Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-23 / 145. szám

f? SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. Június 53. KÜLPOLITIKAI Szovjet szakemberek acélművet építenek Nigériában Lagosból érkező hivata­los hírek szerint nemsokára megvalósul a nigériai gaz­daságfejlesztési terv egyik fontos célkitűzése. amely immár több mint tíz éve a megvitatás tárgyát képezte Nigériában. A nigériai kor­mány és a Szovjetunió ugyanis megállapodtak ab­ban, hogy közösen fogják fejleszteni ennek az Ország­nak az acéliparát. A szovjet szakemberek kutatásokat vé­geztek, s nemrég négy nagy vasérclelőhelyet találtak, és ezenkívül nagy széntelepe­ket is. Tekintettel erre a gazdag nyersanyagbázisra, időszerűvé vált egy nagy acélmű megépítése is. A két ország közötti megállapodás szerint a szovjet szakembe­rek már hozzáláttak egy 2 000 000 tonna teljesítőké­pességű vas- és acélmű megépítésének tervezéséhez. A szocialista integráció világhatása A KGST tagállamok, köz­tük a Szovjetunió népgazda­sági terveiben az idén első ízben szerepelnek külön fe­jezetként az integrációs im tézkedések, végrehajtásuk anyagi-technikai feltételeinek biztosítása. A gazdasági integráció ilymódon a szocialista tervezés szerves részévé válik. A KGST-tagállamok 1971 júliusában elfogadott Komp­lex Programjának realizá­lása elsősorban gazdaságuk fellendítését, a szocializmus pozícióinak megszilárdítását jelenti. Ugyanakkor eltéphe- tetlen kapcsolat van az in­tegráció további tökéletesíté­se, a szocialista országok összeforrottságának és politi­kai egységének erősödése, egyeztetett külpolitikájuk ha­tékonysága, az SZKP XXIV. kongresszusa által kitűzött békeprogram következetes megvalósítása között. Az integráció folyamán mélyreható pozitív változá­sok mennek végbe a részt­vevő országok gazdaságában. Ezek a változások olykor egész ágazatokra . kitérjednek. Példa erre a KGST-tagor- szágok gépiparának fejlődése. Jelenleg a világ gépipari termékeinek körülbelül egy- harmada a KGST-tagorszá-' gokból kerül ki. Fejlődnek a specializált ágazatok: a hajó-, a vagongyártás és a bánya­berendezések gyártása Len­gyelországban, az elektro­technika Bulgáriában, a ne­héz- és szállítási gépgyártás Csehszlovákiában, a szer­szám- és műszergyártás az NDK-ban, a vegyipari be­rendezések gyártása Romá­niában, a villamos vákuum- technikai ipar és az orvosi műszergyártás Magyarorszá­gon. A KGST-tagállamok gaz­dasági tökéletesedése terén megnyíló lehetőségek másik példájaként megemlíthetjük az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária szénbázisú vegy­iparának átállítását a Szov­jetunió által szállított kő­olajra. Ez nagy megtakarí­tást jelent munkaerőben és beruházásokban. A kölcsönös együttműkö­désre — elsősorban a Szov­jetunió segítségére — tá­maszkodva sok KGST-tag- állam sikeresen megoldja az atomenergetika kiépítésének programját. Az NDK „Nord” atomerőművében megkezd­ték a villamosenergia terme­lését. Az idén áramot ad Bulgáriában a „Kozleduj”. Magyarországon, a Duna partján pedig kibonta­kozik a paksi atomerő­mű építése. Nemrég hívták életre az „In- teratomenergo” egyesülését, amelynek keretei között hét KGST-tagállam és Jugoszlá­via egyesíti erejét az atom- erőművekríek szükséges be­rendezés, műszerek, anyagok gyártásában és szakemberek kiképzésében. A KGST egyik tagja, Mon­gólia a közeli múltban gya­korlatilag egy gazdasági ága­zattal — nomád állatte­nyésztéssel — rendelkező or­szág volt. Jelenleg Mongólia nemzeti jövedelmének több mint egyharmadát már az A második magyar gépsor Bakuban Magyar szakemberek megbeszélése szovjet Automata gépsort szereltek fel magyar szakemberek Bakuban, a hűtőszekrény- gyárban. A hűtőszekrények dobozának ké­szítésére és a szekrények szerelésére szol­gáin gépsort a Komplex Külkereskedelmi Vállalat szállította. A bakui gyár 5 éve megkezdett teljes rekonstrukciójára 12 millió rubelt irá­nyoztak elő. A rekonstrukciót elég néhány számmal jellemezni: a korábbi 200 méter szállítószalaggal szemben ma 8 kilométer hosszúságú szalag működik az üzemben. Az automatizálás valamennyi technológiai folyamatnál eléri a 90 százalékot. Bővült a gyár alapterülete is. A legfontosabb azonban — a hűtőgép­dobozok gyártására és a gépek összesz’ere- lésére alkalmas automata gépsor — hiány­zott. A, bőséges választékból a bakuiak miért éppen a Komplex ajánlatánál állapodtak meg? — ezzel a kérdéssel fordult a No- vosztyi Sajtóügynökség tudósítója Ajaz Mutalibovhoz, a vállalat igazgatójához. — Megtudtuk, hogy a magyar tervezők nemrég hozzákezdtek egy ilyen gépsor lét­kollégáikkal rehozásához. Ez a változat megfelelt . ne­künk — lehetőséget adott az üzem helyel­osztásával kapcsolatos korrekcióink figye­lembevételére. Szakembereink egy cso­portja Magyarországra utazott és a hely­színen talált választ a problémákra. Hemberger Antal, a szerelés vezetője így nyilatkozott: — A Komplex számára is nagyon érde­kes volt a bakui megrendelés — lehetősé­günk nyílt szerelés közben ellenőrizni automata gépsorunk első példányait. Si­kerrel elvégeztük, és a bakui gépgyártók­kal gyümölcsöző együttműködést alakítot­tunk ki. Most szerelik a gyárban a Komplex második gépsorát. Az idén nyáron befe­jezik a vállalat rekonstrukcióját. A bakui­ak — a magyar technika segítségével — 160, 180, 200 és 240 literes hűtőszekrénye­ket is gyártanak. Az üzem már az idén 200 ezer hűtőszekrényt gyárt, míg a rekon­strukció megkezdésekor évi kapacitása mindössze 5 ezer hűtőszekrény volt. V, Grigorjev ipar és az építőipar állítja elő. Ez a KGST ama követ­kezetes irányvonalának kö­szönhető, amelynek célja az egyes országok gazdasági fej­lettségében mutatkozó nagy különbségek megszüntetése és a' kevésbé fejlett országok­nak az élenjárók színvonalá­ra való felemelése. Az általános fellendülés alapján a KGST-tagállamok jelentős sikereket értek el a gazdasági fejlettségi szintek közelítésében. Ez pedig ösz­tönzőleg hat a fejlődő or- szágokra, amelyek arra a következtetésre jutnak, hogy gazdasági fejlődésük gyöke­res problémáit csak is a szocialista államokkal együtt­működve tudják eredménye­sen megoldani, v A szocialista integráció példája az ipari tőkés orszá­gok dolgozó tömegeire is vonzó. Míg Moszkva és Szó­fia, Varsó és Budapest lakó-: sai tudják, hogy otthonuk holnap is meleg és világos lesz, hogy az állam által ga­rantált szociális juttatások csak növekedni fognak, ad­dig New York és Róma, Lon­don és Tokió dolgozói saját tapasztalataik alapján győ­ződhetnek meg róla, hogy a monopóliumok a tőkés integ­rációt a lakosság szociális jogai és életszínvonala elle­ni támadásokra használják fel. A legutóbbi évek meggyő­zően bizonyítják : a szocialista integráció kedvez a különböző tár­sadalmi rendszerű álla­mok közti kölcsönösen előnyös kapcsolatok fej­lődésének. A KGST-tagállamok az egyehlőség és a kölcsönös előny alapján készen állnak a legszélesebb körű nemzet­közi gazdasági együttműkö­désre. A szocialista gazdasági in­tegráció tehát vitathatatlan és sokrétű hatást gyakorol a nemzetközi élet mai folya­mataira. S ez a hatás csak erősödni fog. O. T. Új csúcstalálkozó előtt Nixon amerikai elnök június végi moszkvai látoga­tása arról tanúskodik, hogy a szovjet és az amerikai fel ma­radéktalanul betartja a két évvel ezelőtt kötött megallpoda t a rendszeres magasszintű konzultációkról. Az előző -1972- es és 1973-as — hasonló találkozók leraktak a két különböző társadalmi rendszert képviselő állam közötti kapcsolatok rendezésének alapjait. Vajon milyen epület emelhető erre az alapra? A válasz attól függ, milyen aktívan es milyen konkrétan realizálódnak a békés egymás mellett eles elvei az együttműködésben. Leonyid Brezsnyev tavaly egyik amerikai felszólalásában hangsúlyozta, hogy sem a gazdasági, sem a katonai potenciák sem a nemzetközi tekintély nem jogosítja fel a két országot különleges jogokra, sőt rendkívül nagy felelősseget hárít rájuk. A Szovjetunióban ezt a felelősséget nem úgy ertelme- zik mint a világ irányítását vagy valamiféle hegemóniát, nanem mint kötelezettséget arra, hogy becsületesen es áll­hatatosán kell tevékenykedni a háború elhárítása erdekeben, annak érdekében, hogy a nemzetközi kapcsolatokat igazsá­gos és demokratikus alapokra helyezzék. Természetes, hogy minden esztendő újabb mozzanatokat visz a nemzetközi élet általános fejlődésébe. Egyes országok eletében a belpolitikai küzdelem különböző tényezői időn­ként éles ellentmondások formáját ölthetik. A tőkés világ politikai intézményeinek és gazdasági bázisának válsága annyira elmélyült, hogy az Atlanti övezet szinte egyetlen or­szága sem kerülhette el a belső megrázkódtatásokat. Örven­detes viszont az a körülmény, hogy Franciaország, az NSZK és Anglia kormányának új emberei szükségesnek tartották kijelenteni, hogy a szocialista Kelet-Európa vonatkozásában változatlanul tovább folytatják az enyhülésre irányuló ko- tá'obi külpolitikai vonalat. Minden alapunk megvan annak állítására, hogy a Szov­jetunióval való kapcsolatokban történt változások fontossá­gát és visszavonhatatlanságát megértette az amerikaiak több­sége, függetlenül politikai nézeteitől vagy pártállásától. E kap­csolatok kialakításának két esztendeje nem múlt el ered­ménytelenül. 1974 tavaszán a két amerikai párt neves sze­mélyiségei jártak a Szovjetunióban. Scott szenátor a kong­resszus felsőháza köztársasági frakciójának vezetője. Edward Kennedy szenátor a demokrata párt legtekintélyesebb erőit képviseli. Ez a két politikai vezető Moszkvában egybehang­zóan kijelentette, hogy változatlanul folytatni kell a szovjet- amerikai kapcsolatok javításának útját. Kennedy szenátor hangsúlyozta Nixon Szovjetunió-beli látogatásának fontos­ságát. A szovjet parlamenti küldöttség, amely nemrégen új­csatornát nyitott az Egyesült Államokkal való kapcsolatok­ban és érintkezésekben — ez esetben a törvényhozók között —, azzal a szilárd meggyőződéssel tért vissza Amerikából, hogy tovább lehet fejleszteni a két ország közötti kölcsönö­sen előnyös és sokoldalú kapcsolatokat. Természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kommunistaellenesség és a szovjetellenesség „utolsó mohi­kán] ai”-nak„rendelkezésére áll a sajtó és a televízió. Az idő azonban, de főképpen a szovjet—amerikai együttműködés konkrét és állandóan gazdagodó tapasztalatai kétségtelenül lenetővé teszik az amerikaiak számára, hogy jobban megért­sék a békés egymás mellett élés realitásait. A szovjet—amerikai kapcsolatok napirendjén most az áll, hogy tovább kell lépni az enyhülés útján a hadászati fegyverek korlátozásában, együtt kell működni a megoldás­ra váró nemzetközi problémák eldöntésében. A közel-keleti problémákban elért eredmények megteremtették a feltétele­ket, hogy a genfi békekonferencia tovább munkálkodhassék. A szovjet—amerikai kapcsolatok normalizálása kedvezően ösztönözheti a további lépéseket az európai biztonsági érte­kezlet sikeres befejezése irányában. Állandó figyelmet ér­demelnek a további lépések a szovjet—amerikai gazdasági, kereskedelmi, tudományos és kulturális együttműködés to­vábbi fejlesztésében is. A Szovjetunióban érdeklődéssel várják a szovjet—ameri­kai párbeszéd folytatásának új eredményeit. Sz. Beglov Négy év méilege Június 16-án a Szovjetunióban megválasztották a Leg­felsőbb Tanács küldötteit. Milyen munkát végzett a legfel­sőbb államhatalmi szerv a legutóbbi választások óta eltelt négy esztendőben? Teljesítették-e a küldöttek azt, amivel választóik megbízták őket? Mindössze ,öt hónappal az­után, hogy megkapták man­dátumaikat, a képviselők el­fogadták az 1971—75. évi öt­éves népgazdasági tervről szóló törvényt. A legfonto­sabb feladatot így fogalmaz­ták meg: jelentős mértékben emelni kell az ötéves terv időszakában a nép élet- és kulturális színvonalát, a szo­cialista termelés gyors üte­mű fejlesztésével, hatékony­ságának növelésével, a tudo­mányos-technikai fejlődés gyorsításával és a munka termelékenységének fokozá­sával. Vajon sikerült-e a Legfel­sőbb Tanácsnak, s a szovjet kormánynak teljesítenie e törvény minden pontját? Nem, mert az ötéves terv még nem fejeződött be. De máris kimagasló eredmények születtek. Az elmúlt ífcbb mint három esztendő alatt a program teljesítésének üteme állandóan megelőzte a ter­veket. A „szociális előretörés" lendülete különösen akkor szembeötlő, ha azt időrend­ben vizsgáljuk. Figyelembe kell venni, hogy hosszú éve­ken át az alapvető közszük­ségleti cikkek, szolgáltatások ára stabil maradt. Nézzük tehát az időrendet. 1971. Mintegy 3 millió kombájnvezető és más mező- gazdasági műszaki dolgozó fizetését emelték átlag 20 százalékkal. 2,3 millió vas­utas kapott 17 százalékos ha­vi fizetéskiegészítést. 1972. A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnök­sége határozatot fogadott el a tanárok alapbérének 20 százalékos növeléséről; a gyermekotthonok nevelőinek fizetését egyharmaddal, az orvosokét egyötödével emel­ték. Az úgynevezett területi bérezés bevezetésével körül­belül 10 mililió nyugat-szibé­riai, valamint türkmén mun­kás és alkalmazott fizetése emelkedett. A felsőfokú ok­tatási intézmények hallgatói­nak ösztöndíját egynegyedé­vel, a technikumok és szak*' középiskolák tanulóinak ösz­töndíját pedig felével emel­ték. Ilyen módon 4 millió fiatal életkörülményein javí­tottak. 1973. A terhességi és szü­lési szabadság idejére járó fizetést a duplájára emelték. Magasabb lett az öregségi és rokkantsági nyugdíj minimu­ma: a munkásokét és alkal­mazottakét egyharmadával, a kolhoztagokét felével növel­ték. \ 1974. További intézkedések történnek a hadirokkantak nyugdíjának emelésére, va­lamint azoknak a családok­nak a támogatására, akik el­veszítették a családfenntar­tót. Ilyen célokra további 1 milliárd rubelt fordítanak. A lakosság egy főre eső reál- jövedelme — 1973-hoz képest —■ 5 százalékkal nő. A társadalmi fogyasztási alapból biztosított különféle juttatásokra fordított összeg az elmúlt esztendőben össze­sen 78 milliárd rubelt tett ki, 5 milliárddal többet, mint 1972-ben. Ezeket az összege­ket az ingyenes orvosi ellá­tásra, oktatásügyre, gyermek- intézményekre, a lakásviszo­nyok javítására stb. fordítot­ták. A Legfelsőbb Tanács a nép kulturális színvonalának (emeléséről is gondoskodik. 1972 júniusában a szovjet kormány elfogadta a tízéves általános kötelező oktatásról szóló rendeletet. Különleges helyet foglal el a legfelsőbb államhatalmi szerv munkájában az „élet minőségének” javítása. Szó volt a többi között a városok levegőjének, a folyók és a tavak vizének tisztaságáról, a zajártalom elleni harcról, az erdők védelméről. A Leg­felsőbb Tanács megbízta a kormányt, hogy konkrét és hathatós intézkedéseket foga­natosítson a természet vé­delmére. Ezek realizálására jelentős összegeket bocsátot­tak rendelkezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents