Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-29 / 150. szám

SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1974. Június 69. Propagandistáknak ajánljuk Művezetők, technikusok, közvetlen termelésirányítók A munkásosztály fogalmához A munkásosztály fo­galmának helyes értelmezé­se mindenkor elvi jelentősé­gű kérdés, meghatározásakor a marxizmus—leninizmus ez­zel kapcsolatos iránymutató tanításait és társadalmunk jelenlegi helyzetét kell figye­lembe venni. Anélkül, hogy elébevágnánk a kérdésről folytatott tudományos vitá­nak, a már eddig elért ered­mények alapján is meghatá­rozható a munkásosztály kö­re tudományos, szociológiai értelemben (a termelés tár­sadalmi rendszerében elfog­lalt helye szerint) és széle­sebben, politikai értelemben is. A munkásosztályhoz tartoz­nak a termelésben elfoglalt helyük szerint az állami és szövetkezeti ipar (bányászat, gyár-, építőipar), az állami mező-, erdőgazdaságok és a vízgazdálkodás; a közlekedés, szállítás és hírközlés; az ál­lami és szövetkezeti kereske­delmi és egyéb szolgáltatások fizikai dolgozói, valamint a felsorolt ágazatok művezetői és technikusai, illetve az en­nek megfelelő szintű (funk­ciójú) közvetlen termelés- irányítók. Az összes foglal­koztatottaknak így 58 száza­léka, mintegy 2,9 millió fő tartozik a munkásosztályhoz. Politikai értelemben a mun­kásosztályhoz tartoznak a fenti ágazatok nyugdíjasai, valamint azok, akik koráb­ban munkások voltak és je­lenleg a politikai, állami és kulturális élet posztjain dol­goznak. Velük kiegészülve a munkásosztály létszáma mintegy 3,5 millió. A korábbi elméleti, szocio­lógiai vizsgálatok nyomán a munkásosztályhoz soroljuk a művezetőket, technikusokat, illetve az ennek megfelelő szintű (funkciójú) termelés- irányítókat is. A hivatalos statisztika korábban csak a fizikai állományba lévőket sorolta a munkásosztályhoz. Ismeretes a tőkés országok kommunista ideológusainak a munkásosztály fogalmáról folvtatott vitája. A vita egyik főkérdése az volt, igaz-e, hogy a marxizmus—leniniz­mus csak a fizikai munkát végző bérmunkásokat tekin­ti munkásnak. A vitázók többségének az volt a véle­ménye, hogy az alapvető osz­tályismérvek, a munkásosz­tály marxi meghatározása alapján a legfejlettebb tőkés országokban az üzemi mű­szaki dolgozók zöme a mun­kásosztályhoz sorolandó, mert 1. ezek a dolgozók sem rendelkeznek a termelés és a csere eszközeivel; 2. a mun­kaerejük eladásából élnek, tehát bérmunkások; 3. érték- többletet termelnek a tőkés­nek, tehát kizsákmányolt dol­gozók. Különben maga Marx sem csak a fizikai munkásokat te­kintette munkásnak. Az „összmunkás” fogalmába azokat sorolta, akik részt vesznek a termelőmunkában. Ugyanakkor rámutatott, hogy a technika fejlődésében részt vesz a segédmunkás, a szak­munkás, de a tervezőmérnök és az igazgató is. Valameny- nyiük munkája a termék el­készítéséhez szükséges „össz­munka” része. S mivel a ter­melés feltételezi a szállítást is, Marx termelőmunkásnak tekintette a szállítás, a közle­kedés dolgozóit is. A* „összmunkás” köz­gazdasági fogalma azon» ban sokkal szélesebb a mun­kásosztály fogalmánál, amely politikai kategória is. A ter­melőmunka kritériuma csak egyik ismérve a munkásosz­tály meghatározásának s pusztán aszerint, hogy valaki termelőmunkát végez, vagy sem, nem lehet eldönteni az illető osztály helyzetét” Az osztályismérvek fontos tényezője ugyanis a termelés rendszerében elfoglalt hely is (nevezetesen, hogy beosztott részmunkát végző, vagy ve­zető), és a jövedelemszerzés módja (bérjutalék, osztalék) és mértéke is. Így az elmara­dott országokban a mérnök, a technikus olyan mértékben kivételezett helyzetben van, olyan magas a jövedelme (amelyet különben tőkésíthet is), hogy ez már szociális kü­lönbség a munkásosztály zö­mét képező fizikai dolgozók­hoz