Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-12 / 135. szám

1974. JűnltW ti' SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP 5 | AMIT A STATISZTIKA MOND Közművelődés számokban A tudományos-technikai fejlődés jelenlegi szakaszá­ban az oktatási intézmények nem adnak befejezett mű­veltséget, hanem — az alap­vető ismeretek tanítására tö­rekedve — a továbbtanulás és a folyamatos önművelődés igényét kívánják felkelteni. E célok érdekében a közmű­velődés egész intézményrend­szerét, valamennyi eszközét Ha lakásra gyűjtenek Nemcsak az állam, hanem a lakosság művelődési kiadá­sai is magasabbak lettek. A különböző társadalmi rétegek kulturális kiadásaiban azon­ban még mindig jelentős el­térések tapasztalhatók. Me­gyénkben a parasztság mint­egy 30—40 százalékkal költ kevesebbet ilyen célokra, mint a munkások és széllé-, miek. Minden társadalmi ré­tegnél megfigyelhető az a jelenség, hogy a számszerű növekedés ellenére az összes kiadáson belül csökken a kulturális jellegű kiadások aránya. A művelődési igények ala­kulására általában kedvezőt­lenül hatnak a lakás- vagy más tartós fogyasztási cik­kek vásárlására irányuló tö­rekvések. Különösen a pá­lyakezdő fiatalok vagy a kis­Kilenc mozi becsukott A negyedik ötéves terv eddig eltelt időszakában a közművelődési intézmények közül egyedül a mozik láto­gatottsága csökkent. Az el­múlt 3 évben új mozi nem épült, ugyanakkor kilenc be­szüntette működését. A néző­téri helyek számának csök­kenésénél nagyobb ütemű volt a mozilátogatók számá­nak megfogyatkozása, így a mozik amúgy is igen ala­csony kihasználtsága tovább romlott. A mozikkal ellentétben a múzeumok látogatottsága je­lentősen növekedett. 1973-ban összesen 98 kiállítást rendez­tek, amelyeken 135 ezer lá­togató fordult meg: másfél­szer több, mint 1970-ben. Ebben nagy szerepet játszott az 1972-ben Szolnokon meg­nyílt Galéria, ahol az elmúlt évben több mint 43 ezren tekintették meg a színvona­las kiállításokat. A közművelődési felada­tokból nagy rész hárul a művelődési otthonokra, me­lyek különösen a hatvanas évekig fontos szerepet töltöt­tek be a vidéki lakosság mű­velődésében. Azóta fokozato­san csökkent a művelődési otthonok vonzereje, mindin­kább előtérbe kerültek a már Megszépült Petőfi szülővárosa összehangoltan, nagyobb kö­vetkezetességgel és haté­konysággal kell felhasználni. A gazdasági élet gyors fej­lődésével párhuzamosan a költségvetés közművelődésre fordított kiadásai jelentősen növekedtek; míg 1960-ban a nemzeti jövedelem 0,56 szá­zalékát, addig 1971-ben már 0,93 százalékát képviselték. keresetű családok kénytele­nek takarékossági okokból a művelődési kiadásaikat csök­kenteni. Szolnok megye a közmű­velődés mennyiségi mutatói alapján kedvező helvet fog­lal el az ország megzéi kö­zött. Így például a rádió- és televízió-előfizetők száma, va­lamint a kölcsönzött könyv­tári kötetek mennyisége Szolnok megyében jóval ma­gasabb, mint az alföldi me­gyék többségében. Megyénk­ben az egy színházi előadás­ra jutó látogatók száma 1970- ben még 368, a Szigligeti Színházban 438 volt, s ez 1973-ra 394, illetve 462-re emelkedett. Így jelentősen — 75 százalékról 79 százalékra — javult Szolnokon a szín­ház látogatottsága is. korábban is meglevő hiá­nyosságok: korszerűtlenség, elavult felszerelés, a zavar­talan működéshez szükséges anyagiak hiánya, tehát a nem kielégítő színvonalú tár­gyi feltételek. A ma műköuő művelődési intézmények je­lentős része az