Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-13 / 136. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÄRA: 80 FILLÉR XXV. évf. 136. sz. 1974. június 13., csütörtök. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Az ügy nyáron is ügy A modem társadalomban rengeteg elintézésre váró ügy Van. A szükséges, hasznos és jó ügyekből is. A nyil­vántartás, a bizonylatok, az iratok és az ügykezelés — kifejezetten hasznos, ha nem önmagáért létezik, hanem a rendet, fegyelmet, a tisztánlátást és a memóriát szolgálja. Az ilyen ügyekből rengeteg van a gazdaságban, az állam életé­ben és az állampolgár életében egyaránt. Az ügyeket pedig el kell intézni — nyáron is... A nyári ügyintézést viszont nehezíti, hogy bár az ügyek­ből nincs vagy alig van kevesebb — mint télen — az ügyin­tézők száma megfogyatkozik. A bíróságok, közhivatalok, ta­nácsok ügykezelési kapacitása ilyenkor alighanem 30—40 százalékkal csökken. Hasonlóan meggyengül a vállalatok, gyárak adminisztrációjának feldolgozási képessége is. És a na- 'gyobb társadalmi, gazdasági veszteség ebből származik. Köny- nyű belátni ennek az okát, hiszen :— egyrészt — meg kell kö­vetelni a bizonylati rendet, ügykezelési fegyelmet, hogy a kor­szerű, nagy gyárakban, a kereskedelmi vállalatoknál az ügy­menet — engedélyek, utasítások, megrendelések, igénylések, d szpozíciók, oda és visszaigazolások, kimutatások sora — ne fékezze, hanem segítse és kordában tartsa, áttekinthetővé, ellenőrizhetővé tegye a gazdálkodással kapcsolatos szerteága­zó munkát. Másrészt, ha ebben az ügymenetben „rövidzárla­tok” keletkeznek, az azonnal kart okozhat a munkában és a vállalatok közti kapcsolatokban és így tovább.., Mit tehetünk tehát, ha csak az ügyintézők mennek sza­badságra, de az ügyek maradnak? Menjen valamennyi vál­lalat egyszerre pihenni? Hangzott már el ilyen javaslat is, indoklásként említve, hogy ha szerény mértékben is, de ta­lálni erre példát a nagyvilágban... Ad abszurdum: menjen el egyszerre az egész ország... Nálunk ennek nincs hagyománya. Kár lenne erőltetni. Aztán kivihetetlen azért is, mert korcsoportonként és szak­mánként is más és más a szabadság mértéke és ez nem cél­szerűtlen. Legvégül pedig nyaralási szolgáltatásokkal sem bír­nánk ha egyszerre nyaralna mindenki. Se út, se strand, se üdülő, se étterem nem lenne ehhez. Maradjunk tehát a realitásoknál. Nem mehetünk egyszer­re szabadságra sem a gépek, sem az íróasztalok mellől, sem az ügyeinkkel együtt. Helyettesítenünk kell egymást felváltva 2—3 hétig, hogy az ügyeket jól és pontosan elintézhessük nyá­ron is — erre kell hosszú távra berendezkednünk. Ez pedig egyetlen módon változtatható könnyebb feladattá: ha az ad­minisztrációt mindenütt magas fokon gépesítjük és az eddi­ginél jobban megszervezzük: vagyis a felesleges ügyintézést — aktát, engedélyt, kimutatást, emlékeztetőt — megszüntetjük. A közhivatalokban és a tanácsoknál sincs ennél jobb megoldás. Itt, a létszámhelyzetük miatt, talán jogos­nak tűnik, ha türelmet kérnek az ügyféltől — egy idő­re. A közügyekben és magánügyekben segítsük tehát az ügy­intézés; azzal, hogy a nyári hónapokban valamivel türelme­sebb ügyfelek leszünk, mint egyébkor. Esetleg nem is halaszt­hatatlan minden ügyünk és ősszel sem késünk el vele. A tü­relemért cserébe pedig elvárhatjuk, hogy az aktatologatás­nak, a felesleges bürokráciának még a gyanúját is igyekeznek mindenütt elkerülni. G. F. Koszigin beszéde Nixon Kairóban Francia népi egység (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON.) A termelékenység jelentős növelésével Jövőre már nyereséges less a Betonelemgyá o,\ Uj termékek gyártását tervezik A Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyára az idén igazán jól sikerült, ben­sőséges ünnepségen köszönt­hette munkásait. Ez azt is mutatja, hogy az évek óta gondokkal küszködő gyár ma már túljutott a holtpon­ton. Nemcsak az ott dolgo­zók javuló közérzete, na­gyobb biztonságérzete jelzi mindezt, de többek között az is, hogy korábban (1968—73 között) összesen 27-en kap­tak kiváló dolgozó kitünte­tést, ebben az évben már 21 -en. Még szemléletesebb egy másik adat: 1968-tól az egy főre jutó átlagbér öt év alatt emelkedett 4000 forin­tot, az utóbbi két évben vi­szont 5 ezer forint volt a nö­vekedés. Ennek eredményeként 1974 végére 31 ezer 700 forint lesz az egy főre jutó átlag- jövedelem. A konszolidáció — ahogy beszélegétésünkkor Kozma Tibor, a gyár igazgatója e folyamatot jellemezte nem­csak a munkásbérek növeke­désében nyilvánul meg. Az elmúlt két év során, munka- és üzemszervezési intézkedé­sekkel sikerült a termelés hatékonyságát lényegesen megnövelni. Ez nemcsak a bérek emelését tette lehető­vé, hanem az egyenletesebb, tempósabb munka a dolgo­zók közérzetét is javította. Bár tudom, hogy a számok halmazát nem szereti az ol­vasó, a gyár termelékenysé­gének növekedését mégis csak ezekkel lehet szemlél­tetni: 1972-ben egy munkás 254 ezer forintot termelt a gyárnak, 1973-ban már 325 ezret. Erre az évre a tava­lyinak 13 százalékos növelé­sét tervezték, de az első ne­gyedévben már ezt a tervet is majdnem 17 százalékkal túlteljesítették. Így joggal reménykednek abban, hogy 1974-ben már 400 ezer forint körül lesz az egy munkás által meg­termelt érték. Mivel 1972 óta —■ e szá­mok szerint — az egy főre jutó teremlés csaknem meg­duplázódott, és e növekedés szinte kizárólag üzem- és munkaszervezési intézkedé­seknek köszönhető, joggal merül fel a kérdés, hogyan lehet ekkora termelésnöve­kedést elérni. Korábban a közvetlen ter­melésben résztvevők aránya nagyon kedvezőtlen volt. Az itt dolgozóknak mindössze 26 százaléka vett részt a köz­vetlen termelőmunkában, el­sősorban tehát ezen kellett változtatni. Az üzemszerve­zési intézkedések jelentős ré­sze arra irányult, hogy meg­javítsák a közvetlen terme­lésben résztvevők arányát. Ma már ez csaknem kétsze­rese a korábbinak. Márciusban egy miniszter- tanácsi határozat rendelke­zett a BVM termelési szerke­zetének átalakításáról, — a konkrét teendőkről. Ez nagy­mértékben érintette a szol­noki gyárat is. A közeljövő­ben három új szerkezet sza­badalmát vásárolják meg nyugatról, (és felkészülnek ezek gyártására), amely, — amellett, hogy a gyár jobb kapacitáskihasználását is biztosítja* a kereslet igényei­nek is megfelel majd. E három új gyártmánytí­pus egyike olyan könnyí­tett, karcsú betonelemek sorozata lesz majd, me­lyekből a legkülönbözőbb földszintes épületek épít­hetők. Ä másik termékcsoportba olyan vázszerkezetek elemei tartoznak, melyekből több­szintes, s szintén a legkülön­bözőbb célra alkalmazható épületek szerelhetők. Nem tévedés, szerelhetők, s nem építhetők, mert e gyártmányok egyik fontos tulajdonsága, hogy — ahogy a szakemberek mondják: szá­razon — hegesztéssel vagy csavarkötésekkel szerelhetők egymáshoz az elemek. Másik fontos jellemző, hogy a hom­lokzat sokféleképpen variál­ható, ígv a tervezők fantá­ziájától függ majd, hogy vá­rosaink, falvaink új építmé­nyei mennyire lesznek válto­zatosabbak a mostaniaknál. A szolnoki gyár harmadik új terméke lesz az a nagy­fesztávolságú, vakolatmentes födém- és falpanel gyárt­mánycsalád, amelynek ele­meiből 12 méteres „áthidalá- sú” termek is építhetők, köz­beeső tartópillérek nélkül. 1 DÚSÍTÁSOK — HÍREK -- TUDÓSÍTÁSOK-­Kállai Gyula fogadta az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt főtitkárát Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke teg­nap a Parlamentben fogadta C. J. Yadavot, az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt főtitkárát és megbeszélést folytatott vele a Hazafias Népfront és az Indiai Kong­resszus Párt közötti együtt­működés kérdéseiről. Finn pedagógusok Magyarországon Száz finn pedagógus rész­vételével egyhetes tanulmá­nyi konferencia kezdődőit Budapesten a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a finn Petőfi Társaság rende­zésében. A tanácskozáson dr. Ortutay Gyula akadémikus A finn folklór hazánkban címmel tartott előadást. A továbbiakban úiarvar és f*nn szakemberek adnak elő a finn és a magyar irodalom különböző témáiról. Belvízrendezés Karcagon A vasúti pálya és a régi 4-es műút által határolt 140 hektáros legelő belvizrende- zési munkáit elkezdte a kar­cagi Május 1. Tsz. Komplex programjuk első lépcsőié­ként több mint 3 kilométer hosszú csatornát építenek 14 ezer köbméter föld kiterme­lésével. A belvízrendezés után az altalaj lazítása következik, amit kémiai talajjavítás és mesterséges gyeptelepítés követ. Szakosított juhtelep épül itt 1976-ban. Tanszékértekezlet Kibővített tanszékértekez­letet tartott tegnap a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskola marxizmus—leniniz- mus tanszéke. Az értekezle­ten dr. Váradi Attila, a Munkaügyi Minisztérium Munkaügyi Kutató Intézeté­nek íőmunkatársa tartott előadást. A KGST 25 éve és a komplex program a meg­valósítás útján címmel, majd válaszolt a feltett kérdé­sekre. Három megye úttörői Tiszafüreden Tiszafüred már több or­szágos úttörőakciónak volt a színhelye, most ismét kitű­nő programmal várja három megye pajtásait. Tegnap ér­kezett a környezetvédelmi — néprajzi expedíció táborba Hajdú-Bibar. Heves és Szol­nok megye közel száz úttö­rője. akik részt vesznek a Pajtás újság által 1973—74. tanévre hirdetett „Néped és hazád” című környezetvédel­mi és néprajzi pályázaton. A tábor célja, hogv gyara­pítsa az úttörők tudását, és hozzájáruljon a környezet és a magyar nép hagyományai­nak megőrzéséhez, ápolásá­hoz. A gyerekek megismer­kednek a Hortobággval. Ti­szafüreddel és a Tiszával, majd az összegyűjtött anva- pok^ól kiállítást rendeznek. A tábor június 16-án (va­sárnap) ünnepélyes táborzá­rással fejeződik be. Egy mondatban — Az afroázsiai népek szolidaritási szervezete (AAPSO) által Balatonfüre- den megtartott nemzetközi tudományos szeminárium résztvevőinek egy csoportja tegnap Fejér megyébe láto­gatott. — Országos építési konfe­rencia kezdődött tegnap Egerben a Technika Házá­ban. — A Somogy megyei Ot- vöskónyiban a végvári har­cok során elpusztult XV. századi reneszánsz várkas­tély feltárásán dolgoznak a régészek. — Budapesten a Tanács körúti bemutatóteremben megnyílt a Fiatal építésiek a fővárosért című kiállítás. — Szegedén, a Bartók Bé­la Művelődési Házban len-^ gyei bélyegkiállítás nyílott. — Bemutatták Miskolcon az országos családiház-terv- tv'1 "ázatra érkezett munká­kat. Az új termékek nemcsak korszerűbbek, de tetszető­sebbek is lesznek a ko­rábbiaknál. A mezőgazdasági vagy ipari létesítményekhez gyártott, jellegzetesen nagyméretű, — vaskos elemek helyett kar­csúbb és jobban variálható panelek állnak majd az épí­tők rendelkezésére. A szervezési intézkedések, a termelékenység növelése, az új gyártmányok sora azt eredményezi, hogy fennállá­sa óta először, 1975-ben már nyereséggel fog dolgozni a művek szolnoki gyára. Hoz­zájárul ehhez a már említett minisztertanácsi határozat is, amely szerint az eszközállo­mányt a használati értékre kell átminősíteni, így csök­kennek az eszközterhek. En­nél is fontosabb, hogy a ki­használatlan, és csak veszte­ségforrást jelentő kapacitást már ebben az évben felszá­molják. Így teljesen feloldó­dik az a feszültség, amelyet a korábbi években létesített, de időközben feleslegessé vált eszközállomány terhe okozott — T. P. — Losonczi Pál\ Fock Jenő látogatása Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Vas megyei látogatásának második nap­ján, tegnap megtekintette a Sárvári Állami Gazdaság szitamajori tehenészeti és sertéstelepét. A gazdaságból Losonczi Pál a celldömölkl vasúti csomó­pontra látogatott. A következő állomás Ke- menesszentmárton, a hat köz­ség határát egyesítő kemenes- aljai Úttörő Tsz központja volt. Losonczi Pál Vas megyei látogatásának befejezéseként Celldömölkön megyei nagy- aktíva-ülésen az időszerű gazdasági és politikai kérdé­sekről tartott tájékoztatót. Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke teg­nap Komárom megyébe lá­togatott. Tatabányáról a vá­rossá nyilvánításának 20. év­fordulóját ünneplő Tatára lá­togatott, ahol részt vett a Komárom megyei képviselő- csoport ülésén. Messze az igények mögött A szolnoki Ingatlankezelő Vállalat munkájáról tárgyalt a városi tanács végrehejtó bizottsága Az állami lakások felújí­tásának és karbantartásának helyzetét tárgyalta meg teg­napi ülésén a szolnoki Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. A szolnoki Ingatlankezelő Vállalat a város területén 781 épületben levő 5 ezer 432 lakás kezelője. A lakóépüle­tek felújítására, korszerűsí­tésére és karbantartására fel­újítási pénzügyi kerettel ren­delkezik, ami állami támoga­tásból és a bérlők által be­fizetett lakbérből képződik. A vállalat a rendelkezésére álló felújítási hitelkeretet a múlt évben sem tudta ma­radéktalanul felhasználni, mert a kivitelező vállalatok — egyéb, fontos munkára való hivatkozással — a szer­ződésében vállalt kötelezett­ségeiket nem tudják teljesí­teni. Az ingatlankezelő vál­lalatnak — technikai és egyéb adottságok hiánya mi­att — viszont nincs olyan építőszervezete, amely a la­kóépületek teljes felújítását végezhetné. A felújítások ter­vezői munkáját sem tudják „házon belül” elvégezni, s a terveket — a megyei tanács tervező irodájától — rendsze­rint több hónapos késéssel kapják meg. A nagyobb felújítási mun­kák elvégzésekor szükséges lenne a bérlők átmeneti ki- költöztetése, de a lakáshiány ennek is határt szab. A vállalat karbantartó te­vékenysége is — önhibáján kívül — nagyban elmarad az igények mögött. Az el­múlt évben csaknem ötezer hibabejelentés érkezett a vál­lalathoz, ezzel szemben mind­össze harminchat szakmun­kással tudnak dolgoztatni. A jelenlegi, mindössze 53 négyzetméteres korszerűtlen műhely — s általában a vál­lalat szűk telephelye — egye­lőre nem teszi lehetővé, hogy a kívánt száz—százhúsz szak­munkást alkalmazzák. Álta­lában: a vállalat jelenlegi erejét és lehetőségeit Szol­nok növekedése már évek­kel ezelőtt túlnőtte! Eddigi fejlesztésre anyagi okokból nem volt lehetőség. A helyzet javulására csak akkor számíthatunk, ha meg­épül a vállalat új, Ostor ut­cai gyorsjavító telephelye — ez még ebben az évben mű­ködni fog — majd a Jászbe­rényi úton létesül egy na­gyobb javító, ellátó telep­hely, amelyet generál-építő­munkák elvégzésére is fel­szerelnek. Mindezek megvág, lósulásáig a vállalat sem létszámbővítést, sem gépesí­tést nem tud végrehajtani. Mindezek ellenére a vál­lalat igyekezett — erejéhez mérten — a feladatoknak ele­get tenni. A különböző fel­újítási munkák végzése mel­lett jelentős fűtés-korszerű­sítési munkát végeztek. Gya­korlatilag valamennyi áila- mi lakóépületbe, amely a gázvezetékrendszerre ráköt­hető volt, beszerelik a gázbe­rendezéseket. Ez a program a befejezéséhez közeledik. A meglevő nehézségek el­lenére javult valamelyest a karbantartások, javítások el­végzésének átfutási ideje is. 1972-ről 1973-ra még 142 munka maradt befejezetle­nül, ez évre — tavalyról — már csak 33 meghibásodás javítása húzódott át. A vállalat igazgatójának beszámolójából az is megál­lapítható, hogy a nagyváro­siasodás folyamata újabb és újabb gondokat ró az egye­lőre nagyon szerény lehető­ségekkel rendelkező kezelő és karbantartó szervezetre. Megoldatlan ni. a szaporodó liftek gvors javítása is, szak- emberhiány miatt. A végrehajtó bizottság szé­les körű vizsgálódás és vita után a jelentést elfogadta, és a vállalat munkáidnak segí­tésére több fontos intézkedést hagyott jóvá.

Next

/
Thumbnails
Contents