Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-28 / 149. szám
1974. június 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mf'olcezer hektár víz esi est t (Folytatás az 1. oldalról.) A töltéseken általában fakadó víz keletkezik, amelyet 400 hektárnyi területen észleltek. A hullámtéren a töltésvonalakat fóliával, rőzsé- vel csak a Körös egyik veszélyes szakaszán kellett védeni. Máshol nem volt rá szükség. Intenzíven védik a nyári gátakat Tiszasüly', Kőteleit, Vezseny, Tószeg területén, mert a hullámtér egyrésze már víz alá került. A viszonylag magas vízállás hosz- szantartó marad. A megyében 10 ezer 106 hektár a veszélyeztetett íe- rület, amelyen 90 millió forint értékű mezőgazda-.ági növény van. Ebből 8 ezer hektár már a víz alá került. A termelőszövetkezetek elég jelentős károkat szenvedtek. A kunszentmártoni járásban például 5,5 millió forint a kár, a szolnoki Damjanich és a Lenin Termelő- szövetkezetben pedig 1,5 millió forint. A szolnoki járásban 5971, a tiszafüredi járásban 1076, a törökszentmiklósi járásban 1134, a kunszentmártoni járásban 789 hektár került víz alá. , ☆ Elhagyva Szolnok határát, mindenütt csak v;zet látni. Néhol már csak a bokrok felső ága látszik ki a vízrengetegből. A tószegi nyári gát tövében sok ember és gép dolgozik. Hatalmas markolók hordják a földet a töltés megerősítéséhez. Székely József, a helyi Petőfi Termelőszövetkezet termelési elnökhelyettese óránként megnézi hogyan haladnak a munkával. — Sajnos 550 hektár területünk víz alatt van. Eddig már 9 millió forint a kár. Legjobban a cukorrépa termésünket bánjuk. Nagyon jó eredményre számítottunk és meg is lett volna, de közbeszólt az árvíz. — Most milyen munkák vannak soron? — Gátakat magasítunk, mert erősek az átázások. A több mint száz ember éjjelnappal dolgozik a 10,5 km-es szakaszon. Ezt a területet intenzíven kell védeni. Az átázások megszüntetésére körgátakat építünk. Ha tzt a munkát nappal sikerül befejezni, akkor nagyobb veszély nincs. A terület 80 százalékán készen vannak a nyúlgátak, amelyek az átmeneti vízemelkedést feltartóztatják. — Lassan itt az ideje az aratásnak. Kik dolgoznak most a földeken? — A tsz legtöbb férfitagja itt van a gátaknál. Az állattenyésztőinkre is szükség van. Az etetésre és a fejesre mennek csak vissza. Most az asszonyok állnak helyt a földeken. Megértik, a termés megvédése most a legfontosabb. A gát tövében beszélgetünk, amikor a legújabb jelentés érkezik: „A víz reggel óta 3,5 cm-t emelkedett.” j Sz. E. Fotó: N. Zs. Szolnokon a Tiszaligettel szemben levő területet már tel jesen elöntötte a víz. A hob? by-telkekcn épUlt házacskáknak csak a teteje látszik ki Jövőre közgazdász vándorgyűlés Szolnokon Az ötödik ötéves terv előkészítő munkáit az országos és a megyei szervek már megkezdték. A megye területfejlesztésének legfőbb célkitűzéseit, megvitatásra alkalmas formában, már az év elején megfogalmazták. Ezt a tervezetet az elmúlt hónapok során a legszélesebb körben tárgyalták meg különböző testületek, közöttük a Magyar Közgazdasági Társaság Szolnok megyei szervezetinek szakosztályai is. A szervezet tegnap megtartott elnökségi ülésén — melyen részt vett Barta László, a megyei pártbizottság titkára is — a legfontosabb napirendi pont éppen az ötödik ötéves terv megyei elképzeléseinek véleményezése volt. Az elnökség tagjai elmondották, hogy ez a módszer — a célkitűzések széleskörű vitája — nagy tetszést váltott ki a közgazdászok körében, mivel nagymértékben hozzájárul a tervezés demokratiku- sabbá tételéhez. Az ülésen a továbbiakban szó esett arról is, hogy az augusztusi, budapesti Közgazdász Világkongresszusra a megyéből öt tagot delegálnak, közöttük fiatal közgazdászokat is. Megállapodtak abban, hogy a kongresszus külföldi résztvevői közül meghívnak Szolnokra egy neves közgazdászt, kerekasztal-beszélge- tésre. A Szolnok megyei kóz- gasdászok már régebben szeretnék fölvenni a kapcsolatot lengyel kollegáikkal, így — ha mód lesz rá — e beszélgetésre lengyel szakembert hívnak meg. •A Magyar Közgazdasági Társaság jövő évi vándorgyűlését Szolnokon tartja. így a Szolnok megyei szervezetnek, mint házigazdának lehetősége van, hogy kezdeményezze, mi legyen a vándor- gyűlés központi témája. Barta László javasolta, hogy — a kormányprogrammal összhangban — az országos rendezvény összefogó témája legyen a számítógépek alkalmazása a gazdaságban. A megyei szervezet szakosztályai e javaslatot megbeszélik és felterjesztik a társaság vezetőségéhez, ahol erről novemberben döntenek majd. Készülődés az ejtőernyős világba jnoksáora Tegnap Szolnokon tartotta ülését a XII. Ejtőernyős Világbajnokság elnöksége. Részt vett az ülésen dr. Gergely István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára és dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, a világbajnokság védnökei. Az elnökség tagjait Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára, a VB elnökségének elnöke köszöntötte. Ezután Vass Lajos alezredes, az MHSZ Szolnok megyei titkára tartott tájékoztatót a világbajnokság rendezőbizottságának, a nagyszabású világverseny előkészítése érdekében végzett munkájáról. Elmondta, hogy az előkészületek az árvízi helyzet ellenére jó ütemben haladnak. Részt vett az elnökségi ülésen Kukri Béla, a Szolnoki Városi Tanács elnöke is, aki arról tartott tájékoztatót, hogy a megyei és a városi párt-, állami és gazdasági szervek hogyan készülnek a versenyzők és a várható külföldi, belföldi látogatók fogadására. Több termék az Alumíniumán!^árból Az Alumíniumárugyár tiszafüredi gyáregységében a héten értékelték a termelési tervek teljesítését, a kongresszusi munkaversenyben vállalt feladatok esedékes részének végrehajtását. A fiatal üzem munkáskollektívája az év első felében 1 millió forinttal szártiyálja túl termelési programját, 61 millió forint értékű árut állít elő. A termelés túlteljesítése lehetővé teszi az export kötelezettség teljesítését is. A különböző típusú és méretű alumíniumfazekakat, lábasokat, teáskannákat, — ételhordókat öt vi^grész — mintegy száz országába szállítják. Az idén újabb külföldi partnerok is jelentkeztek az NSZK-ból és Franciaországból. Egy francia cég megrendelésére a második félévben mintegy 8 millió fo- rint értékű edényeket szállítanak. Az NSZK-ba már elküldték az első mintakollekciót. A hazai kereskedelem választékát is bővítették, a duDtafalú tejforraló, fütyülős edényből az év végéig 10 ezer darabot gyártanak. Ennek a mennyiségnek mintegy felit már árusítják az üzletekben. Az üzem másik fő termékéből, a házgyári lakások szellőzőberendezéseiből eredetileg 40 miliő forint értékűt gyártottak volna. A budapesti 43. számú Állami Építőipari Vállalat azonban újabb igényt jelentett be, így 10 millió forinttal megemelték a termelési programot. Az üzem 14 szocialista brigádja — a kongresszus tiszteletére — 2600 társadalmi munkaóra elvégzését vállalta. Több mint 2.5 millió forint értékű munkával segítik az óvodák építését, bővítését, a bölcsődék befogadóképességének a növelését. Részt vesznek az öregek napközi otthonának kialakításában is. Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Fa^uvégi Lajos beszéd© (Folytatás az 1. oldalról.) — Társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt sikeres esztendőről adhat számot a kormány. A tervezettnél jobban gyarapodott a népgazdaság, a számítottnál kedvezőbb mind a gazdasági, mind a pénzügyi egyensúly, — mondotta bevezető szavaiban, a pénzügyminiszter, majd a továbbiakban kiemelte, hogy gazdaságunk stabilitásának alapvető biztosítékát a szociálisa országokhoz a KGST- hez fűződő viszonyunk jelenti. így folytatta: — Az 1973. évi népgazdasági terv eredményes végrehajtását a költségvetési gazdálkodásról szóló zárszámadás sokféle módon mutatja meg. A hiány — évek óta először <— nemcsak a tervezettnél, de az előző évinél is kisebb: 1,8 milliárd forint, amit hazai hitelforrásokból pótolunk. A költségvetés összes bevétele 10 százalékkal emelkedett, 230,6 milliárd forint volt, a kiadás pedig 232,4 milliárd forint. Ezekután először a külkereskedelmi és a fizetési mérlegünkről beszélt. Elmondta, hogy a kivitel 14 százalékos növekedése mellett a behozatal csak 4 százalékkal haladta meg az elmúlt évit. — Külgazdasági kapcsolatainkban a tőkés világpiaci árhatások nem jelentettek egészen újat számunkra. Az árak emelkedésének mértéke azonban a vártnál magasabb volt, kiváltképp az energia-, a textil- és a vegyipari alapanyagoknál. Az áremelkedéssel járó belföldi következmények között megemlítette, a termelői árak 1975. január 1-i módosítását, amely mint ismeretes kiterjed az energiahordozók, a kohászati termékek, a vegyipari és más alapanyagok árára. Majd hangsúlyozta, hogy a termelői árak emelése n^m vezethet az árszínvonal általános és jelentős emelkedéséhez. — Az árváltozások a termelői árakat érintik, de néhány terméknél, döntően az üzemanyagoknál és tüzelőanyagoknál, a kormány megbízásából az árhatóságok megvizsgálják, hogy milyen mértékben kell a fogyasztói árakat módosítani. Ezzel egyidejűleg azt is kidolgozzuk, hogy milyen jövedelemnövelő intézkedéseket tegyünk a munkások és alkalmazottak, a nyugdíjasok, járadékosok és gyermekgondozási segélyben részesülők bére és járandóságai arányos növelése érdekében. Ezűtán a beruházásokról beszélt: — A szocialista szektorban — folyó áron — 106 milliárd forintot költöttünk beruházásra, 3 százalékkal többet, mint az előző évben, de a tervezettnél 7 milliárd- dal kevesebbet, — mondta, majd azokat az okokat sorolta fel, amelyek közrejátszottak abban, hogy a beruházások a tervezett alatt maradtak. A beruházásokkal összefüggésben az építőiparban történt pozitív változásokról szólt, de ugyanakkor hozzátette: — Az építési kapacitások összetétele és területi megoszlása azonban még nem felel meg eléggé az igényeknek, a tervezettnél kevésbé nőtt az építési-szerelési teljesítmény volumene is. A vállalatok gazdálkodásáról Ezekután a pénzügyminiszter a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásáról tájéRoz- tatta a képviselőket: — Viszonylag kevés, mindössze 32 vállalat és ipari szövetkezet volt tavaly veszteséges, az év végi veszteség 400 millió forint. A veszteséges és alaphiányos mezőgazdasági szövetkezetek száma is csökkent. A munka hatékonyságának javulását jelzi, hogy a nemzeti jövedelem a társadalmi terméknél gyorsabban, 7 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés növekedésének négyötöde, a mezőgazdaságban az egésze a munka termelékenységének emelkedéséből adódott. — Majd többek között elmondta, hogy a vállalatok, s a mezőgazdasági szövetkezetek nyeresége 110 milliárd forint volt, 18 százalékkal több, mint az előző évben. A vállalatok 8 milliárd forint ré-. szesedési alapja — népgazda-' sági átlagban számítva — 27 napi bérnek felel meg. Ezután így folytatta: A legtöbb ágazatban a modern technika széleskörű alkalmazása az elsőrendű feltétele a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításának. — Utalt arra és példákkal alátámasztotta milyen nagy jelentőségű a népgazdaság fejlődése számára a szocialista integráció előnveinek kamatoztatása. Végül leszögezte: — Gazdálkodásunk hatékonyságát tehát nagyon sokféle módon növelhetjük. Bár ebben fő szerep jut a központi döntéseknek és a szabályozóknak, aligha vitatható, hogv végül is a vállalati vezetőknek és a munkáskollek- tívéknak kell megtalálniuk azokat a módszereket, amelyek házuk táján a legjobb eredmények eléréséhez vezethetnek. Szocialista társadalmunkhoz méltó visszhang erre a pártkongresszus és a felszabadulási évforduló tiszteletére kibontakozó munkaverseny. A társadalmi juttatások Ezekután a bérek alakulásáról, s a reáljövedelem növekedéséről beszélt: — Tavaly az összes személyi jövedelmek — beleértve a béreket és a pénzbeni juttatásokat — 9 százalékkal gyarapodtak. A tavalyi és mégin- kább az idei öt, öt és fél százalékos reáljövedelem növekedés meghaladja a IV. ötéves terv első két évében elért re jövedelememelkedés mértékét. A lakossági adópolitikával kapcsolatban elmondta, hogy ez is egyike a jövedelemviszonyokat alakító eszközöknek. És nem a költségvetési bevételek növelésének szándékából fakadnak. Ezután , a lakásépítés üteméről beszélt: — Tavaly az előirányzottnál t több, összesen 85 ezer 200 lakás épült. Csaknem ezer lakás építésével — kezdeti lépésként — megindult a munkáslakás akció. Ugyanakkor az állami lakásépítés kétezerrel elmaradt a tervezettől. A fő gond itt még mindig a közművesítés okozza. A fokozódó állami támogatás és a bővülő hitelek mellett 1974—75-ben a tanácsoknak is erre a célra kell erőforrásaikat összpontosítaniuk. Faluvégi Lajos a törvény- javaslatban említést tett a korszerű gyógyszerellátás anyagi felételeinek bővüléséről. — Nem kielégítő viszont egyelőre a kórházfejlesztés üteme — mondotta —előtérbe kerültek az olcsóbb fejlesztési megoldások és pavi- lonjellegű építkezések, amik lehetővé teszik, hogy a fekvőbeteg ellátást a közeljövőben érezhetően javítsuk. A kulturális intézményekkel kapcsolatban három kulcsfeladatról beszélt: — az általános iskolai oktatás és a szakmunkásképzés színvonalának emeléséről, továbbá a közművelődés anyagi feltételeinek megalapozásáról.. A miniszter végül a tanácsok gazdálkodásáról tájékoztatta a képviselőket: — Á társadalmi juttatások számottevő részével — 1973- ban 28 milliárd forint költségvetési összeggel és 21 mil- milliárd forint fejlesztési alappal — a tanácsok gazdálkodtak. A IV. ötéves terv eddig eltelt éveiben még nem volt példa ennyire kiegyensúlyozott tanácsi gaidálko- , dásra — mondotta, de hozzátette, hogy még mindig nem használják ki az életkörülmények javításának minden lehetőségét. Faluvégi Lajos befejezésül a kormány nevében kérte a törvényjavaslat elfogadását A törvényjavaslat vitáját ban több képviselő mondta el véleményét, majd Szurdl István belkereskedelmi mir niszter kért szót. A belkereskedelmi minist tér elöljáróban aláhúzta: — A belkereskedelemhet tartozó szervek csaknem 35 milliárd forintot fizettek be az államkasszába, s körűibe? lül 15 milliárd -forint költségvetési támogatásban ré-í szesültek. Az elmúlt esztendőben — többek között — 730 új üzlet és 340 vett? . déglátó egység épült. A miniszter a továbbiak-4 ban az idegenforgalom alar kulásáról szólott. . Y 1 Növekvő idegenforgalom A nemzetközi idegenforgalomból származó devizabevé? teleink 1970—1973 között csaknem két és félszeresére emelkedtek, s tavaly mái» elérték a 4,2 milliárd foritt? tot. A nemzetközi idegen- forgalom bevételi és kiadási egyenlege jelentősen aktív,' és nem kismértékben járul hozzá nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlyához —4 állapította meg, majd az évről évre megélénkülő hazai turizmusról tájékoztatta 9 képviselőket. Elmondta, hogy a lakosé ság belföldi és külföldi uta? zásokra, üdülésre és kirándulásra fordított kiadásai ta-J valy elérték a 7 milliárd fo? rintot, majd így folytatta: — A lakosság belföldi üdüJ lési, pihenési, turisztikai igé? nyeinek kielégítéséhez csu-j pán az elmúlt esztendőben 720—730 millió forinttal járult hozzá a költségvetés. Az Országos Idegenforgalmi Ta? nács 1971—1974 között körülbelül 900 millió forint visz? sza nem térítendő támoga? tást és kedvezményes hitelt biztosított a nemzetközi és bélföldi turizmus fejlesztésére. Szurdi István a további^ akban a magánkereskedelemmel, magánkisiparral foglalkozott. Rugalmas gazdálkodás — A tanácsok 1968 óta körülbelül ötezer új magánkiskereskedői engedélyt ad-' tak ki, számuk azonban ténylegesen csak kétezerrel emel-’ kedett. Jelenleg 10 800 magánkiskereskedő működik az országban. Majd azokról a helyekről beszélt, ahol a magánkereskedelmi tevékenység« bővítése kívánatos lenne (például városok peremvidéke, tanya világ), ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyes szakmák (például divatáru, régiségek, ital mérések) bővítésére nincs már szükség. — Az elmúlt esztendőben a költségvetési munkát körültekintő, takarékos, rugalmas gazdálkodás jellemezte — zárta hozzászólását Szurdi István. A rugalmas jelzőn azt értem, hogy a költségvetéssel gazdálkodók év közben is támogattak minden időszerű és ésszerű. a népgazdaság számára hasznos kezdeményezést, azokat mindig hajlandók voltak megvizsgálni, kerésve a legjobb megoldásokat. Ezután újabb képviselői felszólalások hangzottak el. A vitát "a pénzügyminiszter foglalta össze. Az ország- gyűlés elfogadta az 1973. évi költségvetési zárszámadásról szóló törvényjavaslatot. Ma az országgyűlés a köny- nyűípari rekonstrukció helyzetéről tárgyal, maid interpellációkra kerül sor.
