Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-13 / 136. szám

1974. Június 1$. SZOLNOK MEGTÉT NÉPLAP 3 Tékozlás és takarékosság (2.) Tegnap értéktelen — ma kincs Lassan két évszázada lesz, Ihogy 1789-ben felfedezték az turáni, ára hosszú időn át értéktelen, semmire nem jó ércnek tartották. Csupán né­hány évtizede vált kinccsé, a magenergia forrásává, s ruég becsesebb lesz a követ­kező évtizedekben. A kő­olajra rálelő ember évszáza­dokon át nem tudott mit kezdeni a sűrű folyadékkal... Ahogy a technika fejlődik, úgy változik az anyagok ér- tekev felhasználhatósága. Törölt ablakok Általában. A világpiacon. INagy tételekben. De konk­rétan,, az. egyes emberek sze­mében, a mindennapokban? Járjuk végig egy új lakó­telep épülő házait. Számol­juk a betört ablakokat--- Ha­zánkban 12—13 millió négy­zetméter síküveget használ­nak fel esztendőnként. Becs­lések. valamint vizsgálatok tanúsítják: a teJjes mennyi­ség 10—15 százaléka pazar- lódik. el. . szakszerűtlen szál­lítás. tárolás, felületes vágás 6tb. miatt. Mert rendben van, nyitva hagyta a gyerek pz ajtót, a szél bevágja, be­töri a lakáshan az ablakot. De rendben van-e, hogv az átadás előtt sok helyen szin­te újra üvegezik a lakóhá­zakat, ipari, mezőgazdasági épületeket? Apró példa a törtött ab­lak. Ezer ilyen apró példa van. Tavaly egy hektár me­zőgazdasági területre — ha­tóanyagban számítva — 216 kg műtrágya jutott. (1950- ben hat kg.) S mennyi öm­lött ki tárolás, töltés közben, mennyi szóródott el az árok­partokon? Pedig mennyi munka, energia rejlik egy mázsa műtrágyában! Lastú ébredés Ismeretesek az iparban a nagy Pontosságú -m precíziós — öntés, a sajtolás. a porko­hászat különböző korszerű eljárásai. Mégis, tavaly a felhasznált hengerelt acél 42 százaléka .— az alakítás, a forgácsolás során keletkező veszteségek miatt — hulla­dékba került! Holott egy tonna nyersacél előállításá- . hoz csupán kohókokszból 650 . kg kell. Azaz nerficsak az acél pazarlódik, hanem vele sok minden más úgyszintén. . Lassú az ébredés abból az álomból, hogy olcsó az anyag. S még ha az is, drá­gává — az indokoltnál min- _denesetre drágábbá — válik a termék. Hiszen ami ve­szendőbe ment, azt is meg kell fizetnie valakinek. A valaki a felhasználó, a fo­gyasztó. Azaz a társadalom. Mert hol termelők, hol fo­gyasztók vagyunk. S ezért a közösségi tudat kifejezője is az. "miként bánunk a ránk .bizott javakkal. Napjainkban Magyarorszá­gon' a polietilén fölhaszná­lása ötvenszerese az 1960. évinek. Tizenkét hónap alatt 18—20 ezer tonna réztermék áramlik be a gazdaság vér­keringésébe. Fenyőfűrészáru­ból nem kevesebb, mint 1,3 millió köbméter kell ugyan­ennyi időre. Csak az utóbbi­nál maradva: látjuk a föld­be taposott, gépkocsik által sárba gyúrt deszkákat? Az idő kényére hagyott zsaluza­tokat? A méternyi „hulladé­kokat”? Látjuk. És nem fáj? A magunké vész el! Jói van, takarékoskodjunk. Hol. ki kezdje? Frázis lenne, hogy mindenki a maga he­lyén? Az anyagokkal való ésszerű gazdálkodás föltéte­lezi az értékelemzést, a ter­vezői. szerkesztői munka fej­lesztését, a technológiai fe­gyelem szigorú betartását. Azután a kellő anyagellátást — a kényszerhelyzetek el­kerülését — és elszámolta­tást, a méret optimalizá­lást... s persze, olyan ára­kat, amelyele nem teszik ol­csóvá a vállalat Számára azt, ami a népgazdaságnak drága! Megvettük, eldobjuk Van olyan vevő, aki be­megy a boltba, megvásárol valamit, kilép az utcára, s eldobja a portékát? Oktalan­nak tartanánk. Tavaly 3,7 millió tonnára rúgott a vas­érc behozatal. Főként a kor­szerűtlen feldolgozás miatt, hozzávetőleg húsz százalékát dobtuk el... 901 ezer tonna kenyér, 2,1 milliárd péksü­temény fogyott. Óvatos becs­lések szerint is ennek ne­gyede szemétbe került, álla­tokkal etették meg... 1968 és 1973 között a mo­sott gyapjú világpiaci ára a kétszeresére növekedett. Két esztendő alatt a legfontosabb nyersanyagok tőkés világpia­ci ára annyival emelkedett, mint előtte negyven év alatt összesen! Van persze ebben spekulációs törekvés is. ám nyomatékos figyelmeztetés ugyancsak. A föld kincseit herdálni vétek. A* érdekek la átkoznak A textiliparban alapvető fordulatot hozott a szinteti­kus szálak feldolgozása. A pamutfonásnál például a hulladékveszteség 5—3o szá­zalék között mozog, a szin­tetikus szálaknál ennek ti­zede. Ugyanakkor lehetővé vált olyan gépek alkalmazá­sa, melyek munkasebessége többszöröse a hagyományo­saknál — a szintetikus szál szakítószilárdsága. egyenle­tessége jóval nagyobb — a fonás, szövés, kötés, hurko- lás valamelyikének elhagyá­sa, az automatizálás gyorsí­tása, a kikészítési műveletek összevonása stb. Takarékosság tehát, ha a szintetikus szálak aránya 35 százalékra növekszik 1980-ra hazánkban a textilipar ösz- szes szálasanypg-felhasználá- sában, s ugyanakkor a fo­gyasztói igényekkel, a divat korszerű irányzataival is ta­lálkozik e közvetett takaré­kosság. S ilyen lehetőségeket nagy számban kínál föl a nemzetközi munkamegosztás, a tudományos-technikai fej­lődés. Most már csak az a kérdés, élünk-e azokkal? Mészáros Ottó (Következik: ELÉGETNI VAGY MEGENNI?) Szakmájuk: kertész Jönnének, nincs helyük Az egyetemeken és főiskolákon most vannak a kollok­viumok, a szigorlatok, és rövidesen beköszönt az államvizs­gák időszaka. Tanulni kell. így van ez a gyöngyösi Kerté­szeti és Agronómiái Főiskolán is. Ezek a napok mindig sok izgalmat jelentenek a diákok számára. Akik már sikeresen túl vannak egy vagy két vizsgán, egy pillanatra fellélegez­hetnek, de nem sokáig, mert készülni kell a következőre. A végzősöknek van a legtöbb gondjuk, őket még az elhe­lyezkedés lehetőségei is foglalkoztatják, ki-ki szeretne az otthonához közelebb kerülni. Ebben az évben kilencven­öt hallgató végez a kerté­szeti, valamint a növényter­mesztési szakon, és amint Gulner Vilmos, a főiskola igazgatóhelyettese mondotta: a korábbi évekkel ellentét­ben talán soha nem érkezett annyi pályázat intézetünk­höz, mint ebben az időszak­ban. A kezdő szakemberek elhélyezkedési lehetősége jó, viszont a Szolnok megyei gazdaságokból most is kevés igényt jelentettek be kezdő szakember fogadására. Így nem valószínű, hogy min­denki az otthonához közel tud elhelyezkedni. Ez főleg azoknak jelent nagyobb prob­lémát, akik a zöldségtermesz­tési szakon végeznek. Pomázj Klára első éves zöldségszakos hallgató Jász- ladányból került a főiskolára, és ha végez, szeretne ottho­nához közel elhelyezkedni. — Igaz ugyan, hogy csak két év múlva végzek, vi­szont már most foglalkoztat a kérdés. Tudom, hogy zöld­ségtermesztőként nem lesz könnyű állást találnom, de engem nagyon vonz ez a szakma, azért is választot­tam. Igen közel áll hozzám. Már gyerekkoromban, a szü­lői háznál megszerettem a kertészetet. ............ , k •iÄdfc- -9w---­D rapos István jászdózsai lakos most államvizsgázik, zöldségtermesztési szakon vé­gez. — Sajnos, a Jászságban nem tudok elhelyezkedni, nincs rá lehetőségem. Kevés az olyan gazdaság, amelyik­ben kertészettel is foglalkoz­nak, valószínű, hogy a He­vesi Állami Gazdaságban fo­gok dolgozni. így közelebb leszek otthonomhoz, mivel Heves csak 25—30 kilomé­terre van Jászdózsától. — Miért választotta ezt a szakmát, hogyan gondolta rá magát, hogy kertész lesz? — Mezőgazdasági szakkö­zépiskolába jártam, és ott ke­rültem közelebbi kapcsolatba a kertészettel. Nagyon meg­kedveltem, és ma sem bá­nom, hogy erre a szakra je­lentkeztem. A gyakornoki időre biztosan el tudok he­lyezkedni, de hogy utána ml lesz, azt nem tudom. Min­denesetre mindent megteszek annak érdekében, hogy elis­merjenek, akkor talán köny- nyebben megy. Heves körze­tében a gazdaságok elég nagy területeken foglalkoznak ker­tészettel, majd csak találok állást a későbbiekben is. Szántó Róza és Szabó Ibo­lya túrkevei, és egy évfo­lyamra is járnak. Másodéves hallgatók. A dolog érdekes­sége még, hogy szakközépis­kolában végeztek. —. Mielőtt idejöttünk ta­nulni, könyvelőként, illetve bérelszámolóként dolgoztunk két különböző Szolnok me- gvei termelőszövetkezetben. Tulajdonképpen ott kerül­tünk közelebbi kapcsolatba a mezőgazdasággal és azután megszerettük. — Hogyan képzelik el jö­vőjüket? — Szeretnénk mind a ket­ten visszakerülni a megyébe, viszont még határozottan nem alakult ki bennünk, hogy mit is csináljunk. Ugyanis a lányoknak ebben a szakmában még nehezebb az elhelyezkedési lehetősé­gük, mint a fiúknak. Min­denesetre a termelésben vol­na jó. ott mozgalmasabb az élet. JNTem szeretjük az iro­dát, annál inkább a szabad levegőt és a természetet. * Sok Szolnok megyei diák tanul a gyöngyösi Kertészeti és Agronómiái Főiskolán. Szeretnének visszajönni, de már most tudják, hogy ez nem mindenkinek sikerül A »megye gazdaságai — mint arról a megyei tanács illetékes osztá­lyán tájékoztattak — ebben az évben is csak két kertész és három növénytermesztő kezdő szakembert fogadnak a fő­iskoláról. i. . __ ___— bóna í gy sokkal könnyebb! Kovács József, a Május 1. Ruhagyár vezérigazgatója Túrkevére, a gyár kihelyezett telephelyére látogatva Takács Mária varrónőnek néhány szakmai fogást mutat be Kétpón is Iparszerűen termelik a kukorieát Mart'űi résztvevőkkel Cipőipari fiatalok országos találkozója (Tudósítónktól) Nyíregyházán, a Technika Házában ünnepélyesen nyi­tották meg a Bőripari Tudo­mányos Egyesület cipőipari szakosztálya rendezésében a harmadik országos cipőipari ifjú mérnökök, technikusok, közgazdászok háromnapos találkozóját. Az esemény megnyitóján Hegyi Frigyes, a BTE cipőipari szakosztálya elnöke üdvözölte az ország harminc gyárából, üzeméből érkezett százhatvan fiatalt, és tartott tájékoztatót az ötö­dik ötéves terv cipőipari fel­adatairól. Hangsúlyozta, hogy a cipőiparra, mint a könnyű­ipar legdinamikusabban fej­lődő ágára újabb, nagy fel­adatok várnak az ötéves tervidőszak során. A fiatalok találkozóján he­ten képviselik a martfűi Ti­sza Cipőgyár kollektíváját. A tanácskozás második napján hangzott el Zsidai Mihálvné, a martfűi cipőgyár munka­társának előadása az ügyvi­telszervezés korszerű formái­ról. A résztvevők nagy fi­gyelemmel hallgatták a kor- referátumot, amelyben az előadó többek között a mart­fűi tapasztalatokat összegez­te, és szólt a számítógép használatáról az ügyvitel- szervezésben. — Elmondotta, hogy a Tisza Cipőgyárban 1965 óta folynak kísérletek az ügyvitelszervezés egysze­rűsítésére, amelyben 1972 óta fontos szerepet kapott a szá­mítástechnika is. A találkozó zárónapján, — azaz ma, a fiatalok kirándu­láson vesznek részt és meg­tekintik a. gyors ütemben fej­lődő szabolcsi cipőipar bázi­sait, a nyírbátori Aurora, a nyíregyházi Szabolcs cipő­gyárakat és. ellátogatnak a rakamazi Cipőipari Szövet­kezet üzemébe. Jól sikerült a próbaüzem Befejeződött az inotai No­vember 7. csúeserőmű első egységének 300 órás próba­üzeme. A tapasztalatok ked­vezőek, a gépegységek mű­ködésének jellemzői jobbak a szállító — a leningrádi fémmű által garantált érté­keknél. A sikeres próbaüzem után a gyár szakemberei új­ra átvizsgálják a berendezé­seket, ellenőrzik őket, és pótolják a üzemeltetés köz­ben jelentkező kisebb hiá­nyosságokat. A jövő héttől már teljes kapacitással mű­ködhet az új erőmű. Olcsóbb zöldség és gyümölcs Koordinációs bizottsági ülést tartottak tegnap a MÉSZÖV székházban a zöld­ség- é,s gyümölcsforgalmazás jelenlegi helyzetéről. A ta­nácskozáson részt vettek a MÉK, az ÁFÉSZ és MÉSZÖV valamint a megyei tanács képviselője. A beszámolót Szilágyi Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának cso­portvezetője tartotta. A ta­nácskozáson megállapították, hogy a zöldség- és gyümölcs- féléből a múlt év hasonló időszakához viszonyítva, eb­ben az évben javult a me­gyei ellátás. Ennek követ­keztében a fogyasztói árak is alacsonyabbak a múlt év hasonló időszakához viszo­A kétpói Szabadság Ter­melőszövetkezetben 1973-ban egy IHC-gépsorral kezdték meg a CPS-programot. A kukorica iparszerű termesz­tésével. csökkent a gazdaság­ban levő „hagyományos” erő­gépek és egyéb technikai eszközök száma, viszont az új technológia bevezetése megnövelte a szakemberek feladatát. Ebben az évben közel 800 hektáron termesz­tik iparszerűen a kukoricát, és mint Gyarmati László tsz-elnök mondotta: a „ha­gyományos” termeléssel el­ért 55—60 mázsás termésát­lagot legalább 15—20 száza­lékkal szeretnék túlszár­nyalni. — Milyen terhet ró a tsz- re az új technológia beveze­tése? — Az IHC gépsor 5 millió 303 ezer forintjába kerül a gazdaságnak, a hozzávaló szállítóegység pedig egymil­lióba. A törlesztés 5 éven keresztül történik, egyenlő részletekben és terményben fizetjük azt vissza. Utána a gépsor teljes egészében a tsz tulajdonát képezi, amit még legalább 5 évig tudunk használni. — Miért éppen a CPS- rendszert választották? — Mi több variációt dol­goztunk ki. Minden zárt rendszernek felmértük az anyagi és technikai lehetősé­geit, és számunkra legkedve­zőbbnek a bábolnai CPS- rendszert találtuk. Például, ezen közös vállalkozáson be­lül adott esetben, lehetőség van bérgépek igénybe véte­lére. Jobb a biológiai hát­tér, és a gépsorok is nagyobb teljesítményűek, mint a töb­bi zárt rendszerekben meg­levőké. A vetőmagvak fajta- választéka jobb és nagyobb termelési tapasztalatokkal is rendelkeznek a bábolnaiak, annál az egyszerű oknál fog­va, hogy a CPS-programot már négy éve megkezdték. Több mint egy kilométer hosszúságban, körülbelül 162 ezer köbméter föld megmoz­gatásával áthelyezik a Tisza jelenlegi gátját Szolnok déli iparnegyedében. Az áthelye­zéssel 200 hektár területet nyernek, s ezt környezetvé­delmi célokra használják fel. E területen épül meg a Cu­korgyár és a Tiszamenti Ve­gyiművek szennyvíztisztító télepe, s itt helyezilr el a ké­sőbbiekben a város új — Mennyiben változott a műtrágya felhasználása a korszerű technológia beveze­tésével, milyen vegyszert használnak, és milyen irány­elvek szerint végzik a táp- anyay után pótlást? — A hagyományos ter­mesztési rendszerben a mű­trágya felhasználásunk ha­tóanyagban számolva 280 kg volt. A zárt rendszer beve­zetésével ez 500 kilogramm­ra emelkedett, amit alap- és fejtrágyaként adagolunk. Vegyszeres alapkezelésre a nálunk jól bevált Hungazin 50Ö-as szert alkalmazzuk, amit a vetéssel egy időben szórunk ki. A tápanyag­utánpótlás nem ötletszerűen megy. Előtte minden táb­lán talajvizsgálatokat vég­zünk, és a talaj tápanyagigé­nye alapján adagoljuk a mű­trágyát. — A korszerű gépek üze­meltetéséhez és szereléséhez hogyan biztosítják a szakem­berállományt? — A traktorvezetőket és szerelőket a bábolnai mező- gazdasági kombinátban képe­zik ki. Mi erre a feladatra, a legtehetségesebb és leglelki­ismeretesebb dolgozóink közül választottunk ki néhányat. A gépsor nagy értéket képvi­sel, és megőrzéséhez nem­csak szakmai tudásra, hanem lelkiismeretes munkára is szükség van. A nagyobb ja­vításokat azonban mi nem tudjuk elvégezni. Erre az V-ös körzetben létrehozott ceglédi bázison van lehető­ség. A mezőgazdaság forradalmi átalakulása lehetővé tette a korszerű technológiák beve­zetését, s a nagyobb termés- eredmények elérését. A gaz­daságok élnek a lehetőségek­kel, számításokat végeznek, és komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a termelés zökkenő- mentesen menjen. B. Z. szennyvíztisztító központját is. A nagyszabású munkát az tette szükségessé, hogy az említett két nagyüzem más­ként képtelen megoldani a Tiszába jutó és rendkívül nagy mennyiségű szennyvíz derítését, tisztítását. A gát­áthelyezés tanulmánytervé­nek költségeit • a két nagy­üzem és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság közösen fedezte. ____ Á thelyezik a gátat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents