Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-08 / 132. szám

1974. Június 8. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése (Folytatás az 1. oldalról.) szakban erősödött a népfront mozgalmi jellege, bizottsá­gaiban, kezdeményezésedben mind többéin megtalálják azt a közérdeket szolgáló mun­katerületet, ahol hasznos társadalmi, közéleti ' tevé­kenységet fejthetnek ki. A szocialista nemzeti egy-/ ség alappillére a munkás­paraszt szövetség. A mozga­lom aktivistái eredményesen dolgoznak ennek erősítéséért, a munkásosztály politikájá­nak érvényesítéséért. A Köz­ponti Bizottságnak, a mun­kásosztály vezetőiről szóló határozata arra ösztönöz, hogy a népfront-bizottságok határozott Intézkedéseket te­gyenek a munkások foko­zottabb bevonása, közéleti szerepük növelése érdekében. A jelentés végül elemzi a Hazafias Népfront nemzet­közi tevékenységét A fel­adatokat a következőkben összegzi: A népfront-mozgalom a to­vábbiakban az eddiginél is jobban előtérbe helyezi a szo­cialista közerkölcs erősítésé­nek, kibontakoztatásának elő­mozdítását A nemzeti egység erősítése azt követeli, hogy tegyék vonzóvá mind több idős és fiatal ember, külön­böző világnézetű magyar ál­lampolgár .Számára a moz­galomban való aktív közre­működést. A főtitkár szóbeli kiegé­szítője után megvitatták az elnökség jelentését. Tizenötéres a HALDEX Ebben a hónapban ünnepli megalakulásá­nak 15. évfordulóját a HALDEX Bányászati Részvénytársaság A magyar és a lengyel ál­lam 1959-ben kötötte azt a szerződést amely- lyel megalapították a közös vállalatot. A HALDEX megala­kulásának évfordulója alkalmából június 14-én nagyszabású ünnepséget rendeznek Szilézia köz­pontjában, Katowicében. A rendezvényen részt vesznek a KGST állan­dó szénbizottságának tagjai a magyar és a lengyel kormány képvi­selői, Brigád a szárítóüzemből Izzik a kemence, forog a lucernaszárító dob. A daráló­gépek egyenletesen nyelik a szecskát. Akik itt dolgoznak, már megszokták, hajtani kell. Az óránként 15 mázsás tel­jesítménynek meg kell len­ni. A Középtiszai Állami Gazdaság aranyplakettel ki­tüntetett szárítóüzem! szo­— Ä brigád 1966-ban ala­kult, azóta a tagok hetven százaléka kicserélődött Ez . természetes. Mindig van, aki elmegy, főleg családi okok miatt, de jönnek is mindig helyettük. Az 1972-es orszá­gos termelési versenyben 387 vagonos teljesítményünkkel első helyezést értünk el az LKB típusú lucemaliszt-ké- szítő üzemek között. Ennek eredményeként megkaptuk az aranyplakettet a zászló­val együtt, amit azóta sike­rült megtartani jó munkánk­kal. Igó Sándor^ már szintén húsz éve dolgozik a gazda­ságban, és egyik alapító tag­ja a brigádnak, azóta sem tudott megválni tőle. .Az égőfej volt az oka, azóta olajtüzelésű kazánjainkat fo­tócellás biztonsági berende­zéssel szereltük fel, és így csökkent a baleseti veszély. Most 11 órát dolgoztunk na­ponta, sőt még szombaton és vasárnaponként is. Kicsit fá­rasztó, de megéri. Többet lehet keresni. Ez viszont csak az első kaszálású lucerna feldolgozásáig lesz így. Segí­teni kell a gazdaságot, és nekünk is érdekünk, hogy a megtermelt lucerna ne men­jen tönkre. — Milyen a brigúdszetlem? Nagyon jó, kijönnek egy­mással a brigádtagok, a kor­átlag 35 év körül van, én az idősebb korosztályhoz tarto­zom, 53 éves vagyok. Eddig még mindig teljesítettük vál­lalásainkat, á brigád ebben cialista brigádja szorgalma­san végzi munkáját. Váltják egymást, így mindenki ki­veszi részét az éjszakai és a nappali műszakból is. Brigád vezetőjük, Farkas István csak második éve tagja a kollektívának, vi­szont már 1950-től a gazda­ság dolgozója, jól ismeri va- lamennyiükeL — A lucemaszárítót 1962- ben építettük, én a gépmű­helyből jöttem át dolgozni. Izgalmas munka, szeretem csinálni. Az én feladatom a gépek ellenőrzése, egyik bri­gádtársammal tartom rend­ben őket. Rajtunk nagyon sok múlik. Tudni kell, hova nyúl az ember, nagyon ve­szélyes az üzem. Például a kezdeti időszakban mikor megindítottuk a gépeket; az egyik kazánunk szétrobbant, és kis híja, hogy nem lett Súlyosabb baleset — Mi okozta a műszaki hi­bát, milyen biztonsági beren­dezéssel látták el a kazáno­kat, és ilyenkor csúcsidőben hány órát dolgoznak na­ponta? ^ az évben is megtartotta a szocialista címet. — Tettek felajánlást a párt XI, kongresszusa tisztele­tére? — Igen, a kongresszusi munkaversenyben mi is részt veszünk. A termelési tervünk 3 millió 480 ezer forint, amit a XI. pártkongresszus tiszte­letére 4 százalékkal szeret­nénk túlteljesíteni. Gondo­lunk az önképzésre, valamint a politikai és szakmai okta­tásokban veszünk részt. Az összetartás adja az egész szo­cialista brigádmozgalom ér­telmét, a vállalásainkat en­nek alapján tesszük meg. Ebben az évben 270 óra tár­sadalmi munkát végzünk, szeretnénk egy kerékpár­megőrzőt építeni, és ebben a tervben szerepel a nagyivá­nyi, valamint kunmadaras! tanácsoknak tett társadalmi- munka-felajánlásunk is. Közös gond, közös öröm Földvári Sándor, huszonöt éves, rakódó, negyedik éve tartozik a kollektívához, az őszön tanuló lesz Balázs Andrással együtt. — Jól érzem magam a bri­gádban, de hiányzik az isko­la. Szeretném elvégezni a nyolc osztályt. Most voltam targoncavezetői tanfolyamon, és nagyon érzem a tanulás hiányát. Igaz ugyan, hogy már a korábbi években sze­rettem volna ezt a tervemet megvalósítani, de a sok mun­ka miatt nem volt rá lehető­ségem. Ebben az évben vi­szont a gazdaság vezetői biz­tosítják számomra a bejárást. Egy kicsit nehéz lesz. Ugyan­is az itteni műszakkal még nem ér véget a napom, oda­haza is dolgozni kell. Négyen vagyunk testvérek, én va­gyok a legidősebb a család­ban, és beteg édesanyámon segítek. Amit vállaltam, csi­nálom, nincs visszaút. Nem szeretek meghátrálni. — Egy műszakban hány mázsát szokott megmozdí­tani? — Naponta 400 mázsa szecskát kell betermelni a garatba, és ez nem könnyű feladat. Esténként, mikor ágyba kerülök, bizony na­gyon jólesik kipihenni maga­mat a napi munka után. Re­mélem, ez nem lesz mindig így. Ha belejövök a targoncá- zásba, könnyebb lesz a mun­kám, és jut idó szórakozás­ra is. Ütőképes, kitűnő brigádot ismertem meg Kunmadara­son. A saját területén min­denki a legjobb tudása sze­rint végzi munkáját. Közös a gondjuk, közös az örömük, amit talán ez a kifejezés szemléletet a legszebben, „egy mindenkiért, mindenki egyért”. B. Z, Aranyplakett zászlóval Megőrizték a szocialista címet Szerkesztőségünknek kül­dött levelében özv. Diósi Ti- borné öcsödi olvasónk szó- váteszi, hogy a helyi ÁFÉSZ üzletében nem vásárolják fel a kistermelőktől a zöld­séget. „Ezzel elveszik a nyug­díjasok kedvét a kertészke­déstől, s megszűnik számuk­ra az a lehetőség is, hogy egy kis mellékjövedelemhez jus­sanak”. Magyar cukorgyár Iraknak Folyékony cukorgyártásra alkalmas üzem felépítéséről, a