Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-15 / 138. szám
r; fr»»» t». SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3Tékozlás és takarékosság (4.) Megyünk a víz alá Pontosabban már ott is vagyunk, hiszen a világ kőolajtermelésének 18 százaléka ma a víz alól, az úgynevezett kontinentális talapzatról kerül ki, s gyors ütemben bővül a tenger alóli fémbányászat is. Az alapanyag- és energiahordozó kitermelés világszerte egyre nagyobb költségekkel jár. A KGST országok 1971-ben elfogadott Komplex Programja ilyen okokból helyezte előtérbe a közös létesítményeket, közülük elsősorban a nyersanyagkitermelő egységeket. Az ösz- szefogás nem pusztán szükségszerűség, forrása a gazdaságosságnak is. A nagy kapacitások — ahogy a feldolgozó iparban a nagy sorozatok — erőteljesen mérséklik az egységnyi termékre jutó költségeket. Drágul a — leves Maradjunk csak a víznél, mert e közönséges folyadék nem közönséges példákkal szolgál. Egyebek között azzal, hogy — az eléggé át nem gondolt, azaz az ésszerű takarékossággal nem számoló hatvanas évekbeli ipartelepítés során — vízszegény városokban öt esztendő alatt vízigényes iparágak 24 telepet létesítettek, 30 ezerrel növelték a foglalkoztatottak számát. S most nagy összegekkel lehet csak a húshoz a levest, az iparhoz a vizet előteremteni... Évente ötmilliárd köbméternél több vizet használnak fel az országban. A vízszeny- nyezés tizenkét hónaponként egymilliárd forint közvetlen kárt okoz. A védekezés nemcsak ezt mérsékli, hanem szinte beláthatatlan következményeit is. Így már érthetővé válik, hogy egy évtized alatt 8,5 milliárd forintot fordítottak országosan a vízminőség védelmére. S ez megint olyan kiadás, mely sokszorosan megtérül, azaz: takarékosság. Hulladékból lápanyag A levessel példálóztunk. — Folytassuk a hússal, azaz a vágóhídi csonttal s emberi fogyasztásra alkalmatlan — húshulladékkal, melyet évszámra elégettek, szemétbe löktek. Ma az országban már három üzem működik, amelyek az ásványi sókban, fehérjékben gazdag hulladékot a takarmánytápok anyagául dolgozzák fel. íme: lehet értéket csinálni a látszatra értéktelenből. Egy további példa, — de most az érem ellenkező oldaláról, bizonyítva, mennyire bonyolult dolog az igazi takarékosság. A könnyűszerkezetes épület egy négyzet- métere átlagosan kétszer- annyiba kerül, mint a hagyományosé. Viszont összehasonlíthatatlanul gyorsabban készül el. — így azután megtörtént, hogy a könnyű- szerkezetes hűtőház működése kezdetét követő egy éven belül visszafizette a befektetést. Az örökség sálra Számítások szerint a szocialista országokban egységnyi nemzeti jövedelem előállításához 70—80 százalékkal több energiahordozót vésznek igénybe, mint a legfejlettebb tőkés országokban. Ne szisszenjünk fel! Ez elsősorban az örökség — a gazdasági szerkezet — következménye. E teher súlyán úgy lehet csökkenteni — azaz példánknál maradva, — mérsékelni az energiahordozó felhasználását —, ha fokozatosan korszerűsödik a gazdasági szerkezet, elsősorban azok az ágazatok fejlődnek. melyek a leghatékonyabban formálják termékké az anyagot, energiát, élőmunkát. Igenám, de ez a törekvés nem rekedhet meg a népgazdaság felső régióiban. A vállalatnak — szövetkezetnek — ugyancsak keresnie kell a hatékonyabb — takarékosabb — módszereket. Esetleg úgy, hogy fizet érte! Pia úgy hozza a dolgok sora, kemény devizával. Csak egy csap Például esetleg egy csapért is érdeme^ megtenni ezt. A szerelvénygyár, mely megvásárolta az ipari gömbcsap licencét, e húzással egyhar- rnadára csökkentette a termék anyagigényét. Űj áruja a legkülönbözőbb ipari vezetékekbe beépítve, nyolcvan százalékkal mérsékli az áramlási veszteségeket, élettartama pedig megegyezik a csővezetékévéi. Lehetőségeink jóval nagyobbak, mint amennyivel élünk. Igényeink viszont sűrűn lehetőségeinktől válnak el. Amiben része van az ösztönzési rendszer egyenetlenségeinek, az érdekeltség alacsony fokának. De nemcsak ezeknek. Hanem tudatunk, a közösségi tudat lassú — a kelleténél lassúbb — fejlődésének is. Annak, hogy nem tartjuk a magunkénak azt, ami miénk. S főként nem úgy bánunk vele. Mészáros Ottó (Következik: A SZOMSZÉD RÉTJE) Az, üzeni szervezést lehet és kell is tervezni Interjú dr. Simon Póttal, az OKGT vezérigazgatójával Az olajiparban az utóbbi időkben különböző szervezeti változtatások kerültek előtérbe, — így például a kútjavítást végző lyukbefejező berendezések átcsoportosítása a termelő vállalatoktól a fúrási üzemekhez, — melyek sok dolgozót érintenek. S mint ahogy ez ilyenkor lenni szokott, helyenként éles vitákra, különböző találgatásokra adtak okot. Miért van szükség ezekre a változtatásokra? — ezzel a gondolatkörrel kerestük fel dr. Simon Pált, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatóját, aki a következőket mondotta: — A szervezetfejlesztést a 27 vállalatot tömörítő trösztben lehet és kell is tervezni. A tröszti tevékenység eredményeit és hibáit mint százhalombattai igazgató 11 éven át éreztem, s mindinkább érlelődött bennem a gondolat, hogy különböző változtatások szükségesek, melyeknek képletesen szólva a termelés istenét kell szolgálni- ok, a vállalatok, a különböző munkahelyek javára kell válniok. — Nyilvánvaló, hogy a tröszt központjának korszerűsítéséről beszélek először, hiszen mindenek előtt itt kell következetesen rendet teremteni. Tarthatatlan például az az állapot, hogy hat vezérigazgatóhelyettes van, akik közül az egyik a beruházásokkal foglalkozik. Ugyanakkor a beruházásokhoz szükséges berendezéseket készítő gépgyárak és a Kőolajvezeték Vállalat egy másik vezérigazgatóhelyetteshez, az anyagellátó iroda pedig a vezérigazgató szakirányítása alá tartozik. Ezeket a funkciókat. csak helytelen szemléletből lehet külön irányítás alá helyezni, hisz önmagukban egy kerek egészet alkotnak. — Az ilyen visszsásságok kiküszöbölésére, a tröszt központjának új szervezeti felépítésére a szervező intézet két variációt dolgozott ki. A kettőből lett egy harmadik, amit tizenegy szakemberünk 206 újabb javaslatot téve véleményezett. Ezután született meg a negyedik variáció, ami a miniszterhelyettessel való konzúltáció alapján szintén módosult, mire vezérigazgatói javaslatként a minisztériumba került. Sokoldalú, alapos munkával, körültekintő mérlegeléssel készült tehát ez a tervezet, ami sok vihar kiváltója lett. Még olyan területeken is, ahol a törvény a realitás, a józan ész keretein belül biztosítja számomra az intézkedés jogát. — Nem elhamarkodott döntéseket rónák tehát fel magamnak, ha egyéves munkámat értékelném, hanem inkább a kialakult szokások és tradíciók túlzott mértékű tiszteletét. Tudom, abból semmi nem történik, ha az ember nem csinál semmit, abból viszont könnyen vihar támad, ha szervezeti változtatást szorgalmaz. Mégis azt vallom, több területen változtatni kell az eddig kialakult szervezeti felépítésen, hiszen a szétparcellázott területek a kelleténél nagyobb önállóságra tettek szert, s irányításuk — főleg műszaki vonatkozásban — meglehetősen körülményes. Sem műszaki, sem kommunista Jelki- ismeretem nem engedi, hogy a párt idevágó határozatával ellentétben szemet hunyjak, s ne törekedjek jobb szervezetre. — Mit jelent ez, s a változtatások mikorra várhatóak? — Július elsejével kezdődik a tröszt központja korszerűsítésének első lépcsője. Az új szervezetben a jelenlegi hat vezérigazgatóhelyettes helyett csak kettő lesz, egy műszaki és egy gazdasági. A tröszt felső irányítási szintjét tehát a vezérigazgató és két helyettese, valamnit a vezér- igazgató mellé rendelt igazgató és a szakszervezeti tanács képezi. A helyettesekhez négy igazgatóság — a bányászat, a gázipari, a kőolajfeldolgozói és a beruházási — tartozik. — A tröszt központjának átszervezése mennyiben hat ki a vállalatokra? — A tröszti szervezés befejezése után feloldjuk a vállalati szervezési stoppot. Visz- szaadunk a vállalatoknak minden olyan hatáskört, ami odavaló. Némelyik főosztály ugyanis egy csomó vállalati tevékenységet magához vont. — Egyébként ami a vállalati tevékenységet illeti, szerintem a trösztön belüli eszközök hatékony kihasználásán is kell javítani. A lyukbefejező berendezések egy üzemhez való csoportosítása például hatékonyabb gazdálkodást eredményez. Lehetővé teszi egyrészt az ócskavasszámba menő berendezések kiselejtezését, másrészt azt, hogy 40 százalék helyett 90 százalékig kihasználják azokat. — Nem az alapvető termelési sejteket akarjuk zavar ni, hanem negyed-, vagy fél- évenkénti lépésekkel hatékonyabb Szervezetet kívánunk kialakítani. Ezért zavar, bizonytalanság nem lehet a dolgozók között, csak akkor, ha egy-egy terület vezetői nem látják tisztán az elérendő célt, s ezért nem adnak megfelelő választ a munkásoknak, — fejezte be nyilatkozatát a vezérigazgató.- S. D. — Ülést tartott a meg? el tanács Karcagon öntöznek A tavalyi 6 ezer 244 hektárral szemben az idén már 7 ezer 705 hektár területet öntöztek meg Karcagon — azonos időszakban. A lucerna és őszi búza öntözése lényegesen felülmúlta az elmúlt évit. A Karcagi Állami Gazdaságban például több száz hektárral nagyobb területet öntöztek meg most, mint tavaly ilyenkor. Ha nem is ilyen arányban, de ugyanez jellemző a város többi közös gazdaságára is, elsősorban a Május 1. és a Dimitrov tsz- ekre. Üj öntözőberendezéseket vásárolt az állami gazdaság, a November 7. és a Május 1. Tsz. A 7 ezer 656 hektárnyi előre szerződött területnél már többet megöntöztek, a pótszerződéseket most kötik. Az öntözővíz felhasználásával már más a helyzet: a tavalyi 18,5 millió köbméterrel szemben most még csak valamivel több, mint 12 millió köbméter vizet használtak fel a közös gazdaságok. (Folytatás az 1. oldalról.) vándorzászlót, elismerő oklevelet és kétszázezer forintot kapott, a harmadik helyezett Karcag pedig a megyei tanács dicséretében és elismerő oklevélben részesült. A nagyközségek versenyét ezúttal Cibakháza nyerte, ezért a megyei tanács vándorzászlóval, elismerő oklevéllel és kétszázezer forinttal jutalmazta. A második Jászfényszaru lett és a megyei tanács vándorzászlaját, elismerő oklevelét kapta, valamint százötvenezer forint jutalomban részesült. Öcsöd, a harmadik helyezett dicséretet; és elismerő oklevelet kapott. A kétezer lakosnál többet számláló községek versenyét ismét Tiszasüly nyerte, s ezért a megyei tanácstól a vándorzászlón és az elismerő oklevélen kívül százötvenezer forintot kapott A második helyezett Kőteleket a megyei tanács vándorzászlóval, elismerő oklevéllel és százezer forinttal jutalmazta. A harmadik helyezett Csépa dicséretet és elismerő oklevelet kapott. A kétezer lakosnál kevesebbet számláló községek között Szászberek lett az első, Tiszasas a második. Mindkettő vándorzászlót és elismerő oklevelet kapott ezen kívül Szászberek százezer, Tiszasas nyolcvanezer forint jutalomban részesült. Tiszaiig, a harmadik helyezett dicséretet és elismerő oklevelet kapott. A továbbiakban a tanács többek között hatályos tanácsrendeleteinek felülvizsgálásáról, valamint a jogi és államigazgatási bizottság tevékenységéről tanácskozott, majd előterjesztéseket tárgyalt B. A. Áradnak a folyók Árvízvédelmi készültség a Hármas-Körösön és a Horíobágy-Berettyón Menteni kell a hullámtéri vagyontárgyakat (Tudósítónktól) A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tegnap adta ki első tájékoztatóját az ár- és belvízvédelmi helyzetről. A jelentés szerint június 11-től a Keleti-Kárpátok térsége felett örvénylő nagy kiterjedésű ciklon hatására — amelynek középpontja a Tisza vízgyűjtőjében van — erősen felhős, zi- vataroos időjárás alakult ki és sok csapadék hullott. Az esős, zivataros front azóta is hazánk fölött helyezkedik el, így a folyók vízállása is jelentősen megduzzadt. Tegnap Tiszafürednél 589, Tiszaroffnál 624, Szolnoknál pedig 588 centiméter volt a vízállás, áradó jelleggel. A VITUKI előrejelző szolgálatának rendkívüli prognózisa szerint a tetőzési érték Szolnoknál 750—760 centiméter körül várható. Ez a vízállás az árvízvédelmi töltéseket is eléri, sőt a hullámterek is víz alá kerülnek. A vízügyi igazgatóság ezért felkéri az érintett gazdaságokat, személyeket, hogy a hullámtérben levő vagyontárgyaikat mielőbb helyezzék biztonságba. A víz-emelkedése ugyanis naponta eléri a 20—25 centimétert. Jelentősen megduzzadtak a Tisza mellékfolyói is. A Hármas-Körös II. árvédelmi szakaszán és három őrjárásán, valamint a Hortobágy- Berettyó XII—XIII. szakaszán péntek reggeltől elrendelték az elsőfokú árvízvédelmi készültséget. A vízügyi igazgatóság a Tisza felső szakaszán és mellékfolyóin kialakult árvízi helyzetre való tekintettel június 13-tól Szolnokon készenlétbe helyezte védelmi osztagát. A belvízvédelem területén elsőfokú készültséget rendeltek el hét belvízöblö- zetben, mivel ezeken a területeken a belvízi főcsatornák elérték a mértékadó vízállást és a vizek átemelését a belvízcsartonákból szivaty- tyúkkal biztosítják. Az eddig lehullott csapadékokból belvízi elöntés még nem keletkezett. ☆ A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén az esőzések miatt csökkent az öntözés üteme, azonban az utóbbi 10 napban újabb másfélezer hektár kapott mesterséges csapadékot. A legfrissebb jelentés szerint 60 ezer hektárt haladta meg az eddig megöntözött területi ami lényegesen jobb a múlt év hasonló időszakának teljesítményénél. A vízügyi szakemberek kihasználják a tiszai és a körösi árhullámot, a holtág-tározókban vízcserét hajtottak végre, gépi töltés helyett gravitációs úton pótolták az eddig felhasznált vízmennyiséget. Gyakorlatilag megteremtették a feltélét annak, hogy száraz nyár esetén is elegendő mennyiségű öntözővíz álljon rendelkezésre. A vízkivételi főművek készültségét a csapadékos időjárástól függetlenül változatlanul fenntartják, és minden termelői igényt kielégítenek. ☆ A folyók magas vízállása általában kedvez a halászoknak — közölte Kámán Dániel, a szolnoki Felszabadulás Halászati Szövetkezet főag- ronómusa. A nagyobb víz élénkebb mozgásra készteti a halállományt. Jelenleg ugyan fajlagos tilalmi időszak van, azonban június 20- tól a ponty, a márna és a kecsege fogása ismét megkezdődhet, június 30-tól pedig a harcsát — 5 kilón aluli méretben is — a hálóba keríthetik. A halászok bizakodnak a további jó szerencsében. A tavasz ugyanis jól indult, már az év első öt hónapjában teljesítették félévi fogási tervüket. Ennek köszönhető, hogy folyamatos volt Szolnok és a megye más városainak friss hallal való ellátása. Az idén hat vagon halat értékesítenek és 60 ezer tisztított és szeletelt halcsomagokat hoznak forga lomba az élelmiszerüzletek ■ ben. Intenziv munka folyik a szövetkezet szajoli keltetőjében is, ahol a ponty mesterséges szaporítása van soron. A természetes állomány szaporítására körülbelül 10 millió pontyivadékot állítanak elő. Május végéig Több mint tízezer lakás épült Az idei tervben előírtnál gyorsabb ütemben fejlődött az építőipar, ugyanis ez év első öt hónapjában — az ÉVM gyorsjelentése szerint — a minisztériumi, a tanácsi és a szövetkezeti építőipari szervezetek 7,7 százalékkal több építési munkát végeztek, mint a múlt év azonos időszakában. A népgazdasági terv 1974-re 4 százalékos építőipari termelésnövekedést irányozott elő, tehát ezt a fejlődési ütemet csaknem megkétszerezték ezek a vállalatok, szövetkezetek. A termelés bővítésének több mint 80 százalékát a termelékenység nyelésével fedezték. A lakásépítők ebben az öt hónapban 10 684 otthont adtak át 2236-tal többet, mint 1973 azonos időszakában. A legtöbb lakást az ÉVM-vál- lalatok építették, 9083 új otthont adtak át. Ennek több mint egyharmadát Európa legnaevohb lat-áo^nítő szervezete, a most már négy házgyárral rendelkező 43-as építőipari vállalat dolgozói építették fel. Budapest új lakótelepein öt hónap alatt 3451 lakást adtak át, 745-tel többet, mint egy évvel ezelőtt. Ezzel már idei tervüknek több mint egyharmadát teljesítették, ami azért kiemelkedő eredmény, mert az országos átlag mindössze 21,1 százalék. A megyében — az első negyedéves adafok ala-ján — a tavalyi 468 lakással szemben, valamivel kevesebbet, 424 lakást adtak át. Az építőipari szövetkezetek múlt év első öt hónapjához viszonyítva majdnem kétszer annyi, összesen 655 új lakás építését fejezték be, de még így is az egész évre előirányzott feladatnak mindössze 8,7 százalékát teljesítették. Feladataik torlódtak, s így valószínűleg év végi hajrá nélkül már aligha fejezhetik be az 1974-re előirányzott 7500 lakás építését. bj erdőket telepítenek Hansági szemlével fejeződött be tegnap a Győrött megrendezett kétnapos erdészeti konferencia, amelyen a korszerű erdőművelés módszereit vitatták meg. A konferencián bejelentették, hogy az ötödik ötéves tervben az ország több vidékén kerül sor nagyobbszabású erdőtele pitésekre. Elsősorban azokon a területeken telepítenek űj erdőket, amelyeket a mező- gazdaság nem tud gazdaságosan kihasználni. Ilyen vidék a Hanság is. A mélyen fekvő lapos területeken Í958. és 1971. között hétezer hektáron telepítettek erdőt. A gyorsan növő nyárfa1, fűzfa- és éger-erdők már évről évre nagyobb tömegű ipari és tűzi fát adnak a népgazdaságnak. Az ötödik ötéves tervben folytatják a mélyen fekvő hansági területek erdősítését is. ,
