lehet Szapárfalu Fegyvernek- hez tartozik — csak interur- bán hívással és így jóval drá­gábban lehet telefonálni. A hírközlési albizottság ezzel és hasonló problémákkal példá­ul újabb nyilvános telefonál­lomások elhelyezésével — er­re különösen Szolnokon len­ne nagy szükség —• kíván az elkövetkező hónapokban fog­lalkozni. Elsősorban a VOLÁN me­netrendjének összeállításakor képviselték eredménnyel a közlekedési albizottság tag­jai az egyes üzemek, telepü­lések speciális igényeit, a tö­megközlekedés másik idősze­rű feladatának megoldásá­ban a lépcsőzetes munkakez­dés szolnoki bevezetésé­ben azonban eddig nem sok eredményt értek eL Az érdekelt vállalatok ugyanis — elsősorban az északi ipartelep üzemeiről van szó — nagyon nehezen szánják rá magukat a szol­noki közlekedés javításához elengedhetetlen munkaidő módosítás bevezetésére. zunk, horgászunk. Előfordul azonban az is, hogy éjszakai műszakra osztanak bennün­ket. A szárítóüzem az éjjel­nappal munkában van. — Járt már nálunk? — Először vagyok Magyar- országon, s nagyon jó a be­nyomásom a magyarokról. Ha hazamegyek, elmondom barátaimnak, hogyan élnek Magyarországon a fiatalok. Anatoli) Krikunyenko is sok magyar barátot szerzett magának. — A közös munka hozza legközelebb egymáshoz az embert. Én a szalmagyűjtés­nél dolgozom a magyar hall­gatókkal. A szakmai beszél­getések sem ritkák. Tanu­lunk egymástól. Forgács Tibor, másodéves szarvasi főiskolai hallgató is megállja helyét barátaival együtt. Nem könnyű felada­tot bíztak rájuk. A lucerna betakarításban dolgoznak, a bálákat rakják pótkocsira villával. A lányok Seller Krisztina vezetésével dolgoz­nak. Közben a nyári tábo­rozás is szóba kerül. A gya­korlat befejezése után a Ba- laton-parton üdülnek. Egy napra velük mennek a szov­jet diákok is. Borisz Lebeayev, a vorosi­lovgrádi Mezőgazdasági Fő­iskola filozófiai tanszékének tanára nagyon hasznosnak tartja a magyarországi láto­gatást. \ — Több célja van ennek a gyakorlatnak. Az egyik, meg­ismerni a magr/ar szokáso­kat és kulturális életet. a fó feladat azonban a mező­gazdasági termelési módsze­rek tanulmányozása. Az első benyomásunk nagyon ió. Az a kedves fogadtatás, amiben részesültünk, meoerösíti el­képzeléseinket. Őszintén há­lásak vágóiunk azoknak, akik lehetővé tették szá­munkra. hogv a Középtiszai Állami Gazdaságba jöhes­sünk. Barátokként érkez­tünk és még mélvebb bnrát- sáanal térünk vissza a Szov­jetunióba. Otthon elmond­juk hallgatóinknak is. mi­lyen nagy vendégszeretettel vártak bennünket és törőd­tek velünk Magyarországon. Jó itt. közös a munka örömr — b. z. — To vább képzés közép vezetőknek A Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumhoz tartozó válla­latoknál 30 ezer középvezető dolgozik a művezetőktől a főosztályvezetőkig. A műsza­ki-technikai haladás szüksé­gessé teszi, hogy intézménve- sített formában továbbképez­zék őket a minisztérium, il­letve a vállalatok keretein belül. A kohó- és génin^ri miniszter ezért most rende­letet adott ki középfokú munkaköröket betöltő veze­tők ‘továbbképzéséről. A szeptembertől induló tanfolyamokon harminc fős csoportok vesznek részt; a nagyvállalatoknál önálló cso­portokban. vidéken tájegysé­genként összevonva, a legki­sebb gvárakból 'pedig Buda­pestre küldik a résztvevő­ket. Az idén háromezren vesznek részt a továbbkép­zésben, jövőre hatezren. Így ötévenként minden vállalati középvezetőt továbbképez­nek. P. É. A közös munk Szovjet és magyar főiskolások nyári gyakorlata A szovjet diáklányok a magtisztító berendezés műszerei­vel Ismerkednek

Next

/
Thumbnails
Contents