technológia és a beren­dezések szállításáról a na­pokban 6,5 millió dollár ér­tékű szerződést írt alá a Komplex és az iraki ipar­ügyi minisztérium képvise­lője. Az üzemben — amely várhatóan 1976-ra épül fel — évi 30 ezer tonna folyé­kony cukrot állítanak majd elő Irak legfontosabb me­zőgazdasági termékéből, a datolyából, a konzervgyá­rak, az üdítőital- és cukrá­szati üzemek részére. A gyár felszerelését a kisegítő be­rendezésekkel együtt a Komplex és a Gépexport Vállalat szállítja. A Komplex tárgyalásokat kezdett más datolyatermelő országok képviselőivel is, így öbbek közt iráni és al­gériai cégekkel komplett gyárak szállításáról. A levél nyomán utánanéztünk, hogyan fordulhat elő Ilyen eset. Kósa Imre, az öcsödi ÁFÉSZ elnöke beszélgetésünk során elismerte: valóban megtörtént, hogy nem vásároltak fel minden árut. Ennek oka, hogy a kistermelőknél nem gyűlik össze olyan mennyiségű zöldség, gyümölcs, amiből a szállí­tás költségeit fedezni lehetne, nemhogy jövedelemre szert tenni. özv. Diósi Tibornénak (az ÁFÉSZ volt dolgozója!) — mint azt öcsödi találkozásunkkor elmondta — az a vélemé­nye, ha az ÁFÉSZ meghatározna egy napot, mikor vigyék be feleslegüket a termelők, akkor összejönne egy fuvarra való áru. aminek megvásárlása kifizetődne az ÁFÉSZ-nek is Kevés a zöldség? Az öcsödi példa tanúsítja — nem min­den esetben csak amiatt, mert nem termelnek eleget, hanem azért is. mert a kereskedelem nerr eléggé mozgékony. A gaz­daságos felvásárlás megszervezése Öcsödön az ÁFÉSZ, s másutt is a kereskedelem dolga, nem a helyi kistermelőké. — b — Összkép a népgazdaságról A kormányzati mun­ka kialakult gyakorlata sze­rint, a Minisztertanács átte­kintette az elmúlt időszak, pontosabban az első negyed­év gazdasági eredményeit, tapasztalatait és határozot­tan kedvező következtetések­re jutott. A legfontosabb ezek közül, hogy a termelés és a fogyasztás dinamikus fejlő­dése úgyszólván minden te­rületen elérte vagy megha­ladta a tervezett mértéket, csupán a kiemelt beruházá­sok haladtak vontatottan az év kezdetén, de ma már a helyzet e téren is biztató. A termelés erőteljes növe­kedését a belföldi kereslet, az export és újabban a be­ruházások élénkülése egy­aránt ösztönözte, s mindezt szerencsésen támasztotta alá a pártunk XI. kongresszusá­ra kibontakozó munkaver­seny sok-sok jó kezdemé­nyezése. A mezőgazdaságban is jól haladnak a munkák, és kilátásunkat, javítja, hogy május óta szárazságra sem panaszkodhatunk. Ám az általánosan jó irányzatok tudomásul véte­lén túl, érdemes figyelmet szentelni a részleteknek is, — amelyek túlnyomórészt ugyancsak pozitívak, fölvá­zolásuk mégis árnyaltabbá és így tanulságosabbá teszi az összképet. Ami az ipari termelés növekedését illeti, elgondolkoztató a vegyipar­nak az átlagosnál kisebb mértékű fejlődése, amely bi­zonyos nyersanyagok beszer­zésének nehézségeivel is ösz- szefügg és arra figyelmeztet, hogy további erőfeszítéseket kgll tenni a hazai termelő- bázisok kifejlesztésére, vala­mint a nemzetközi, elsősor­ban a szocialista kooperáció kiszélesítésére. A külkeres­kedelmi forgalom egyébként kiemelkedő mértékben nett, és a behozatal növekedése, a népgazdasági tervnek megfe­lelően felülmúlta a kivitelét. Tekintélyes mérték­ben, csaknem tíz százalékkal növekedett a lakosság köz­ponti alapokból származó pénzbevétele, és ebben a leg­jelentékenyebb tényező, hogy a múlt év hasonló időszaki­hoz képest mintegy nyolc— kilenc százalékkal magasabb a munkások átlagbére. Az első negyedévben kifizetett nyereségrészesedés pedig 16 százalékai múlta felül a ta­valyi szintet. Egyébként a mezőgazdaságból származó jövedelmek is tekintélyes mértékben nőttek. Ennek megfelelően, folyó áron szá­molva mintegy tíz százalék­kal bővült a kiskereskedelmi forgalom, nőttek a takarék- betétek, miközben a fogyasz­tói árak színvonala a meg­engedett felső határt, a két százalékot meg sem közelít­ve — mindössze 1,4 százalék­kal emelkedett. Érdemes ennél a pontnál valamelyest időzni. Nem csu­pán azért, mert köztudott, hogy a tőkés országokban milyen rendkívüli méreteket öltött a drágulás, az infláció, hanem saját fogyasztási vi­szonyaink tárgyilagos vizsgá-* lata érdekében is. A hazai árszínvonalnak ez a viszony­lagos nagy stabilitása számos intézkedés és más tényezők együttes következménye. — Szerepet játszik itt az egyes tejtermékek átmeneti ár- csökkentése, az alacsonyabb szabadpiaci sertésár, az ol­csóbb alma, bizonyos divat­cikkek árának mérséklése mellett, a tisztességtelen ha­szon pontosabb meghatáro­zása, a kalkulációs előírások megszigorítása, az áremelés előzetes bejelentési kötele­zettsége és általában az ár­ellenőrzés tapasztalható na­gyobb szigora. Végezetül, szilárdította az árakat az állami ártámogatás növelése is bizonyos áru­cikkekre, ami természetesen nem tiszta öröm, mert bár kedvezően hat az árakra és a fogyasztásra, növeli a költ­ségvetés amúgy is súlyos terheit, amit valamiképpen szintén meg kell fizetnünk. Tájékozódott a Miniszter- tanács a foglalkoztatottság alakulásáról is és megálla­píthatta, hogy a növekedés tervszerűen mérsékelt üte­mű, következésképpen a ter­vezettnél nagyobb termelés- növekedés, túlnyomórészt a termelékenység javulásának eredménye. Mindez együttvéve a számítottnál nagyobb nye­reséget hoz létre a vállala­toknál s a népgazdaság ed­digi eredményei is biztatóak. Különösen, ha a kialakulá­sukban közrejátszó tényezők­kel az 1974. évi terv teljesí­tése érdekében továbbra is számolunk. B. J. Szarvasmarhatelep könnyűszerkezetből — Amerikai silótöltő gép szolnoki változata (Tudósítónktól) A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat tegnap szerződést kötött a nyíregyházi MEZŐ­GÉP Vállalattal egy 500 fé­rőhelyes szakosított szarvas­marhatelep könnyűszerke­zeti elemeinek szállítására. A szolnoki vásárcsarnok és más könnyűszerkezetes beruházás kivitelezésében kitűnt vállalat a gyorsan építhető és gazdaságosan összeszerelhető elemekből 44 millió forintért rendelt. Az új létesítményt a duna- varsányi Petőfi Tsz-ben sze­relik majd össze, mivel ez a mezőgazdasági üzem ha­mar felismerte a könnyű- szerkezeti építési mód prak­tikusságát. A szolnoki vál­lalat külföldön is sikert ara­tott elemeiből többek kö­zött négy tehénistállót, bor- júnevelőt, ellető férőhelyet alakítanak ki. A MEZŐGÉP Vállalat július 15-ig 320 fé­rőhelynek megfelelő istálló­szerkezetet már leszállít, mi­vel a Duna menti gazdaság­ba megérkezett a külföld­ről vásárolt üszőállomány és sürgető az ehelyezésük megoldása. A teljes állaitenyésztö- telep szerkezeteit a jövő év elejéig adják át a meg­rendelőknek. Másik jelentős esemény a vállalat, életében, hogy ame­rikai tapasztalatok felhasz­nálásával silótorony-töltő- gépet szerkesztettek a vál­lalat műszaki szakemberei. Az eddig külföldről beho­zott és drága pénzért, va­lutáért vásárolt gépek he­lyett kifejlesztett szolnoki konstrukció mindenben állja a versenyt külföldi „rokonaival”, sőt több vo­natkozásban tökélete­sebb is. Az új gép nemcsak traktor­ral, hanem 75 lóerős vil­lanymotorral is meghajtha­tó, ami biztosítja a gazda­ságosabb, jobb üzemeltetést Teljesítménye zöldtakar­mányból óránként 30 tonna, összehasonlításul a hazánk­ban ismert csehszlovák gyártmányú silótöltő csupán 10, a nyugatnémet márka 15 tonna takarmányt továbbít óránként a silótoronyba. Az első gépet — mivel most van a szezonja a lucerna betakarításának — a Szolnoki Állami Gaz­daságnak adták át üzemi kipróbálásra. Amennyiben a konstrukció igazolja az előzetes várako­zásokat, a szerkesztők, ter­vezők számításait, jövőre már 50—100 darabot gyár­tanak, később pedig az or­szág mezőgazdasági üzemei­nek egész szükségletét is ki­elégítik. Szocialista szerződés A Szegedi Gázfeldolgozó Üzem november 7-ére próbaüzemelésre kész A KISZ Központi Bizott­sága az érdekeit miniszté­riumokkal és szakszerveze­tekkel már korábban szocia­lista szerződést kötött; véd­nökséget vállalt a szegedi kőolaj- és földgázipari léte­sítmények határidőre törté­nő felépítésére, üzembehe­lyezésére. E szocialista szer­ződésből adódóan is 1974 legfontosabb munkája a gőzfeldolgozó üzem elkészí­tése. Igen nagv jelentóséee van az üzembehelyezésnek, mert ezzel lehetővé válik a párt és kormány ígéretének valóra váltása, a nronán- bután gázigénv 1975-ben történő kielégítése. A pártkongresszus tiszte­letére tett vállalások nvo- mán a gázMdolgozó üzem építésében résztvevő válla­latok fiataljai kezdemé­nyezték a határidő előbbre hozatalát. A héten a szege­di üzemben megbeszélésre jöttek össze az építkezésben résztvevő vállalatok gazda­sági, párt, szakszervezeti és KISZ vezetői. Megvitatták többek között azt. hogyan lehetne elősegíteni a fiata­lok kezdeményezését; a ter­vezett határidő előtt próba- üzemeltetésre elkészíteni a gázüzemet. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a Villamoserőmű Tervező és Szerelő Válla­lat. a Budapesti Kőolajipari Gépgyár, az Üt- és Vasút­építő Vállalat, a Kőolai- és Gázipari Tervező Vállalat, az Alföldi Olajipar, az OKGT Anyagellátó Irodája, az NKFV szegedi beruhá­zási üzemegysége szocialista szerződést kötött, melyben többek között vállalták a munkaterületek megosztá­sát, a szerelés meggyorsítá­sát és társadalmi munka végzését. A megkötött szer­ződés szerint az üzemek gazdasági párt- és> szakszer­vezeti vezetői támogatják a KISZ kezdeményezését és megteremtik a lehetőségét annak, hogy a technológiai szerelést június 30-ig, tehát három hónappal hamarabb befejezzék, s így biztosítják az építkezésben résztvevő többi vállalatnak is a mun­kalehetőséget, végső soron azt, hogy az évi 140 ezer tonna kondenzátum feldol­gozására alkalmas 1. számú gázfeldolgozó üzem novem­ber 7-re elkészüljön, s meg- kezdhessCN a próbaüzemelést. A KISZ fiatalok kezdemé­nyezésére mur.kaverseny in­dult. melyben n szocialista brigádok cs if'úsúgi brigá­dok külön-külön felajánlá­sokat trüek. Az érdekelt gazdasági vezetők támogat­ják a KTSZ-rrervezrtek áron javaslatát is. hogy 1973 ele­jén a gázüzem erdőinek munká ját értéke kék. * s a legjobbak erkölcsi és gi elismerésben részesülje­nek. F. Sz. 1 l „Felvásárlás” — öcwdi módra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents