Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-12 / 109. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP rrm. man« rí. Növekvő infláció a kapitalista országokban A nyugati sajtó az elmúlt hónapokban sokat foglalko­zott a különböző válságje­lenségekkel. A nyersanyag- árak, különösen a kőolaj árá­nak rohamos emelkedése nagy zavarokat okoz a tőkés országok gazdasági életében. Fokozza a gondokat, hogy változatlanul növekvő ten­denciát mutatnak a katonai költségvetési adatok. — Az egyre nagyobb terhek végül is a fogyasztói árak mincj gyorsabb ütemű növekedését okozzák. Mint a The Economist egy ta­nulmánya kifejti, a 70-es évek óta az infláció csaknem min­denütt meggyorsult. A meg­előző tíz évvel összehasonlít­va, a legnagyobb 40 ország között csak 3 van, ahol az infláció évi átlagos növeke­dési üteme nem lett nagyobb. Az alább közölt táblázat jól ábrázolja ezt a folyamatot. A fogyasztói árak átlagos cvi növekedési üteme %-ban: 1960—70 \1970—'73 között Egyesült Államok 2.8 között 5.1 Kanada 2.7 5.6 Anglia 4.1 8.7 Franciaország 4.0 6.6 NSZK ZJ 6.1 Japán 5> 9.0 Svédország 4.0 6.8 Olaszország 3.9 7.5 Ausztria 3.6 6.3 Svájc 3.3 8.3 Belgium 3.0 5.8 Görögország ­2.1 11.4 Izrael 5.3 16.6 Mint látható, az évi 10 szá­zalékos infláció a fejlett ipa­ri országokban is már in­kább szabály, mint kivétel. Ezt a legtöbb nyugati köz­gazdász kritikus pontnak tartja. Véleményünk szerint valahol itt a határa annak, ameddig — legalábbis rész­ben — a jövedelmek némi emelkedésével az infláció életszínvonalat érintő hatása mérsékelhető. Mint több ta­nulmány 'kifejti, a tíz száza­lékos szintet túllépve az in­fláció rendkívüli gyorsan el­éri a 20 százalékot is, amely már katasztrofális hatással lehet a dolgozók életkörül­ményeire, az egész táfsada- lomra. „A világméretű inflá­ció irányzata — írja a már idézett tanul­mány — sajnos tartósnak ígérkezik. A legfrissebb elő­rejelzések szerint a jelentős ipari országokban az inflá­ció mértéke 1974-ben is nö­vekszik, nagyobb lesz mint a korábbi években." A listave­zetőnek Japánt tippelik, ahol a vélemények szerint 16 szá­zalékos lesz az idei infláció, az NSZK-ban a tavalyi 6.1 helyett 8.5-öt, az USA-ban áz 5.1 helyett 7 százalék fe­letti fogyasztói áremelkedést jósolnak. A világ energiagondjaimafe megoldásában mind nagyobb figyelmet kapnak az atom­erőművek. A hosszú távra szóló számítások szerint az ezredforduló, tehát a 2000. év táján már a világ elekt­romos energiatermelésének több mint a felét adják majd. Gyors ütemű fejlődés bontakozik ki a KGST-or- szágoltban. A Szovjetunióban, Csehszlovákiában és a Né­met Demokratikus Köztár­saságban már dolgoznák atomerőművek, s most ké­szülnek ilyen korszerű ener­giatermelő létesítmény üzem­be »helyezésére Bulgáriában, Magyarországon Is megkez­dődött egy atomerőmű épí­tésénél?: előkészítése. Az elő­zetes elgondolások szerint 1990-ig a KGST-országok több minit 150 atomerőművi reaktor építését tervezik. E korszerű energiaforrások lét­rehozásában felvetődő rend­kívül sokrétű gazdasági, mű­szaki és tudományos problé­mák megoldásához, az ösz- szefogáshoz nyújt nagy se­gítséget a KGST Villamos­energia Állandó Bizottság 5. és egyben legfiatalabb mun­kacsoportja.- az 1967-ben megalakított atomerőmű szekció. szonylathan az a gyakorlat érvényesült, hogy főként az atomerőművek kapacitásá­nak és környezetének meg­választására. . meghatározásá­ra szorítkozott a biztonsági előírások túlnyomó része, s most e passzív védekezés he­lyett kerül előtérbe a köz­vetlen veszélyforrást lénye­gesen csökkentő és aktív mű­szaki, mérnöki beavatkozás. A környezeti szennyeződés tekintetében egyébként is sok tudorpjánvos vizsgálat igazolja már,'- hogy az atom­energia ‘'békés, felhasználása jóval veszélytelenebb, mint számos iparág mellékterméke. Egy széntüzelésű 350 mega­wattos erőmű naponta 75 tonina kéndioxidot és 16 ton­• A munkamegosztás programja A közös munkához a már működő atomerőműveknél szerzett tapasztalatok átadá­sával különösen sóik segít­séget nyújt a Szovjetunió, emellett a Német Demokra­tikus Köztársaság és Cseh­szlovákia. de akad még jóné- hány olyan feladat is, amely­nek megoldásával éppen a szocialista nemzetközi mun­kamegosztás jellegéből faka­dóan az atomerőművel még nem rendelkező KGST-tagál- lamok is értékes partnerként vesznek részt a szekció mun­kájában. Többek között Ma­gyarország előzetesen vál­lalta-, hogy Bulgáriával és Lengyelországgal együtt megvizsgálják, milyen mó­don lehet kidolgozni a folyé­kony rádióaktív hulladékot A szovjet tagozat részletes előterjesztése alapján a KGST-tagállamok delegációi már rögzítették e naev telje­sítményű. WER—1000 tíou- sú reduktorokkal ellátott blokkok műszaki megoldásá­nak alapvető útjait, megha­tározták a legfontosabb ener­getikai berendezéseket és ki­dolgozták a főépület alaprajzi beosztásának változatait. Ma­gyar javaslat alapján fogad­ták el e téma munkamegosz­tási programját, amely sze­rint a tagállamok a nagy tel­jesítményű blokk egyes komplett részeire külön róű- > szaki terveket készítenek, majd a generáltervezést irá­nyító szovjet szakemberek il­lesztik össze e tervrészeket az egységes műszaki tervdo­kumentációban. Magyaron-, szagon az Erőmű és Hálózat- tervező Vállalat (ERŐTERV) dolgozza ki — a szovjet fél­től kapott műszaki feladat­terv alapján — az előzete­sen vállalt atomerőművi egységek műszaki terveit. Nagyon szoros kapcsolatot lesűrítő berendezések ter­veit. Bulgáriával közösen méri fel a szekció magvar tagozata a speciális víztisz­tító berendezések megterve­zésének lehetőségeit is. E feladatok megoldása már az 1980 utáni időszakra elő­irányzott úgynevezett víz— vizes típusú és 1000 mega­watt villamos teljesítményű reaktorokkal ellátott atom­erőművek közös tervezési, ki­vitelezési munkáit gyorsítja. Az atomenergetikai fejlesz­tésben ugyanis az atom erő­in űvi blokkok teljesítményé­nek növelése — a jelenlegi 440-ről 1000 megawattra — különösen sok lehetőséget nyújt a műszaki és gazdasá­gossági mutatók javítására. tartanak a szovjet szakembe­rekkel. Ez a baráti együtt­működés nyújt lehetőséget arra. hogy megszerezzék a hazai igények kielégítésére épülő komplett atomerőmű­vek tervezéséhez szükséges tapasztalatokat. Egyúttal mó­dot nyűit arra is, hogy a magyar, tervezésű berendezé­sek hazai gyártására is be­rendezkedjenek. s így Ma­gyarország eredményesen old­ja meg az INTERATOM- ENERGO Nemzetközi Gaz­dálkodó Szervezetben vál­lalt feladatait. Az atomerőművek tervezé­sekor különösen nagy teret szentelnek a biztonságtech­nikai feladatoknak és a kör­nyezetszennyeződés csökken­tésének. A sugárbalesetek megelőzését célzó biztonság- technikai intézkedések ki­dolgozását az NDK koordi­nálja, s javaslatára elsősor­ban azoikat a műszaki meg­oldásokat keresik, amelyek­kel magában a berendezés­ben csökkentik a veszélyt. Korábban ugyanis világvi­na nitrogénoxidot bocsát a levegőbe, az atomerőmű vi­szont nem szabadít fel káros vegyiterméket. Sugárvédelem, adatbank A szekció magyar tagozata aktívan részt vesz a sugár- védelem fejlesztésében is. Az atomerőművek ionizáló su­gárzása elleni védelem ter­vezési, számítási módszeré­nek kidolgozását koordináló NDK-nak már elküldött egy fontos számítógépes ' progra­mot, amelyet a Központi .Fizikai Kutató Intézet dol­gozott ki, s újabb adalékot ad majd a Budapesti Mű­szaki Egyetem atomreakto­ránál végzett bonyolult su­gárzósvizsgálatok eredmé­nyeiről is. / Magyar javaslatra a szek­ció munkatervébe iktatta a KGST atomenergetikai adat­bankjának létrehozását, s Magyorország vállalta e té­makörben végzett közös mun­ka koordinálását is. Az adat­bank gyűjti össze és tárolja majd a már működ» és a most" tervezett vagy épülő atomerőművek összes fontos adatát, s ebből a bőséges forrásból meríthetnek majd a tagállamok kutatói és ter­vezői, amikor úiabb tudomá­nyos, műszáki fejlesztési és tervezési feladatokra készül­jek. A gyors információszer­zést a legkorszerűbb számí­tástechnikai berendezésekkel teszik| lehetővé. A program- tervezet kidolgozását már megkezdte a Villamoseiner- giaipari Kutató Intézet, amely már rendelkezik — bár egyelőre kevés információt tartalmazó — adatbankkal, de a tagállamok szoros együttműködésével mégis eb­ből a „csírából” terebélye­sedhet nagy fává a közös atomenergetikai adatbank. Integráció a rajztáblán Építészek beszélgetnek. Szakmai kérdésekről vitat­koznak a modellek és az épülelraizok előtt. Megszo­kott kép ez. Immár nem számít rendkívüli dolognak az sem, hogy a magyar és a német tervezők vegyes cso­portja tanácskozik.. Konzul­tációjuk színhelye ezúttal Hoyerswerda, más alkalom­mal Budapest. Pécs vagy Cottbus. A rajztáblák segítségével történő ezen integráció jó­val több mint a szakmai kö­rök kétoldalú előnyös együttműködése. Előnyei sokkal messzebbre nyúlnak. Weisswasser tanulóinak rep­rezentatív épülete minden nagyvárosnak díszére válna: a pécsi tervezővállalat ter­vezte. Immár kereken tíz pont. hogy a, kórházak a2 NSZEP VIII. kongresszusán elfogadott s^ciális prog­ram egészségpolitikai részé­nek fontos bázisát jelentik. E munkánál ezért különösen fontos a határidők betartá­sa, az építkezés kifogástalan minősége és az egészségügyi létesítmény lehető legcélsze­rűbb kialakítása. Ez termé­szetesen feltételezi a na,gyón dinamikusan fejlődő techni­ka pontos ismeretét. Nem véletlen, hogy a munka épp ezen a ponton nőtt kétolda­lúból sokoldalúvá. Azokat az orvosi berendezéseket, amelyeket az NDK-nak . eb­ben a két és további hat megyei kórházában alkalt maznak munkamegosztással a KGST-országokban készí­tik: a Szovjetunióban. Cseh­Komoly szakmai megbeszélés — a két ország építészeinek konzultációján készült ez a pillanatfelvétel. Több ilyen munkakapcsolat van. Az „Iparterv” készí­tette az NDK két hűtőházi nak terveit, az „Élterv” Jü- terborg tejcsarnokát és az egyik lipcsei sörgyár re­konstrukcióját. Az „Uvaterv” dolgozik a drezdai földalatti vasút tervezetén év óta szoros baráti kap­csolatok jelzik ezen iroda és a cottbusi lakásépítő kom­binát együttműködésének út­ját. Pécsett Borsos Tibor párt- titkár mondta nekünk: — Az NDK-val történő együttműködésünket' elsősor­ban politikumnak tekintjük. Ezért áll mögötte a párt Mielőtt egy munkát meg­kezdünk a két ország elvtár­sai összeülnek, asztalra te­szik problémáikat, hogy itt és ott is meghatározhassuk a szükséges intézkedéseket Amikor a pécsi tervező­vállalat megkapta a megbí­zatást, hogy Cottbus és Schwerin részére kórháza­kat tervezzen, akkor is ilyen tanácskozásokkal kezdődött a munka. Az volt a kiinduló­szlovákiában, Magyarorszá­gon és az NDK-ban. A német—magyar pártak­tíva tanácskozásán vala­mennyi résztvevő feladatkö­rét és felelősségét meghatá­rozták. És csak úgy egészen „mellékesen” még egy hasz­nos kooperáció jött létre az NDK-n belül. A cottbusi la­kásépítő kombinát épület­elemgyára készíti a schwe- rini kórház épületelemeit isi mivel mindkét kórház — a homlokzatkiképzéstől eite-, kintve — azonos lesz. A dolog lényege: a mi problémáink az ő problémáik is. Werner Barwolf a lakás­építő kombinát külföldi ter­vezőrészlegének vezetője ez­zel kapcsolatban kijelentette: —- Csaknem elfelejtettük, hogy partnereink külföldiek. A szibériai csoda úrnője Z inaida Bukrejeva 6 mil­lió „tüzes”, mindig ki­törni kész paripát tart hatalmában”, ö szokta így hasonlítani a világ legna­gyobb, — a Jenyiszej-folyón lévő — krasznojarszki vízi­erőmű kapacitását, a 6 mil­lió kilowattot. S századunk szibériai csodája meghajlik az ügyeletes mérnök, a ma is törékeny Bukrejeva akarata előtt. ...Sok tucatnyi műszer so­rakozik előtte a vezérlő-pul­ton. Kigyúlnak a neontabló fényei, villognak a jelző-lám­pák, hangtalanul kúsznak a fekete nyilak a skálák fölött. Itt futnak össze az erőmű idegszálai, s ebből az alumí­nium és üvegborította terem- , bői indulnak ki a mindenki számára kötelező utasítások. Az erőmű ügyeletes mér­nöke uralkodik a Jenyiszej zárógátjára nehezedő vízen. A mérnök egyetlen mozdulat­tal keletre, vagy nyugatra irányítja a hatalmas energi­át, szétosztja a táj városaiba, falvaiba, bányáiba, vagy ösz- szevonja ’ egyetlen körzetbe. Aki leül Zinaida Bukrejeva mellé, azonnal megérti a vál- laira nehezedő felelősséget. — A felelősség természete­sen nagy — mondja halk, kedves hangon.'— Ez a mun­ka csak messziről tűnik egy-; szerűnek: ül az ember, figye­li a műszereket. Csalóka be­nyomás. Az ember kezében olyan elem van, amelynek ereje a vulkánkitöréshez ha­sonlítható ... Váratlan dol­gokra mindig fel kell ké­szülni ___Gyorsan megtalál­n i az egyetlen helyes dön­tést, és lankadatlanul figyel­mesnek lenni — ez a mun­kám. ... Megszólal a telefon. Az ügyeletes odafordul a mikro­fonhoz. — Nem kapcsolhatnánk ki az ötös generátort? — kér­dezték. — Csak 40 percre, gyorsan készen leszünk. — 30 percet adok. Dolgoz­zanak, de... * S most rövid, pontos utasí­tások követték egymást. A vezérlőpultnál ülő ember sza­va törvény, amelyet ellent­mondás nélkül teljesíteni kell. — Minden szót magnóra rögzítünk, — magyarázza. — Ez érthető, hiszen kilowattok millióiról van szó. Meg1 kell gondolni, hogy milyen utasí­tást adunk. — Előfordult már, hogy nem engedelmeskedik ez az elemi erő?. — Krásznojarszkban még' nem történt meg. — És másutt? — 23 éve vagyok ügyeletes mérnök. Először a Sirokovi, majd a Cimljanszki erőmű­nél dolgoztam. Egyszer meg­esett, hogy rövidzárlat kelet­kezett az erősáramú sínen, a vezérlő terem ben kialudt a villany, a vezérlőpult kigyul­ladt és a lángok belekaptak a műanyaglapokba ... —■ És ön? — Segítőtársammal letör­ődéi tűk a műanyaglapokat és kikapcsoltuk a leégett veze­tékszakaszt. Hívtuk a szere­lőket és egy óra múlva ismét teljes kapacitással működött az erőmű. — Mennyi a fizetése? — Havi 300 rubel. — És a férjéé? — Azonos a beosztásunk és a fizetésünk. • • • A Nagy Honvédő Háború idején családja Leningrádban élt, s 16 éves volt, amiKor ki­tört a háború. Édesapja azon­nal a frontra ment, 1941 ok­tóberében, hősi halált halt a fronton. Húga a blokád alá vett Leningrádban éhenhalt. £ina is a frontra akart menni, de nem fogadták el jelentkezését, túl fiatal volt. Villanyszerelő lett. Amikor betöltötte 18. élet­évét, önkéntesként ismét je­lentkezett a frontra híradós­nak, megtanulta a telefonköz­pont kezelését is. Tüzelt, grá­nátot dobott, háromszor meg­sebesült. Minderről azonban már otthonában beszélgetünk, ahova meghívott. Furcsa do­log a kellemes-kényelmes családi otthonban hallgatni emlékeit éhségről, blokádról. ■ — És a háború után? — Visszatértem édes­anyámhoz, elvégeztem a le*» ningrádi energetikai techni­kumot, férjhez mentem, to­vább tanultam. A lányom most Leningrádban főiskolai hallgató. Bukrejevék tíz éve költöz­tek át Szibériába, amikor még csak épült a kraszno­jarszki erőmű. Akkoriban' az ország minden tájáról jöttek a szakemberek, hogy meg­építsék a #llág legnagyobb vízierőművét, Szibéria csodá­ját. Gyi vnogorszk. * ahol az építők laktak, a csodálatos szépségű Gyivnij hegységtől kapta a nevét. A város akkor még csak sátrakból állt, a le­endő utcákat cövekek ielöl- ték. Ma sokemeletes, kényel­mes házak állnak ott. a város körül munkáslakótelepek, s összesen 32 ezer ember ott­hona Gyivnogorszk. Egyikü­ket most megismertem. * * * Bukrejeva naponta belép az erőmű központi vezérlő­termébe, férjét váltja ezen a poszton. — Van valami újság, Pá- vei? — Tíz gép dolgozik, a 4-es és a’ 5-ös aggregát tartalék. Az áramtermelők a 7-es agg­regát7 ellenőrzését tervezik. — Különleges utasítás? — Semmi. — Rendben. Akkor jó ét­vágyat az ebédhez. A levest melegítsd meg, a csirke a hű­tőszekrényben van ... Kérem a naplót. Bukrajeva mérnök átvette hz ügyeletet. ■— Bukrejev ügyeletes mér­nök befejezte a szolgálatot. \ És Zinaida Bukrejeva olt marad a vezérlőpultnál, egye­dül — 6 millió kilowattal. Igor Agilgyijcv i V > iíomerőművek KGST-eqyüttműködésben Magyar javaslatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents