Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-04 / 128. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. június 4. Az ünnepi könyvhétre LABDARÚGÓ VB L974 A szomszédok mérlege A hazai közönség a * Német Szövetségi Köz­társaságban jelenleg éppoly nehezen tudja elképzelni, hogy ne maradjon otthon a világbajnoki trófea, mint a brazilok 1950-ben. Mégis Uruguay nyert. S a brazil szurkolók, amikor búcsúztat­ják a legjobbjaikat, nyilván azt mondják nekik, világ­bajnokként térjetek haza. Ez pedig hasonlít a mi helyze­tünkhöz. 1954-ben. A világ legjobbjának tartottak ben­nünket és az NSZK győzött. Amikor Helmuth Schönt megkérdezték a sorsolás után, kik a legveszedelmesebbek, ígv válaszolt: ,,A legnehezebb ellenfelek nem a vendégség­be érkező csapatok, hanem a hazai nézőközönség”. Ez per­sze nem azt jelenti, hogy a pontosan kidolgozott felké­szülési tervből jottányit is engedne és az előkészületek alatt ne a jövendő ellenfe­lekre. hanem a közönség meghódítására fordítaná a legnagyobb gondot. Csendben készül az NDK. A szomszéd, vagy a Német Demokratikus Köztársaság válogatottja lényegesen csen­desebben készül, mint a há­zigazdák. Georg Buschner. a szövetségi kapitány szavai is ezt tükrözik: „Számunkra nem létezik sem túl könnyű, sem túl erős ellenfél”. Értsd: a lehető legjobb körülmé­nyek között kell felkészülni, a lehető legjobban kell is­merni valamennyi várható ellenfél erényeit és hibáit, a Immár tíz éve működik Moszkvában a Nemzetközi Diák-Filmklub. Az igen nép­szerű klub munkaprogramja rendszerint egy-egy új, még bemutatásra nem került szovjet film megtekintésé­ből és megvitatásából áll a forgatócsoport részvételével. A nemzetközi filmklub el­ső vendégei már régen visz- szatértek hazájukba, közülük sokan azonban még ma sem felejtették el a forró hangu­latú vitákkal, elmélkedések­kel telített estéket, a film­művészet nemes mesterével való találkozásokat. Hányán megfordultak itt közülük! A nemzetközi filmklubban mutatták be először új film­alkotásaikat a neves rende­zők: Jurij Ozerov, Szergej Geraszimov, Marlen Hucijev, Larisza Sepityko; a fiatal rendezők közül a moldavai Emil Lotianu és az ukrajnai Leonyid Oszika. A nemzetközi filmklub tagjai, amikor visszatérnek hazájukba, a kapcsolatot to­vábbra is igyekeznek fenn­tartani a klubbal. Szergej Komarovnak, a művészettör­ténet doktorának, a klub el­nökének íróasztalán a világ számos országából tekinté­lyes levélköteg gyűlt össze. — Éppen most olvastam egy Nepálból keltezett leve­let. „Hét évig tanultam saját erő ^tudatában, de az ellenfelet ne lebecsülve kell pályára léani már a csoport- mérkőzések|en is. Az a nagy­fokú szerénység azonban, amely az. NDK sportolóinál, sportvezetőinél immár meg­szokott dok»g, ne vezessen félre senkit. Az ütőképes csa­pat kialakításában az 1973- as esztendőt a fordulat évé­nek tekintik, bár nincsenek teljesen megelégedve az elért eredményekkel. Hiányzik vá- logatottukból az igazi kar­mester és hiányzanak a szó­lamvezetők is. Márpedig ve­zéregyéniségek nélkül nehe­zebb sorozatos győzelmeket elérni. Nehezebb, de nem le­hetetlen. Az összeszokottsá­gon alapuló, igazi „csapatgé­pezet” — ahogyan divatosan mondiák — képes erre. Meg­figyelők egyöntetű vélemé­nye szerint Buschner legfőbb törekvései erre irányulnak, amiből a múlt év őszén már mi ;s ízelítőt kaptunk a Nép­stadionban. A legerősebb csapatrész a védelem A szakértők a csapat leg­erősebb részének a védelmet tartják. Valóban Bransch ki­váló képességű, jó érzékű és állandóan színvonalasan ját­szó söprögető. Kurbjuweit és Fritzsehe gyors és hallatlan rugóbiztonsággal rendelkező két szélső hátvéd. Ez a hár­mas nyugalmat kölcsönöz a csapatnak, mert ha a táma­dás nem sikerűi, akkor sem kell kétségbe esniük. A csa­társorban kétségtelenül az öreg Ducke és Streich a két Moszkvában — írja klubunk egykori tagja —. Csodálatos évei voltak ezek életemnek. Idehaza, Katanduban a moszkvai példa nyomán már megszerveztem a filmklu­bot.” Hasonló levelet kap­tam a nigériai Ajzik Ajhe- bától, aki hazájában szintén filmklubot szervezett. Ez azt jelenti, hogy munkánk nem hiábavaló, a Moszkvában el­vetett magok sok ezer kilo­méterre innen csírába szök­kennek. — A legfőbb azonban — hangsúlyozza Szergej Koma­rov —, hogy ezek a csírák azokban az országokban kel­nek ki, ahol a filmművészet még nagyon fiatal. És ha eb­ben a mi klubunknak bármi­lyen csekély szerepe van, akkor úgy érezzük, hogy tel­jesítettük feladatunkat. A klub régi tagjai emlékez­nek arra az időre, amikor — eleinte — a Barátság Házá­ban gyűltek össze és a kü­lönböző országokból jöttek nehezen értették meg egy­mást. s nehézkesep szóltak hozzá a vitákhoz. Ám az orosz nyelv hamarosan ösz- szekapcsolta őket. És akkor elkezdődtek a szenvedélyes viták a filmekről, a filmmű­vészet előtt álló célokról és feladatokról. És ezzel kezdő­dött a filmklub igazi élete. legveszedelmesebb, ők éke­lődnek az ellenfél védőfalába és igyekeznek azt megbon­taná. Mind a kettő olyan adottságokkal rendelkezik, hogy egyedül képes mérkőzé­seket eldönteni. Az él har­madik méltó tagja lehet a fiatal Hoffmann, de készen­létben áll a lendületes Vo­gel, a kíszámíthatatalan Sparwasser, Löwe és Scbel- lenberg, akit nemzetközileg ugyan még nem ismernek, de a hazai pályákon már meg­tanulták tisztelni a nevét. Nem terme meglepetés A szomszédok számos sportágban okoztak már nagy meglepetéseket a világnak, s ezeket rendszerint amolyan vihar előtti csend előzte meg. Aki részletesebben ismeri a Német Demokratikus Köztár­saság sportmozgalmának szisztematikus, már a gyer­mekkortól kezdődő, alapos felépítését, annak az sem lenne elképzelhetetlen, hogy akár a legjobb nyolc közé, sőt még annál is tovább jus­sanak. A jósok, a fogadási irodák, de a szakemberek is biztos­ra veszik, hogy az NSZK és az NDK jut a legjobb nyolc közé az első csoportban. A sorrendet tekintik csupán két­ségesnek. mert ennek kiala­kulásában még taktikai el­gondolások is nagymértékben közrejátszhatnak: amikor már a négy közé jutás a cél. Becs István (Folytatjuk.) A filmrendezők számára sem volt haszontalan, ha elláto­gattak a filmklubba. Halgassuk meg ezzel kap­csolatban Larisza Sepitykó- nak, a neves rendezőnek, a „Forróság”, a „Szárnyak” cí­mű filmek alkotójának a vé­leményét, akinek a filmjei a Szovjetunióban és külföldön is nagy elismerésben része­sülnek. . — A filmklubot én afféle élvonalbeli nézőtérnek te­kintem. Filmünk hatását itt „próbáljuk ki” először a né­zőkön. Ám a Barátság Házá­nak filmklubja számunkra, rendezők számára azért is fontos, mert itt különböző országok fiataljai gyűlnek össze. Űk nagy megértéssel viseltetnek munkánk iránt, kitűnően eligazodnak a film- művészetben, kritikai meg­jegyzéseik mindig jóindu- latúak. A klubban a Szovjetunió különböző filmstúdióiban ké­szült filmeket vitatják meg. Nagyon meleg fogadtatásban részesült Roman Karmen „Lángoló kontinens” című Latin-Amerikáról szóló do­kumentum filmje. Érdekes vitát váltott ki Szergej Ge­raszimov „Szeretni az em­bert”, Jurij Ozerov „Fel­szabadítás”, Gavriil Jegiaza- rov „Égő hó” és Emil Lotianu „Lautari” című filmje. Kassák Lajos: EGY EMBER ÉLETE 1924-ben. bécsi emigrá­ciója idején kezdte írni Kassák nagyszabású őrnél et- rajzi regényét, számvetését és vallomását gyermek- és ifiúkorárói. művészi fejlő­désének. írói pályájának el­ső szakaszáról. Az első há­rom könyv (Gyermekkor, Kamaszévek, Csavargások) 1927-ben, a középső három (Vergődés, Kifejlődés, Há­ború) 1931-ben, s az utolsó kettő (Károlyi-forradalom, Kommün) 1933-ban jelent meg. Ez a kiadás — hason­lóan az előző kettőhöz — az életrajz első hat könyvét tartalmazza, az 1916-os év­vel: a „Tett” betiltásával, a „Ma” megindításával zárul. Gyermekkorát — akármi­lyen nehéz és keserves volt, ellágyulás, szánakozás nél­kül s önmagával szemben is kíméletlen őszinteséggel ábrázolja. Ez az őszinte ki­tárulkozás az önéletrajz egyik legnagyobb értéke, s elsősorban ez a hitelesség emeli ki a hasonló alkotá­sok közül. Kassák elszántan hátat fordít az iskolának, majd lakatosinas lesz, s 16 éves korában Pestre megy. ahol barátokat talál, ismerkedik az irodalommal, bekapcso­lódik a szakszervezeti moz­galomba. Simon Jolán — későbbi felesége — biztatá­sára elindul Párizs felé gyalog, pénztelenül. „Csa­vargásom alatt ami látszat­ra nem volt egyéb léha munkakerülésnél, észrevét­lenül megedződtem, kifej­lődött a látásom,, megtisz­tultak a gondolataim és érzéseim” — írja erről a néhány keserves, elképesz­tő kalandokkal teli hónap­ról. Pesten újra munkanél­küliség, nyomor várja. Any­ja és Simon Jolán tartja el, a családdal — húgai és fér­jeik — egyetlen szobában élnek együtt. Az önéletrajz második ré­sze írói fejlődéséről is szá­mot ad: első írásainak megjelenéséről. fogadtatá­sáról. irodalomszervezői munkásságának kezdeteiről. A szociáldemokrata párt tagjaként részt vesz a mun­kásmozgalomban is. s az emlékezésben elmondja a mozgalommal kapcsolatos problémáit, kétségeit, bí­rálatait, Így az önéletírás nemcsak Kassák magán­életének. művészi fejlődé­sének hű tükre, hanem a korabeli munkásság életé­nek. a magyar munkásmoz­galom akkori eseményeinek is kitűnő krónikája. Nemzetközi filmklub Moszkvában FELELÉS F élelmetes az egyen­let — mondhatni — hátborzongató. Sze­métől alig egy méterre virít a táblán, ' s mintha minden vonal bele akarna tetoválód- ni a bőrébe — magától. A kezén, a lábán már apró vö­rös foltok és valami petty — vagy nem, nem is petty —, libabőr! Igen, ez a helyes kifejezés. S ez a hang! A tanár mély, lassú, kissé rekedtes orgánu­ma, ahogy ezt a szót mondja: Hudák! — Hudák... — Hm, milyen hülye szó! Jellemző az őseimre. Hudák — gon­dolja aléltan. — Mi? — Ja, hogy én? Mi van velem? Hát persze, Hu­dák, engem hívnak így. Erre határozottan emlékszem. Mi? — A példa? Persze. Lassan, de úgy, hogy ne rázkódjon a székben lakó bé­kés szu, lassan, mondhatni finoman felemelkedik a szék­ről, s elkezd lépegetni. — Egy kettő — jé, mint a kisöcsém! — egy, kettő. — Milyen nehéz a lábam, — gondolja magában, S tényleg, szemmel látha­tóan nehéz a lába. — Csak nem bénult meg ez a gyerek? De Hudák! Szedd össze magad! — Mint az ólom, olyan ez a láb! — mondja úgy, hogy hallani még a második pad- ban is. S tényleg, mint az ólom. — Khm... — kezdi. — Alapos gyerek, megfontol­ja. Mindent bele! — Khm,.. — Khm.,, — de barátom, sok lesz a fon­tolgatásból! — Khm... — Khm... — De Hudák. Csak nem? Nem készültél? A vizenyős kék szemek es­deklőn merednek az égre, azaz a mennyezetre, majd a padokra, az osztályra. Aztán valahonnan a talpától elin­dul egy meleg fuvallat, amely szelíd rózsaszínbe öl­tözteti arcát. S ekkor! Mint mikor vil­lám csap a fába, vagy mi­kor egy cserép leesik a ház­tetőről, vagy mikor.. . — szó­val szempillantás alatt a padlóból egy négyszög, mint­ha ki lenne vágva nyikor- dul, s zuhanásszerűen Hu­dák eltűnik a padló alatt. Az osztály — szívében fe­szült izgalom — felemelke­dik és döbbenten látja, hogy: volt Hudák, nincs Hudák. Majd tudomásul véve a dol­got szelíden visszaterpesz­kednek a helyükre. De ek­kor szinte egyszérre mered­nek a táblára, ahol a megol­datlan egyenlet áll. Szívük­be visszaköltözik a rémület. A felelés rémülete. A tanár már lapozgatja a naplót, egy név — so sze­rencsétlen kibotorkál lassan, móddal, felmérve az előtte álló feladat szörnyűségét. Az osztályban némileg enged a feszültség, nyugalom telepe­dik rájuk, de a legnyugod­tabb Hudák, aki egy kedves gilisztabébivel haverkodik a padló alatt. Jámbor Ildikó írógép vakoknak Lengyelországban körül­belül harmincezer világta­lan ember él, dolgozik és tanul. Közülük több mint háromezren ismerik és használják a Braille-írást. A Gdanski Műszaki Egye­tem Elektronikai Techno­lógiai Intézetének tudóscso­portja az ő számukra kons­truálta meg az „Elcod 702” írógépet, Ryszard Kowalik vak mérnök találmányát, amely lehetővé teszi az egy­idejű írást a rendes betűk­kel és a Braille-írás betűi­vel. Az írógép lehetővé teszi a látó, de a Braille-írást nem ismerő, valamint a vi­lágtalanok közötti levélvál­tást. Az „Elcod”-nak ugyan­is elektronikus transzlációs rendszere -van, s így a kö­zönséges írógépbillentyű megnyomása után a másik gépen lenyomódik a megfe­lelő Braille-jel. A Lengyel Vakok Szövet­sége megrendelésére a var­sói „Motgos” Kisipari Szö­vetkezet; elkészítette az ér­dekes találmány kísérleti szériáját. A 30 „Elcod 702” írógép most tölti „próbaide­jét a Vakok Szövetsége kü­lönböző kirendeltségeiben. Ryszard Kowalik mérnö­köt már új terv foglalkoz­tatja: olyan készülék, amely vakok számára lehetővé te­szi a közönséges nyomtatott írás gyors olvasását. Európai Tudományos Alapítvány Az EGK országai, vala­mint több más európai or­szág 1973-ban megegyezett abban, hogy létrehozzák az Európai Tudományos Ala­pítványt. Ennek a szervnek lesz a feladata az alapku­tatási kooperáció elősegíté­se, segélyek és ösztöndíjak nyújtása közös tervek kivi­teléhez. a kooperáció meg­könnyítése nagyobb tervek kialakításában és végrehaj­tásában. valamint költséges speciális szolgáltatások lét­rehozásában. Veszettség és a biológiai egyensúly A második világháború után, különösen a 60-as évtizedben, Nyugat-Európa számos országában a ve­szettségjárvány fokozatos térhódításáról számoltak be az egészségügyi szakembe­rek. A kórokozó vírust saj­nos nemcsak a háziállatok, de a vadon élő állatok is terjesztették. A szakértők szerint az európai veszett­ségjárványok fő terjesztői a vadon élő állatok, elsősor­ban a rókák voltak. A ró­kák ilyen irányú szerepe bizonyos fokig a biológiai egyensúly felbomlásának a következménye. 1940—45 között a rókákat nem va­dászták, így természetes, hogy elszaporodtak az or­szágban. A róka túlnépese­désének volt azonban egy másik oka is. Fenti időre a ragadozómadarak száma is nagymértékben megfogyat­kozott a háború előtti évti­zedek túlvadászásának kö­vetkeztében. Xgy a rókákat sem az ember, sem az állat nem pusztította éveken ke­resztül. A biológiai egyen­súly felborulása természe­tesen napjainkban is érez­teti hatását. Az egészség- ügyi hatóságokat nehéz helyzet elé állítja, hogy a vadon élő állatokat nem le­het jól ellenőrizni, ezeknek a vakcinálása sem könnyű feladat. így csak a rókák tömeges irtásával lehet gá­tat vetni a járvány terjedé­sének. Percenként húsz csomag Az önkiszolgáló árusítási forma terjedésével megnőtt az igény az egységcsomago­kat készítő automaták iránt. A képen látható gép — alakjának megfelelően leke­rekített vagy szögletes sa­rokkal készíti. A tálca mé­retei is változtathatók 186x120 millimétertől finn szakemberek konstruk­ciója — hat darab henger vagy hasábalakú konzervet. festékdobozt, fűszerdobozt stb. csomagol össze. A do­bozokat előbb hullámpapír­ból sajtolt tálcákra rakja, majd zsugorodó polietilén­vagy PVC-fóliába csoma­golja. A tálcákat a dobozok 450x320 milliméterig. Az el­készült csomag legnagyobb magassága 145 milliméter lehet. A gép percenként át­lag 20 csomagot készít eL amelyeket a fólia zsugorí­tása céljából a géphez csat­lakoztatott. elektromosan fűtött alagúton kell még átvezetni. Fókák koraszülése és a DDT A fókakolóniák megfigye­lői újabban már január hó­naptól kezdődően észleltek szüléseket, holott p normá­lis szülési időszak május közepétől június végéig tart. A koraszülött állatok életképtelenek voltak. A vizsgálatok eredményei sze­rint a koraszülő nősté­nyeknek májában és zsíriá­ban 3,8—8-szor annyi DDT halmozódott fel, mint a normálisan szülő nősté­nyekben. Mivel a DDT a nyulaknál koraszülést idéz elő. nem indokolatlan a fel­tevés. hogy a fókáknál is hasonló az eset. Hogyan le­hetséges. hogy egy kolónián belül némelvik állat testé­ben több méreganvag hal­mozódik fel. mint a többjé­ben? Valószínűleg azért, mert sok fóka vándorol nyáron messze déli vizekre, s az itt levő halállomány feltehetően fertőzötlebb.

Next

/
Thumbnails
Contents