elmúlt más­fél-két évtizedben az úgy­nevezett „nagyrendezvényes" népművelési gyakorlat igé­nyei szerint épült, ezért a megváltozott művelődési szo­kások következtében megfe­lelő kihasználásuk egyre ne­hezebb. A megnövekedett igények jól képzett szakembereket követelnének, de a tanácsi intézményekben 1973-ban népművelési munkakörben dolgozók 70 százaléka nem rendelkezett népművelési szakképzettséggel. Megfelelő­en képzett szakemberek hiá­nyában csökken a lakosság érdeklődése a művelődési in­tézmények iránt, s az aktív résztvevők egyre kisebb kör­ből kerülnek ki. Egy szocio­lógiai felmérés szerint a fa­lusi lakosság fele sohasem járt a helyi művelődési ott­honban, az ott többször meg­fordultak háromnegyede is csak valamilyen nagyobb rendezvényen, gyűlésen vett Jászapátin szereztek szakmunkásbizonyítránjt Nehéz búcsú az iskolától Krónika hétfőtől hétfőig Méltatlanul kevés szó esik jegyzeteinkben azokról a rá­dióműsorokról, amelyeket talán a legtöbbet és legtöb­ben hallgatunk. A Reggeli Krónika három kiadása, majd a Déli és az Esti Kró­nika nemcsak a világ ese­ményeiről ad számot, hanem napjaink legfontosabb gond­jait is figyelemmel kíséri, sőt megyénk életéről is szá­mot ad. *• •*** i -4 Hétfőn, még az elmúlt hé­ten, megyeszékhelyünk 900 éves fennállásának jubileu­mi előkészületeiről szólt a tudósító. Ezen a napon a Szigligeti Színházban tartot­ta ülését a jubileumi tanács­kozó testület. A krónika az egész országot tájékoztatta arról, milyen sokétű. szerte­ágazó előkészítő munka fo­lyik a városban, s arról, hogy ebből a munkából nemcsak a város, de a me­gye közössége is részt vál­lalt. Kedden, ismét a Déli Kró­nikában hallhattunk a me­gyei tanács végrehajtó^ bi­zottságának üléséről, elsősor­ban az élelmiszerellátás gondjairól. Este a megyei tanács elnökhelyettesével ké­szített interjút a tudósító az aznapi tanácskozás talán leg­érdekesebb napirendi pont­járól, a zöldségprogramról, a 10 éves termesztési terv­ről. Szerdán hajnalban a rákó- czifalvi Rákóczi Tsz elnöke nyilatkozott. Közölte az or­szággal, hogy a jelentkező gazdaságoknak segíteni tud­nak az aratásban. Csütörtökön a reggeli kró­nikában a Tisza II. KISZ- védnökség építési csoportjai­nak tiszaföldvári tanácsko­zásáról hallhattunk előzetes tudósítást. Itt az öntözőcsa­tornák építésének meggyor­sításáról a megfelelő öntöző­géprendszer kiépítésének gondjairól esett szó. Pénteken reggel a króni­ka Ahogy én látom című so­rozatában a tiszaugi Tisza- gyöngye Tsz traktorosa, Filó György beszélt arról, hogy idős fejjel miért adta magát a tanulásra. Még aznap este aiTÓl is hírt adott a tudósí­tó, hogy a szerdai felhívás­ra elsők között jelentkező dévaványai Lenin Tsz veze­tői már meg is állapodtak a rákóczifalvaiakkal, őket fogják segíteni a Rákóczi Tsz kombájnjai az aratás­ban. Mivel a felhívásra pén­tekig több mint húsz ter­melőszövetkezet jelentkezett az ország különböző részei­ből, a tudósító kérte a töb­bi termelőszövetkezetet, hogy aki csak tud, segítsen az aratás gondjaival bajlódó gazdaságoknak.. Szombaton, a Déli Króni­kában a karcagi ifjúmun­kás kórusfesztiválról hall­hattunk zenés beszámolót, majd délután a 168 óra mű­sorában egy. a közelmúlt­ban lezajlott népi ellenőr­zési vizsgálathoz fűzött ri­porttal színesített kritikus hangú kommentárt a tudó­sító. Hétfőn, már ezen a héten, egy sok embert bosszantó ügynek járt utána a ripor­ter: Szolnok néhány lakóte­lepén sok-sok lakásban he­tek óta nincs meleg víz, mert a kémények átvizsgá­lása után lezárták a gázt. Most a kéményseprők az éDÍtőket, az építők a terve­zőket. mindketten a kéményt annakidején átvevőket hi­báztatják. közben a kisgyer­mekes családok, ahogy a riT porter fogalmazta: kint van­nak a vízből — mármint a meieg vízből. 3* Akit e jegyzetben csak tudósítóként. riporterként emlegettem: Pfeifer Júlia, a krónika Szolnok és Békés megyei tudósítója. De — a példák mutatják — nemcsak tudósít, igvekszik segíteni, ha kell felhívással, lia kell kemény kritikával. — tröinbüczky — Kiskőrös. Petőfi Sándor szülőhelye alig másfél éve kapott városi rangot. Azóta a település fejlődése meg­gyorsult, megpezsdült kultu­rális, művészeti élete. Az új státusz növelte a kiskőrö­siek közösségi felelősségér­zetét, amelyre legjobb bizo­nyíték a településfejlesztés­hez nyújtott fokozódó társa­dalmi segítség. A társadal­Több mint félszáz tábo­rozóhelyet jelölt ki az idei turista főszezonra a Bükk- ben és a zempléni erdősé­gekben a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Sá­tort lehet verni, többek kö­zött a Miskolc-Tapolca szom­Hazánk egyik legjelentő­sebb római kori ásatásának színhelyén, a táci Gorsium- ban megkezdődött a 17. fel­tárási idény. Dr. Fitz Jenő­nek, a Fejér megyei múzeu­mok igazgatójának vezetésé­vel a régészcsoport folytatja a IV. századi temető feltá­rását. Ezzel a munkával elö­nti munka értéke az előző évekhez képest megsokszo­rozódott, és 1973-ban már másfél millió forintot tett ki. A lakosság különösen a „vi­rágos Kiskőrösért” mozga­lom keretében tett már ed­dig is sokat az új város szépítéséért. A szorgos mun­kával megszépült a Petőfí- ház környezete is. a dédesi várhegy szomszéd­ságában, a Forrásvölgy vad­regényes vidékén, a fűzéri várhegy mellett és Sáros­patak szomszédságában. A táborhelyek közelében ter­méskőből tűzrakóhelyek ké­szültek, felújították a turis­taútvonalakat ismertető táb­lákat. reláthatóan még az idén vé­geznek. A gorsiumi ásatá­sokba júliusban negyvenöt egyetemi hallgató is bekap­csolódik. a budapesti mű­szaki egyetem KlSZ-szerve- zete ugyanis ..Interstudex” néven nemzetközi diákré- gésztábort szervez a táci ásatások segítésére. részt vagy a könyvtárba járt s mindössze 5 százalék kötő­dik szorosabban — klub, szakkör vagy művészeti cso­port tagjaként — ide. A jobb működési feltéte­lekhez több pénz kellene, azonban a bevételek növeke­dése jóformán csak az ár­emelkedések ellensúlyozására volt elegendő. A saját bevéte­leknek mintegy 70 százaléka különféle szórakoztató ren­dezvényekből és a helyiségek bérbeadásából származik. A művelődési intézmények nagyobb mértékű anyagi tá­mogatásán túl feltétlenül szükséges volna a különböző szervek fokozottabb együtt­működése, amely lehetővé tenné a rendelkezésre álló anyagi eszközök koncentrált felhasználását. Sajtóterjesztés Az elmúlt 3 év alatt a kü­lönböző sajtótermékekből több mint 4 millióval érté­kesítettek többet a megyé­ben, mint azelőtt. A napila­pok közül legjobban a Szol­nok megyei Néplap példány­száma növekedett (32 száza­lékkal), s 1973-ban a me­gyében terjesztett napilapok közül már a legnagyobb aránnyal, 46 százalékkal ré­szesedett. (Ezután következik a Népszabadság 37 százalékos arányával.) A hetilapokból a Nők Lapja a legolvasottabb, a példányszáma is annak nö­vekedett a legjobban, közel a háromszorosára. Az olvasottság növekedését mutatja az is, hogy mind a könyvtárakba beiratkozottak, mind a