Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-11 / 134. szám
4 SZOLNOK MFG TFT NÉPLAP 1974. június 11. LABDARUGÓ YB 1974 Az aranycipős jóslata Az aranvripős csoda- ‘ • csatár, Gerd Müller jóslata józan, mérlegeléssel inkább kívánságnak, óhajnak tűnik, mint Eeális esélylatolgatásnak. „A csoportmérkőzéseken túljutunk, aztán Skó-U cia, Uruguay és Lengyelország következik — mondta, i; Mi is világbajnokok leszünk,,! mert ezeket a csapatokat is-: merjük és legyőzzük őket”. A meglepetések képtelennek tűnő sorozatát takarják ezek a szavak. Igaz, a labdarúgást vonzereje éppen bizonytalanságában rejlik, de már ebben a sportágban — különösen a világbajnokságokon — sem születnek csodák. ff i iA „Fekete lovak t A mexikói második helye- ‘ zett Olaszország, az olimpiai : bajnok Lengyelország, a kegyetlenségéről ismert Argentína és az ismeretlen Haiti alkotják a negyedik csoportot. Mérkőzéseiket Münchenben és Stuttgartban játsszák. Az aranycipős jóslat szerint Lengyelország egészen a döntőkig eljutna. Ezzel mintegy megismétlődne a történelem, mert húsz évvel ezelőtt Magyarország is mint olimpiai bajnok volt a finálé résztvevője. Nemcsak Müller, de sokan mások is a lengyeleket tartják a „fekete lovaknak”, vagyis a legnagyobb meglepetésre képes csapatnak. Ezt nyilván a Wembleyben Anglia ellen vívott gigászi csatájuknak köszönhetik. Mértéktartó latolgatás alapján azonban az olaszok nemcsak csoportjukban látszanak a legjobbaknak, de nagy az esélyük a végső sorrend kialakításában is a főszerepre. A válogatott gerince már az 1968-as Európa-bajnok és az 1970-es világbajnokságon második helyezett csapatnak is erőssége volt: Burgnich, Faochetti, Rivera, Mazzola és Riva. A csapat nagyobbik része kicserélődött, de ez nem csupán a „kiöregedés” következménye. A catenacciot — amelynek csak egyik eleme a betonvédelem, a másik a rajtaütésszerű villámgyors ellentámadás volt — felváltotta egy korszerűbb játékfelfogás. Amit részint a világ labdarúgásának fejlődése, részint a vezetőklubok helycseréje tett szükségessé. Catenacciot játszott régen az Intemazionale és a Milan és erre a két egyesületre épült a válogatott. A mai vezető klubok, a Lazio és a Juventus másként játszik. Márpedig az öregek mellé ezekből válogatott Val- careggi szövetségi kapitány. Átálltak a több hullámú támadásvezetésre, s hogy jól alkalmazzák, mutatja múlt évi eredményük is: nyolc mérkőzésből hetet megnyertek és csak egy végződött döntetlenül. A 15:0-ás összesített gőlarány mutatja, hogy a betonvédekezés még mindig nem repedezik, viszont túl sok gólt sem rúgnak. Rivera és Mazzola Ritka bravúrt hajtott végre a válogatott kapusa, Zoff, aki tizenegy válogatott mérkőzésen gólt sem kapott, pedig az angol, a brazil és a nyugatnémet csatárok is ostromolták „portáját”. Mondhatják, Burgnich mögött, akit a világ legjobb söprögetőjénék tartanak, könnyű védeni, különösen, ha még ilyen hátvédsor segédkezik, mint Spi- nosi, Morini, Facchetti. Nyilván ez nagy előny, de nem von le semmit Zoff tudásának értékéből. Valcareggi kapitány, amellett, hogy ragyogó érzékkel építette fel csapatát, kiváló diplomatának is bizonyult, összebékítette a két sztárt: Riverát és Maz- zolát. Két ilyen remek előkészítővel kevés csapat rendelkezik, és ló segítőtársuk a két fiatal középpályás Be- netti és Capello. A söpröge- tős rendszer olasz variációja számokban így néz ki 1— 1—3—4—2. Az előretolt ék Gigi Riva, az örök góllövőlistavezető. Társa állandóan más — az ellenféltől függően. De ők is nagyszerű labdarúgók mindannyian; akár Anastasi, Chinaglia, Causio, Puliéi, hogy csak néhányat említsünk, i, A harmadik? Az olaszok már nagyon régen közel álltak ahhoz, hogy véglegesen elnyerjék a Ri- met Kupát, hiszen 1934-ben és 1938-ban világbajnokok lettek (1938-ban Magyarország ellen a döntőben 4:2-re nyertek), de a brazilok megelőzték őket. A kupa elúszott, de a harmadik világbajnoki cím megszerzése fűti őket. Ezt Valcareggi nem is titkolja. És őszintén megvallva nem is elképzelhetetlen. A VB-re komoly tervek alapján készülnek és igyekeznek továbbcsiszolni játékuk „fazonját”, ami bizony nagyon kevés csapatnak tetszik. (Folytatjuk.) A JAS BIRODALMA A fából faragott pillangók Felnőttek vagyunk, s gyermekjátékaink régen a kinőtt holmik közt nyugszanak. De ebben a dél-csehországi kis gyárban nem tudtunk ellenállni a játékszekrényeknek. s pár percre visszatértünk gyermekkorunkba. A szekrények polcairól ránk mosolyogtak a fából faragott, kerekeken gördülő állatkák. bábuk, amelyeket egyszerűen össze lehetett rakni és szétszedni, piroskabátos tűzoltók ültek készenlétben a fa autóban, a kocsis hajtotta a fából faragott lovacskát. Levetettük felnőtti tekintélyünket, s nagy kedvvel húztuk magunk után a fából faragott pillangót, kismadarat. amelyek szorgalmasan emelgették szárnyukat és a dobosokat, amelyek közben dobverőkkel az apró dobot veregették. A fa játékokat készítő gyár, amelyet meglátogattunk a Jas nevű kisipari szövetkezeté s egy Stráz nad Nezárkou nevű bájos kis városban leltünk rá. A Jas szövetkezet már huszonnyolc éve készíti itt a fa játékokat. A kezdet igen szerény volt: 26 alkalmazott és néhány régi gép. Ezzel szemben nem hiányzott az ügyes kéz, a munkakedv és a környék hagyományai, ahol az erdőkkel gazdag vidéken talán mindenki értett a fafaragáshoz — s természetesen a " gyár képzőművészének, aki egyúttal alapítója is volt. Frantisek Janouch-nak sikeres tervei. Frantisek Ja- nouch még nemrég is minden játékot maga tervezett, ma már két helyettese is v.an. Egyikük tervező leánya, Hana, aki ugyan még csak húszéves, de az autócs- kákból és színes madaraiból összeállított kollekciója már több hazai országos versenyen nyert díjat. A játékok gyártása a körfűrész munkáiéval kezdődik, amely a közeli Sumava- hegvség erős tölgyfa, a vé- tonvabb jegenye, égerfa és lvírfa törzseit kisebb hasasokra szeli. A gvár évenként 1000 köbméter fát használ fel. ami már egy kisebb er- löt jelent. A fát egész éven át hagyják a levegőn beérni és kiszáradni, s csak azután kerül sor a különböző gépi berendezések munkájára, amelyek a fahasábokból a kerekeket, a készülő állatkák és bábuk fejét, szárnyait, testét esztergályozzák, marják, gyalulják ki. Ezután a nők szórópisztollyal és ecsettel szép, ragyogó színekkel kifestik a bábuk és madárkák szemét, haját, a szárnyak különböző színű tolláit, a tűzoltók és dobosok piros kabátkáját, és •% babák tarka szoknyáját. A játékszerek minden alkatrészét faszögek tartják össze. Fém alkatrészeket a lehető legritkábban használnak, hogy a játékok biztonságosak legyenek. Ezután már csak a madzagot kötik rá és kész a játékszer. Évente tiszteletreméltó mennyiségű játék készül itt — háromnegyed millió darab. A Jas szövetkezet 120 fajta gyermekjátékot készít, s a vevők kívánsága alápján a választék egyötödét évente megújítják. Ezeknek a fa játékoknak sok előnyük van: igen jól viselik el az esést, és minden nagyobb baj nélkül élik túl azokat az „operációkat”, amelyeket a gyerekek elkövetnek rajtuk. A játékszer egyszerű formája felkelti a gyermekek fantáziáját — ráadásul olcsók. HONNAN ERED AZ ÉRETTSÉGI? A nyomok Poroszországba vezetnek Az érettségi történelmének „nyomai” Németországba, pontosabban a XVIII. századi Poroszországba vezetnek. Amint kiláboltak a 30 éves háború pusztításaiból, lassan javult az élet, éledezett a tudományos munka. Az egyetemre törekvők száma feszegetni kezdte a középkorból fennmaradt szűkös kereteket. Sok jobbágy- és kézművescsalád fia is errefelé kereste a föl- emelkedés útiát. Az uralkodó körök gátolni kívánták ezt a folyamatot: jelszóvá vált a selectus ingeniorium, a tehetségek kiválasztása. Ilven körülmények után adták ki II. Frigves Vilmos király iskolai főtanácsosának 1788. december 23-i edictumát az érettségi vizsgálat bevezetéséről. A magyar iskolák történetében még inkább ellentmondásos az érettségi vizsgált bevezetése. Magyarországon az érettségi vizsgálatot az 1860-ben rendeleti úton életbe léptetett Organisationsentwurf — az osztrák császárság , közoktatásügyének megreformá1ására készített tervezet — tette kötelezővé. Az érettségiről függelékül közölt megjegyzések egyebek között már akkor felvetik azt a ma is eleven kérdést: nem az egyetemnek kellene-e n bebocsátást kérő hallgatókat megvizsgálnia. Fő ellenvetésük „a gimnáziumok — minthogy az évek során át ismerték a tanulók eddigi teljesítményeit valamennyi tantárgyban — már bizonyos előzetes ítéletet visznek .* vizsgára”, ami könnyebbé és biztosabbá teszi azt. Foglalkoznak azzal a most is időszerű problémával: „nem fajul-e áz érettségi puszta emlékezeti teljesítménnyé, és nem válik-e mintegy felső határrá az iskola munkájában”. „Az erénv az igaz boldogság eszköze s alaDja” — ez volt a címe az 1852-ben írt magyar érettségi tételnek. A szabadságharc leverését követő évtizedekben a magyar tételekben tükröződik az egész oktatómunka szín- telensáce, bizonytalansága. Figveliük n további tstelcí- meket: — Életünk legbiztosabb vezércsillaga a becsületesség. — Vallásos műveltségre törekedjél! — Mi hasz. Szib'r'ui ex-librísek Vlagyimir Marin festőművész 55 művét vették fel a Koppenhágában kiadott „Európa ex-librisek bibliográfiája” című kötetbe. A Nyugat-Szibéria egyik legrégibb városából, Tomszkból származó fiatal művész először „került fel” az évenként kiadott mű ^oldalaira. A könyv 'Európa ex-librisei- nek legjobbjait ismerteti. Marin annak az első szibériai könyváruháznak az ex-libris szerzője, amelyik nemrégiben ünnepelte fennállásának 100 éves évfordulóját. A művész jelenleg a tomszkí Egyetemi Könyvtár ex-librisét készíti. Közep-Äzsia erdei A szamarkandi régészek arra a következtetésre jutottak, hogy valamikor hatalmas erdőségek voltak Kö- zép-Ázsiában, s a klíma hűvösebb és nedvesebb volt. A város központjában ugyanis 15—30 ezer évvel ezelőtt élt emberek településeinek maradványai kerültek elő. A régészek a föld mélyéről nemcsak kőből készült munka és vadászati eszközöket hoztak felszínre, hanem akkor élt növényi spórákat is. E ritka leletből megpróbálták kideríteni, hogy milyen lehetett akkor a környék időjárása. A spóra-elemzésekből arra a kövekeztetésre jutottak, hogy valaha fenyő-, nyír-, szil-, égerfa. mogyoróbokrok és páfrányfélék nőttek a mai Szamarkand környékén. „Tropex—74" A ’„Tropikus kisérletek ’74” elnevezésű program keretében ez év nyarára tervezett nemzetközi expedíció utolsó részleteit Leningrád- ban vitatták meg a Szovjetunió, az NDK, Brazília, Kanada. az Egyesült Államok. Franciaország és az NSZK tudományos központjainak képviselői. A „Tropex—74” a meteorológiai kutatások területén megvalósított nemzetközi együttműködés történetének eddigi legjelentősebb programja. Tizenhárom nemzet zászlóit tűzik ki az „időjárás-kutató hajókra”, amelyek az Atlanti-óceán egyenlítői vizein gyűjtenek majd adatokat az óceán vizében és a légkörben végbemenő időjárás-alakító folyamatokról. nára van az embernek, hogy a jövő nincs feltárva előtte? stb. Az érettségi előtörténete hazánkban az 1883. évi XXX. törvénycikkel bezárul. Addig — több mint három évtizeden át — iskoláink hallgatólagosan továbbra is az Entwurfot, illetve a nyomában kialakult gyakorlatot vették állápul, de olyanok is akadtak, amelyek később is nyíltan az osztrák szabálykönyv alapjára helyezkedtek. Az első magyar érettségi utasítás 1884-ben jelent meg. Száz—százhúsz esztendős története alatt sok szó esett az érettségiről. Évtizedekig az volt a kérdéses az érettségi Jcörül: ki jut el odáig? Harminckét esztendővel ezelőtt, az 1937—38-as tanév végén pontosan 10 859 magyar diák számára állítottak ki érettségi bizonvítvánvt. Közöttük alig néhánv száz munkás-paraszt fiatalnak. Az idén már az 52 ezret ostromolta a maturáló diákok száma — s ebben nem szerepel a csaknem 20 000 esti és levelező tagozatokon tanuló felnőtt diáksereg. Sz. S. Földalatti rakéták Óránként 8-tól 80 méteres sebességgel halad a föld alatt az a légvédelmi rakétához hasonlatos berendezés, amelyet a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tar gozatának bányászati kutató- intézetében fejlesztettek ki. Az új berendezés kitűnően alkalmazható a közművek építésénél. Segítségével autópályák. vasúti pályatestek, városi útkereszteződések és repülőtéri kifutópályák alatt készíthetők 90—-400 mm-ea átmérőjű sima. megerősített falazatú alagutak, amelyekben a kommunikációs kábelek és berendezések kaphatnak helyet. A novoszi- birszki berendezés széles körben alkalmazható. Második mesterséges gén A genetikai kód megfejtése megnyitotta az utat a mesterséges gének szintézise felé. Az első mesterséges génről — amely később működésképtelennek bizonyult — 1971 júliusában a már korábban Nóbel-díjas Kho- rana munkacsoportja számolt be. 1973 szeptemberében az Egyesült Államokbeli kémiai társaság évi ülésén Khoranáék már a második mesterséges gén szintéziséről számolhattak be. Ez a gén a coli-baktérium egyik aminósavának, a tiro- zin előállítását irányítja. Remény van , arra. hogy ej. a gén működőképes lesz és segítségével tanulmányozni lehet a mesterséges gén hatását a coli-baktériumban. A mesterséges gén-előállítás az első lépés az irányított fehérjeszintézis felé, amely az élet mesterséges előállításának kezdete lehet. Áz északifény kutatása A légkör felsőbb (de nem túlságosan magas) rétegeire vonatkozó ismereteink jelentékeny része ma is a sarkifényjelenségek színképi vizsgálatára támaszkodik. — Ugyanis kereken 100 kilométer és 300 kilométer közti magasságban fekszik a légkörnek az a rétege, amelyben leggyakrabban keletkezik sarkifény, de kivételesen 800—1000 kilométer magasságig is felhatol ez a sajátságos meteorológiai jelenség. i A sarki fény Színképi kutatásának száz esztendős múltja van. Még az 1872/1873 'esztendő telét két francia kutató a Spitzbergákon töltötte el és ők voltak az elsők, akik előállították a sarki fény színképét összesen hét különböző színképvonalat határoztak meg benne és rámutattak, hogy ugyanezeket a vonalakat kapjuk meg akkor is, ha egy gyertya vagy egy petróleum- lámpa lángjának alsó részéi bői állítunk elő színképet! Figyelemreméltó. hogy a színképelemzésnek ez az első meteorológiai alkalmazá-I sa akkor történt meg. amikor a színképelemzés még egészen új, alig néhány esztendős vívmány volt. Kutatóállomás a gleccseren Dél-Kázahsztánban, a 3500 njéter magasan fekvő „Tu- jukszu” gleccseren állandó tudományos kutatóállomást állítottak fel. A Kazah SZSZK Tudományos Akadémiájának kutatói a nemzetközi hidrológiai együttműködés keretében tanulmányozzák a Ti^nsan-hegység gleccsereinek kialakulását. Meghatározzák a jegesedés méf-tékét, figyelemmel kísérik"* a hótakaró vastagságának alakulását, tanulmányozzák a hegyi gleccserek fizikai egyensúlyát, mérik az atmoszférából a csapadékkal a gleccserre jutó vegyi anyagok mennyiségét. A számításoknak gyakorlati haszna van, mivel a glecs- cserekből származó vizet felhasználják az öntözésre. A di^zsungari és zsilijszki gleccserek például évente több, mint másfél millió köbméter vizet adnak a hegyi folyóknak.' A kazah tudósok alapos, rendszeres megfigyelései lehetővé teszik. hogy fontos adatokat kapjanak a közép-ázsiai hegyek eljegesedésének törvényszerűségeiről. Tengeri haltenyésztés A francia óceánkutatás csúcsszerve fennállásának hat éve óta kutatja a mesterséges tengeri haltenyésztés megvalósításának elméleti és gyakorlati lehetőségeit. A jelek szerint ez a kérdés Franciaországban ma már közel áll a nagyüzemi A medvefókák Kalifornia déli partvidékén egy új kis szigetet fedeztek fel. ahol — a biológusok megfigyelései szerint — az északi medvefóka új, kedvező szaporodási heivet talált magának. Egv számlálás során itt 8 bikát, több mint 100 tehenet és 43 fiatalt talállak. Ezek a számadatok azért is meglepőek, mert ez a fóka fai egyes szímegvalósításhoz. A labgra- tóriumi kísérleti eredmények jók és a közeli jövőben két ú j haltenyésztő telepet ren-. deznek be. Az egyik teleden lazacfélék mesterséges tenyésztésével, a másikon tengeri rákok, süllő és keszeg tenyésztésével foglalkoznak. / Kaliforniában getekről évtizedek óta tel- i jesen kipusztult. A medvefóka prémje igen értékes, ezért azelőtt kíméletlenül irtották, úgyhogy erről a .vidékről teljesen eltűnt, de létszámuk másutt is erősen megcsappant. A fokozott védelem tette lehetővé, hogv a medvefóka e kis szigetet elfoglalhassa s ott, állománya eredményesen gyarapodhasson.
