Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-17 / 165. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. július 17i A repülés századai (8.) Az első csoda Eredeti felvétel Wrighték első motoros repülésének start járói, 1903. december 17-ről Minaret Az eddigiekben figyelemmel kísérhettük az emberiség próbálkozásait, kudarcait és eredményeit, amelyeket mind egyetlen célért: a repülés megvalósításáért folytattak. A nagy kék országút megismerésének útjai különbözők voltak, és ahogy elérkeztünk a századfordulóig, az 1900-as évekhez, még mindig nem oldódott meg az igazi, a megkívánt követelményeknek valóban megfelelő repülő szerkezet. Léggömbbel már több mint egy évszázada eredményesen és kudarcokkal tarkítva repültek, s mindez felbecsülhetetlen tapasztalatokat nyújtott a repülés bizonyos elemeinek megismeréséhez. Az alap a siklórepülés volt Lilienthal és követői a kezdeti lépések szintjén megvalósították a földről való el- emelkedést, és néhány száz méteres repülési távolságot, 15—20 méteres magasságban. Ezek a motornélküli siklórepülések megalapozták a nagy cél elérését: a motoros repülést. Az eddigi elméleti és gyakorlati vizsgálódások során, amelyeket a legkülönbözőbb nemzetek fiai nem egy esetben életük árán végeztele, csaknem valamennyi a repüléssel kapcsolatos fontos megoldást megtalálták. Ebben az időben már tudták a repüléssel foglalkozó szakemberek, hogy a szárny ívelt felületén és a vízszintes vezérsík felületén (a repülőgép farkán) a levegőben való előrehaladáskor úgynevezett felhajtóerő keletkezik. A többi között ez a felhajtóerő teszi lehetővé, hogy a madarak kiterjesztett szárnnyal, csapkodás nélkül vitorlázzanak. Ahhoz viszont, hogy egy levegőnél nehezebb tárgy — tehát egy repülő szerkezet — szárnyán felhajtóerő keletkezzék, a repülő szerkezetet olyan sebességre kell felgyorsítani, hogy a földről elemelkedhessen. A sebességet a levegőben is fenn kell tartani. Erre a célra viszont éppen ennek a sebességet előidéző szerkezetnek, a motornak — a megfelelő motornak — a hiánya volt. Motort, motort,motort! A megfelelő motor tulajdonképpen már létezett, hiszen Nikolaus August Otto, 1877. augusztus 4-én szabadalmaztatta a később róla elnevezett négyütemű Otto- motort, a mai autó és repülő, valamint egyéb négyütemű dugattyús motorok ősét. Az első Otto-motorok számításba sem jöhettek repülőgép hajtására, hiszen egy lóerő teljesítményre 600 kiló motorsúly jutott. G. Daimler (1834—1900) - továbbfejlesztette az Otto-motort, megvalósította az elektromos gyújtást, megnövelte a fordulatszámot. Daimler motorja 1885-ben percenként 900- as fordulattal dolgozott, és egy lóerőre már csak 40 kilogramm motorsúly jutott. Amíg a német és más európai feltalálók a helyi bürokráciával viaskodtak, addig Amerikában minden zárat nyitott az a kulcs, amelyet egyszerűen csak pénznek neveznek. Tanulva Lilienthal és a többiek eredményeiből, továbbfejlesztették az elért eredményeket. E továbbfejlesztésben jutott történelmi szerep a Wright testvéreknek. Wilbur Wright (1867—1912) és Orville Wright (1871—1948) már gyermekkorukban bolondultak a sárkánykészítésért és erege- tésért. Lassú és kitartó aprómunkával készültek repülőgépük felépítésére. Az észak-karoli- nai Kitty Hawkban — tengerparton — az Ördög ölő Dombon kezdték meg siklógépeikkel a mind sikeresebb repüléseket. Ezzel szerezték meg a manuális repülési gyakorlatot, összekapcsolták a csűrő és oldalkormány működését, és gyakorlatilag a repülőgép mindhárom tengelye körül tudtak kormányozni (oldalkormány, magassági kormány és csűrőkormány). Sikerült ! A Wright testvérek — immár tökéletesen kormányozható siklógépükkel — 1902- ben mintegy ezer siklórepülést végeztek, s egy-egy repülés majd kétszáz méternyire sikerült. Következett a motor. Saját maguk szerkesztettek egy 110 kg súlyú, mindössze 12 lóerős „szörnyszülöttet”, amelyhez légcsavarokat is készítettek. A motoros gép természetesen új, nagyméretű repülőgéptestet is kapott, amely úgynevezett „kacsa” elrendezésű volt, tehát a magassági kormány messze a pilóta előtt volt és az oldalkormányt külön hátul helyezték el a gép farkán. Az elméleti repülők megesküdtek, hogy ez a szögekkel ösz- sze-vissza barkácsolt gép soha nem fog repülni, tgy érkeztek el 1903. december 12-éhez. Vihar volt, erős a széL Két napot vártak a testvérek, mert az orkánban nem kockáztatták a felszállást. Wilbur felszállt, de alig harminc méter után a szárny vége a földbe akadt, és a gép megsérült. Éjszaka és nappal, alig aludva javították meg a repülőt. Végül december 17-én a testvérek újra meghívták a repülés hitelesítésére felkért bizottságot. A szél még mindig erősen fújt, mintegy 40 ki lométer/órás lökések is voltak. Ezúttal Orville feküdt a gépbe. A motorok teljes erővel dolgoztak, amikor elvágták a tartóköteléket, a repülőgép rohanni kezd a homokra fektetett sínen. A sín végén felemelkedett a levegőbe! Orville Wright 12 másodpercig repült motorral, szabadon. Még aznap 59 másodperc alatt 255 méteres utat is megtettek. A motoros repülés valósággá vált. Kő Tamás Lap —9 millió hallgatónak A Szovjetunióban megjelenő 226 ifjúsági újság és folyóirat újabbal gyarapodott. Megjelent a Sztugyencseszkij Meridián. Az új folyóirat a Komszomol és a Közép- és Felsőfokú Oktatási Minisztérium közös kiadványa. A lap címe tükrözi tartalmát. Elsősorban a szovjet felőokta- tási intézmények kilencmil- liónyi hallgatójához és róluk szól. Az új lap bemutatja a főiskolai és egyetemi hallgatók életét, tanulmányait, az egyetemi építőtáborok tagjait, a tudományos diákköri munkát, a jövendő szakemberek művészeti- és sportérdeklődését. A szerkesztők meg akarják ismertetni olvasóikat a külföldi fiatalok életével és problémáival. A társadalmipolitikai jellegű folyóiratban bőségesen találhatók művészi elbeszélések, versek és természetesen humor, amely nélkül elképzelhetetlen az egyetemista élet. Az ifjúsági lan mintegy 300 000-es pél- dánvszámban jelenik meg. Filmarchívumok esy üt t működése Varsóban megtartották hat szocialista ország: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió filmarchívumai képviselőinek találkozóját. A résztvevők elhatározták: a kölcsönös szolgáltatások keretében a filmarchívumok rendszeresen és gyorsan tájékoztatják egymást új szerzeményeikről; filmeket, dokumentációs anyagot (nyomtatványokat, lapokat, fotókat, plakátokat) cserélnek — elsősorban a nemzeti filmművészetek témakörében. Állandó információcserét szerveznek á fílrhógráfiai kartotékok vezetési módszereiről, a műszaki és szervezeti %ívmá- ’ nyokról, a gyűjtemény terjesztéséről. Gyűrű alakú autóut Bulgáriában befejezéséhez közeledik az országot keletnyugati irányban átszelő hatalmas, gyűrű alakú autóút építése. Az 11Ó0 kilométer hosszúságú, háromsávos gyűrű összekapcsolja az ország három legnagyobb autósztrádáját. Szélessége a síksági területen 30, a hegyes részeken 28 méter. Az út mentén kempingeket, éttermeket, benzinkutakat, parkolóhelyeket és pihenőket építenek. A sztrádán a gépkocsik 140 kilométeres sebességgel közlekedhetnek majd. Eger értékes török kori emlékének nevét gyakran emlegetik szóban és írásban egyaránt. Egy Egerbe látogató túrista kérésére írunk a szó eredetéről és jelentéséről. Az arab, török mohamedán templomok, mecsetek mellé épült magas, karcsú torony neve valójában arab eredetű szó. Az arab minar, minara név eredetileg a világító torony jelentéstartalmat hordozta. Az oszmán törökben a mina- re szóalak jelentésköre leszűkült, és azt a tornyot nevezte meg, amelynek körerkélyéről szólította imára a hívőket a -müezzin. Az európai nyelvekre, így a franciába, németbe minaret, illetőleg Minarett hangalakban került ez a szó. Ezt az európai hangsort vettük át mi is, de a szó végén nem ejtjük és írjuk a hosszú t hangot. A megfelelő szak- irodalomban újabban jelentkezik a mináré szóalak is. Vannak, akik éppen ezt a hangsort tartják eredetitörök szónak, s szerintük ez került a francia nyelvbe: a t pedig azért kapott szerepet a szó végén, hogy a szóvégi e ejtése el ne vesszen. A szó használati értékéről, a vele megnevezett építmény jellegéről ad hangulatos képet Gyárfás Endre Nyugtalan egriek című regényében: „A Nyolcszáz dollár először, nyolcszáz dollár másodszor, kilencszáz, ezer, ezer először, másodszor és harmadszor... A benesovi állami gazdaság nemzetközi lóárverésén hangzanak el ezek a szavak, ahol a csehszlovák lótenyésztők, a téeszek, állami gazdaságok, lovasklubok és az állami te- nyésztelepek árusítják lovaikat — külföldi vevőknek. A megvett lovat elviszik, egy másikat bevezetnek és az „idegharc” újból megkezdődik ... Zsokéruhás ember vezeti ki a lovat a lovaglóiskolán át, a kikiáltó az előírásos kemélykalapban, fehérkesztyűsen kezébe veszi a faragott fakalapácsot. A kikiáltási ár 1200 dollár, ezerkétszáz dollár először. Az első érdeklődő egy kis fehér tárcsát mutat és példáját rögtön sokan követik. A köcsögkalapos úr bámulatra- méltó gyorsasággal számolja a tárcsákat, hatvan, nyolcvan, háromszáz, ötszáz és már kiáltja az árat, ezerötszáz először, ezerhatszáz ... Háromszor egy évben jönnek a vevők Ausztriából, az NSZK-ból, Olaszországból, Hollandiából, Svájcból és A tatai Óváros régi temetőjének akad néhány olyan sajátos ritkasága, ami talán az ország többi településének egyetlen sírkertjében sem található. A síremlék jó részét a messzi földön híres tardosi vörösmárványból faragták. Ám az itteni „tardosi kő” gyakori előfordulása tulajdonképpen rendhagyó eset. A kövek alapanyaga tudniillik nem a klasszikus lelőhelyről, Tardosról származik, hanem a közeli Kálvária-domb fehér sziklái alatt „terem”; illetve termett, amikor még a múlt században, századunk első évtizedeiben Tatán is rendszeresen bányásztak vörös márványt a mesteremberek szerint szebbet, mint a Tar- dos-Pisznice-környéki lelőhelyen. A tardosi vörösmárvány így hát vérbeli tatai, s ez a helybéli származás adja a temető másik különlegességét. A szépen csiszolt vagy éppen minaret ágaskodott még magasabbra. Virágnak is nézhette az ember a minaretet, óriási szárnak, melyről a történelem letépte a szirmokat — a müezzin kiáltásait.” A magyar nyelvterületen, így Egerben is a minaretet mecset-toronynak is hívták. Nem véletlen, hogy a minaret környékén található utca neve, a Mecset utca név ma is élő egri helynév. Volt idő, amikor Egerben Mecset tér névvel nevezték meg a mai minaret környékét. Az 1800-as években szerepet kapott az egriek nyelv- használatában a csonka mecset nyelvi forma is, amelyben a csonka megkülönböztető jelző arra utalt, hogy az egri minaret hosszú ideig toronysisak nélkül állott. A mecset melletti kis tér az 1800-as évek végén nem véletlenül kapta a Csonka mecset tér megnevezést. Az Egerbe látogató túristák ezeket a megnevezéseket is gyakran hallják. A túrista egy-egy műemlék szemlélésekor tudatosan érdeklődjék a nevekről, mert a megnevezések eredete, használati értéke segít bennünket abban, hogy a múlt értékeit még jobban megbecsüljük, megszeressük. Franciaországból Csehszlovákiába: tavasszal ide, Bene- sovba, aztán a szlovákiai Ta- polciankyba, ősszel pedig a dél-csehországi Pisekbe. Örömmel vesznek részt a lóárverésen és betartják az íratlan és írott szabályokat. Mert egy ilyen árverés, ahol percek alatt kell határozni és megmásítani a hosszú stratégiával jó előre elkészített terveket, a feszültség és az igazi öröm — ha a vétel sikerül — egyúttal ió szórakozás is. Az árverés több órán át tart, legtöbbször körülbelül 120 lovat állítanak ki. Az árveréseken a legtöbb sikert általában az állami te- nyésztelepek lovai aratják. Csehszlovákiában 13 ilyen telep működik. A telepek lovait több emberhez szoktatják, nem félnek az idegenektől, nyugodtak, ezért nők és gyermekek is bátran lovagolhatnak rajtuk. Az első nemzetközi lóárverésen — 1965-ben Prerocban (Morvaország) — 67 ló közül 30-at adtak el, átlagosan 613 dollárért. Ma már a 120 lóból száz ló talál gazdára az említett benesovi árverésen. rusztikusán megmunkált sírkövek felületén ugyanis gyakran látni furcsa, spirálisan csavarodó rajzolatokat, amelyek nem a kőfaragók, hanem a távoli földtörténeti események róttak a kövekbe. E csigaházakhoz hasonló rajzolatok nem másak, mint a geológiai júra-korszak őstengerének sokmillió éve kihalt puhatestű lakói, illetve ezek mészmaradványának kővé vált lenyomatai. A természet- tudósok az egyiptomi Ámon istenség nevéről ammoniták- nak, ammoniteseknek nevezték el ezeket a lábasfejűek rendjébe tartozó őslényeket, amelyek multimilliárd-szám éltek és pusztultak el a hazánkat egykor elöntő tengerben. A tatai vörös márvány így zárta magába a távoli múlt relikviáit, s így vált a tatai régi temető egy nem mindem* napi „őslénymúzeummá”. (Folytatjuk.) A termelési ér- tekezlet résztvevői feszült csendben figyelték Debrői Hárs Bélát. az Általános Művek ötletekben gazdag osztályvezetőjét, aki érces baritonján eképp szólott: — ...végül pedig rátérek legfontosabb témánkra: milyen módon növelhetnénk a termelékenységet? Tény, hogy dolgozóink munka közben beszélgetnek a gép mellett. Természetesen senkitől sem kérdezhetjük, követelhetjük azt, hogy hallgatási fogadalmat tegyen. De elképzelésem szerint növeli a munka intenzitását, ha kellemes, derűs témáról folyik a szó és csökken a termelékenység, ha sötét, lehangoló, elszomorító a beszélgetés tárgya. Éppen ezért összeállítottam egy listát: miről beszélgessenek a szaktársak és miről ne. Háromezerötszáz példányban sokszorosítottam az anyagot. A termelési értekezletet ezennel bezárom. Kérem, hogy mindenki tartsa meg az utasításaimat. Köszönöm szíves figyelmüket. A megjelentek kézhez kapták a listát, melyet Lajos bácsi, a portás osztott szét közöttük. Az összeállítás az alábbiakat tartalmazta: Beszélgessünk: Egy szolnoki kiskocsma kitűnő marhapörkölt járói; A korszerű labdarúgás támadó- és védőjátékáról: Az ibolya, a jácint édes illatáról: A cseh és norvég cipők tartósságáról; Az 1890-beli nemzetközi helyzetről: A vízügyi szervek gondosan szervezett árvédelméről; Sophia Loren csábos vonzerejéről; Ne beszélgessünk: Az . Általános Művek konyhájáról; Az egyre jobban érezhető le- vegőszennyeződés- ről; A szabadáras cit-kek alakulásáról; A hónán eleji kiadásokról. Másnap az Általános Müvek dolgozói egyetlen témáról beszélaet- tek: főnökük. Debrői Hárs Béla zsenialitásáról. s ez, sajnos, elég sötét, lehangoló téma, ennek következtében a termelés semmit sem növekedett. Galambos Szilveszter .............immilllllll..............Ml...............«Hl Mirő l beszélgessünk Dr. Bakos József Először! Másodszor! Harmadszor! Nemzetközi lóárverés Őslények „rajzai” — tatai sírköveken i
