Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-12 / 109. szám
1974. május 11 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP \ 5 Uj ABC-áruház Fegyverneken A törökszentmiklósi Járás egyik legkorszerűbb ABC- áruházat adták át tegnap délelőtt Fegyvernek főként mnnkáslakta, újtelepi kerületében. A körzeti ÁFÉSZ 4.3 millió forintos beruházással megvalósított új kereskedelmi létesítményét — melyet mindössze 14 hónap alatt épített meg a kende- resi Vegyesipari Ktsz építő- részlege — kölcsönképpen 1,5 millió, végleges juttatásként 1 millió forinttal segítette a MÉSZÖV. Az új áruház az első olyan élelmiszerüzlet a környéken, amely reggel fél háttól este fél hétig, egész napon át a fegyverneki és szapárfalui lakosság rendelkezésére áll. Az első napi vásárlókat 850 ezer forint értékű árukészlettel várta a 460 négyzet- méter alapterületű bolt. évi forgalmát 12 millió forintra tervezte a szövetkezet. A ßzentimrei példa Gyakorlókért, szertár, és szaktanterem az iskolának Ha valaki évek óta jár gépkocsival Tiszaszenti műére. vagy csak keresztülsuhan a községen, feltétlenül el kell haladnia az út mentén fekvő iskola mellett. ■c? mivel elég szép kanyar is van, a lassítás miatt még kinézni is ideje van az ablakon. Így lehet, hogy sokaknak feltűnik az iskola épületének, s környékének szépülése, rendezése, ama évek óta szívós, szorgalmas munkával folyik. fjem ritka látvány az udvart, a kerítést vagy éppen a gyakorlókertet, sportpályát építő brigádok. gyerekek, felnőttek csoportja. Érdemes megállni az autóval, s nemcsak futó pillantást vetni a szemnek is tetszetős látványra. Ismerkedjünk meg egy példamutató összefogás részeseivel. — Mi a titkuk?. — kérdezem Szalkay Sándort, az iskola igazgatóját, a szervezés-tervezés atyamesterét. Jó összhang — Alapvetően az a szemléleti változás, amely pár éve tapasztalható az egész községben. Olyan összhang alakult ki a gazdasági, párt-, állami szervek és az iskola között, amelyben világosan látjuk érezzük egymás gondját. lehetőségét. — Hogyan tudták megvalósítani a gyakorlatban a jó munkakapcsolatokat ? — A módszer ném egyedi, de a megvalósítás jól sikerült Olyan együttműködési megállapodásokat kötöttünk községünk társadalmi, gazdasági szerveivel, amely kölcsönösségen alapul, mindkét fél számára előnyös megállapodásokat tartalmaz. Ezzel elém rak egv sor együttműködési megállapodást. Nézem őket: területi KISZ-szervezet, ÁFÉSZ, takarékszövetkezet, Aranykalász Tsz, Rózsa Ferenc laktanya ! — De nincs itt mind — jegyzi meg Szalkay Sándor. Lapozgatva kidérül, hogy minden megálapodás konkrét röviden, egyértelműen, pontosan van megfogalmazva, s ami nagyon lényeges: mindkét fél ad is és kap is! — Mit sikerült eddig megvalósítani az összefogással? — kérdezem tovább az igazgatót. Önerőből, összefogásból tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Ady Endre brigádja készíti. — Hogyan kerültek ide a kerítésépítéshez? — kér* dezem őket. —. Szentimreiek vagyunk, a gyerekeink ide járnak az iskolába. A brigád benevezett a szocialista brigádversenybe, s egyik vállalásunk ez — feleli magától értetődően az egyik cserzett arcú munkás s fejével a készülő kerítés felé int — Mikorra tervezik a befejezését? — Nem mi fejezzük be. mert három brigádunk vállalt itt társadalmi munkát. Mi tíz órát vállaltunk, most a tizenötnél tartunk, de az oszlopokat még lerakjuk — folytatta ásás közben egy másik ember. Jó érzés, ahogy ezek az emberek magukénak érzik az iskolát. „Hiszen ide iár a gyerek!” — mondják, s ez természetessé teszi ittlétüket. Az udvaron katonaru__Nehéz lenne szétválasztani, hogy mit -csináltunk önerőből, s mit az összefogásból. mert ezek teljesen egybefonódtak a mindennapi feladatokban vagy nagyobb munkáinkban. Néhányat felsorolok: felújítottuk az iskolát új köntöst, korszerűbb lehetőségeket kapott az iskola. Négy éve áttértünk a teljes kabinetrendszerre, minden tantermünk egy-egy szaktárgy műhelye, otthona. A pincerész átépítésével hangulatos úttörő, illetve csanatotthont alakítottunk ki itt vannak uttoro- és klubfoglalkozásaink. Ud- varunkat sport- és játékud- varral bővítjük, a hosszú- hosszú kerítést kicseréltük, gyakorlókertünket korszerűsítettük, a sportpályát szintén. Űj pedagógus szolgálati lakást építettünk. Mindehhez rengeteg segítséget kaptunk állami, gazdasági partnereinktől. Most is több brigád dolgozik, javaslom, nézzük meg! Kisétálunk az udvarra. Az ég komor, esőre hajló, hűvös szél fúj. Az udvar végén nyolc ember dolgozik jókedvűen, betonoszlopokat raknak le a földbe Kerítés készüL A Közép-, c savarhúzó és kalapács a kezében. Az oldalszárny egyik ajtaján eltűnik. — Nézzünk be hozzájuk is! —• invitál kísérőm. Felzsaluzott, frissen locsolt, betonlépcsőkön tipegünk át óvatosan, átbukdácsolunk egy-két frissen felhalmozott földkupacot. Uj téglafal mered a szemünkbe, egy új szertár darabja. — Szaktanterem és szertár készül itt társadalmi munkában a kémia, fizika és biológia színvonalasabb oktatásához — adja meg a teljes magyarázatot az iskola vezetője. A frissen húzott fallal leválasztott szertárból átlépünk a készülő szaktanterembe. Meredeken felágaskodó vízvezetékcsonkok, szétbomló Színes elektromos vezetékek, félkész munkaasztalok, pokróccal leterített vaságy, papírzacskóból kikandikáló tepertő eszményi rendetlenségében katonaruhás legények sérénykednek. Meglepődnek a látogatón, s szinte restellkednek hogy még nem a készet mutathatják. | Katonák is segítenek — A Rózsa Ferenc laktanya katonái vagyunk — mondják a kölcsönös bemutatkozáskor. Idekerülésükről. terveikről, munkájukról faggatom őket. Lelkesedés, a tennivá- gyó ember belső hevülete érződik válaszaikból. — Petőfiről elnevezett KlSZ-alapszervünk védnökséget vállalt a szentimrei úttörőcsapat felett. Kapcsolatunk évek óta tart — adja meg a magyarázatot Oláh Gábor honvéd, civilben villamos üzemmérnök. — Szívesen, örömmel vállaltuk a munkát, hiszen szakmánkba is vág — folytatja Nagy Sándor honvéd, aki az asztalos szakmához ért. Kívülálló számára talán érthetetlen az az érzés, amely elfogja az embert ebben az iskolában. Amikor ezek a katonafiatalok becsszavukra hivatkozva lelkendeznek arról, hogy itt milyen jól érzik magukat, ahová még a községi párt- titkár, tanácselnök is benéz, érdeklődik. Egvszerű emberek kérdezik őket az utcán, hagv megv a munka. Tetszik nekik mindaz, ami és ahogv Tiszaszentirrírén van. Igazuk van. érdemes itt dolgozni, érdemes ide ellátogatni. Búcsúzáskor kisüt a man. a felhő mögül ferdén előbújó napsugarak megvilágítják a megszépült iskola falait, az oszloprakó munkások barna arcát. Tóth Lajos Erdei tornapálya Vörösmarty iái alatt Felfedeztem az Alföldet, pontosabban felfedezték számunkra, és mindenkinek, aki a benzingőzös, poros városok levegője, a fátlan, kopár lakónegyedek egyhangúsága, a műhelyek szilikózis ártalma, a hivatalok álmos cigaretta- füstje után igazi erdei levegőre — mozgásra harmóniát adó, nyugtató szépségre vágyik. A természet szép csodája itt van a Tiszatáj szívében, Szolnoktól alig 'karnyújtásnyira, nyugodt tempójú félórás autóútra, a 32-es műút mentén, Üjszász határában. A mai naptól a volt Orczy- park és a régi. Joó Jóska- erdő neve: Parkerdő. Másfél hónapja tartó áldozatos munka után ma nyitják meg az erdei sétautak kapuit. A kaput csak jelképnek szántam, mert sehol egy han- guta trontó, sok pénzről és ke-, vés ízlésről árulkodó kerítés, kaviccsal éktelenített sétány vagy giccses, álmodernkedő betonöntvény szobornak álcázva, újkori kerti törpeként. A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság főmérnökének, Nagy Zoltánnak az értő kalauzolásával ánul- dozom az őspark látnivalóin. — Hogyan is született a parkerdő gondolata? — A legelsőt Svájcba» alakították ki, a másodikat Sopronban. Nálunk Szolnok megyében ez az első. Köztudott, hogy az urbanizáció mennyire terhes lehet az ember számára. Az a sajnálatos tény is ismert, hogy szőkébb hazánk az ország második leg- fátlanabb negyéje. Az erdő, a természet nyugtató, regeneráló hatását nem kell hangoztatnom. Az igazgatóságunkon született meg az elhatározás: az újszászi erdő 60 hektárából — egyelőre — csináljunk parkerdőt, erdei tomapályát Kaptunk 100 ezer forint célcsoportos beruházást — Ennyiből...? — Dehogy. Jó félmillió forint „ment bele”, — társadalmi munkában. Segített a vízügyigazgatóság, a víz- és csatornaművek, a KPM Közúti Igazgatósága, az erdészeti felügyelőség, az újszászi diákok, horgászok. Ostorfák. mezei juharok, évszázados tölgyek alatt sétálunk. A környezet nem túri a városias rohanást. Egy- egy hatalmas, bölcsen susogó fa alatt megállít a szépség. Talán Vörösmarty Mihály is így gyönyörködött ezekben a sokat megért fákban, amikor a szabadságharc leverése után bújdosása közben, Új szászra is elvetődött. Az erdő mélyedéseiben tórendszer. Valahol távol — még — szivattyú mormol, emeli be a friss vizet a Zagyvából. , Mesebéli fahidakon megyünk át, a fiák lakói énekelnek. köszöntik a szép napsütést. A ligetek szelídjében tájba simulj színek, — oda lehet húzódni az eső elől. A sétánvo’'on — az őstermészethez igazodva — fa törzsekből ácsolt padok, pihenők. A parkerdő kultúrált, de az őstermészet szépségeit nem sértő útjai az erdei tor- napályáhocz vezetnek. Az 1800 * méteres tomapályán 100 méterenként vannak az állomások, mindenhol egy- egy tábla, jó tanácsokkal: itt ezen az állomáson ezt és ezt a mozgást tessék elvégezni. — Ami a virgonc gyereknek semmi, az idősebbeknek már sok... — Értem mire céloz. De erre mi is gondoltunk. Minden állomáson háromfajta mozgásgyakorlat „recep túráját” adtuk meg: A, B és C gyakorlatból lehet választani. A vasfák, gyertyánok és juharok ritmikáját hatalmas, füves tisztás váltja. A sziki füvek erőteljes tiszta levegőjét érzem. — Ez a Joó Jóska-rész. A köznyelv igy hívja ezt a területet. Állítólag itt élt egy remete... Joó Jóska, róla ne- , vezték el.., Ha csak a környezetet nézzük. szép élete lehetett A vegetáció a szavannák idill- jére emlékeztet. Gyermekjátszók, szalonnasütők, színek a szálas füvek zöldjében, a bokrok lágy karéjaiban. Visszafelé újból a fahidak- ról látjuk a parányi tórendszert. — Az újszászi horgászok betelepítik hallal. Lehet majd horgászni is. A volt Orczy báróné egybeoltott hatalmas gesztenye-; fájáról kacagás, sikongatás. Virgonc lányok, fiúk tépik a fehér fürtöket. Csak ezt ne! Ügy vigyázzunk erre a gyönyörű parkra, ahogy csak tudunk. Gondoljuk végig: embertársaink áldozatos munkával segítették, hogy jól érez- hessük magunkat pihenhessünk. Becsüljük meg a fáradtságukat azzal is, hogy vigyázunk kezük munkájára. A parkerdőt ma délelőtt avatják fel. ■ \ Tiszai Lajos Készfii a tornapálya Egyelőre csak a patkánygócokat irtják Lapunkban az utóbbi időben több írás jelent meg arról, hogy Szolnokon elszaporodnak a patkányok. Legutóbb, amikor egy kisfiút cipőjén keresztül megharapott egy patkány, ismét sürgettük, hogy tegyenek intézkedéseket a városi tanács illetékesei, az általános patkányirtás mellett foglaltunk állást, Az alábbiakban közöljük Kukri Bélának, a városi tgnács elnökének lapunknak küldött válaszát. tézkedtek, hogy a jövőben az építések során az épületek csővezeték-rendszerének nyílásait a kivitelező vállalat gondosan zárja el a patkányok előL A patkányártalom megszüntetése jelentős anyagi tehertételt jelent, amelyet az ingatlantulajdonosoknak kell viselni. Például a Zagyva-parti lakótelepen egy 10 emeletes épület patkánymentesítési költsége 30 ezer forint. Felmerült az általános — az egész városra kiterjedő — irtás is. A megyei, a városi közegészséetigvi fel- ^ üevelőség megállapításai és " értékelése alapján az általános irtás a városban folyó újjáépítés, szanálások befejezését követően, mintegy két év múlva indokolt. Az általános deratizáció költsége 22 millió forint, amely az ingatlantulajdonosokat terheli. Az általános irtás a jelenlegi körülmények között — mivel a központi szervek csak iárvánweszélv esetéi» biztosíthatják a költségeket, súlyos kiadásokat jelentene. Állami lakások esetében az Ingatlankezelő Vállalat egyetlen énület felújítását, karbantartását sem végezhetné el a városban, miután erre a célra kellene fordítani anyagi erőit. A közterületekre eső költségek miatt a városi tanácsnak le kellene mondani egy óvoda és bölcsőde, vagy más egyéb létesítmény építéséről. A szövetkezeti, az OTP- és MESZÖV-lakásban lakókra eső rész lakásonként több száz forintot tenne ki. A kertes családi házakban élőknek a területtel arányosan ezer forintot is meghaladó összeget kellene vállalniuk. A vázolt körülmények alapján a rendszeres gócirtás mellett döntöttünk, és ezt folytatjuk a korábbinál nagyobb intenzitással. Figyelemmel a felmerülő panaszokra. a probléma megoldásának pénzügyi kihatására. valamint egyéb körülményekre a közegészségügyi szervek és a tanács részéről az Egészségügyi Minisztérium szerveinek segítségét is kérjük. A lap április 30-án megjelent cikke hírül adta. hogy egy nyolcéves gyermeket patkányharapás okozta sérüléssel ’szállítottak be a szülők a MÁV-kórház baleseti és sebészeti osztályára. Az egészségügyi szervek tájékoztatása alariián a gyermek az osztálvon tetanusz és lyssa elleni védőoltást kapott, s máms 2-án elhagyta a kórházat. Kórházi ápolására kizárólag a lvssa elleni oltás miatt került sor. A patkánvártalom kérdéseivel a tanácsi és közegészségügyi szervek felelősséggel foglalkoznak. A megoldáshoz kérjük a lakosság megértő támogatását. A lap írásainak nyomán ismételten átfogóan megvizsgáltuk a városban fennálló patkányártalom helyzetét. A közegészségügyi felügyelőség folyamatosan végez ellenőrzéseket. A város egyes részeinek rekonstrukciója és különböző területeinek szanálása. a gyorsított ütemű újjáépítéssel összefüggésben, elsősorban az építés alatt álló. illetve az ezzel határos lakókörzetekben a korábbinál fokozottabb mértékben észlelhető a patkányok megjelenése. A szanálásokkor a búvóhelyekről kirajzanak az élősdiek, de a korábbi évekhez hasonlítva számuk nem növekedett. A megyei és városi közegészségügyi szervek vezetőivel értékeltük a helyzetet Egyértelmű a megállapítás, ho°v járványveszély nem áll fenn. A patkáayár- tilom felszámolásának reális útja jelenleg a gócirtás, amelyet a közegészségügyi szervek folyamatosan elrendelnek. így a Zagyya-parti lakótelep ingatlantulajdonosaival 1974. április 8-án tanácskoztunk és intézkedtünk az irtás elvégzésére. A következőkben a Vosztok úti lakótelepen, majd a József Attila úti lakótelepen lesz gócirtás. Az illetékesek in-.
