Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-14 / 163. szám

Pályaudvari idill j Épül. szépül a szolnoki pályaudvar, lassan nagyvá­rosi jelleget ölt a környék. Jellemző erre az alábbi eset: Hazafelé baktatva éppen azon tűnődöm, hogy kezem­ben a táskával hogyan szá­molom ki ujiáimon a hu­szonnegyedik vágányt, ami­kor megállít két atyafi. Messziről látszik rajtuk, hogy nem a tejboltból jöt­tek elő. Sőt! ..Mondja szaki! — tánto­rog felém az egyik — ho- gvan jutok el a Kelenföldi pályaudvarra?” — ,.A Kelenföldire?” — kérdezek rá a biztonság kedvéért, hátha rosszul ér­tem a borivó magvart. — Oda. oda szakikám — kapaszkodik bele boldogan a kabátgombomba. — Ott vár az asszony! — No. idefigvelien jóember •— fogom meg a könyökét. — Felszáll szépen egy pesti vonatra, utána villamos és hoppiá. máris ott van. — No látod te ló! — ordít fel boldogan az eddig csend­ben kibicelő másik. Egy órája ugatom hiába, hogy Szolnokon vagyunk! — b — Eoyclemi vizsga Professzor: — Ez már a negyedik kérdés, amelyre nem tud válaszolni. Diák: — Kérem adjon egy kevés időt a gondolkodásra! Professzor: — Elég lesz önnek a következő félévi vizsgáig? Nagym ester lí isid! mii Stróbl Zsiamnml Kisfaludi Stróbl Zsigmond neves szobrászunk a napok­ban ünnepelte 90. születés­napját. Ez alkalomból n-:gy alkotásának címét helyeztük el rejtvényünk vízszintes 1., 67., függőleges 12., 44. számú soraiban. Vízszintes: 1. Ezt az akt szobrát 1922-ben alkotta. (Zárt betűk: T, A, Z, Y) 12. Japán nemzeti viselet. 13, Shakespeare egyik király­alakja. 14. Félig elkülönít. 15. Utolsó posta röv. 16. Kétke­rekű versenykocsi a régi ró­maiaknál. 17. A foszfor és a jód vegyjele. 18. A régi egyip­tomiak főistene. 19. Anyagi veszteség. 21. Fordított név­elő. 22. Épületrész. 23. Mese­alak. 25. .. .Hari (az első vi­lágháború hírhedt kémnője.) 27. Mezőgazdasági munkát végez. 29. Baráti állam fővá­rosa. 30. Váráról és taváról is­mert dunántúli városunk. 31. Svájci üdülőhely. 33. Borító­süveg. 34. Fen. 35. Római 101. 37. Beszámoló. 39. Szovjet re­pülőgép típus. 40. Törökor­szág fővárosa. 42. Orosz fér­finév. 45. Régi magyar ruha­darab. 46. Hint. 47. Francia regényíró (Pierre, 1850— 1926). 49. Mesefilm. 50. Bi­zony. 51. Kérődző háziállat. 53. Jól megfenték. 54. Hely­rag. 55. Hélyhatározó névutó. 56. Ennél egészségesebb az olaj. 58. Vízmozgás. 59. El. 61. Rangjelző. 62. Latyak. 63. Kúszónövény. 65. Támlás fek­vő —. ülőbútor. 67. Ez a szobra 1954-ben készült, (Zárt betűk: S, K). Függőleges: 1. Szicíliától északta fekvő szigetek. 2. Kötőszó. 3. Versenyszánkó. 4 Keleti eredetű fűszernövény. 5. A régi rómaiak felsőruhá­ja. C. Gyilkol. 7. Ismétlés az ételből. 8. A Duna mellékvi­ze az osztrák határnál. 9, Valamire felügyel. 10. Csi­szolt. 11. Ebből „ért az em­ber”. 12. Ezt a szobrot 1912- ben alkotta. (Zárt betűk: I, R, O.) 20. Énekes madár. 22. Helyreállítás. 24. Egymást előző betűk a teljes ábécében. 25. Satu... (Szatmár), Sza- mos-parti város. 26. Numiz- matikusok gyűjtik. 27. Ál­mos. 28. Tárgytartó szerszám. 30. Törmelék-kőzet. 31. „A” hamuzsír. 32. Az ozmium vegyjele. 33. Csere-... 34. Gőze altatószer. 36. Női sze­rep „A trubadúr” c. operá­ban. 37. Orosz vadászgép tí­pus az első világháborúban. 38. Alvással- járhat együtt. 41. Ikon egynemű betűi. 43, Nedves helyet kedvelő nö­vény. 44. Híres, hármas akt­ból álló bronzszobra (Zárt betű: F.) 46. Török palota. 47. A föld felé. 48. December 6- án epedve várják a gyerekek. 50. Parafái. 51. Évszak. 52. Kivet. 54. A láb része. 57. Nyakvédő. 60. Kanál közepe! 63. Skála-hang. 64. Elege van belőle (ford.) 66. Mint a víz­szintes 61. szám alatti. Beküldendő sorok: vízszin­tes 1., 67., függőleges 12., 44. számú sorok megfejtése, júli­us 23-ig. Június 30-án megjelent rejtvényünk helyes megfej­tése: Szívek csapjája, csoda­szép veierrt, hol lesben áll a pajkos szerelem. — Könyvet nyert: Pásztor Józsefné, Jász- ivány. Saághy Ferenc Tisza- bura. (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP rejtvEnyszelvénye 1974. július 14. Szolnok megyei Néplap szatirikus melléklete 271. csípé• Nincs a íictalckkcn hivatástudat — Nincs — vágta rá a ta­nácstitkár. — Egy szem se. — Három hónapja nem ka­punk kultúrházigazgatót. — Klubkönyvtárvezetőt — mondta az orvos, de a ta­nácselnök nem vette észre a helyreigazítást. — Én már mindent meg­próbáltam — folytatta. — Jártam az ország összes isko­lájában, ahol népművelőket képeznek, de a fiatalok nem akarnak falura jönni. — Elhozni a nép közé a kultúrát — tette hozzá a tsz- elnök. — Voltak itt néhányan ér­deklődni — mondta, az isko­laigazgató. — Mi lett velük? A tanácselnök az égre for­dította a szemeit és akkorát sóhajtott, hogy megieobentek a vb-terem függönyei. — Voltak, voltak, de egyse mardt itt! Mert nincs bennük hivatástudat! — Pedig, hogy fogadtuk •őket! — mondta a titkár. — Kimeszeltük a kultúrhá- zat. — Klubkönyvtárat — ve­tette közbe az orvos, de a többiek nem vették észre a helyreigazítást. — De rögtön azt firtatták, hogy nedves! — Pedig csak azért nedves, mert befolyik a tetőn a víz. — Mondtam, hogy veszünk új lavórokat a nagyobb csur- gások alá, de csak fanyalog­tak. — Ezeknek a fiataloknak semmi se jó! — A szoba se tetszett. — Hogy büdös! — De hát, hogy ne lenne Barátnők egymás közt — A férjem úgy bánik ve­lem, mint a kutyával. — Megver? — Nem. Csak azt akarja, hogy hűséges legyek! büdös, amikor még benne vannak a tyúkok. Milyen le­gyen az a tyúk, ibolya illatú? — Mondtuk, hogy ha be akarnak költözni, kihajtjuk onnan a jószágot. Kapnak vedret, lapátot, ezt azt, kita­karíthatják a szobát. — De ők nem! — Büdös nekik a testi mun­ka! — A fizetéssel is elégedet­lenkedtek. Hogy kevés az az ezernégyszáz forint. — Mert csak a flancon jár az eszük. — Ha én 1946-ban, amikor dolgozni kezdtem, kaptam volna ezernégyszáz forintot...! — Vagy, ha én ’35-ben ezernégyszáz pengő kezdő fi­zetést. ..! — De ezek csak követelni tudnak! — El vannak kényeztetve, na! Ez az igazság! — Dolgozni nem szeretnek, az biztos. — Pedig a legutóbbi jelent­kezőnek is mondtam, hogy alig lesz munkája. A klub­könyvtár mellett csak a sportkört, az MHSZ-csopor- tot, az önkéntes tűzoltókat és a vöröskeresztes tanfolyamot kell vezetnie, na meg bálákat rendezni, zenélni a közös va­csorákon, kultúrműsort adni március 15-re, április 4-re, május 1-re, augusztus 20-ra, november 7-re, karácsonyra, húsvétra, nők napjára, anyák napjára, pedagógusnapra, gyermeknapra, bányásznap­ra, az építők napjára, az óvodások ballagására, az is­kolák ballagására és persze a tejnapra... Orvosnál Orvos: — Az ön életét sa­ját fizikai ke idíciója mentet­te meg. Beteg: — Szóval önnek semmivel sem tartozom a gyógyításért! — Ami idejük marad, ab­ban esetleg a tanácsházán segíthetnek, ha nagyon össze­jön a papírmunka. Meg az összeírásban, a baromf.oltás- ban, ilyesmiben. — Mondtam nekik: ha sok könyvet adnak el, nyereséges lesz a könyvtár, még prémi­umot is kaphatnak. — De a kis pénz már nem is kell nekik. — Mi lett a ifjúságból! — Hogy nevelik őket az egyetemen, meg a főiskolán? — Nagyon szelíden bánnak velük, az a baj. — Adnák csak az én kezem alá őket, majd beleverném a loboncos fejükbe a hivatás- tudatot. — Akinek kellene, az nem teszi meg. — Nem bizony. — Ezért nem lesz kultúrház igazgatónk. — Klubkönyvtárvezetőnk — helyesbített az orvos, de senki sem vette észre a he­lyesbítést. A vb tagjai gond­terhelten meredtek maguk elé, a titkár sóhajtozott, az elnök pedig sírt, mert na­gyon szívén viselte a község felemelkedését kultúra vo­natkozásában. Bistey András ^ Uh Létra Szöveg nélkül Tanácsadó Késleltetett staféta

Next

/
Thumbnails
Contents