Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-19 / 141. szám
1974, június 19, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP í LVASÖINK Feszített ütemben Kocsijavító műhelyünk jó teljesítményt nyújtott az 1974. évi terv teljesítésében. Június 9-ig nemcsak féléves tervünket teljesítettük, hanem a vállalt 2 százalék felajánlást is. Májusban és június elején feszített ütemben kellett dolgoznunk. A vasút rekonstrukciója miatt a kocsijavítóra szóló váltót és a vágányhálózatot június 10-én felbontották, ami egyhónapos kiesést jelent munkánkban. Kocsi javításra az állomáson kaptunk egy vágányt, ahol csak a kisebb munkákat tudjuk elvégezni, mert semmiféle munkagép nincs. Amikor művezetőnk a vágányhálózat felszedéséről értesült, azonnal a szocialista brigádok vezetőihez fordult. Kérte, hogy a szocialista brigádok tagjai legyenek minden erővel a féléves terv teljesítésén. A dolgozók megértették a kívánságot. A kérdéses időben nem kértek szabadságot, így sikerült a kitűzött célt elérni. A második félévben hasonló igyekezettel dolgozunk, hogy „behozzuk” a júliusi kényszerpihenőt. Hét szocialista brigádunk szép eredményeket ért el 1973-ban is. Az üzem két aranyjelvényes kitüntetésének egyikét a kocsijavító egyik szocialista brigádja kapta. Ezenkívül ezüst és bronz kitüntetésekkel dicsekedhetnek brigádjaink. Műhelyünk már az év elején gondolt Szolnok 900. évfordulójára. Vállaltuk, hogy részt veszünk az állomás szépítési munkálataiban, s ebben versenyre hívtuk a szolnoki csomópont minden üzemét. Varga Sándor Szolnok Vontatási Főnökség A Barátság-híd barátságtalan oldalán Június 12-én közöltük F. K.-né szolnoki olvasónk levelét, aki örömmel nyugtázta, hogy a IX. kerület lakói az utóbbi években meglehetősen sok kommunális létesítményt kaptak. Sajnos, akad azért még gond, ezt bizonyítja Dombi Józsefné (Páva út) panasza. Íme: „...Mi az újonnan elkészült Barátság-híd barátságtalan oldalán lakunk; 32—33 család, mindentől elzárva. A tanácshoz hiába fordulunk segítségért, csak ígéretet kapunk... A Fűtőház vezetőségének köszönhetjük, hogy eddig is ott járhattunk keresztül, de semmi nem tarthat örökké... Nincs bejáró utunk. Mindenfelé elkészültek a vízlevezető csatornák, csak a Sorompó, a Páva és az Ürge utca nincs sehová bekötve. Állítólag a vasúti sínek alatt kellene a csatornát átvinni, de erre nincs pénz... Sehogyan sem értjük, hogy csupán ez az egyetlen megoldás kínálkozna... Szeméttárolót Tiszamenti Regionális Vízmű -f és Vízgazdálkodási Vállalat Gyulai Kirendeltsége E—652 kotróval: csatornaépítést, kotrást és egyéb földmunkákat; MTZ árokásóval: csatornaépítést ( és rakodási munkákat vállal, Gyula, Lenin u. Telefon: 377 és 584 Baromfitenyésztő szakmunkástanulónak az általános iskolát az idén befejező, de a 18. életévüket be nem töltött FIÜKAT ES LANTOKAT vesz fel a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát központi gazdasága A felvett tanulók kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást kapnak. ' Jelentkezés: személyesen vagy levélből AZ OKTATÁSI OSZTALTON (konténert) sem kapunk, azért, mert talán fél millióba kerülne, s a kocsi sem tudna bejönni, hogy kiürítse... Gondot okoz a téli tü-< zelő Szállítása, vagy például nagyobb, nehezebb tárgyat (bútort) képtelenség ebbe a három utcába járművel behozni... A felüljárótól járdát ké szítettek a Barátság presszóig, a Fűtőház kerítéséig. Az említett három utcában azon ban már nem. Igaz, ezen a részen van járda, de az úttestnél alacsonyabban, ezért ha esik az eső, megáll rajta a víz. Miért csak mi vagyunk „mostoha gyermekei" a tanácsnak? Külterület vagy belterület a Kisgyep; Szolnokhoz tartozik-e vagy Zagyvarékashoz? — ezt kérdezi levelében egyik Kisgyepen lakó olvasónk. Állítása szerint a Nád utcától a Vércse utcáig levő terület gazdátlan, ahol disznó, tehén, ló legelészik párjával. A lovak lerágják a fákat és ott futkároznak, ahol a kisgyermekek játszanak... És szemét sok helyen. A Kisgyep kétségkívül Szólnék külterülete, ezért ajánljuk a város illetékeseinek figyelmébe. S mivel a téma sok szolnoki embert érdekel, — természetesen rövidítve — közöljük a tanács állattartással kapcsolatos rendeletét. Azt, hogy állatot hol és milyen feltételekkel' szabad tartani — a közegészségügyi előírások és az Országos Építésügyi Szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével — a tanács, Szolnokon a szolnoki Városi Tanács rendeleté állapítja meg. Szolnok belterületén az egészségügyi és állategészségügyi szabályok betartása mellett tarthatók állatok, feltéve, hogy az állatok elhelyezésére szolgáló építmény az alábbi feltételeknek megfelel: a) Az állatok ketrece, ólja, kifutója, trágyatárolója a lakóépülettől 8, ásott kúttól 10, fúrt kúttól 5 méter távolságra helyezhető el. b) Haszonállatok istállója, ólja és kifutója, trágyatárolója a lakóépülettől 16, ásott kúttól 15, fúrt kúttól 5 méter távolságra helyezhető. Száz négyzetméternél kisebb területű telken csak kis állat tartható. Haszonállat a ló, a szarvasmarha stb. Kis állatok általában a szárnyasok. A tanácsrendelet azt is meghatározza, hogy hol nem szabad állatot tartani. Lakóházak, iskolák, kollégiumok, orvosi rendelők, óvodák, bölcsődék, napközi otthonok, munkásszállások udvarán, illetve ezen épületektől 100 méteres távolságon belül haszonállat tartása tilos. Települések, tehát a város közterületén háziállatokat felügyelet nélkül legeltetni nem szabad; felügyelet mellett is csak a tanács végrehajtó bizottsága által erre kijelölt helyen. Tilalmi területen kis állat is csak a földszintes lakóépületekben tartható, ketrecben, baromfiólban, bérlemény esetében a bérbeadóval kötött írásbeli megállapodás alapján. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetés hatálya alá nem esik, szabálysértés miatt 1000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható az, aki a háztartási szemetet a közterületre, illetve a közterületi szeméttárolók mellé önti, vagy oda nem tartozó szemetet a szeméttárolóba helyez, háziállatot nem a tanács vb által kijelölt helyen legeltet. A szabálysértés miatt az eljárás lefolytatása a városi tanács vb igazgatási osztá- , lya hatáskörébe tartozik. Feljelentést bárki tehet, aki a szabályszegést észleli. Várjuk az újat Május 19-én „Telefonkönyv” című írásunkban szóltunk arról, hogy az 1972- ben kiadott Szolnok, Hajdú és Szabolcs megyei telefonkönyv Szolnok városra vonatkozó telefonszámai maholnap elavulnak. Sok vállalatnak, intézménynek — költözés, egyéb miatt — megváltozott közben a hívószáma, s mint hírlik, számíthatnak erre az egyéni előfizetők is. Dr. Kiss Zoltán, a Debreceni Postaigazgatóság üzemviteli igazgatóhelyettese válaszolt az észrevételre, „...a cikk megállapításaival egyetértek. Véleményem szerint is szükséges pótfüzet kiadása, jelenleg azonban ez még nem időszerű. Még az idén sor kerül ugyanis a Réz utcán üzembe helyezett mellékköz- pont körzetében a távbeszélő állomások bekapcsolására. Ez egyszerre a telefonkönyv adatainak 10 százalékon felüli változását jelenti. Ezért 1974 végén vagy 1975 elején pótfüzetet, esetleg új Szolnok városi telefonkönyvet adunk ki. Addig a közönség türelmét kérem és javaslom a tudakozószolgálat igénybevételét...” Most már fizetnek H. F.-né szajoli olvasónk levelét június 12-én közöltük „Pénz helyett — ígéret” címmel. Fűtési szezonban kerékpárral hordta az olajat a mozi helyiségeinek fűtésére — írta —, amiért nem kapott munkabért. Gondoljuk, hogy a pénzre nem kell sokáig várnia, erre következtetünk Harangozó Ferencnek, a Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat tőkönyvelőjének leveléből, aki a következőket írta: „.., a panaszt kivizsgáltuk. Dolgozónk bérkövetelése jogos, és annak kifizetésére intézkedtünk, annak ellenére, hogy a levélben foglalt tájékoztatás nem mindenben helytálló. A helyi filmszínház üzemvezetője az ősszel utasítást kapott, hogy az olajat hordókban vagy Tempóval szállíttassa. Hónapokig tartó betegsége miatt nem tudott annak eleget tenni, így nem volt tudomásunk arról, hogy panaszos szállítja az olajat. Június 7-én, betegségéből felgyógyulva levélben kérte üzemvezetőnk a szállítás munkabérének rendezését, melyre még határidőben intézkedünk ...” Változtatí egyes illetékszabályok A pénzügyminiszter a 13,1974. (V. 18.) PM. sz. rendeletével módosította az öröklési, az ajándékozási és egyes okirati illetékekre vonatkozó szabályokat. Az új szabályozás bővíti a mentességek körét, csökkenti a legközvetlenebb hozzátartozók illetékfizetési terheit. Elrendeli viszont a jelentős értékű ingóságban jelentkező örökség illetékkötelezettségét. A hagyaték bejelentése Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy mikor kell az örökösöknek az ingó örökségükről bevallást benyújtaniuk. E szabály szerint, ha az ingó hagyatékot is közjegyző tárgyalta, azt illetékkiszabás végett a közjegyző köteles bejelenteni. Ezt sem mindig, mert ilyen bejelentés is csak akkor terheli a közjegyzőt, ha az érdekeltek az eljárásáért fizetendő illetéket bélyeggel nem rótták le, vagy ha az egy örökösnek jutó örökség értéke a százezer forintot meghaladja. Más a helyzet, ha az örökölt ingóságokkal kapcsolatban nem volt kötelező a hagyatéki eljárás lefolytatása, és ezért az ilyen hagyatékot a közjegyző nem tárgyalta. Erre az esetre a rendelet előírja, hogy valameny- nyi örökösnek külön-külön, a Pénzügyminisztérium által forgalomba hozott „hagyatéki kimutatás” nyomtatványon, az örökhagyó halálától számított 30 napon belül, az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerinti illetékhivatalnak az örökölt ingóságról bevallást kell adnia. Természetesen ez a kötelezettség csak akkor áll fenn, ha az ingóságok egy örökösre jutó részének értéke a százezer forintot meghaladja. Erre ía kötelességére az örököst a rendeletben előírt módon a hatóság is figyelmeztetni köteles. A hagyatéki kimutatás céljára szolgáló nyomtatványt a tanácsi szerv díjmentesen bocsátja az örökösök rendelkezésére. A bevallásban minden vagyontárgyat fel kell tüntetni, ezek forgalmi értékét a bejelentő legjobb tudomása szerint köteles megjelölni. A hagyatéki kimutatás minden rovatát pontosan kell kitölteni akkor is, ha a válasz nemleges, illetve nincs a hagyatékban olyan vagyontárgy, amelyet az illető rovat megjelöl. A bevallás késedelmes benyújtása felemelt illetéket von maga után. Valótlan adatok közlése pénzügyi szabálysértésnek is minősülhet. Kivetési szabályok Módosította' a rendelet az öröklési és az ajándékozási illeték kivetési kulcsait. Ezeknek az illetékeknek a mértéke egyrészt attól függ, hagy milyen a rokonsági kapcsolat az örökhagyó, illetőleg az örökös között, másrészt pedig attól, hogy milyen értékű az egy örökösre jutó örökség. Az eddig hatályban volt rendelet valamennyi egyenesági örököst egy csoportba sorolt. Az új szabály ezen változtat, és az örökhagyó legközvetlenebb hozzátartozója terhére alacsonyabb illetékkulcsokat állapít. meg. A többi egyenesági rokonok — például unoka, nagyszülő — némileg magasabb. az oldalági rokonók pedig ezt meghaladó illetéket fizetnek. Tovább nő az illetékkulcs a távoli rokonok. illetőleg a rokonsági kapcsolatban nem levők esetében. Fenti szabályok vonatkoznak az ajándékozási illetékre is. Ingóságok illetéke A leglényegesebb változások egyike az, hogy a jövőben a jelentős értékű ingóságban jelentkező örökség után is illetéket kell fizetni, ha az egy örökösnek jutó ilyen örökség forgalmi értéke a százezer forintot meghaladja. A százezer forintos értékhatár megállapításánál azonban az örökhagyó személyes használatára szolgáló szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni, összegétől függetlenül változatlanul illeték- mentes a takarékbetét öröklése. Bővíti a rendelet a mentességek körét is. Az új szabály mentesíti az illeték alól a legközelebbi egyenesági rokonokat, és a házastársat, ha ingatlan örökségük forgalmi értéke a húszezer forintot nem haladja meg. Dr. Cs. I. HIRDETMÉNY A TÜZÉP Vállalat felhívja a lakossági vásárlók figyelmét, hogy az engedményes tüzeiöakeió június végén befejeződik. A téli tüzelőt kedvezményes áron még mindenki beszerezheti. Az akcióba bevont szénféleségeket q-ként 10.— Ft, hazai briketteket mázsánként 15.— Ft engedménnyel árusítják a TÜZÉP Szolnok megyei telepei (x) 50 százalékos árengedménnyel vásárolhatók a 670 x 15 méretű síma és hómintás gumiköpenyek Magánszemélyeket is kiszolgálunk AGROKER Szolnok, Kombájn u.