Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-15 / 138. szám

1974. június 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A leendő szülők, nagyszü­lők. a barátok szívesen vá­sárolnak vagy készítenek egy-egy ruhadarabot a szü­letendő gyermek számára. Hiszen nagy örömmel vár­ták a kis jövevényt. s örö­müket ezzel is kifejezésre kívánják juttatni. A teljes csecsemőkelengyét nem kell előre beszerezni. Túlságosan sokba is kerülne egyszerre, de nem js tudhat­juk előre, hogv bizonyos fej­lődési fokok elérésekor, ami­kor majd valamilyen új ru­hácskára van szükség, mek­kora lesz a gverek. Vannak azonban bizonyos darabok, amelyekre azonnal szüksége lesz. Ezeket való­ban célszerű előre besze­rezni . Az ú iszülött legszüksége­sebb kelengyéje a követke­zőkből áll: Pelenka: 2—3 tucat kell belőle. Ez valószínűleg elég mindaddig, amíg pelenkát használunk, azért is. mert olvkor kezdettől fogva, más­kor néhány hetes kortól, egv részét Agnes vattabetéttel vagv papírpelenkával helyet­tesíthetjük. Csecsemőing és rékli: mindkettőből 3—4 darab kell. Az oldalt vagy vállon csukódó a legjobb, mert az jól fedi a forgolódó csecse­mő hátát is. Raglánszabásút és középső méretet érdemes venni. Kiskabát: legjobb a mos­ható. szintetikus szálból kö­tött vagy horgolt. Könnyebb feladni, ha nem elől, hanem hátul csukódik. rólyabetét, pólyahuzat: nyáron nélkülözhető télen is csak a legelső hetekben kell; nagysúlvú újszülötteknél egyáltalán nincs rá szükség. Tollbetétet ne használjunk, csak vattabetétet. Angolpólya (pólyazsák): kezdettől, vagy 3—4 hetes kortól 3—5 hónapos korig a legcélszerűbb öltözék. Téli újszülöttnek flanellból. bar- hendből. nyárinak kartonból, kreppből, zefírből 3—4 da­rabot vegyünk. Főkötő, vagy sapka: nyá­ron legfeljebb egy cérna­sapka kell. ősztől tavaszig gyapjú vagy orlonsapka. de ez alá az első időben cérna­sapkát vagy főkötőt adjunk; Gumipelenka: csak akkor szükséges, ha pólyában van az újszülött, de akkor vi­szont egyszerre kettő: egyet a huzat alá. a pólvabetétre kell tenni, egyet pedig a pe­lenka fölé. Ha kezdettől an­golpólyát adunk a csecsemő­re. a gumipelenka nélkülöz­hető. Guminadrág: a legmegfe­lelőbb az. amelvben a cse­csemő természetes tartásá­ban. széttárt és hajlított csí­pővel. felhúzott | térdekkel pelenkázható és amely combjának nagy részét fe­detlenül hagyja. Jók és csi­nosak a krepp-bevonattal készült kapcsos pelenkázó- nadrágok. Egy méretből há­rom szükséges. Kötött papucs: az angol­pólyában néha szükség van rá. Legyen elég széles és magas a lábujjaknál, és le­gyen a lábhoz simuló kidol­gozott sarokrésze. Legjobb. ha bébifonalból készült. Me­legebb papucs majd csak ak­kor kell. ha már hempergő­ben játszik a gyerek. Mosdókesztyű frottírból, vagy tetrából. hármat-négyet szerezzünk be. Fürdőlepedő: vehetjük ké­szen frottírból, vagy készít­hetjük magunk, méterben vett tetrából. A lesjobb mé­ret 100 x 100 cm. Ez a cse­csemő- és kisgyermekkorban is jól használható. Elég be­lőle egy is. de könnyebb az élet kettővel. Nyálkendő (előkel: eleinte legjobb a tetrából vagy vé­kony frottírból készült négy- szögletes 20 x 20 cm nagy­ságú kendő, később előnvö- sebb a nyakba köthető élő­ké az etetéshez (de a kendőt akkor is használjuk, pl. arc­törléshez). Legalább 8—10 darabra van szükség, hogy minden étkezéshez tisztát adhassunk. Lepedő: legyen jóval na­gyobb. mint az ágy, hogy minden oldalon mélyen a matrac alá hajthassuk. Nem kell feltétlenül fehérnek len­nie: jól mosható, főzhető szí­nes vagy aprómintás anyag­ból vidámabb. Két vagy há­rom darab szükséges. Vízhatlan lepedő: megvédi a matracot az átnedvesedés­től. Elég belőle egy is. Takaró: többféle kell. Fla­nell és gyapjú, vagy gyapjút pótló szintetikus anyagból készült takaróra van szük­ség. a szoba illetve a szabad levegő hőmérsékletétől füg­gően. Fontos, hogy köny- nyű. puha és simulékony legyen. A vattapaplan nem célszerű- merev és viszony­lag nehéz, A nappali és az éjszakai alváshoz — újszü­löttkoron túl — az egész cse­csemő- és kisgyerekkoron keresztül a legcélszerűbb a különböző zsákok használata. Takaróhuzat: a nem mos­ható takarót sose használjuk huzat nélkül. A huzat ugyan­olyan anyabgól készülhet, mint a lepedő. Legmegfele­lőbb a dunyhahuzat, abban piszkolódik a legkevésbé a takaró. Két-három takaróhu­zat kell. Célszerű, ha a szülés vár­ható időpontját megelőzően a kismama már előre össze­készíti azt a holmit, amiben az újszülöttet majd hazavi­szik a kórházból. A csomag­ban legyen: egy kising, és rékli. két pelenka, egy gu­mipelenka vagy a legkisebb méretű guminadrág (attól függően, hagy pólyát vagy angolpólyát adnak-e a gye­rekre). tiszta huzatba húzott pólya (a pólyahuzat alá fel­húzáskor tegyünk egv gumi­pelenkát) vagy egy angolpó­lya. Hűvösebb időben főkötő és kiskabát, télen meleg sap­ka és takaró is. Az újszülött minden holmiját csavarjuk be tiszta vasalt törülközőbe és úgy tegyük a táskába. Dr. Fáik Judit Tyúkhúsleves Töltött kel Túrós pogácsa Töltött kel. Hozzávalók: egy középnagyságú (kb 1 kg) kel­káposzta, 40 dkg borjú- vagy sertéshús, 2 és fél evőkanál olaj vagy 4 dkg zsír, 4 dkg liszt, 1 dl tejföl, 10 dkg rizs, só. A kelkáposztát vízsugár­ral jól megmossuk és egész­ben hagyjuk. A húst megda­ráljuk, a zsiradék felén meg­futtatott rizzsel összekever­jük, sóval, borssal fűszerez­zük. A kel leveleit vigyázva szétválasztjuk, és a tölteléket egyenletesen elhelyezve közé rakjuk. Az egészet cérnával átkötözzük, és mély lábasban, forró, sós Vízbe téve, kb. egy óráig lassan főzzük. A ma­radék zsiradékból a liszttel világos rántást készítünk, ezzel a levét berántjuk. Tá­laláskor egy kanál tejfölt adunk a levébe. A kel fejét lapát segítségével kiemeljük, a cérnát lefejtjük róla, kerek főzelékestálba helyezzük, cik­kekre vágjuk, és a levét kö­réje öntjük. Ízesítő anyagai: fokhagyma, kapor vagy ma­joránna, amit csak a vége fe­lé adunk az ételhez. Túrós pogácsa. Hozzávalók: 30 dkg liszt, 30 dkg száraz te­héntúró szitán áttörve, 30 dkg vaj, 1 egész tojás, fél dkg só. Az anyagokat a tojás kivételével egy kávéskanál só hozzáadásával deszkára téve, széles késsel jól eldol­gozzuk, kétszer egymás után kinyújtjuk és hajtogatjuk, mint a vajastésztát, utána 1 cm vastagra kinyújtva apró pogácsákat szaggatunk. Tete­jét tojással megkenjük, vi­gyázva, hogy az oldalára le ne csurogjon, és jó tűznél megsütjük. Hová msnjünk kirándulni? Mátraíüred-Sástó 1 Néhány héttel ezelőtt megkezdtük túránkat a j Mátrában. Ezt azonban a mindeddig esős hétvégek X miatt megszakítottuk, és hazánk más tájait járjuk. | Gödöllő es Aszód nevezetességeivel ismerkedtünk. X Mivel azonban az időjárással nem szállhatunk sem I vitába, sem perbe, a meteorológusok szerint pedig | egyelőre számolnunk kell az időjárás viszontagságai- | val, folytassuk útunkat a Mátrába. Amit viszont fel- | tétlenül megtehetünk az az, hogy a szeszélyes idő- | járást figyelembe véve készítjük össze felszereié- | sünket. x A most kiszemelt úticélunkhoz, Mátrafüred-Sás- X tóhoz sem a vonat-, sem az aulóbuszközlekedés me- x gyénkből nem elég kedvező. Ezt a programot így f csak azoknak ajánljuk, akik társasutazást szerveznek, g saját gépkocsival vagy motorkerékpárral közlekednek. } Ha ezek közül a lehetőségek közül viszont bár- ♦ melyik is megvan, semmiképpen ne mulasszuk el ennek az országrésznek a megtekintését. Aki pedig úgy dönt, hogy szabadságát vagy annak egy részét :: szánja az út megtételére, egészen biztos, hogy nem :: fogja megbánni. Amennyiben Gyöngyöst és annak nevezetességeit : már megtekintettük, útunkat innen folytathatjuk mai : végcélunk, Sástó felé. Az utat kísérő táj mindenkor önmagáért beszél. Arra is van lehetőség, hogy az út- : menti pihenőhelyekről kellemes sétákat tegyünk. A •; Mátra belsejébe jutva Mátrafüreden tarthatunk hosszabb pihenőt. Mátrafüredet, ezt a kedves, gondo- zott, virágokkal gazdagon díszített üdülőhelyet a | századforduló óta tartják számon. Valójában azonban : csak a felszabadulás óta fejlesztették olyan kellemes, :: vonzó üdülőhellyé, amilyen ma. A településhez köz- •; vétlenül közel eső Kozmári, Muzsla és Hanák kilá- :: tőkről mindenekelőtt az Alföldre nyílik lenyűgözően : szép kilátás. :: Mátrafüred tőszomszédságában (Gyöngyöstől is :: mindössze 10 kilométer távolságra) van a Sástó. Itt :: nyílt meg 1961-ben az ország első hegyvidéki kém- : pingje. Ez a kemping 520 méterre van a tenger színe felett. A vízben aránylag szegény Mátrában a Sástó :■ a természet külön ajándéka. Maga a tó is különös, ' szép látvány. A víz általában 1—2 méter mély, A régi sás erdő helyén alakították ki. A sástól megtisz- tított vízfelületet csak a tavon keresztül vezető pal- lóhíd és néhány szigetecske töri meg. A sás irtása már hosszabb ideje tart, és az irtás- || sál mindig növekszik a tó nagysága. Ha szépen süt a : nap, a Sástó vize eléri a 20—22 fokot is. A tópart : szépsége, tisztasága valósággal csábít a napozásra, a bámulásra pedig a környék tiszta levegője, és annak :: jó páratartalma ad kitűnő alkalmat. Hűvösebb idő­ben a horgászok telepszenek itt szívesen a partra.de sokan nagyon szívesen választják szórakozásul a csó- : nakázást is. Azok is kitűnően érzik itt magukat, akik bebarangolják a környéket, vagy a kemping közepén i: levő 50 méter magas kilátóból a környék megszem- ; lélésére szánják magukat. A szabadság eltöltésére is nyugodtan szemelhet­jük ki ezt a helyet, mert innen akár gépjárművel, : akár gyalog, egyaránt bebarangolhatjuk szinte az egész Mátrát. _ g _ » A Középületépítő Vállalat felvesz s asztalosokat, lakatosokat. vasbetonszerelőket. karbantartó villanyszerelőket, továbbá: betonüzeni! segédmunkásokat, kubikosokat. építőipari segédmunkásokat. Heti 44 órás munkaidő. Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. Jelentkezni lehet: Budapest. V.; Molnár a. 19. MUNKAFrOGAZOALKO das Baromfitenyésztő szakmunkástanulónak az általános iskolát az idén befejező, de a 16. életévüket be nem töltött FIŰKAT ÉS LANTOKAT vesz fel a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát központi gazdasága «*+■*****•*# A felvett tanulók kollrxfnmi elhelyezést és teljes ellátást kapnak. Jelentkezés: személyesen vagy levélben AZ OKTATÄS! OSZTÁLYON Tíz perc torna Nyáridőben többet tartózko­dunk a szabadban. Sokan a konyhakertben, hétvégi ház környékén tevékenykednek, mások nagy sétákat tesznek, üdülnek. A jó levegő meg­hozza a jobb étvágyat, és ez­zel együtt jár a súlygyarapo­dás is. Ellensúlyozására vé­gezzünk továbbra is naponta néhány tornagyakorlatot: X. Kis terpeszállásban, nyújtott karral megfogjuk a szék támláját, és öt—hat ütemmel leengedjük a két vállunkat, és felhúzzuk alap­helyzetbe. 2. A széknek hátat fordí­tunk, letérdelünk és nyújtott karral hátrahajolunk egé­szen addig, hogy a szék vál­lára előzőleg odaterített ken­dőt leemelhessük. A kendőt azután nyújtott karra, nagy ívben előrelendítjük, s mi­közben folyamatosan sar­kunkra ülünk, a padlóra te­rítjük. Ezt a gyakorlatot két­szer, háromszor ismételjük meg. A hajlékonyabbak fo­lyamatosan, a kendő előre- hótra lendítésével végezzék. 3. Ráülünk a székre és ösz- szezárjuk lábunkat — miköz­ben a szék lapjában megka­paszkodunk — előbb térdben hajlítva felhúzzuk, majd las­san kinyújtva próbáljuk ki­tartani és lassan leereszteni. Ezzel a gyakorlattal kezdet­ben csak egyszer-kétszer próbálkozzunk, az ismétlések számát csak kellő edzés után emeljük eggyel-eggyel. HIRDETMÉNY A szolnoki kisiparosok — 1974. június 15-én, szomba­ton és 16-án. vasárnap 8 és 17 óra között ügyeleti szol­gálatot tartanak: Villanyszerelő: Fodor Ele­mér. Szolnok. Magyar u. 5. Telefon: 13-552. Vízvezeték«z«>rr1ő: 7om bo­ri Sándor, Szolnok. Kossuth tér 3. Rádió- tv-szerelő: Krizma- nics István. Szolnok. Mátyás kir. ti. 1. ép. VI. lh. II. e. Gumijavító: Pálinkás Mi­hály. Szandaszöllős, Kocsoros 1. szám. Műszerész: Pásztor László. Szolnok. Kassai U. 34. IV. 14. (x) Fául József köszörűs mes­ter műhelyét Szolnok. Beloi­annisz u. 60. szám alá he­lyezte át. (Megyei rendőrfő­kapitány Sággal szemben.) Kertészkedőknek A cseni egek üli or Ica Különös, hogy kukoricater­melő hazánkban viszonylag kevés figyelmet fordítunk egy kukoricatípus, a cseme­gekukorica termelésére. Pe­dig a főtt kukorica nyáron és ősszel az étkezést befejező finom csemegék közé tarto­zik, nem is beszélve a nyár­son vagy hamuban sütött Ku­koricacsövek kiváló zamaté­ról. Számos országban húshoz tálalt köretként is fogyaszt­ják a lemorzsolt és fűszeres lében megfőzött vagy meg­párolt zsenge kukoricaszeme­ket, hasonlóan a zöldborsó­hoz, a sárgarépához vagy 3 rizshez. Minthogy ez igen jól megfelel a korszerű táplál­kozási követelményeknek, valószínű nálunk is elterjed a konzerv kukorica fogyasz­tása. Itthon jószerivel kivesztek a háztáji kertekből is a jóféle csemegekukorica-fajták és a család asztalára, meg a piac­ra is inkább a takarmányku­koricák félig érett, tejessze­mű csövei jutnak el. Pedig van jó néhány kiváló tulaj­donságú csemegekukorica forgalomban, és ezek vékony csutkájukkal, ízes, gyorsan megfőzhető szemeikkel mesz- sze felülmúlják a takarmány- kukoricák étkezési értékét. Ilyenek a kereskedelemben kapható arany és fehér ma­zsola és a magyar nemesíté- sű SC 370 jelű rövid tenyész­idejű fajta. A csemege kukoricafajták általában rövid tenyészidejű- ek. A magvetéstől a szedésre érettség eléréséig mindössze 70—80 nap szükséges. Tehát, ha júniusban vetjük a magot a korán lekerülő fejessaláta, zöldhagyma, karalábé helyé­re, akkor augusztus végén, szeptember első felében szedhetjük a csöveket. Házi és háztáji kertekben 3— 3 magot vessünk kb 5 centiméter mélyen egy fé­szekbe úgy, hogy a sorok kö­zötti távolság egy méter, a fészkek közötti pedig 30—35 centiméter legyen. A csemegekukorica, ha táp­dús. mérsékelten nedves ta­lajba kerül, akkor 10 nap alatt kikel és gyorsan feilő- dik. A kapáláson kívül más gondozást nem igényel. Tö­venként 5—6 csőre számítha­tunk. Közülük az alsók ko­rábban, a feljebb állók ké­sőbb lesznek szedésre éret­tek. Az érettséget úgy álla­píthatjuk meg, hogy a fedő­leveleket kis helyen feltép- jük, és körmünket a cső kö­zepe táján lévő kukoricaszem­be nyomjuk. A cső akkor megfelelő érettségű, ha a szemből tejsűrűségű nedv buggyan ki. Az ennél fejlet­lenebb cső leszedése gadaság- talan, a túlérett pedig nehe­zen fő meg. ízetlen marad. A zsenge kukoricát a kö­vetkezőképpen lehet szaksze­rűen megfőzni. A sós vizet, amelybe néhány csuhélevelet is tettünk, előre forraljuk *el, és csak azután tegyük bele a csöveket, amelyek közönséges fazékban 10, kukta fazékban 4— 5 perc alatt főnek puhára. Itt is az a szabály érvényes, mint a zöldborsó főzésnél. Tehát minél tovább főzzük a kukoricacsövet, annál kemé­nyebb lesz. Berta Béla A csecsemőkelengye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents