Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-12 / 109. szám

1974. május 12. r .-** SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkérdeztük a Szolnokiakat Milyen legyen a Tiszaliget ? y. *w.y»w figyelő szempár a munka pillanatában: a Vasipari Vállalat jászberényi gyáregységé­ben tartálykocsi lefejtő-alkatrészeket készítenek vagonokhoz. Szalma Ferenc a szelep­emelő talpmarását vigyázza bpítő é» szállító válla'at Bevált a kapcsolat, újra szerződést kötöttek Lapunk május elesejei számában Fények és árnyak a Tiszaligetben címmel cikk jelent meg, amelyben a szolnoki Tiszaliget beépítésével, fejlődésével foglalkoz­tunk. Az elmúlt napokban összegyűjtöttünk néhány vé­leményt, javaslatot a terület további kialakításáról. Az alábbiakban ezeket adjuk közre: szolnokiak nyilatkoz­nak arról, hogy szerintük milyen a Tiszaliget, s milyen­nek kellene lennie. Ne kelljen nagyot kerülni Jjniusban, a szolnoki állomáson Aluljárón át lehet eljutni a vágányokhoz Befejezéséhez közeledik a MÁV személypályaudvar re­konstrukciója során megva­lósításra kerülő aluljárók építése. Az állomás előtti térről a felvételi épület alatt, az úgynevezett mélypince részen át vezet majd a 15-ös számú vágányig. A 8 méter széles, 150 méter hosszú alul­járó vasbetonszerkezete tel­jesen, a belső oldalfalak bur­kolása 95 százalékos felületen már befejeződött. Jelenleg a mennyezeti részen helyezik el a távközlő, biztosító és a vizuális utas tájékozta tó ve­zérlő kábeleit. Ezután kerül sor az álmennyezet és a bel­ső világítási armatúrák fel­szerelésére. Mindezt a június 30-í, a kivitelezési határidő előtt várhatóan még e hónap vé­gén átadják a forgalomnak. A közel 40 millió forintos beruházás elkészültével meg­gyorsítja az átmenő utasfor­galmat. Különösen a bérletes utazók számára lesz előnyös, ugyanis a főépület érintése nélkül lehet majd eljutni az állomás előtti térről a vágá­nyokig. Állványerdő között vasbe­ton tartópillérek merednek az égre. Serényen dolgoznak az ácsok a szolnoki vízmű épületén. Deszkát fűrészel­nek a készülő zsaluzathoz, támfát állítanak a födémek alá. Nincsenek sokan, talán tízen, de győzik a munkát. — Fiatalok. Brigádezetójük, Keresztes Mihály is mindössze 21 éves. Személyében szaIlmáját sze­rető, kitűnő fiatalembert is­mertem meg. A szolnoki 605. számú Szakmunkásképző In­tézet diákjaként már 1969- ben, — a Székesfehérváron megrendezett szakma kiváló tanulója versenyen sérült keze ellenére is előkelő he­lyezést ért el. 1970-ben kitű­nő eredménnyel vizsgázott, ezután különböző helyeken dolgozott brigádvezetőként. Bár szívesen végez kisebb munkákat is, mint például egy ház tatarozásához az áll­ványzat elkészítése, de ő többet akar: nagyot alkotni. A kezdéstől a befejezésig részt venni egy-egy éDület vagy építmény elkészítésé­ben. Ezt találta meg a Víz­ügyi Építő Vállalatnál, ahol szintén brigádot kapott. Ügy Hagyományosan jó * kap­csolatukat tavaly szocialista szerződés kötésével erősítette meg a debreceni Közúti Épí­tő Vállalat és a Volán 7. szá­mú Vállalat. Most megálla­pították, hogy az együttmű­ködés mindkét fél számára hasznos volt. A két vállalat dolgozói között jó munka- kapcsolat alakult ki, közös politikai oktatásban és társa­dalmi munkában vettek részt. Az együttműködés kiterjedt a Szolnok megyébe vasúton érkező útépítési anyagok irányvonattal történő szállí­Etső alkalommal találkoz­nak a Túrkevén működő szo­cialista brigádok vezetői. A város párt- és tanácsi veze­tőinek jelenlétében hatvan brigádvezető vitatta meg a mozgalom helyzetét, lehető­ségeit. Tűikévé tizenkét üze­mében csaknem ezer dolgo­zó alkot hetvenkét szocialis­ta brigádot. Figyelemre mél­tó például a Táncsics Tsz egyik női brigádjának álta­lános iskolával kötött szocia­lista szerződése. A brigád tagjai vállaják az iskola kar­érzi, amit most csinál, neki való munka. Itt műszaki rajzról olvassa le a soron következő feladatot, munka­társainak elmagyarázza, meg­mutatja a szakmai fogáso­kat. Magával szemben a leg­szigorúbb, de azért a beosz- tottaitól is megköveteli a jó munkát. — Mikor először kijöttem ide a vízmű területére, az építési anyagon kívül jófor­mán semmi nem volt. Azt mondta a főnököm: „Na Mis­ka, most bizonyíthattok’’. Az­óta beépítettünk négy­száz köbméter faanyagot, a homokfogó bunker ács­munkáinál — megoldottunk olyan komplikált feladato­kat, melyekhez hasonlót elő­zőleg még nem csináltunk. Büszke vagyok a munkámra, szeretném végig csinálni, és maid egyszer visszatérni, ha elkészül. A brigád nagyon meg van elégedve fiatal vezetőjével, van olyan is a brieádtagok között, aki már közel jár a negyvenhez, mégis szívesen veszi a kapott utasítást. Mint mondotta, a Miska gyerek nagyon rátermett, a munká­ban mindig az élen jár. se­gítőkész, ő nem érzi letil­tására. A kirakást teljesen gépesítették, és az anyagokat megfelelő időben munkahely­re szállították az útépítés technológiájának betartása érdekében. Mind az építési, mind a szállítási feladatokat termelékenyebben, gazdasá­gosabban tudták megoldani, ezért elhatározták, hogy szo­cialista szerződésüket a kö­vetkező évekre is megújítják. Egyúttal az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére kibontakozó munkaversenyhez való csat­lakozásukról is döntöttek. bantartását és anyagi segít­séget adnak fizikai dolgozók jól tanuló gyermekeinek nyá­ri' táboroztatásához. Koszna Mihály tanácselnök, a gyer­mekintézmények fokozottabb patronálását javasolta. Az AF1T brigádjainak kezdemé­nyezésére kétinapi társadalmi munkát ajánlottak fel, és elhatározták, hogy ezután minden évben találkoznak: értékelik vállalásaik teljesí­tését. kicserélik tapasztala­taikat csinylönek, hogy nála fiata­labb a főnöke. Annak elle­nére, hogy a brigádtagok nemrég kerültek egymás mellé, „szinte ismerik egy­más gondolatát”. A közössé­gi szellem jó, és ebben része van minden egyes dolgozó­nak. — Fiatal korom ellenére is megbecsült embernek érzem magam, munkámat elisme­rik, A múlt évben igazgatói dicséretben részesültem, ez évben pedig a szocialista bri­gádmozgalomban elért ered­ményeink alapján, megkap­tuk a zöldkoszorús brigád­jelvényt, a zászlóval együtt. Ügy érzem, ez kötelez. Sze­retnék szakmailag tovább­fejlődni, viszont tudom, hogy ezt csak tanulással érhetem el. A katonai időm letöltése után tervezem az építőipari technikum elvégzését, és ha lesz még ambícióm, esetleg egyetemre is jelentkezem! — Közben, remélem, sikerül a lakás is. Mint a fiatalok nagy részét, engem is ez fog­lalkoztat. A múlt évben nő­sültem, most albérletben la­kom, szeretnék saját otthont teremteni, és ebben számí­tok vállalatom segítségére is. — béna —■ Lendvai Jánosné naponta figyelemmel tudja kísérni a Tiszaliget fejlődését, hiszen itt van a munkahelye: pénz­táros a strandon. — Gyakran mondják a ven­dégek — kezdi —, hogy jön­nének többször is, de gyalog nem lehet, mert messze van a Tiszaliget, a busz meg ritkán jár. Sót, májusban nincs is rendszeres buszjárat. Beszél­gettünk róla, hogy mit lehet­ne tenni, és arra gondoltunk, hogy egy kis hajót, vagy vízi­buszt be kellene állítani, amelyik mondjuk a tárház elöl indulna és az innenső parton valahol itt tenné le az embereket. Nem kellene kerülniük a hídig. A vidámpark megszünteté­se helyes volt, szépen meg is csinálták a helyét. Van azon­ban egy gond, amit sürgősen meg kellene oldani. Nincs vécé a Tiszaligetben, és na­gyon szükség volna rá. Nem is egyre, de kettőre. Az egyi­Munkácsi József, a Tisza- menti Vegyiművek villamos­gép javító üzemében brigád­vezető. — Már iskolás koromban gyakran kijártam a Tiszali- getbe, figyelemmel kísértem a fejlődést. Én helyeslem, hogy oda vitték a sportpályá­kat, kellemes, szép a környe­zet, egy verseny megtekinté­se szinte kirándulás is egyút­tal. A vidámpark nem töltötte már be a szerepét, az évek során elavult, de az sem jó, hogy most egyáltalán nincs ilyenfajta szórakozásra lehe­tőség. A gyerekek szerették, de sok felnőtt is látogatta. Kellene építeni valahol Szol­nokon egy új vidámparkot, csak modernebbet, mint a ti- szaligeti volt. Ugyanilyen szempontból, meg kellene tartani az úttörővasutat, még akkor is, ha felújításra szo­rul. Igen fontos a fák védelme. Fogynak a fák, pedig azok adják a Tiszaliget varázsát. Magunkat károsítjuk azzal, amit elveszünk a természet­től. Kellemes a Tiszaliget, de Imre falvi Tibomé, az Áchim úti iskola csapatvezető helyettese gyakran jár a gye­rekekkel a Tiszaligetbe. — A KRESZ-parkban ta­nulják a közlekedési szabá­lyokat, különféle versenyeket rendezünk a KISZ-táborban és környékén. Sajnos kevés olyan hely van a Tiszaliget­ben, ahol a gyerekek kedvük­re játszhatnak, szaladgálhat­nak. A sétány veszélyes, jár­da nincs, az autók és a gyalo­gosok egyaránt az úttesten Szekeres László a Vegyipa­ri Műszeripari és Mechanikai Szakközépiskola IV. B. osz­tályos tanulója. — Amit eddig építettek a Tiszaligetben, az jó, hasznos. Csak az a baj szerintem, hogy az egyszerű szolnoki sok min­denből ki van zárva. Az üdü­lőkre gondolok. A sok épület elfoglal egy csomó helyet, és mindegyik legfeljebb néhány tucat ember pihenését szol­gálja. Helyettük inkább olyan létesítményekre lett volna szükség, amiket mindenki használhat. Ilyen is van, az igaz, csak kevés. Nem tudom például, hogy a most épülő sporttelep „nyílt” lesz-e, azaz a fiatalok igénybe vehetik-e? Sajnos az iskolák udvarai szűkek, ott nem lehet minden sportot űzni. Több sétányra, padra, asz­talra lenne szükség. A busz két az elején kellene felállí­tani, a másikat beljebb, va­lahol a kemping táján. Néha munka előtt vagy utána végigsétálunk a Tisza- ligeten, egészen a KlSZ-tá- borig. Öröm itt a séta, de jó volna, ha a gyerekekre is gondolnának és kialakítaná­nak valahol egy játszóteret. És még valami. Nem volna szabad hagyni, hogy autósok, motorosok száguldozással szórakozzanak a sétányon. Hajtanak, mint az őrültek, veszélyeztetik a gyalogosokat, akik kénytelenek az úttesten menni, mert járda csak egy darabon van. A parkolás is egyre nagyobb gond. Ha ná­lunk van öt-hatezer vendég, máris kicsi a parkolóhely itt a kerítés mellett. Mindenki otthagyja a kocsiját, ahol tudja. Rámennek a gyepre is. He pedig a sportpályák fel­épülnek, még rosszabb lesz a helyzet. néhány aprósággal még kelle­mesebbé lehetne tenni. Fej­leszteni kellene az ellátást, kulturált árusítóhelyekre van szükség. Padokra, asztalokra is szükség van, hogy lehessen olvasni, sakkozni, vagy ép­pen csak üldögélni. Nem az út mellett, ahol zaj és por van, hanem távolabb. Megfigyel­tem, hogy az üdülők környé­kén egyre több a kis pálya. Azok is szükségesek a moz­gáshoz, de eléggé szűk már ott a hely, a labda meg nem nézi, merre repül, és a játék gyakran zavar másokat. Arra is gondolni kellene, hogy a repülőmodellezés túlságosan zajos, zavarja a többiek pi­henését. Két kis motor képes akkora zajt csapni, hogy fel­veri az egész Tiszaliget csend­jét. Ezt is meg kellene tiltani. Május elsején is kint vol­tam, láttam, hogyan közle­kedtek az autók a tömeg­ben. Balesetveszélyes volt, és zavarták is a sétálókat. Ügy kellene tenni, mint Bu­dapesten a Margitszigettel: kitiltani az autókat a Tiszali- getből. járnak. Valahogy szűk lett a Tiszaliget. Nem volna sza­bad újabb üdülőket építeni. A vidámpark nagyon hi­ányzik a gyerekeknek. Ha nem is a Tiszaligetben, vala­hol a város más részén fel­tétlenül építeni kell másikat. A kisebbeknek meg játszótér kellene. Sajnos a gyerekek most alig tudnak valamit kezdeni a Tiszaligetben. Ha ilyen ütemben folytatódik a beépítése, lassanként teljesen megszűnik a liget jellege. túlságosan ritkán jár, leg­alább szezonban sűríteni kel­lene a járatot. Azt hiszem, több épületre már nincs szük­ség. nem lenne jó, ha tovább csökkenne a zöld terület. Az az igazság, hogy most is elég jól el lehet tölteni az időt a Tiszaligetben, különösen a strandon, de egy valami még hiányzik: a legtöbb Tisza- menti településen lehet csó­nakot bérelni, akár csak egy­két órára is, de Szolnokon tudomásom szerint nem. Levélben is érkezett javas­lat cikkünk megjelenése utá l a Tiszaliget fejlesztésére. Dr. Lengyel Bertalan, a „Gusz- man József” Megyei Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet vezető főorvosa például ezt írta: Érdeklődéssel olvastam a május 1-i Néplapban „Fé­nyek és árnyak a Tiszaliget­ben” című cikkét. Megállapí­tásaival általában egyetértek. Különösen azzal, hogy „a Ti­szaliget olyan kincse Szolnok­nak, amit szinte jóvátehetet­len hiba volna elpazarolni.* A Tiszaligeten belül is külön­leges értékű kincs a termál­víz, ami azonban az év nagy részében kihasználatlanul fo­lyik el. Énnek gyógyászati hasznosítására van terv. Nem csak tanulmányterv, hanem kivitelezése terv is. A fürdő országos feladatot látna el... A továbbiakban a levélíró összefoglalja a fürdő építésé­re tett eddigi erőfeszítéseket. Levelét így fejezi be: „Véle­ményem szerint, amennyiben Szolnok igényt tart országos jellegű gyógyfürdőre, az anyagi eszközök biztosítása és a beruházás előkészítésének folytatása ügyében haladék­talanul lépéseket kell tenni.” A lakosság érdeke a legfontosabb Kukri Béla, a szolnoki vá­rosi tanács elnöke a követ­kezőkben foglalta össze véle­ményét a Tiszaliget fejleszté­séről : A vlj a Néplap javaslatával egyezően elrendelte a Tisza­liget teljes rendezési tervé­nek elkészítését. Fő szempon­tunk az üdülőjelleg megőrzé­se. Ennek érdekében nem adunk engedélyt több építés­re. Korábbi engedély alapján lesz még építkezés, de utána újabbra már nem kerülhet sor. A vidám parkot meg­szüntettük, véleményem sze­rint ezzel csendesebb, pihe­nésre, kikapcsolódásra al­kalmasabb lett a Tiszaliget. Vannak azonban olyan gon­dok is, amelyeket egyelőre nem tudunk megoldani. A fa irodaházak felállítása ideig­lenes engedély alapján tör­tént. A vállalat kiköltözik onnan, a házakat azonban még egy ideig kénytelenéi* leszünk megtartani, többéit között a 900. évforduló idejé­re várható szállasgondok enyhítésére. Utána azonban a faházaknak is el kell tűn­niük. — A lőtér építéséről mi a véleménye ? — A vb is igen élénk vita után döntött úgy, hogy épül­jön meg. El kell mondanom, esetleges félreértések elkerü­lése miatt, hogy ez a lőtér va­lójában zárt épület lesz, a fegyverek zaja nem fogja za­varni a közönséget. A jelen­legi sporttelephez épül, olyan részen, amely most egyálta­lán nincs bekapcsolva a Ti­szaliget üdülőterületébe. — A gépkocsik elhelyezése nyáron már most sem mindig könnyű. Ezt a gondot a Tisza­liget védelmében minél ha­marabb meg keli oldani. — Megvizsgáljuk az autó­parkoló ügyét. Ha a Tisza vá­ros felőli oldalán elkészül a kövezett rakpart, ott lesz mód parkolásra az év na­gyobbik részében. De a cikk­ben felvetett megoldási lehe­tőséget is számítsába vesz- szük, mielőtt a végleges dön­tés megszületik. Az a leg­fontosabb. hogy a Tiszalige- tet semmiképpen sem fogjuk újabb autóparkoló építővel elcsúfítani. A döntés nem könnyű, hiszen, mint említet­tem. igen sok ellentétes ja­vaslat érkezik a különböző szervektől, intézményektől és a lakosságtól. Például volt olyan elképzelés, hogy a sa- lakmotorpályát is vigyük a Tiszaligetbe. — Reméljük, ez az elképze­lés nem valósul meg! — Nem. Gond. hogy hová vigyük a salakmotor pályát, hiszen mostani helyén nem maradhat, de biztos, hogy nem kerül a Tiszaligetbe. Az a célunk, hogy a Tiszaliget legyen kellemes, kulturált, zsúfoltságmentes pihenőpark. Ez vezet minket állásfoglalá­sainkban. A tanácsban is vá­rosukat szerető emberek ül­nek, akik döntéseiket a lakos­ság érdekében hozzák. Ez akkor is így van. ha egyik­másik nem találkozik min­den ember egyéni érdekeivel és egyetértésével. B. A. Tanácskoztak a túrkevei szocialista brigádok vezetői ZVa Miska, most bizonyíthattok Egy-két órás csónakázás Tiltsák ki az autókat Játszótér a kicsiknek V t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents