Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-11 / 108. szám

Emlékezte'őül az utókornak: 1973 tavaszán Ilyen volt a szolnoki Kossuth tér Sólyom utca felőli sarka 1974. május 11. SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP A szocialista munkarersenynck a városfejlesztést is szolgálnia kell Beszélgetés Sándor Lászlóval, a városi pártbizottság első titkárával Felkerestük Sándor László elvtársat, az MSZMP Szol­nok városi Bizottságának első titkárát, s arról beszélgettünk vele, hogy miként ünnepelhetik legméltóbban, a város lakói a 900. évfordulót. — Szerintem akkor ünnepelhetünk legméltóbban, ha kötelezettségeinket minden területen maradéktalanul telje­sítjük. A megyeszékhely nevezetes évfordulójára való felké­szülés egybeesik a hazánk felszabadulásának 30. évforduló­jával, s pártunk XI. kongresszusára váló előkészületekkel is. Végső soron ezek összefüggnek egymással. A város lakóinak cselekvőkészségét, tenniakarását mindenekelőtt munkások fokozódó aktivitása, példás helytállása, a kongresszusi mun­kaverseny széles körű kibontakozása fémjelzi. A szocialista brigádok nagyszerű vállalásai egyre inkább közismertek, hiszen ezekről a sajtó is rendszeresen hirt ad. — Csak elismeréssel lehet szólni arról például, hogy a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem dolgozód 25 millió forint értékű többletmunkát, illetve anyag- és költségcsök­kentést vállaltak, a Volán 7. számú Vállalat dolgozói pedig azt ígérték, hogy ötéves személyszállítási tervüket 1975 szeptemberében, áruszállítási tervüket pedig 1975 december közepére teljesítik. Ehhez hasonló, dicséretre méltó kezde­ményezésről a város nagyon sok üzeméből említhetnénk példákat. Ezek arra vallanak, hogy a dolgozók,» elsősorban a szocialista brigádok tagjai tisztában vannak azzal, hogy pé­künk tulajdonképpen nem kell valami rendkívül újszerűt kitalálniink, csupán meg kell szívlelnünk a Központi Bizott­ságnak a szocialista munkaversenyről szóló határozatát, fi­gyelembe venni, s napi munkánk során érvényt szerezni a megyei pártbizottság erre vonatkozó állásfoglalásának. — Arra kell gondolnunk, hogy a szocialista munkaver­seny eddig sem csak a termelésre irányult korábban is túl­nőtt az üzemek keretein. Megnyilvánult ez bölcsődeépítés­ben, s a városfejlesztés egyéb területein. A szocialista bri­gádokat, s a szocialista munkaversenyben részt vevő min­den dolgozót ezután is arra kérünk, hogy vállaljanak töb­bet a város fejlesztéséért. Ez a törekvés természetesen nem mehet az üzemi feladatok rovására. Arról van szó, hogy a szocialista brigádok hármas jelszava értelmében a terme­lésben is fokozott figyelemmel kell lenni a különböző mu­tatókra, a mennyiségre, a minőségre, a hatékonyság növelé­sére, a folyamatos képzésre, a közösségi munkára, és így tovább... Ismétlem, nem új dolog ez, 1973 eredmé­nyei is ezek jegyében születtek. Most csupán arról van szó, hogy a kisebb-nagyobb kollektívák méginkább aktivizálód­janak. még jobban kiforrjon az egységes cselekvés. — A X. kongresszus határozatából ránk eső feladatok megoldásához adottak a lehetőségek. Ezek valóra váltását kell szorgalmaznunk. Mondhatnánk úgy is: a Szolnok 900. évfordulójára való felkészülés nem más, mint feladataink minél jobb végrehajtása. ft Szerkesztőségünkbe egyre sűrűbben érkeznek a városfej­lesztést szolgáló felajánlások hírei. Például a Vasipari Vállalat brigádjai Szolnok szépítéséért 300 társadalmi munkaórát és egy kommunis­ta szombatot vállaltak. A vállalat mezőtúri és jászbe­rényi gyáregységei 3—3 kom­munista műszakot ajánlottak fel ugyanerre a célra. A MEZŐGÉP kollektívája tor­naterem építést vállalt, s kommunista szombatokat ajánlott fel. Most hadd ne soroljuk tovább, hiszen olyan hosszú a dicséretre méltók sora... Készül a jnbi’eumi emlékmű A megrendelők és/ az al­kotók közötti viták és külön­böző eszmecserék véget ér­tek, elérkezett az emlékmű gyakorlati megvalósításának ideje. Vácott Gyurcsek _ Fe­renc szobrászművész műter­mében már elkezdődött a munka, a díjnyertes kom­pozíció modelljének mintázá­sa, amelyről majd az Orszá­gos Kőfaragó Vállailat műhe­lyeiben készítik el 'végül is az új szolnoki áll-ttmás elő­terébe kerülő Tanúhegyet. Több mint tíz méter magas szobor, talapzaton, kilenc ha­talmas, egy-egy méter vas­tagságú lapokból felépítve. Ügy rakódnak majd e jelké­pes kőrétegek egymásra, mint ahogy az évszázadok az idő folyamában. A város múltjának évszázadait szim­bolizáló lapokon dombormű formájában. Szolnok történel­mének jelentős eseményei — például az 1849-es csata — elevenednek meg, és régi ko­rok foglalkozási ágai, mes­terségek, a megyeszékhely ipari fejlődésének tanújelei sorakoznak majd. Fásítási akció A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság' az Erdőfelügyelőség segítségé­vel nagysikerű fásítási ak­ciót bonyolított le a 900 éves Szolnok környezetvédelme érdekében. — Eredetileg kiosztás­ra terveztünk és beszállítot­tunk 6 ezer darab csemetét és 8 ezer darab nagyobb fács- kát (I. o. gyök, dugv., félsu- háng, suháng, parkfa) nyolc fafaj választékában, melyet a lakosság másfél nap alatt széthordott. Hogy a három napra hirdetett akciót végre tudjuk hajtani, újabb 5 ezer darab kém cserjét, 10 ezer darab erdei és feketefenyőt, és 4 ezer darab nagyobb fáaskát kellett behozni, me­lyek az utolsó szálig elfogy­tak« Kardi István erdőmérnök Több ízben, hírül adtuk már, hogy a megye városai, járásai magukénak vallják a megyeszékhely 900. jubileu­mát, tevékenyen működnek közre annak méltó megün­neplésében. S miként ké­szülnek a nevezetes évfor­dulóra Szolnok lakói? Mi­lyen kézzell fogható tények­kel igazolják, hogy önzetle­nül, napi munkájuk mellett egyéb módon is hozzájárulja­nak a város fejlődéséhez? S mi lesz az évforduló után? Megtarpan-e a város gyors- ütemű építése, vagy tovább­ra is intenzív fejlődés vár­ható? Ezeket a “kérdéseket tettük fel Kukri Bélának, Szolnok tanácselnökének. — A jubileummal össz­hangban felgyorsított város- fejlesztést kell megvalósí ta­nunk, — kezdte a tanácsel­nök. — Jogos a kérdés, hogy miért kell ez, miért éppen most, s mi lesz a következő években. Minderre válasz­képpen: a jubileumot esz­köznek tekintjük, nem pedig olyan célunk, melynek el­érése után lazítani lehetne. Szolnokon nagy volt — és pillanatnyilag is az — a le­maradás a közintézmények, a lakások, a kereskedelmi hálózat tekintetében. Ugyan­akkor a város lakosságának száma évente másfélezerrel nő, s vonzáskörzete is bővül. Ezért szükséges a város lép- ten-nyomon tapasztalható fejlesztése,! — Aki a várost járja, ön­kéntelenül is arra gondol: honnan van pénz ennyi léte­sítményre, miként teremthe­tő elő a szükséges pénzügyi fedezet? ' — Csakis társadalmi össze­fogással. Két évet tekintve másfél milliárd forintot köl­tünk a város fejlesztésére. Ezáltal 47 új létesítménnyel gazdagodik Szolnok. Tanácsi érőből — 480 millió forint ráfordítással — 20 létesít mény épül ezek közül. A többi a vállalatok, szövetke­zetek beruházásaként valósa meg. A városi tanács termé­szetesen ezekhez is hozzá­járul, mégpedig a telkek jut­tatásával, a közműhálózat biztosításával. [Két ét alatt 47 új létesítmény Szolnok megye városai és járásai 8 millió 753 ezer forint értékben járulnak hozzá — vállalásuk szerint — ahhoz, hogy a megyeszékhely méltó módón ünnepelhesse fennállásának 900. jubileumát. Vállalásuk és befize­tésük a kővetkezőképpen alakult eddig; Ezer forintban Közigazgatási Autóbusz pu. Kollégium Emlékp ark Úttörőtábor Emlék mű MEK Áruház egység előír. telj. előír. telj. előír. telj. előír. telj. előír. telj. előír. telj. Töröksztm. jár. 400 400 400 401 111 337 50 50 40 154 30 •— Jászberényi jár. 168 112 270 97 57 10 192 110 50 42 864 4 Kunszentm. jár. 350 274 500 212 1 — ^ — — — — Tiszafüredi jár. 442 338 500 — — 50 12 — — —­Szolnoki járás 718 742 1000 400 — 50 — — — — MM Jászberény v. — — 360 180 — — — — — — — Túrkeve — \ ~ — — 30 30 — — 70 70 _ Kisújszállás — 300 50 100 50 — — — — — _ Karcag — — 800 314 — — — — 50 — — — Mezőtúr — 200 120 • — — — — __ V 8 6 00 __ Összes en; 2077 1066 4330 1774 293 428 342 172 210 274 1494 4 — S ami a jövőt illeti? — Már készül, s tegyük hozzá: a korábbinál tervsze­rűbben a 6200 új lakást je­lentő kisgyepi lakótelep, a cukoripari kutatóintézet, a gyermekváros építésének elő­készítése, hogy csak néhány példát említsek. Ezek is azt bizonyítják, hogy nem lesz visszaesés a város fejleszté­sében. Ezeknek a létesítmé­nyeknek építése azonban már nem jelent annyi bosszúsá­got a város lakosságának, mint a 4-es számú főútvonal városon áthaladó szakaszá­nak rendbetétele. — Ami az eddig elmon­dottakat illeti, azok inkább társadalmi összefogás téma­körébe tartoznak. Mi jellem­ző a lakosság társadalmi munkájára? — Bevezetőül néhány számadat: Szolnok lakossága 1971-ben 11 millió. 1972-ben 19 millió, tavaly pedig már 23 millió forint értékű tár­sadalmi munkát végzett. Az idén még többre számítunk. Az utóbbi három év alatt végzett társadalmi munka értéke kilencszerese az előző ötéves terv azonos időszaká­ban végzett társadalmi mun­kának, Az üzemek, vállala­tok, szövetkezetek, a külön­böző intézmények szocialista brigádjai mellett egyénileg is sokan vesznek részt a vá­ros gazdagításáért, szépíté­séért végzett önkéntes tevé­kenységben. A döntő szerep természetesen a szocialista brigádoké Tavaly 90 üzem 73 szocialista brigádja, 18 KISZ-szervezete, 15 szülői munkaközösség és 19 egyéb kollektíva mellett 8500 ember egyénileg is közreműködött abban, hogy gyarapodjék a — Tavalyelőtti eredmé­nyeinkért tavaly megnyer­tük a megyei, városfejleszté­si versenyt. A város lakóinak tavalyi aktivitása alapján most is jó helyezésre számí­tunk. — A társadalmi munka­végzés elsősorban mire irá­nyult? — Elsősorban az óvodák, bölcsődék, iskolák fejleszté­sére, felújítására, felszerelé­sük gyarapítására. Körülbelül ötmillió forintot jelentett az ilyen irányú közreműködés. A város lakosai ezen túl részt vettek ezernyi társadal­mi munkában, — például sportlétesítmények. autó­buszvárók, az ifjúsági park építésében, közreműködtek a fedett piac létesítésénél, részt vettek a nagyarányú fásí­tásban, stb. — Új vonásokat is felfe­dezhettünk a társadalmi munkában. Így például hu­szonhárom magános öreg gondozását vállalták, nyilvá­nos telefonállomásokat épí­tettek. Figyelemreméltó, hogy a társadalmi munkát végzők körében növekszik a fiata­lok és a nyugdíj korhatár körüliek aránya. — A városi tanács termé­szetesen értékeli és lehető­ségei szerint jutalmazza az önkéntes áldozatvállalást. Az egyéneknek kitüntető jel­vényeket, a kollektíváknak plaketteket ad a társadalmi munkáért Az ilyen vonat­kozásban versengő tanácsta­gi körzetek között az első három helyezett összesen kétszázezer forint jutalmat kap. Azt hiszem azonban —• fejezte be nyilatkozatát a megyeszékhely tanácselnöke, — hogy a legszebb jutalom az, hogy a lakosság megva­lósulva látja az óhajtott lé-, tesítménveket. (Fotó: Nagy Zsolt) JUBILEUMI HÍRADÓ A Szolnok megyei Néplap melléklete A szolnokia Szolnokért

Next

/
Thumbnails
Contents