Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-18 / 140. szám
1974. Június 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tékozlás és takarékosság (6.) Mindenkire érvényes szabály Soroljunk gyors egymásutánban kommentárt nem igénylő tényeket. Tavaly 3 millió tonna szenet, brikettet és kokszot importáltunk. Hétszázezer tonna olajat tőkés piacról, s 200 millió devizaforintért kőolajtermékeket. PVC-porból a hazai termelés 36,5 ezer tonna, a behozatal 20,4 ezer tonna volt. Cementből 3,4 illetve 1,3 millió tonna. Júniusban még csak húsz éve lesz, hogy a világ első atomerőművét a szovjetunióbeli Obnyinszkban üzembe helyezték, de számítások szeri nt az ezredfordulóra a világ villamosenergiatermelésének felét már nukleáris erőművek szolgáltatják. Hazánkban épül a paksi atomerőmű. .. Indokolt költekezés Az atomerőmű beruházási költségei nagyobbak, mint a hagyományosé. Energiahordozó ellátásuk ugyanakkor jóval olcsóbb, s ami szintén nem mellékes,, nincs környezetszennyezés, holott ez a hagyományos erőműnél elkerülhetetlen. Mi tehát a takarékosabb megoldás? Egészen más területre átlépve. 1972-ben hozott határozatot a Minisztertanács a tehergépkocsik selejtezésére. 1973-ban tízezer rozzant jármű került a bontótelepre. Az üzemeltetési költség ennek eredményeként 300 millió forinttal csökkent — kevesebb üzemanyag, alkatrész stb. —, s ?50 millió forint értékű személygépkocsi javítást végezhettek el fillérnyi beruházás nélkül, a fölszabadult szervizkapacitások segítségével. Érdemes lett volna tovább bütykölni az öreg autókat? Nemca megoldás -költsége, hanem a megoldás eredménye az, ami takarékosság vagy pazarlás mellett voksol. Az értelmezés dilemmái A hagyományos téglagyárakban 6—8 ember állított elő egymillió téglát. A korszerűben kettő. Persze, a berendezések drágábbak. Ám, ha nincs ember? A tégla kell. Olcsóbb megvenni a modern berendezést külföldről, mint a téglát! Ámde semmi értelme úgy megvásárolni a gépeket, az eljárásokat, hogy azokat összekeverik az elavulttal, mert „csak ennyire volt pénz”. Ez a drága! Megbízhatatlanul működő szervezet, egyenetlen minőségű termék, növekvő önköltség a következménye. Kevés példa akad rá? Holott az érintettek úgy vélték: takarékoskodnak. Rugalmas, a változó körülményekhez folytonosan igazodó értelmezésre van szükség. A villamosenergiaipar tavaly 1,4 százalékkal mérsékelte az egy kWó energia fejlesztéshez szükséges hőmennyiséget, s ez 50 ezer tonna fűtőolaj megtakarításával egyenlő. Idén a cél a 2,2 százalékos megtakarítás. A szénhidrogénnel' fűtött erőműben a tüzelőanyagköltség egy kWó villamosenergiára számítva alig több, mint fele a szenet tüzelő erőművekének. Ugyanakkor, mint idén is, a népgazdasági érdekek azt diktálhatják, hogy inkább a széntüzelésű erőművek kerüljenek a bekapcsolási sorrend élére; ez veszteség a vállalatnak, de megtakarítás a népgazdaságnak. Kívánatos korlátok Vannak utasításokkal, rendelkezésekkel megoldható feladatok. Miféle utasítás érhetné viszont el, hogy a lakosság közműves vízellátásban részesülő csoportja — minden százból hatvan ember — a napi több mint kétmillió köbméter ivóvíznek a 15—17 százalékát ne engedje elfolyni haszontalanul? Valamennyi csaphoz álljon egy ellenőr? Vagy inkább jobbik énünknek kell belátnia, hogy az olcsó víz nagyonis drága, mert hisz’ a költséges beruházásokat az állam a közös pénztárból fedezi; máshonnét nem is fedezheti! Csak a mezőgazdaságban évente 800 millió forint kárt okoz a korrózió. Az országban tízmilliárdra rúg ez a summa! S ez csak a közvetlen kár, nincs benne a közvetett — pl. a korrodált cső törése miatti termelési hiány — veszteség. Vannak korszerű védőanyagok, készülnek korrózióálló acélötvözetek, hódít az alumínium, a műanyag. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felmérése szerint rövid idő alatt egy- harmadával mérsékelni le- . hetne a tízmilliárdos veszteséget. Ehhez kellenek központi ösztönzők, kell pénz is, de legalább annyira az, hogy a gyári művezető, a szövetkezeti brigádvezető ne nézze, ne tűrje el, hogv hetekig, hónapokig az udvaron, a földek szélén áll a vaslemez, a félkészáru, a gép... A pazarlás elleni korlátok kívánatosak, de nagy hiba lenne úgy vélni: állítsa fel ezeket egytől egyig az állam. Mindenkire érvényes szabály: a magad helyén, a magad dolgában légy körültekintőbb, az észszerűbbet kutató, azaz takarékosabb. Még e terjedelmes cikksorozat sem vállalkozhatott többre, mint esetek fölmutatására, jelzések felvillantására, összefüggések megjelölésére. Annak hangsúlyozására, hogy nem tőlünk független folyamat részesei vagyunk, hanem e folyamat alakítói, meghatározói. S ezért tékozlás vagy takarékosság sem megoldhatatlan dilemma, olyasmi, ami ellen, amiért nem áll módunkban cselekedni. Az első hely mindenben az emberé. Ahogy századunk nagy tudósa, Einstein fogalmazta: „Az emberrel és az ember sorsával való törődés legyen minden technikai fáradozás fő célja/ a törődés a munka megszervezésének és a javak elosztásának nagy, megoldatlan problémáival, — hogy elménk alkotásai áldást hozzanak, s ne átkot zúdítsanak az emberiségre.” Mészáros Ottó (VÉGE) Vízszemle a Körösön (Folytatás az 1. oldalról.) Tájékoztatója nyomán a terepjáróra szálltunk, hogy bejárjuk a Körös-gát Kun- szentmárton Öcsöd közti szakaszát. A Körös-parton látottak valóban azt mutatják, egyelőre nagyobb veszély nincs. Az előkészületeket azért mindenütt megtették. Á KPM Közúti Igazgatósága a kunszentmártoni Körös-hidra vezető út mintegy két kilométeres szakaszát mindkét oldalon védőtöltéssel biztosítja az ár ellen, de az újabb jelzések szerint nem lesz szükség a gát további emelésére. A vízszemle után ismét felkerestük az igazgatóság ár- vízvédelmi ügyeletét, ahol megerősítették a délelőtti és a Körösön szerzett információkat. összefoglalva tehát megállapítható, hogy a Köréptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság védelmi szakaszain június 14. óta különösebb veszélyhelyzet nem alakult ki, közvetlen árvízveszély nincs. A megfelelő biztonsági előkészületeket mindenütt megtették. Szerencsére sem a felső és alsó Tiszáról nem jeleztek áremelkedést, úgyhogy a jelzett tetőzés után a Tiszán apadás várható. i «t.*.,. Szőke György A Kunszentmárton — Cscrk eszöllő útszakaszon, közve tlenül a kunszentmártoni híd előtti részen a közutat mindkét oldalon rőzsével, földdel és nyúlgáttal védik, hogy a forgalmat biztosítani tudják Segítünk ott, ahol kell Nyitány az építőtáborokban Vasárnap délután Szolnokon, a Tisza parti Gimnáziumban megnyílt a jubileumi «Spítőúábor. A nyitóünnepségen részt vett B.arta László, a megyei pártbizottság titkára és Sándor László az MSZMP Szolnok városi Bizottságának első titkára is. Szívós Antalnak, a KISZ megyei bizottság első titkárának ünnepi megnyitója után a .házigazda”, Jakus Vendel, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója köszöntötte a fiatalokat, s kívánt az előző évi országos elsőséghez hasonló munkasikert, kellemes vakációs tábort.-9A „főhadiszállás”, a Ti- szaparti Gimnázium üres. Bebarangoljuk a város nagy építkezéseit, míg végre a Pelikán Szálló tövében az egyik brigádra rátalálunk. A tízfőnyi csapat egy földhányáson kuporog, hallgatják a „főnök”. Terjéki Béla művezető tanácsait. — Karcagiak vagyunk,4 > a Gábor Áron Gimnázium és Szakközépiskola másodikosai — mutatja be társait S. Kovács Sándor brigádvezető. — Csatorna- és gázvezeték nyomvonalat ásunk, segítünk ott, ahol kell, ott, ahol tudunk. — A munkaidő? — Reggel nyolctól délután kettőig tart. Ebéd után strandra, moziba járunk és persze rengeteget focizunk... — Pingpongozunk, kosarazunk, sakkozunk — segít Kovács István, aki alighanem a tábor sportfelelőse lehet. — Ma este tábortűz lesz. — folytatná újra a brigádvezető, de Terjéki Béla tréfásan rádörren: —• Csak fel ne gyújtsátok az iskolát! — Most? Szünetben? ... Pár perc és megindul a munka: villannak az ásók, a lapátok. Suba Zoltán már a gödörben állva folytatja a félbeszakadt beszélgetésit: — A táborban négy turnus váltja majd egymást. Idén nyáron összesen négyszázan dolgozunk azért, hogy a jubileumra készülő megyeszékhely szép. barátságos legyen. — A többiek? — Ki itt, ki ott — szétszórva az építkezéseken. Délután egy’ütt vagyunk és együtt is rándulunli ki a hót végén. Szabad a szombat, sőt a vasárnap is. — A versenyt... — Megnyerjük, ez biztos. Különösen ha nincs több kérdés... ☆ Vasárnap megnyílt az ország valamennyi építőtábora. Megyénk lányai a balatonújhelyi és a lakitelki táborban dolgoznak, ahol paradicsomszedés, szőlőkötözés. gyümölcsszedíis a feladat. A fiúk Szolnok mellett Túrkevén és Török- szén tmiklóson veitek sátrat, mindkét helyen építkezésen segédkeznek majd. H. D. A megyében csökkent a közúti balesetek száma Ülést tartott a KBT 135 új kombájn érkezik (Tudósítónktól) Péter-Páltól, az aratás hagyományos kezdetétől még két hét választ el, a szőkülő őszi árpatáblák azonban már többfelé jelzik a nagy nyári mezőgazdasági munkák közeledtét. Szolnok megye az ország második legnagyobb gabonatermő vidéke, több mint 160 ezer hektár jó termést ígérő kalászos vár betakarításra. A nagyüzemeket kiszolgáló megyei AGROKER Vállalat mindent elkövet, hogy elősegítse a bő hozam gyors és biztonságos betakarítását. Az elmúlt évben 120 új kombájn érkezett a munka kezdetére, az idén pedig 135 nagyteljesítményű szovjet, NDK és nyugati gyártmányú kombájn érkezését várják. Az új szállítmányban található 36 speciális rizskombájn is, amelyek ugyancsak jó segítőtársai lesznek a mezőgazdasági üzemeknek a gabonaföldeken. A június végéig leszállításra váró 135 arató-cséplőgép szinte mindegyike nagyobb teljesítményű az SZK 4-es típusú kombájnokénál. Együttes kapacitásuk 40 százalékkal lesz nagyobb a múlt évben vásárolt 120 kombájnénál. A vállalat által megrendelt arató-cséplőgépekből 50 már megérkezett, és folyamatosan várják a további szállítmányokat is. Az importgépeket a vagonokból való kirakás után itt szerelik össze. A munka gyors és pontos elvégzésére az AGROKER, alvállalkozójával a mezőtúri Mezőgazdasági-Gépészeti Főiskolai Karral együttműködve speciális szerelőbrigádokat szervezett és tart készenlétben. A vállalat másik fontos feladata lesz a mezőkön dolgozó kombájnok alkatrész pótlásának biztosítása is. Raktáraiban — a vállalat vezetőinek véleménye szerint — megfelelő mennyiségű alkatrész áll rendelkezésre. A jó ellátás érdekében kidolgozták az aratási ügyelet menetrendjét, június 24- től — szükség szerint — augusztus 17-ig hétköznap 7- től 19 óráig, szombati napokon 7—17 óráig, munkaszüneti napokon pedig 7-től 13- óráig tartanak ügyeletet a vállalat szolnoki Kombájn úti központi telepén. Tegnap kibővített ülést tartott a Közlekedésbiztonsági Tanács megyei elnöksége. A KBT öthónapos tevékenységéről dr. Sarkadi Imre őrnagy adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy megyénk valamennyi járásában és városában megalakultak a közlekedésbiztonsági tanácsok, most azt kell kidolgozni, hogy a nagy apparátust milyen módszerekkel lehet folyamatosan működtetni. Megállapította, hogy megyénkben kedvezően alakult az elmúlt öt hónap baleseti statisztikája. A tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva nyolc százalékkal csökkent a balesetek száma, viszont több volt a gyorshajtásból eredő baleset. A gyermekbalesetek száma tizenkettőről háromra csökkent. Kisújszállás egészségügyi ellátottságával foglalkozott többek között a tegnapi tanácsülés. A legnagyobb probléma a városban, hogy kevés az orvos. Két gyermekkörzetnek és az egészségügyi osztálynak nincs főfoglalkozású orvosa. Egy fogorvosi állás is üres. Az iskolaorvosi teendőket két körzeti orvos látja el napi két-két órában. A bölcsődei helyek száma eléri a megyei átlagszintet. A városi tanács az elmúlt években két bölcsőde felújítására csaknem 200 ezer forintot biztosított. Ebben az esztendőben a tüdőgondozó intézet felújítására 183 ezer forintot fordít. A határozat szerint az orvosi állások betöltése érdeA második napirendi témában javaslatok hangzottak el, például rendszeres tájékoztató kiadására. Szó volt arról is, hogy az apróbb szabálysértési ügyeket a rendőr- kapitányságok adják át a vállalatoknak fegyelmi eljárásra, növelve ezzel is a vállalatok felelősségét. Helt Lajos, a KPM Közúti Igazgatóság igazgatója a közutak helyzetéről és a forgalmi viszonyokról számolt be. Megjegyezte, hogy a forgalomszámláláskor a megyei tanács épülete előtt naponta 13 ezer jármű haladt el. Utolsó napirendi pontként Szekeres Ernő, a Járműjavító főmérnöke az üzemi közlekedési felvilágosító munka helyzetéről beszélt. kében megfelelő orvoslakásokat kell biztosítani. Napirenden tartják az egészség- ügyi középkáderek szakmai és politikai továbbképzését. Különös figyelmet kell fordítani a város közegészségügyére, az alapvető higiénia biztosítására. A tanácsülés a továbbiakban a „Társadalmi munkáért” kitüntető jelvény és plakett adományozásáról határozott. Az elmúlt évben Kisújszálláson több mint hatmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A legtöbb, legértékesebb munkát végző huszonkilenc lakos és négy vállalat, intézmény kitüntetését határozták el. Kevés az orvos — Kitüntet'sek társadalmi munkáért Tanácsülés Kisújszálláson Az első .cigarettaszünet”, Fotó: Nagy Zsolt