képest. A mi iparunk jelenleg a gépesített, futószalagos ter­melés szintjén áll; az auto­matizálás, a komplex gépesí­tés, egyáltalán a tudományos és technikai forradalom új vívmányait tömegesen még csak ezután alkalmazzuk. Munkásosztályúnk ennek megfelelő képzettsége, anya­gi-szociális helyzete mellett a termelés közvetlen irányítói — ideértve a technikusokat is — a munkásosztályhoz tar­toznak. Az üzem műszaki, közgazdasági vezető értelmi­sége és a munkásosztály kö­zött is csökken a különbség, jelentős közeledés ment Vég­be az előbb említett ténye­A televízió áldása Egy napon New York­ban az elektromosipari dolgozók sztrájkja miatt elsötétültek a tv-képer­nyők. Miliők verték dü­hükben az asztalt odaha­za, Barkins úr viszont a saját haját tépte a hall­ban lévő tv-készüléke előtt, mert a középsúlyú boxmeccset volt kényte­len nélkülöznie. Átro­hant a hálószobájába, hogy ottani készülékét is bekapcsolja, de fele­sége rászólt: — Nem akar működni az itteni készüléked, egy­szerre sötét lett. Talán a hallban még működik. Vagy az antennával vol­na baj? Egyáltalán van-e áram? — ön kicsoda? — kér­dezte meglepődve Bar­kins úr. — Ugyan. Hát Edit va­gyok, a feleséged. — Áhá, — nyugodott meg Barkins, — akkor ezek a gyerekek az enyémek! Nahát, hogy megnőttek. Nemrég alig 2—3 kilós kis fasírthú- soknak láttam őket. — Pedig 13 és 15 éve­sek! — mondta a feleség. — Nagyszerű! Üdvö­zöllek benneteket, gye­rekek! — Heló! — mosolyog­tak vissza azok. Aztán az egyik gyerek odasúg­ta az anyjának. — Ki ez a pohos alak? — Hallgass, Henrik! Az apád. Barkins úr kissé kínos helyzetben folytatta: — Emlékszem, még a „Háromszor megölve, s mégsem megelégedve” című filmsorozat idején volt egy kislányom, aki tudott gitározni. Most gi­tározhatna a tv-műsor helyett. — Az Suzy volt! — fe­lelte a felesége. — Már rég férjhez ment. Az es­küvőre nem emlékez­hetsz, mert mint mindig, akkor is éppé* tv-t néz­tél. — Mi a csoda! — lepő­dött meg Barkins úr. — Remélem, ezek után, egy jó ideig eltart ez az áramhiány és nem lesz tv-adás. Ördögien érde­kes, becsületemre, meg­ismerkedni az embernek közelebbről is a család­jával!. .. Art Buchwald Fordította: Dénes Géza ..................................... z okon túl a társadalmi kap­csolatok, származás vonatko­zásában. Ez a folyamat azon­ban még nem fejeződött be, így a műszaki értelmiségnek ez a része nem porolható a munkásosztályhoz. A munkásosztály különbö­ző kategóriáinak felsorolása bizonyítja, hogy nem értünk egyet a munkásosztály hatá­rait leszűkítő nézetekkel. Így azzal az állásponttal sem, amely a mun­kásosztályt azonosítja az iparban foglalkoztatott fi­zikai munkások statisztikai összegével. Részben horizon­tálisan válnak szélesebbé e határok; a szállítás, a keres­kedelem, a szolgáltatások és a mezőgazdaság dolgozóinak egy része is a munkásosztály­hoz sorolható. A technikai fejlődés következtében pedig ma már a közvetlen irányító személyzet (művezető, tech­nikusok) irányába vertikáli­san tágulnak e határok. lsyanakJ<or ellenke­ző előjelű túlzásoktól is óva­kodni kell. A múltban a munkásosztály fogalmáról, kiterjedéséről folytatott vi­tában a kelleténél jobban előtérbe kerültek a munkás- osztályon belül végbement változások, s háttérbe szo­rultak a munkásosztály ál­landó vonásai, amelyek pe­dig minden változás mellett, vagy éppen átok révén foly­tonosan jellemzik az osztályt. A munkásosztály határainak, a határesetet képező rétegek­nek a vizsgálata esetenként háttérbe szorította a mun­kásosztály gerincét képező ipari munkásság, ezenbelül is a nagyipari, nagyüzemi munkásság kérdéseit. Már pedig a munkásosztály veze­tő szerepe és a szocialista építés szempontjából a legti­pikusabb munkáscsoport a nagyüzemi munkásság. Poli­tikánknak ennek létfeltéte­leiből és érdekeiből kell kiin­dulnia. Ez természetesen nem mond ellent annak a tény­nek, hogy a gazdasági, társa­dalmi és politikai fejlődéssel fokozatosan egyre újabb és újabb csoportok és rétegek válnak a munkásosztály szer­ves részévé. Blaskovits János MSZMP KB Politikai Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára A tömeomészárlás c politikája Befejezte koppenhágai ülésszakát a chilei katonai junta bűntetteit vizsgáló nemzetközi bizottság. Carlos Altamirano volt chilei sze­nátor, a Chilei Szocialista Párt főtitkára a záróülésen elhangzott felszólalásában többek között a katonai jun­ta által bejelentett politikai perekkel is foglalkozott. „Magam is vádlott vagyok, most mégis vádlóként szó­lok” — mondta Altamirano, majd megállapította, hogy a junta a tömegmészárlás poli­tikáját folytatja egy- fegy­vertelen nép ellen, és mind­azokat, akiket nem sikerült a chilei börtönökben halálra kínozni, most vádlottakként citálja a katonai bíróság elé. Az ülésszak utolsó felszó­lalója Manuel Cantero, a Chilei Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának- tagja volt. Felszólalásában köszö­netét mondott a bizottság­nak az elhatározásáért, hogy nem fog hallgatni, hanem le­leplezi a világ nyilvánossága előtt a junta hazugságait és bebizonyítja a chilei haza­fiak ellen emelt vádjainak alaptalan voltát. k rornas* gépkomalfxumok... *Az Agromas tagországai­nak — Bulgária, Magyaror­szág, az NDK és a Szovjet­unió — 12 tervező- és szer­kesztő intézete dolgozik je­lenleg egy zöldségtermeszté­si, kertészeti és szőlészeti gépkomplexumon. Számos berendezést már létrehoz­tak. A szovjet mérnökök például , paradicsomszedő univerzális önjáró kombájnt terveztek, melynek termelé­kenysége óránként 15—20 tonna. Az új kombájn so­rozatgyártását megkezdték. Bulgáriában szőlőszedő kom­bájnt dolgoztak ki, Smely száz szüretelő munkáját vég­zi el. Magyarországon _ ubor­ka- és zöldborsó-, az ÍíDK- ban répaszedőgépeket tervez­tek. Ebben az évben az „Agro- mas”-tagországok tervezői befejezik azoknak a gépek­nek a sorozatgyártási doku­mentációja kidolgozását, amelyek bors- és gyümölcs­szedést, díszkerti fák koro­nájának metszését, sok más munkaigényes műveletet vé­geznek. A múlt évben lét­rejött mezőgazdasági tech­nikai kooperáció alapján a Szovjetunió 27 gyártmány előállítására specializálta magát. Különleges gyűjtemény Forró tavasz története a minikönyvtárban A csaknem 2700 kötetes könyvtár elfér egy hajóbő­röndben. Természetesen mini­atűrkönyvekről van szó, még­hozzá Európa második leg­nagyobb gyűjteményiről. A nagy értékű, reprezentatív kollekció tulajdonosa Janka Gyula, az Egyetemi Nyomda igazgatója, aki a miniatúrák egyik legtekintélyesebb szak­értője is. Több mint 24 év telt el azóta, hogy az első miniatűr példány Janka Gyula kezébe került, s tu­lajdonképpen ekkor lobbant fel benne a gyűjtőszenve­dély. A határainkon túl is áeve- zetes minikönyvtár kötetei között jó néhány különleges­ség található. Többek között egy zöld vászonkötésű, 44x56 milliméteres kubai Ici- adváhy, amely Fidel Castro 1953-ban elmondott híres be­szédét tartalmazza. Világvi­szonylatban a legritkább da­rab egy XVII. századi né­metalföldi kötet — Boethius de consolatione philosophiae- ja — amelyből csupán né­hány létezik a világon. S ha már a „leg”-eknél tartunk, egy kis ízelítő a szuperrrtiniatúrákból. A Jan- ka-gyűjtemény példányai között az NDK-ban kiadott Konténer kikötő Szövjet Távol-Keleten, Na- hodkában új kikötő kezdte meg a tengeri úton, konté­nerekben érkező áruk szá­razföldi továbbítását. A Ja­pánból és más országokból érkező, különböző árukat tartalmazó konténerek szá­zait rakják itt vagonra, hogy 11 ezer kilométer hosszú utazás után. a Szovjetunión keresztül' az európai orszá­gokba jussanak. A nemzet­közi konténeres ezállítáj kombinált módja gyorsabb és olcsóbb, mintha az áru­kat végig tengeren szállíta­nák. Elősegíti a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesz­tését és az egyes országok közötti áruforgalom növelé­sét. Becslések szerint 1974- ben a Szovjetunión átmenő konténerszállítások nagysága az 1972. évinek kétszerese lesz. 2,5x3 milliméteres Bilder- ABC-t és a tokiói Toppan nyomda 2,8x3,5 milliméteres, három darabból álló soroza­tát a világ legkijjpbb köny­veiként tartják számon. A német kiadvány minden lap­ján áz ABC iniciálészerű) úgynevezett „képes betűi” láthatók, míg a japán mű­remek 100 oldalán száz ver­sike olvasható, megfelelő na­gyító segítségével. A neves magyar gyűjtő a felsoroltakon kívül néhány rendkívül értéked* antik ki­advánnyal is rendelkezik. Az 1623-ban Gratzban megje­lent Fernando Ernestó, amelynek mérete 50x95 mil­liméter és az 1686-bán Leut- schauban kiadott 38x49 mil­liméteres méretű Der Kleine Katechismus becses ritkasá­ga a gyűjteménynek. A magyar kiadványok kö­zül a Calandarium című a legrégibb, ezt 1759-ben, az Egyetemi Nyomdában készí­tették. A „szépek szépe” pe­dig szintén egy japán kiadá­sú, 31x31 milliméteres, bár­sonykötésű, kézzel festett mikrokönyv, amelyet ízléses fadobozban helyeztek el ké­szítői. Címe; Mamenon asa- mushi — magyarul; Forró tavasz története. / A nahodkai konténer kikötő Útépítés a fejlődő országokban Dél-Amerika, Ázsia és Af­rika számos országa kapott a közelmúltban 25 évre szó­ló fejlesztési hitelt út és ki­kötő, vasút, híd és repülő­tér-építkezésekre az ENSZ gazdasági szervezetein ke­resztül. Csak az afrikai kon­tinens államaiban különfé­le nagy beruházások készül­tek el 1958—1968 között az ún. első és második Euró­pai Fejlesztési Alapból, így kereken 6000 km bitumene- zett és kb. 3500 km zúzott­köves országúthálózat, mint­egy 700 kisebb-nagyobb ob­jektummal, híddal, áteresz­szel. A fentiek mellett termé­szetesen számos i^lyan épí­tési beruházás is folyt és , folyik Afrikában, amely kü­lön, kétoldalú szerződés és más pénzügyi tranzakció alapján bonyolódik le, ilyen pl. a Transz-Szahara út vagy a Transz-Afrikai út Mombasa és Lagos között. Valamennyi nagy útvonal elkészülte után érdekes ta­nulságként, állapították meg az útügyi szakemberek, hogy a várható forgalom az * új útyonalakon már az útvonal átadásakor jóval t nagyobb volt mint a tervezésben be­csült maximális adatok. Üveg a „VitropoI”-ból Világviszonylatban egyfe nagyobb keresletnek örvend a lengyel üveg, amelyet a világ 30 országa vásárol. Lengyelország ebből szárma­zó évi bevétele eléri az 50 millió devizazlotyt. A / „Vitropol” Üveghuta Ipari Egyesülés az idén egyebek között 125 millió poharat. 30—30, millió boros- és likőrösoohárkát, valamint 17 millió üveg-csészealjat állít elő. A hagyományos üvegfúvást automaták ve­szik át. Az így felszabaduló munkaerőket a kézi üveg­formázáshoz irányítják át. Az üvegipar fejlesztési programja a következő öt­éves tervidőszakban a je­lenlegi szinthez viszonyítva háromszoros növekedést irá­nyoz elő. A háztartási üveg­cikkek gyártásában automa­tikus és félautomata gépso­rokat vezetnek be (elsősor­ban a hőálló üveg előállítá­sában).' Megjelent a láthatá­ron a filmisztor is. amely világviszonylatban érdekes újdonság: az üveget elektro­mos vezetőképességgel ren­delkező fűtőréteggel vonják be. Felveszünk fiatal gyakorlott textilgépész-gépészmérnőki, vagy üzemmérnöki képesitéssel dolgozót. Budapesthez közel fekvő vidéki telepünkre, gépészeti-energia stb. ! ' , munkák végzésére műszaki vezetői állásra. Fizetés kollektív szerződés szerint. Az állás betöltéséhez kétszobás összkomfortos szövetkezeti lakást biztosítunk. \ * Jelentkezés: részletes önéletrajzzal, „MŰSZAKI VEZETŐ” jeligére a Néplap szolnoki kiadójába kérjük. 1' I Vi v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents