Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-09 / 133. szám

ml. 'Pfnfuí t: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A „Potamogeton 7 • >-?? akció Ahol tetten érték a természet átalakulását zz ISmész a viace? — KI Színes diát visaefc ~ Jó. akkor nézd meg a Potamogeton t — Mélyüket. a crispust vagy a natanst? — A natanst Az bizton vám — Jó. Potamogeton na tans. Ebben maradtak; A jó krimikben, ilyenkor lép színre a szemfüles nyo­mozó és biztos kézzel fel­göngyölíti a kémszervezetet, mielőtt a „Potamogeton ra- tans” akció komolyabb bo­nyodalmakat okozna. Sze­rencsére ebből nem lett ri­adó, s később ssem lesz, pe­dig ilyen beszélgetés még jó- néhányszor elhangzik. Kis­körén, a vízminőségvizsgáló laboratóriumban dr. Bancsd István és Hamar József hid-^ robiológusok arról tárgyal­ták, hogy le kellene _fényké- ( pezni az úszó békaszőlő nevű szerény kis vízinövényt, ezt az állóvízben előforduló fajt. A' kiskörei laboratórium munkatársai a víztároló ki­alakulásával ‘összefüggő vál­tozásokat, a víztároló és az élővilág kapcsolatát vizsgál­ják. Halálra ítélt iák Miutón kiderült, hogy a Potamogeton-ügy nem veszé- N lyezteti az erkölcsi bizonyít­ványomat, Hamar J ózseffel csónakba szálltunk; A tároló feLvizá részén az eredeti TU- sza-medret elérve feltűnik a volt hullámtér. Erre már minden olyan, mintha egy kiadós árvíz keffilős közepén lennénk. A parti belerak kes­keny sávként húzódnak — csak a tetejük látszik; A fűzfák majdnem koronáig vízben állnak. Ezek még bír­ják. Néhány kőrisfa csont­vázként meredezik a/ égre. A túlsó parton, ahová nem ér el a víz, favágók dolgoznak. A fáknak nincs menekvés, Az egy éve tartó duzzasztás, a víztároló kiépülésének első üteme tartóssá tette ezt • magas vízállást. A második és harmadik ütemben, ami­kor tóvá szélesedik a Tisza, a jelenleg hullámteret elbo­rítja a víz. Mentsük, ami menthető, ki kéül termelni a fáikat — ez jó párszázezer forintot jelent — mondja a laikus számítgatva. A bioló­gus viszont rögtön, lefordít­ja saját nyelvére, s így ad magyarázatot: azért kell kd- tenmelni, hogy a leendő tó­ban minél kevesebb, rotha­dásra hajlamos szerves anyag maradjon. Még egyszerűbben: hogy tiszta maradjon a víz. Állóvíz, amelyik folyik A pihent agyú diákok kedvenc abszrud nótája va­lahogy most nem is tűnik olyan abszurdnak: Maros vi­ze folyik csendesen... Maros vize még csendesebben folyik. Maros vize áll és úgy folyik. A duzzasztómű oldalfalán keskeny csíkban zöld lepedék A biológus „tolmácsol”. Al­gabevonat, az állóvízzé vá­lás első jól látható jele. Az elzárt folyó hatalmas tömegű vize — a 19 km-es felvizi tá­rolóban 40 millió köbméter van — lelassult. A felszíne különösen, mert a zsilipen, át a vizet élűiről engedik. A szemre alig érzékelhető változást sokkal jobban jel­zik a műszeres vizsgálatok eredményei. Bent a laborató­riumban két falon különböző változatos formájú mdkro- szervezetek fényképei. Kova- moszatok, zöldmoszatok egész sora, apró rákok (vízibolháit:), kerekesférgek „arcképcsarno­ka”. Az egyes fajok megje­lenése, eltűnése, felcserélődé­se jelzi a megváltozott élet­körülményeket S mivel az élekörülmények a víztói függnek, elsődleges a víz tu­lajdonságainak változása. De hát másféle lesz ugyanaz a víz, ha egy kicsit megállít­ják? Kétféle Tisza-víz Végvári Péter vegyészt csak a víz összetétele érdek­li. A vegyészlaboratóriumban már sokszáz mintát kielemez­tek, s kiderült belőlük, hogy a folyó vize már most, az egy év alatt változott. Más a ké­miai összetétele a gyorsab­ban folyó „fenti’’ élő Tiszá­nak, mint a duzzasztómű kö­zeiében felgyülemlett lassú Tiszának. Rövidesen szakmai sajtóban lát napvilágot az az érdekes megfigyelés, amely szerint a tárolóba folyó víz a Zala—Balaton kapcsolatára emlékeztet. A tóba folyó Za­la fokozatosaan „Balaton-víz- zé” változik, s ugyanígy a Tisza-víz Tisza II vízzé: a só alkotórészek aránya meg­változik, s vízben lebegő fi­nom csapadék keletkezik. Egy másik — laikusok számára is sokkal inkább érzékelhető — változás: a lassúbb moz­gású vízben nagyobb az üle­pedés, tisztább lesz Ezek után nem lesz nehéz belátnunk, hogy a víz össze­tételeinek megváltozása az élővilág megváltozását is ma­ga után vonja. Lake Ontario Senki ne gondoljon arra, hogy emiatt holnaptól kezdve keszeg helyett tintahalat fog a Tiszában. A változás a mikroszerveze beknél kezdő­dik. Hamar József a makrosz­kopikus vízinövényeket, az algákat vizsgálja, s tapasz­talatairól így beszél. — Azt hiszem, nem kell hozzá mélyebb szakismeret, hogy elfogadjuk a bizonyí­tást. A változást legjobban az áramláskedvelő, kemény héjjal védett ellenálló kova- moszatok és az áramlást nem kedvelő zöldmoszatok ará­nyán lehet lemérni. A duz­zasztás megkezdése után egy hónappal már megjelentek az állóvizi jellegire utaló fajok. A zöldmoszatok olyan „jól érzik magukat”, hogy már vízvirágzás is volt, magyarul egy hirtelen tömeges megje­lenéskor bezöldült a víz. Ér­dekesség is akad bőven. s ebből csak egyet: a jelenlegi faj összetétel rendkívül ha­sonlít a Lake Ontario, a ka­nadai öt tó egyikének élővi­lágára. Dr. Bancsá István az állati mifcposzervezeteket vizsgálta A mikroszkóp számára is újat mutatott. — Fölösleges lenne felso­rolni azokat az állatfajokat, amelyek a. korábbi vizsgála­tokhoz képest újakként mu­tatkoztak, így például kilenc kerekesféreg (mikroszkopikus féreg), három rákfaj. Említ­hetem érdekességként, hogy itt bent Kiskörén Csongrád körüli Alsó-Tisza-szakaszra jellemző állatközösséget is találtam. Szaporodnak az ál- lóvizi jellegre utaló adatok. Jóslás csak módjával A természet átalakítása megkezdődött. Megépült a ví­zlépcső, az ember alkotó­munkájának látványos bizo­nyítéka. Azóta elindult a fo­lyamatos változás. Ezek egy­máshoz kapcsolódó láncolata újabb és újabb változást hoz maga után, amelyek végül visszahatnak a nagy átalakí­tóra, az emberre, olyan egy­szerű problémákká átváltoz­va, mint hogy: tiszta lesz-e a fürdővizünk, alkalmas lesz-e öntözésre (s vajon meddig?), lehet-e elegendő halat te­nyészteni benne stb. Elég egy összetevő megváltozása, s már más „eredmény jön ki”, mint az előzetes Számí­tásnál. A jelenlegi eredmé­nyekből jósolná még nem le­het, csupán egy biztos — a kiskörei laboratóriiímban tet- tenérték a természet átala­kulásét. Igriczi Zsigmond Népi iparművészet a modern otthonban A megye színeiben: Karcag, Mezőtúr Budapesten, a Fővárosi Művelődési Házban, a folklór centrumban megnyílt a Népi j iparművészet a7 modern ott­honban című országos kiállí­tás. A látogatókat megérke­zéskor másik két bemutatóra is invitálják, a naiv művé­szek tárlatára, és a kékfestők mesterségének megismerteté­sére. Így egymás után a há­rom bemutató megtekintése csaknem teljes képet ad a magyar népművészetről, a népi iparművészetről. A Népi iparművészet a mo­dern otthonban hazánk kü­lönböző tájegységeinek kin­cseit mutatja be. A beregi szőttesek, a kalocsai pingáló asszonyok és hímzők, a du­nántúli fafaragók, a vásárhe­lyi fazekasok alkotásai között 1 ott vannak a Szolnok megyei népművészek munkái is. Kántor Sándor kedves állat­figurái, Miska kancsója, idős Rusoi István lámpája, a me­zőtúri fazekas szövetkezet edényei, a mezőtúri szőnyeg- szövők szőnyegei, a karcagi­ak hímzései. A rangos bemu­tató, rangos kiállítói a me­gyék háziipari szövetkezetei. Napjainkban szerencsére egyre nagyobb divat laká­sainkat népművészeti termék­kel díszíteni és ez újabb és újabb ösztönzést ad a nép­művészeknek az alkotásra. A kiállításokat nézegetve az embernek önkéntelenül is eszébe ötlik: milyen jó lenne ilyen hasonló országos bemu­tatót látni egyszer Szolnok megyében is. A megyeszék- ' helyen vagy másutt, ahol ar­ra megfelelő hely van. Szol­nokon világverseny lesz jú­liusban, jövőre a 900. évfor­duló ünnepségei. Mgg „apro­pó” is adódhat a rendezésre, hogy minden Tísz'a-mentén, a Jászságban vagy a Kunság­ban élő ember lássa így egvütt nemzeti kincseinket, lássa azt is, hol foglal helyet abban a megye népművé­szete. És még egy gondolat a ki­állítással összefüggésben: Szolnokon van a népművé­szeti vállalatnak egy kicsi boltja, szűkös körülmények miatt nem elegendő áruval. Abban ritkán lehet vásárol­ni Szolnok megyei népművé­szeti alkotásokat, pedig az ide látogatók belföldiek, kül­földiek szívesen vinnének magukkal eey mezőtúri cse­repet, egy karcagi hímzést. Egyszóval nem csak kiállítás kell, ahol gyönyörködhetünk, de több lehetőség, nagyobb választék a vásárláshoz. / A május elején megnyitott újszászi parkerdő — 60 hektáros őspark, erdei (ornapá­lya és szalonnasütő — természeti szépségeivel, a környezet romantikájával, jó leve­gőjével vonzza a kirándulókat. Ügy tűnik, a jórészt társadalmi munkában megszépített környezet elsősorban a szolnokiakat csábítja. Méltán, annál is inkább, mert a me­gyeszékhely környékén mási’- kirándulásra, táborozásra alkalmas, jól megközelíthe­tő természeti táj, sajnos nincs Rét megye határán A Berettyó két oldalán, két megye határán húzódik a Nagykunsági Állami Gaz­daság 9600 hektárnyi terüle­te. Békés megyének adóznak, rendőrhatóságilag, egészség- ügyi. vonatkozásban is oda­tartoznak, — de a gazdaság irányítása Szolnok megyéhez kötődik. E kettősség' főleg közművelődési vonatkozás­ban érézteti kedvezőtlen ha­tását. A helybeliek úgy véle­kednek, hogy „a kultúrából a megye szélére kevés jut’”. Főleg ha az a bizonyos ha­társzél egy kicsit amolyan közös ló a szomszéddal. Persze, minden állapot re­latív, az itteni élet alakulá­sát csak a közelmúlt tanya­világának elszigetelt helyze­téhez lehet viszonyítani, ha hiteles képet akarunk kapni a fejlődésről, a gazdaság hét­százötven dolgozójának éle­téről. Háromszázan a pusztán A gazdaság dolgozói közül kb. háromszázan éjnek kint a pusztán. Távol a óvárostól, a tágas határban, ami a vá­roslakók képzeletében több­nyire még ma is azonos az elmaradottsággal. Pedig va­lójában előrehaladt a világ itt is. A majorszerű telepü­léseken álló kilencven szol­gálati lakás mellett mindösz- sze öt régi kis paraszt tanya van a gazdaság területén. Azok közül is három olyan helyen, hogy a közúti forga­lomba bekapcsolódik. Három ilyen tanya kivételével víz, villany minden lakásban van. A mári alaki ’ és a központi kerületben a lakások 40 szá­zaléka szennyvízcsatorna-há­lózattal is ellátott. A lakások nyolcvan százalékában van fürdőszoba. Olyan családot alig találni, ahol ne lenne té­vé, meg rádió, ne járna va­lamilyen sajtótermék. Nos, ha arra gondolunk, hogy a környezet érezteti ha­tását az emberi lét minden vonatkozásában, akkor ké­zenfekvő, hogy itt is válto­zott, előrehaladt a világ. Vissza a nagy kalapba Az előrehaladásnak szem­betűnő jelei vannak sok vo­natkozásban. Gazdasági te­kintetben — s a tettek­ben — és az emberek gondolatvilágában egyaránt. A nagymérvű állami segítség ellenére éveken át hiánnyal zárt a gazdaság. Most már viszont eljutott oda, hogy ál­lami segítség nélkül is bol­dogulnak, leküzdik a rossz gazdasági adottságból szár­mazó nehézségeket, s inkább ők adnak a naav kalapba. A korábbi állami támoga­tás, az egyetemet végzett hu­szonhárom lelkes szakember hozzáértő munkája melWt vitathatatlanul szerepet ját­szik ebben a dolgozók meg­változott szemlélete .is. A szocialista címért küzdő bri­gádok pl. most, a kongresszusi munkaverseny kezdetén — nagymérvű önköltségcsök­kentésre tettek vállalásokat. A szemléletváltozás a párt- szervezet eredményes mun­kája mellett köszönhető az általános és politikai mű­veltség kedvező alakulásá­nak. A gazdaság vezetői, tár­sadalmi—politikai szervei hosszú évek óta fáradoznak ezért. Több mint tíz év óta kihelyezett általános iskolai osztályokat szerveznek a kis- útszáilási és a térkövei váro­si tanács hatékony közremű­ködésével. Tantermeket ala­kítottak ki, foglalkozás után rhikrobusszal viszik haza az embereket. A tanulási vágyat egyéb­ként a vártnál jobban fel­keltették. Ismeretes, hogy az új rendelkezések szerint egy év alatt két osztályt lehet elvégezni. A dolgozók mégis azt kérték, hogy a hetedik és a nyolcadik osztályt ne rövi­dített tanfolyamon végezzék. Így jobban elsajátíthatják a tananyagot, nagvobb az ön­bizalmuk a középiskolába való jelentkezésre. Most már erre js van példa, hárman *ár- nak szakközépiskolába a gaz­daságból. A .több éves rendszeres képzés erdményeként a gaz­daság 30 éven aluli gárdájá­nak csak elenyésző százaléka nem végezte el az általános iskolát. A lemaradók egvré- sze szeltemi fogyatékosság miatt nem folvtatia tanul­mányait. A másik részt az újonnan jöttek adtek A vi­szonylag nagymérvű fluktuá­ció miatt van szükség a ki­helyezett tagozat fenntartá­sára. A Nagykunsági Állami Gazdaságban josgte te-nv, azt hoev a kozmOym ~ ’•ck nélkülözhetetlen eleme a po­litikai ismeretek pisai'Ptss-,. A pártszervezet kérésére a gazdasági vezetők készséggel vállalnak propagandista meg­bízatást. — Az összehangolt, alapos munkának tudható be, hogy a pártoktatásban százhuszonötén vesznek részt a gazdaságban, hárman járnak esti egyetemre, négyen pedig annak szakosító tagozatára. A szakszervezeti politikai oktatásban kétszázötvenha- tan gyarapítják ismereteiket, — többen mint ahogyan ter­vezték. A felmérés után ugyanis alakult két szocialis­ta- címért küzdő brigád, el­határozták, hogy minden tagjuk részt vesz ebben az oktatási formában. A lét­számnövelésben közreját­szott, hogy olyan kisebb lét­számot foglalkoztató munka­helyre is biztosítottak pro­pagandistát, amelyen eddig nem volt politikai oktatás. Eredményes a KlSZ-okta- tás is. 'lávolabb a határnál A politikai képzésen túl rendszeres a szakmai képzés is. Az előadásokat a helyi szakemberek tartják. TIT- előadássorozat is van, — fő­leg egészségügyi témakörből. A falu a szocializmus út­ján című kiállítást többen megnézték a gazdaság köz­pontjában, mint Kisújszállá­son. Ez is arra vall, hogy érdeklődnek az emberek, ki­váncsiak a gazdaság hatá­rain túli életre is. Más kiál­lítás, érdemleges rendezvény még sincs a központban. Az idén csak bál volt, tavaly mindössze egy nótaest, meg egyszer voltak kint a színé­szek. Van két klub is. min­den kerületben könyvtár. — Lehetne kiállításokat, író-ol­vasó találkozókat rendezni, neves embereket meghívni a klubokba, szakköröket, önte­vékeny művészeti csoporto­kat szervezni és szerepeltet­ni. Nem kellene megelégedni azzal, hogy néhány dolgozó­juknak biztosítanak színház­jegyet valamelyik városba, vagy kirándulni viszik őket Az oktatás ugyanis a közmű­velődés egésze iránt felkelti az érdeklődést, s azt a '.ehe­tőségek szerint helyben kell kielégíteni. Ezért volna ;ó, h<; néhány nagyobb tsz pél­dájára a gazdaságban is al­kalmaznának függetlenített népnru - ' t Eli dottak arra a szintre, hogy ilyesmivel is te ’ tp . ,■ " íbetnek, -,el- jesz^bé téve a szemléletfor- n-útest, t’ ’ d. az embe­ri m . : tei te -kft-teát. C, B.

Next

/
Thumbnails
Contents