kölcsönzött könyvtári kötetek száma és aránya je­lentősen emelkedett. A taná­csi könyvtárakban különösen 1973-ban fordítottak sokat a könyvállomány gyarapításá­ra, 22 százalékkal többet, mint 1970-ben. ír A közművelődést mennyi­ség1 leg jellemző mutatók ked­vező alakulása ellenére meg kell állapítani, hogy a lakos­ság jelentős részének kultu­rális igénye elmarad attól, amit a társadalom fejlődése ma megkövetel. A művelődés lehetőségeinek bővítése nem vonta maga után automati­kusan a lakosság kultutális aktivitásának fokozódását, sokan nem élnek még a meg­levő lehetőségekkel, sok meg a tennivaló. Dr. Lits Józsefné KSH Szolnok megyei Igazgatóság lnterkozmos*z A magyar—szovjet műsza­ki-tudományos kormányközi együttműködési egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából — június 13-án és 14-én — neves szovjet és magyar tudósok részvé­telével kétnapos tudomá­nyos ülésszakot rendeznek a budapeseti műszaki egyete­men. A tanácskozást — amelyet a BME a hazai mű­szaki egyetemekkel, főisko­lákkal és a tudományegye­temek természettudományi karaival közösen rendez — csütörtökön délelőtt nyitják meg a budapesti műszaki egyetem dísztermében. Az ülésszakon egyebek között olyan fontos témák­ról számolnak be a szak­emberek, mint az „interkoz- mosz” tudományos program eredményei, a házgyári épít­kezések fejlesztésének lehe­tőségei, a bioszférakutatás és a környezetvédelem ak­tuális kérdései, űrkutatás és meteorológia, a gépi adat- feldolgozással kapcsolatos ku­tatások eredményei és a szovjet—magyar együttmű­ködés az antibiotikumok ku­tatásában. Jászapátiban a Mezőgazda­sági Szakmunkásképző Inté­zet kétszáztizenöt tanulója közül az idén százhuszonegy fiatal — kertész, baromfite­nyésztő, szarvasmarha- és sertéstenyésztő — veszi át bizonyítványát. Milyen ter­vekkel jöttek, hogyan váltak valóra az iskoláról alkotott elképzeléseik? Merre visz az útjuk, milyen reményekkel mondanak búcsút az iskolá­nak? Győr Istvántól, a Szak­munkásképző Intézet helyet­tes igazgatójától tudtuk meg, hogy eddigi legeredménye­sebb tanévét zárja az idén az iskola. A 17 millió forin­tos költséggel épült, százhat­vannyolc személyes kollégi­um átadásával javultak a tanulók életkörülményei, a tanulás feltételei. — Jó hatással volt a gya­korlati képzésre — mondta — a 10 holdon telepített ker­tészet. A gyümölcs, szőlő, fó­liás- és melegágyas zöldséjg termesztésére alkalmas ker­tészetben a tanulók elsajátí­tották mindazokat az isme­reteket, amelyekre munká­juk során szükség lesz. Segí­tette a gyakorlati képzést az Alkotmány Tsz-nek az is­kola rendelkezésére bocsá­tott mintáistállója. A tervsze­rűség — folytatta — ami évek óta meghatározója be­iskolázási munkánknak, most érezteti kedvező hatását. A tsz-ek név szerint tudják, kik mennek hozzájuk, vár­ják őket, és meggyőződésem, hogy jó hasznukat veszik. Mit mondanak iskolájuk­ról és önmagukról a végzős fiatalok? Papp Elvira baromfite­nyésztő. A mezőhéki Táncsics Tsz küldte három évvel ez­előtt az iskolába. Most mint ifjú szakmunkás tér vissza. — Gyakorlati időmet mind a három esztendőben a Tán­csics Tsz-ben töltöttem el. Ismerem a gazáaság korsze­rű baromfitelepét, az ottani kollektívát, és azzal a jóleső Szolnokon, a Zagyva­parti lakótelepen, miként a nagyobb lakótelepek bár­melyikén az emberek bizo­nyos mértékben egymásról elszigetelten élnek. Nagyvá­rosi. lakótelepi jelenség ez. A lakók sok esetben a köz­vetlen szomszédjukat sem is­merik. Arról, hogy ez meny­nyire így van, meggyőződ­het bárki, ha történetesen' hiányos vagy pontatlan cí­mén keres valakit egy ilyen lakótelepen. Az elszigeteltség részben természetes állapot. Egy-egy emeletes háztömbben több — a Zagyva-parti telep ese­tében százhuszonnyolc — család él egy házban. Nem kívánható meg. hogy ki-ki a régi értelemben vett szomszédi kapcsolatot tart­sa a ház valamennyi lakó­jával. Éppen ezért érdekes, s mindenképp említésre mél­tó' a Kun Béla körút 5. szá­mú ház lakóinak újszerű törekvése. Fél éve költöz­tek új lakásukba. Hasonló­an a többi tízemeletes ház­hoz, ismeretlenek, idegenek voltak egymásnak. Félév elteltével mégis más a hely­zet. A Petőfi lakásszövet­kezet lakói megalakították tudattal megyek fíékre, hogy korszerű iskolából, ugyan­csak korszerű szövetkezethez kerülök. Bizakodással tölt el az a tudat, is, hogy a tsz-ben várnak, hogy szükség van rám. Muhi István Jászladánybót jött az iskolába, és szarvas­marha-tenyésztői szakképesi ■ téssel kezdi el rövidesen a munkát a jászladányi Egyet­értés Tsz-ben. Édesapja az iparban dolgozott, az ő ér­deklődését azonban már kis­gyermek korában az állatok kötötték le. — Az iskolában eltöltött évek — mondta — megerő­sítették bennem a meggyő­ződést, hogy helye -en válasz­tottam, apiikor idejöttem. Az állattenyésztésben is a sza­kosodás korát éljük, az egy­kor lenézett foglalkozásban ma már csak állandó tanu­lással állhat helyt az ember. További terveiről elmond­ta: szeretne minél előbb be­illeszkedni az új kollektívá­ba, és jó munkájával kiérde­melni, hogy tovább tanulj hasson. — Szövetkezetünk egyik büszkesége — folytatta — a korszerűen felszerelt szako­sított szarcavasmarhatelep. Állatállományunk meghalad­ja az noo-at, húsexportunk, bikahizlalásunk hírnevet szerzett az „Egyetértésnek” itthon és külföldön is. Ilyen nagy üzem csak jól képzett szakemberekkel működhet eredményesen. Hamar Erzsébet a baromfi­tenyésztői szakmát tanultaki a három év alatt. A szajol— rákóczifalvi Rákóczi Tsz-ben akarja hasznosítani ismere­teit. Ö mondja: — Nehezen mondok búcsút az iskolának, a szép kollégi­umnak, mégis örömmel me­gyek a tsz-be, hiszen ott csupa fiatalokból álló és szakmáját nagyon szerető kollektíva vár. az épület nőklubját. Látvá­nyos eredményekről még nemigen tudnak számot ad­ni. Bár ha csak azt említ­jük, hogy a kisebb-nagyobb nézeteltérésekre az asszo­nyok mindig közösen keres­tek megoldást, már ez is jelentős, hiszen ezzel öz együttélés feltételeit te­remtették meg. Egy kira­gadott példa is illusztrálja ezt. Az egyik kismama sé­tálni, játszani viszi le a parkba gyermekeit. Közben beszól a szomszédos laká­sokba, s az éppen dolgozó nők kicsinyeit is magával viszi. Megtörtént, sőt náluk ez már, természetes. Pedig a nőklub igazi munkájára csak a megis­merkedés után kerülhet sor. Terveik közt szerepel egy kisebb házikönyvtár létrehozása, kézimunka-ki­állítás rendezése, s általá­ban a lakáskultúra ápolása. Újszerű ez a kapcsolat- tartás. de az ötlet megéri, hogy kipróbálják mások is, hiszen eltérő életkorú, fog­lalkozású, érdeklődésű em­berekről is * légyen szó, azért valamennyien — egy kicsit táoabb értelemben — egy fedél alatt laknak. — szőke — Táborosóhelyek a Blikkben szédságában levő Kékmezőn, Diákrégészek Tácon I. A. mmmammm Egy fedél alatt A Jászapátin végzett három diák: Papp Elvira, Muhi Isst- ván és Hamar Erzsébet j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents