Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-10 / 107. szám
4 SZOLNOK MEGYÉI NÉPLAP 1974. május 10. Haydn; A patikus Operabemutató Jászberényben Igazán meglepő jó ötlet, nagyszerű vállalkozás és rendkívül nagy teljesítmény volt a jászberényiektől, hogy bemutatták Haydn kis remekművét, A patikus című egyfelvonásős vígoperát. A jászberényiek igazán megtettek mindent a sikeres bemutató érdekében. Munkájuk eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint a lelkes közönség szűnni nem akaró tapsai. Nagyon tetszik maga az ötlet, hogy a választás éppen Haydn A patikus című vígoperájára esett! Kitűnő, ma is frissen ható népi gyökerű muzsika, mégis köznyelven szólva nem elcsépelt, sokat játszott darab, tehát olyan, ami mindenféle szempontból egy ilyen vállalkozás előnyére válik. Nagy öröm az a feltétlenül említésre méltó tény, hogy a teljesen amatőr szereplőgárda valamennyi tagja Jászberényben dolgozó vagy tanuló fiatal férfi és nő. Gál György Sándor zene- történész az igen magkapó kedves, közvetlen bevezetőjével már előre megteremtette az est hangulatát, a darab atmoszféráját. Röviden arról van szó, hogy a patikus Sempronio — Horti János, a jászberényi Hűtőgépgyár technikusa — gyámleánya Griletta — Tóth Eleonóra, a jászberényi Tanítóképző elsőéves hallgatója — nagyon tetszik Mengonenek, a félénk, kissé ügyetlenkedő patikussegédnek —*Muhari József, a jászberényi Műszeripari Szövetként gyártáselőkészítője, Volpinonak, a gazdag úrfinak — Jakab Ilona, a jászberényi Tanítóképző harmadéves hallgatója, — (a hagyomány szerint nő játssza e szerepet.), sót mint később kiderül, gyámapjának is. A lány viszont a patikussegédet szereti, de amíg egymásé^ lehetnek több humorban bővelkedő akadályt kell legyőzniük. Meglepően jó színésznek bizonyultak mindannyian, sőt mint énekesek is megáll- ták a ’ helyüket. Közvetlen kapcsolatot tudtak találni a közönséggel. Talán a Grilet- tát és Volpinot játszó Tóth Eleonórát, valamint Jakab Ilonát említeném meg külön is valamennyi szereplő mellett. Végül nem feledkezhetünk meg azokról, akik nélkül •semmiképpen sem jöhet létre egy ilyen előadás. Először talán Raskó Magda, az Állami Operaház tagjának nagyszerű betanítói munkáját kell dicsérnem, a kitűnő rendezéssel — a kicsi színpadon is nagyon jól tudta mozgatni a szereplőket — és az egyszerű szellemes díszletekkel együtt mely Verebes István, a rádió és tv munkatársának és Varannai Gyulának a munkája. Továbbá a karmester, Papp László zeneiskolai igazgató, a karigazgató Bakki Katalin és a Contiuno szerepét betöltő Labáth Valéria zenetanárok odaadó, fáradtságot nem kímélő zenei tevékenységről, szakmai irányításáról kell elismerően szólnom. A jászberényi Déryné művelődési központ Lehel klubjában megtartott előadás ékes bizonyítéka annak, hogy közös erővel kisebb városainkban is sokszor nagy dolgokat lehet megvalósítani, továbbá, hogy a közönség igényli, szereti a komolyzenét, megtalálja benne az örömet és kikapcsolódást. S ha ez így van, akkor a befektetett energia máris megtérült, elmondhatjuk, hogy érdemes volt egy igényes, művészi produkciót létrehozni. Egyed Ferenc Részletek Sándor Pál szolnoki naplójából 1. A hazai sajtótörténeti kutatás, — mint erről lapunk március 3-i számában már hírt adtunk — felfigyelt Sándor Pálnak, az illegális Kommunista című folyóirat, valamint a legá- l;s Társadalmi Szemle egykori szerkesztőjének Szolnokon, diákkorában írni kezdett naplójára. A városban — a dicsőséges 134 nap után — úrrá lett az ellenforradalom. „Állóvíz rossz szagú iszapjába” süllyedt vissza az élet. A napló szerzője tizennyolc esztendős korában, ideiglenes szabacnábra helyezését követően kezdi írni Följegyzések című, gondolatait s reflexióit megőrző füzetét. Az első bejegyzés 1919 október 3-án kelt Szolnokon, a1 záró sorokat pedig a bécsi emigrációba induláskor, 1921. január 4-én Rákosszentmihályon vetette papírra. A naplórészieteket lapunk számára év. Császtvai István dolgozta fel. * * * 1 JiAi I/.J Szolnok, 1919. okt. 3. Valahogy úgy akarom, hogy lezáruljon, ha erőszakkal is és keresett határkő állítással eddigi életem; valahogy új életet kéne kezdeni, vagy talán újra kéne kezdeni, próbálni az életemet... Szolnok, 1919. október 4. Ügy számoltam, hogy az a határkő nagy és éles kontúrú külső dolog legyen: a Pestre utazás, — amikor lehet, leszakadnak rólam az úgy. szokott rám — kényszerültségek, melyek az itthonban magától értetődők és szívesen is vállaltak. De ma már nem tudom nagyon bánni, hogy máskép történt, mégcsak kétségeim sincsenek, csupán, a$ időveszteség lüktet fájón, — de gondolom, hamarosan lát- szódni fog ennek is a hiúságoka. .. az ártó és mindenkép lefelé, az állóvíz rossz-szagú iszapjába húzó miliő ellen való háborúskodás is a kelleténél több... Szolnok, 1919. október S. „Ó, — hálásnak lenni sose szabad” — írtam egyszer, s ha furcsálható is, — ma is vallom ezt... Mégis Szolnokon... nem hálásnak iránta, de ilyesvalaminek lenni — nem magamra tukmált kötelesség Íratja velem...., köszönöm Szolnoknak az élményeket, melyeken nem rontott az se, hogy a kelleténél több a tudatosság bennük. De mért volna baj a tudatosság; az élmény hamvassága, amit elfúj, úgyse tartós, s helyette ilyen, mélység s mekkora perspektívák a jutalom..., egyidejű a súlyos rendszerezés és egységbe foglalás; ami mindennél több, — ezt is a tudatosság teszi... Szolnok, 1919. október 6. Sokat beszélnek mostanában az erkölcsről és nem tudom, mi értelme a hangoztatásnak, hogy erkölcsi alapra kell helyezkedni. Vagy van erkölcs, vagy nincs, — de ha van — arrlinthogy, ha kell, akkor van is — nem azért, mert erkölcstelenség is van, tehát mint ahogy a lopá.4 ellensúlyozására van a büntetőtörvénykönyv és börtön, hanem mert az erkölcs éppúgy az élethez tartozó dolog, mint a levegő vagy az alvás s ezek nélkül nem képzelhető el az élet. Tehát hiába akarok vagy nem akarok erkölcsös vagy erkölcstelen lenni, — mert hiába akarom elállítani a szívem verését vagy az emésztési folyamatot. De az erkölcs mégse primär jelenség, hanem a gazdasági életnek — mint princípiumnak — a termékek, persze a függvénnyé is, tehát formáját nem emberi parancs, hanem a gazdasági helyzet — nemcsak ez, hanem sokminden még, * de ez a dolog eleje — határozza meg. Szolnok, 1919. október. 8 Utolsó fejezetét írom a regényemnek. .. Szolnok vörös frontján, távoli pincézések hazalopott óráiban, szűk szoba rázkódó falait teregetve a gránátos halál elébe; a bukás, börtön, kényszermunka menekülő napjaiban , — írtam, tizennyolc éves, a Készülődést. menekülésül a rívó- bohói^s életvalóságok elől. Szolnok, 1919. október 9. Megint csak: a regényem... Z. M.-val beszélgettem róla egyszer, régen, s akkor gondoltam: mi is lesz vele?... De .szabad-e ennyire és tartósan fölrántani a leplet, akik értő lélekkel közelednek, de én nem akarom a vájkáló közelségüket?... Szolnok, 1919. október 10. Egy nap, sőt egymásután olvastam két verseskönyvet; Szélpál Árpád Tüntetését és Lányi Sarolta Távozóját... (Folytatása következik) Tanulmány a Sopron megyei fehér terrorról 1919. augusztus 1-én a Tanácsköztársaság bukásának hírére Sopronban több mint 400 vörösőr nem tette le a fegyvert, hanem még több mint egy héten át szolgálatban volt. Az ellenforradalmi erők az első letartóztatásokat csak augusztus 10-én merték végrehajtani. Dr. Horváth Zoltán, a soproni levéltár igazgatója feldolgozta a Sopron megyei fehérterror történetét. Somi Sándor, az Egyesült Izzó győri kisalföldi gépgyáránál» műszaki elenőre 20 éve gyűjti a Veres Péter életével és munkásságával kapcsolatos emlékeket, dokumentumokat. A gazdag gyűjtemény Veres Péter va418 személyt tartóztattak le az akkori Sopron1 megyében. Az ellenforradalmi erők először a Munkástanács és a Forradalmi Törvényszék tagjait tartóztatták le. Az öttagú bíróság elősfeör 1920. elején ítélt el 27 kommunistát. Több kivégzésre is sor került, és életfogytiglani börtönt , is szabtak fti. A tanulmány fontos dokumentuma a soproni munkásmozgalom történetének. lamennyi nyomtatásban megjelent művén kívül többszáz újságkivágást — kritikát, méltatást — és fényképet tartalmaz. A legértékesebb dokumentumok Veres Péter kézzel írott levelei. Amelyekből ugyancsak jónéhány Somi Sándor tulajdonában van. A könyv ünnepére Miskolcon is Lönvvudvjr üorsod megyében Sök ötlet jellemzi 'majd az idei ünnepi könyvhetet. Miskolc legszebb részén, az Áras aljában levg Szabadságtéren a könyvhét idejére könyvudvart rendeznek be. A pihenőparkban külön sátrakban árusítják és dedikálják majd a gyermekkönyveket, a Napjaink szerkesztősége Írógárdájának megjelent műveit és a Miskolci Nemzeti Színház 150. ’ éves jubileuma aikalmctból a drámairodalom remekműveit. Az ünnepi héten "Lak községben mintegy ötezer kötetes Petőfi könyvtárat avatnak, és harminc nagyobb településen rendeznek műsoros író-olvasó találkozókat. A könyvhét ünnepélyes megnyitására június 3-án kerül sor. Egy műszaki ellenőr gyűjtéséből Veres Péter-dokumentumok Infláció Diocletianus / Törökországban egy régészeti ásatás során több, mint 300 kőtáblát - találtak, rajtuk rövid feljegyzésekkel. Amikor az írásjeleket megfejtették. kiderült, hogy a 300 kőtábla együttvéve olyasmi, mint egy árjegyzék, amit a nagy üzletekben függesztenek ki. A kőbe vésett „árjegyzéken” különböző császár idején cikkek árai szerepeltek, kezdve a dinnyétől és a márványtól egészen a fejkendőig és a szarvasmarháig. A tudósok feltételezése szerint a táblákat Diocletianus császár idején készítették, aki — hogy megállítsa a növekvő inflációt — elhatározta, hogy rögzített árakat szab meg. Nemzetközi filmfesz tivál Május 20---30. között rendezik meg az ázsiai és afrikai filmek fesztiválját Tas- kentben. Az 1972-ben tartott fesztiválon több mint 60 ország majdnem 100 filmjét mutatták be. ebből mintegy 40 dokumentum-jellegű kisfilm volt. Az üzbég. kazah, kirgiz, tadzsik, türkmén, örmény, azerbajdzsán, grúz filmesek és az Orosz Föderáció stúdiói bő programmal készülnek az idei fesztiválra. A taskenti nemzetközi filmfesztivál nem lesz a filmek megszokott versengése a nagydíjakért „A békéért, a szociális haladásért, a népek szabadságáért” — jelmondat jegyében, elsősorban azért rendezik, hogy a különböző országok filmművészei megismerhessék egymás nemzeti saiátosságait s átadhassák művészi tapasztalataikat. ■ ; \ A hegyilakók orvosi ellátása A csiliki körzeti kórház mentőautója egy beteg pásztor- 1 hoz indul Kazahsztán déli részén, az Altáj égbe nyúló hegyei között fontos feladatot látnak le a szovhozok junyájait őrző hegyipásztorok. Családjukkal együtt hosszú hónapokon keresztül, minden lakott -településtől távol őrzik a rájuk bízott jószágokat. Egészségügyi ellátásukat az állam gondosan megszervezte. A csiliki körzeti kórház nyolcvanhét orvosa és több mint száz ápolónövére. tizenöt szovhoz néha többszáz kilométer távolságban levő hegyi legelőjén dolgozó pásztorok egészségéről gondoskodik. Az orvosok és ápolónők elsősegélynyújtó állomásokat szerveztek, és szükség esetén teljes ellátásban részesítik a rászorulókat. Exportálják a Tajga ajándékát A szovjet Távol-Kelet egyik városából, Dalnyere- csenszkből szállítmány indult útnak több külföldi cég címére. Az Usszuri Tajga gazdag növényvilágának legértékesebb vetőmagvából küldtek az USA-ba és Franciaországba. Teljesítették az NSZK-ból. az NDK-ból Angliából és Dániából érkező megrendeléseket is. Az Usszuri Tajga növényvilágának legszebb példányai szovjet és külföldi parkokat és botanikus kerteket díszítenek. Hazát cserélne minden tizedik amerikai felnőtt A MARTFŰI Tisza Cipőgyár üzemi könyvesboltjában szépirodalmi és szakkönyvek egyaránt kaphatók. A vásárlási kadvre jellemző, hogy a dolgozók havonta több mint 23 ezer forint ériekben vásárolnak könyvet. Az amerikaiak szeretik a korlátlan lehetőségek hazájának nevezni országukat. Az Egyesült Államok lakói közül azonban sokan, úgy látszik, másképpen vélekednek. A Gallup Intézet legújabb közvéleménykutatása szerint minden tizedik amerikai felnőtt, becslések szerint mintegy 14 millió ember a legszívesebben kivánBalszerencsés fogás Norvég halászok a part menti vizeken dolgoztak. Kevés halat fogtak, és már ott akarták hagyni a nem sok eredményt ígérő tengerrészt. Az utolsó hálót azonban nagyon nehezen tudták kihúzni. Végül sikerült a halászhajó fedélzetére húzniuk és akkor látták, hogy a hálóban több láda van. Amikor a ládákat kinyitották, valósággal megkövültek. A ládákban hal volt, igaz, hogy nem olyan fordórolna hazájából. Ezeknek az aránya a 18—29 évesek között nem kevesebb, mint 23 százalék. A legtöbben Kanadában. Ausztráliában vagy Nagy-Britanniában szeretnének letelepedni. Érdekes, hogy — ugyancsak a Gallup Intézet adatai szerint —■ az angolok nagy része, nem kevesebb mint 39 százaléka más országban szeretne élni. mában, mint általában a halászhálókban — a ládák teli, voltak portufál szardíniát tartalmazó dobozokkal. „Nem baj! — mondták a halászok. — Mindegy, majd eladjuk”. A Parton azonban kiderült. hogy mégsem mindegy; a tengerből kifogott hallal kereskedő halá-í szókra vonatkozó egyez-’ rnényben szerepel egv pont*’ amely szerint „tengerből kis fogott konzervhalat” oeat.^ árusíthatnak. . .,
