Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

SZOLNOK MEG TÉT NÉPLAP 1974. május 1. 8 l Lengyel-román gépkocsi Egyiptomban Lengyelország és Románia nemrég megegyezett az egyiptomi kormánnyal, hogy megkétszerezik annak a gép- kocsigyárnak a termelését, amely eddig Fiat 125 és Fiat 128 típusú gépkocsikat sze­relt össze. A Nasszer elneve* zésű gyár termelésének ilyen nagy méretű növeléséhez nem kell majd Egyiptomnak az importot is növelnie, tud­niillik Heluan város közelé­ben nemsokára elkészül az új lemezhengerlő mű, ame­lyet a Szovjetunió épít Egyiptom számára. Ezenkí­vül Lengyelország megálla­podást kötött Egyiptommal arról, hogy minden évben körülbelül 3 millió font ér­tékben fog vásárolni egyip­tomi vasárut. Ugyanakkor támogatást fog majd nyúj­tani egy cink és ólomfino­mító építéséhez, s a lengye­lek érdekelve vannak az egyiptomi nyugati sivatag­ban elterülő nagy foszfátte­lepek feltárásában is. A kai­rói megfigyelők megállapítá­sa szerint ezek a megállapo­dások igen nagy jelentősé­gűek, — különösképpen az egyiptomi külkereskedelem liberalizálása szempdntjából, és szerintük ezek a kapcso­latok meglehetősen biztos jelei annak, hogy Egyiptom jelenlegi gazdaságpolitikája nem akadályozza Kairó és a kelet-európai országok gaz­dasági kapcsolatainak bőví­tését. A testvéri együttműködés negyedszázada Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese A Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa a történelem első olyan nemzetközi szervezete, amelyben a szocialista orszá­gok vesznek részt. Ezek az államok ma több mint 366 millió embert összefogó, egy­séges, dinamikusan fejlődő iparral, gépesí­tett korszerű mezőgazdasággal, óriási tu­dományos-technikai teljesítőképességgel rendelkező közösséget alkotnak. A KGST,országok népgazdasági fejlődé­sének legjellemzőbb vonása az, hogy tör­ténelmileg rendkívül rövid idő alatt kivétel nélkül mindegyik nagy eredményeket ért el a nemzetgazdaság fejlesztésében, az új élet építésében, fejlett iparral és korszerű mezőgazdasággal rendelkező állammá vált a tagországok1 többsége, s együttesen az egész világgazdaság igen jelentős részét al­kotják. Ezt néhány adat is szemlélteti. A világ ipari termelésének 1950-ben 18 százalékát,* tavaly már - 33 százalékát adták a szocia­lista gazdasági közösség országai. A KGST országok nemzeti jövedelme 1973-ban az 1950-esnek 5.7-szerese, az ipa­ri termelés pedig 8.4-szerese volt. össze­hasonlításul megemlítem, hogy a fejlett tő­kés országokban ugyanezen idő alatt a meg­felelő útmutatók a következőek: 2.8-szeres, illetve 3.4-szeres. A tagállamokban jelentős változások tör­téntek a gazdasági fejlődés közelítésében, a színvonal kiegyenlítődésében, A múltban kevésbé fejlett iparral rendelkező orszá­gok gyorsított ütemű iparosítása nagy és jelentős változásokat okozott a társadalmi termelés szerkezetében. A gyorsütemű gazdasági fejlődés, a bő­vülő együttműködés és a kölcsönös segít­ség lehetővé tették a KGST-ben tömörült országok külkereskedelmi forgalmának je­lentős növekedését. Ennek értéke 1951-től 1972-ig csaknem 9-szeresére emelkedett és meghaladta a 68 milliárd rubelt, amelynek mintegy kétharmadát az egymáp közötti kölcsönös szállítások adták. A szilárd és állandó gazdasági kapcsolatok és a terv­szerű áruforgalom a tagországok nemzet- gazdaságainak biztonságos fejlődését szol­gáló fontos tényezői. A KGST államok együttműködését vala-, mennyi részvevő egyenjogúsága és a köl­csönös előnyök jellemzik. Ez alól a Szovjet­unió sem kivétel. Internacionalista köteles­ségéhez híven nagy segítséget és támoga­tást nyújtott a testvérállamoknak különö­sen a nehézipari ágazataik megteremtésé­ben. a vas- és színesfém kohászati üzemek építésében, modern felszerelésében, a kő­olajfeldolgozó-, a gépipar, az energetika és más iparágak megteremtésében. A Szov­jetunió állandóan növeli a különféle nyers­anyag, fűtőanyag és más keresett cikkek szállítását. Ennek eredményeként a KGST államok ellátása magasszínvonalú, s ez mentesíti őket a tőkés világpiac konjuktu- rális ingadozásainak kedvezőtlen hatásától. A Szovjetunió szerepéről szólva mindig a KGST országok gazdasági kapcsolatainak kölcsönösségéről beszélünk, nem feledkez­ve meg arról a fontos szerepről, amelyet a testvéri országok játszanak a szovjet nép­gazdaság fejlődésében. Ezt a sajátosságot az SZKP XXIV. kongresszusán elhangzott beszámolóban Leonyid Brezsnyev úgy jel­lemezte, hogy a szovjet népgazdaság az el­múlt öt évben a KGST tagországoktól 54 vegyipari gyárberendezést kapott. A szov­jet tengeri flotta új hajóterének 38 száza­léka a testvéri országok hajógyáraiból ke­rült ki. A KGST államok beruházásokkal vesznek részt a szovjet népgazdaság nyers, és fűtőanyagipari ágazatainak fejlesztésé­ben, a fémkohászat, a műtrágya és a cel­lulóz-gyártás növelésében. A testvéri or-' szágok sokféle közszükségleti cikket is szál­lítanak a Szovjetunióba. Az utóbbi években minőségileg új sza­kaszba lépett a KGST államok gazdasági és tudományos-technikai együttműködése. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak 25. ülésszakán elfogadták a tagorszá­gok gazdasági integrációjának fejlesztését, az együttműködés elmélyítését és tökélete­sítését szolgáló távlati Komplex programot. Ez kiterjed az együttműködés minden terü­letére, szerves egységbe fogja azokat, érinti a legfőbb termelési ágakat, a tudományt és a technikát,, a kereskedelmet, a valuta és pénzügyeket, a szerződéses és jogi ala­pokat. A testvéri államok ma az új, 1980-ig ter­jedő ötéves tervek egyeztetésének legfonto­sabb szakaszánál tartanak, s egész ágaza­tok fejlesztésének problémáit komplex mó­don oldják majd meg. Példaként említhetem a KGST államok növekvő nyers- és fűtőanyag igényének ki­elégítését. Korunkban ezt csak valamennyi, vagy a testvéri országok zömének össze­fogásával lehet megoldani, 'a pénzügyi, anyagi és munkaerőtartalékok egyesítésé­vel lehet megteremteni a szükséges terme­lő kapacitásokat és szállítási rendszereket. Ugyancsak fontos a tagországok terme­lékeny, korszerű gépekkel való ellátása. Ennek megoldása szintén új utakat és mód- .szereket igények A Komplex programban azért kapott helyet a nagy nemzetközi gaz­dasági egyesülések léterhozásának gondo­lata. Ezek betölthetik a korszerű technikai színvonalú és jó minőségű, versenyképes gépipari cikkeket tervező, termelő és érté­kesítő szocialista konzorciumok szerepét. E téren az első lépéseket jelentik az olyan nemzetközi gazdasági szervezetek, mint az Interatomenergo, az Intertextilmas, az In- terautominsztrument. Az integráció új, hatékony formáinak be­vezetését és tökéletesítését szolgálja az a közelmúltban aláírt egyezmény is, amely­nek alapján 6 KGST ország részt vesz a Vinnyicától Albertirsáig húzódó, 750 kilo­voltos nemzetközi távvezeték építésében és üzemeltetésében. Lengyelország legnagyobb kohókombinátja, a Krakkó melletti Nowa Hutában épült Lenin Kohókombinát az idén lesz 25 éves. 1949-ben épült fel a Szovjetunió segítségével. Az 1948-ban aláírt lengyel—szovjet egyezmény értelmében a Szovjetunió Lengyelországnak hitelt nyújtott és szakér­tőket küldött a kombinát építéséhez. A Nowa Huta ma nemcsak a legnagyobb kohókombinát Lengyelországban, ha­nem a cementipar, öntőipar és más iparágak fontos köz­pontja is. Az egykori kárpátaljai falvak helyén épült Nowa Hutában a híres Lenin Kohómű mellett egész sor más ipari üzem működik. A több mint 100 ezer lakost számláló vá­rosnak négy színháza, számos mozija, kávéháza, sajtóklubja és más kulturális és pihenőlétesítménye van. A Győzelem Könyvtára A szocialista országok könyvkiadói tavaly novem­berben tartott .varsói tanács­kozásukon a többi között ha­tározatot hoztak, hogy nem­zetközi kiadványsorozatban megjelentetik a szocialista országokban a háború után megjelent legjelesebb műve­ket, amelyek témája a náci­ellenes szövetség, harc a kö­zös ellenséggel és a népek fegyverbarátsága. Varsóban nemrégiben újabb konferenciát tartottak Bul­gária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és a Szov­jetunió kiadóinak képviselői, amelyen megvitatták a Győ­zelem Könyvtárának szer­kesztési és megjelenési el­veit. A 35 kötetből álló Győze­lem Könyvtára, valamint a szintén közös , kiadásban megjelenő lírai antológia (ezt a szovjet kiadók szerkesztik) és drámai antológia (ame­lyet lengyel kiadók készíte­nek elő), az 1975—1980-as években lát napvilágot. A márciusi tanácskozás hatá­rozata arra kötelezi a hét ország kiadóit, hogy a fasiz­mus feletti győzelem har­mincadik évfordulójára — 1975. május 9-re — legalább egy kötetet megjelentesse­nek mindegyik országban, Az említett hét országban már megalakultak a szer­kesztőbizottságok. Mindegyik művet kiadják valamennyi állam nyelvén, s így a szo­cialista országok valamennyi olvasója megismerkedhet a fasizmus elleni harcnak em­léket állító legkiválóbb 35 irodalmi művel. ÚJ CSENDES-ÓCEÁNI KIKÖTŐ A szovjet Távol-Keleten, a Vrangel-öbölben 1974 elején nyitották meg a Vosz- tocsnij mélytengeri kikötő első részlegét, amelynek feladata elsősorban a faáruk to­vábbítása. Az első fűrészelt faáru-szállítmányt Japánba indították útnak. Nagysagara jellemző, hogy mólóinál 12 ezer tobna teherbírású hajók is kiköthetnek. A kikötő közvetlenül kapcsolódik a transzszibériai vasútvonalhoz. _ . A következő években három újabb kikötő kezdi meg Itt működését. Az ipari faforgács-kikötőt teljesen gépesítették és automatizálták Évente 800 tonna teher fel­dolgozására, a konténer kikötő 120 ezer szabvány-méretű konténer kirakására képes. A szénkikötő 10 miilió tonna szenet fogad és indít útnak évente. A kikötő első egy­sége 1976-ra készül el. , A kikötő viharoktól jól védett öblében egész even át vedelmet találhatnak a 100 ezer tonnás, vagy ennél is nagyobb bajók. 400 VONAT CIPŐ BOTAS: EXPORT 90 ORSZÁGBA A csehországi cipőipari egyesülés főigazgatóságán kötetekbén gyűjtik össze a csehszlovák cipőipar termé­keit dicsérő sorokat1 ismert szakemberek, mérnökök, — technológusok, külföldi ke­reskedelmi ügynökök leveleit. Mellettük szerepelnek az arany- és ezüstérmekről szó­ló dokumentumok, amelyek­kel nemzetközi vásárokon és kiállításokon tüntették lei a csehszlovák cipőket. A feljegyzések közül elég egyet idézni, amely hamaro­san formában idézi fel a csehszlovák cipők legjellem­zőbb tulajdonságát; a nép­szerűséget. „Ha Csehszlová­kiának a világ meghódítása lenne a célja, elegendő len­ne. ha többet szállítanak a külföldi piacokra híres söré­ből és nem kevésbé híres ci nőkből” — — írták a ka­nadai kersekedelmi misszió tagjai, akik Kanadába irá- nvuló cipőszállitások növelé­séről kötöttek megállaoo- dást. Ennek egyik pontja a kanadai professzionista jég- koror.gozó klubok SDeciátis megrendeléseinek teljesítése. A jégkorongozók „Botas” címkével ellátott csehszlo­vák korcsolyáéinőben akar­nak játszani. Bár a csehszlo­vák cipőipar ki tudia elégí­teni a kanadai sportolók igényeit és „ultramodern” íz­lését, elsőrendű feladatának mégis a vásárlók millióinak megfelelő kiszolgálását tart­ja, akiknek tartós, kényel­mes és nem drága, cipőre van szükségük. A csizmától a báli cipőig Csehszlovákia exportkol­lekciója jelenleg több mint 3000 modellből áll: meleg csizmákból és könnyű szan­dálokból, könnyű atlétikai cipőkből és a híres cseh bi­zsuipar termékeivel díszített báli cipőkből. A cipőevárak 45 ezer dolgozója egy év alatt 110 millió pár cipőt gyárt. A csehszlovák cipőipari eavesülés szállítási osztályá­nak adatai szerint ha az egesz éves exportot vasúti szállítással bonyolítanák le, akkor ehhez több mint 400. egyenként 50 vagonból álló szerelvényre lenne szükség. A csehszlovák cipőipar perspektíváit meghatározzák a KGST Komplex Program­jában lefektetett, a köz­szükségleti cikkek termelé­sének bővítésére iránvuló ál­talános feladatok. A cídő- inar újjászervezésére és fei- Ebből 155 szerelvény a Szov­jetunióba menne. Csehszlo­vákia 90 országba szállít ci­pőket, s legnagyobb keres­kedelmi partnere a Szovjet­unió. lesztéséfe kidolgozott intéz­kedések a szocialista gazda­sági integrációban való rész­vétel szerves részét alkotják. A, bőr- és cipőiparban az együttműködés többi te­rületéhez hasonlóan — fo­lyik az 1976—1980-as nép­gazdasági tervek egyeztetése. A barex különleges tulajdonságú Csehszlovákia a cipőipar területén i3 arra törekszik hogy felhasználja a tudo­mány és a technika leaúiabb eredményeit. Automata ás félautomata gépsorok alkal­mazásával 10 millió párral akarják emelni az éves ter­melést. A KGST-tagorszá- gok együttműködnek a cipő­gyártáshoz szükséges szinte­tikus bőrök és más envagolc Hdolcozásában is. Előzet-'« adatok szerint 1935-re ez">k az anvagok teszik ki a cipő­ipar szükségleteinek 35—45 százalékát. A KGST-tagor- száaok egvüttes munkával kísérletezik ki a természe­tes bőrök legjobb minőségű bel vettesftőit. — Csehszlovák szakemberek ..Barex” elne­vezéssel úi szintetikus anya­got dolgoztak ki. amely je­lenleg az egyik legjobb a vir lúgon. i

Next

/
Thumbnails
Contents