Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 103. szám
1974. május 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 — ii ’ -- * VALAMIKOR a legnehezebb fizikai munka volt a vagon kies berakodás a szolnoki fűrésztelepen. Ma már csak irányít az ember — helyette a gép emel, cipel Túrkevei AFIT , Hetedszer kaptak kiváló címet (Tudósítónktól.) Május 1. előestéjén az AFIT túrkevei, XVII. számú Vállalata megalakulásának 25. évfordulóját is ünnepelte. Idén hetedszer nyerték el a Kiváló Vállalat címet, s ráadásként az Autófenntartó Ipari Tröszt vállalatai közötti szocialista munkaversenyben az i: helyezésért járó vándorzászlót. A vállalat kollektívája csatlakozott a kongresszusi munkaversenyhez is. Vállalták. hogy — az 1974-re tervezett munkadijas árbevételi tervet 9,2 százalékkal túlteljesítik. a munka termelékenységét 7 százalékkal javítják, a vállalati eredménytervet 10 százalékkal, a tennelőkapacitást pedig 3.5 százalékkal növelik. A ' negyedik ötéves terv várospolitikai célkitűzéseinek megvalósítására társadalmi munkát szerveznek, elsősorban a gyermekintézmények bővítésére, iskolai sportlétesítmények építésére. A tervek szerint a vállalat minden dolgozója évi két-két nap társadalmi munkát végez, vagy ennek megfelelő összeggel járul hozzá a költségekhez. Hajolni, emelni kell; 7 7 Fullaszt^ a hőség 7 7 7 Nehéz a nyerstégla ..; Nálunk akkor van ünnep, ha mindhárman otthon vagyunk.; j így se jutok el moziba, színházba 7 7 7 Télen ezer forinttal kevesebbet keresek . 7 7 Könnyebb munkát kaptam 7;: MUNKÁSASSZONYOK Ruhát alig tűr a test. Ful- lasztó a meleg. Nagy a por, nehéz a levegő. — Megerőltető férfimunka — mondogatják ‘az égetők. Mégis a szolnoki téglagyár égetőkamrája mellett két nő is dolgozik. Bede Mihályné és Lengyel Lászlóné. Nem élnek gondtalanul, a kemény munka mellett még ott a család. Bede Mihálynénak négy gyereke van! Három műszak > — A mi munkánk igazán nehéz. Állandóan hajolni, emelni, lapátolni kell. Nyolcvan tüzelőlyukat fűtünk, ehhez sok szénre van szükség. Nem beszélve a nagy hőségről. meg a gázos levegőről. Nyáron 45—50 fok is van. de a tüzet nem lehet magára hagyni. Azért, hogy jobban kibírjuk a forróságot, szódavizet kapunk Egy műszakban az ember öt üveg szódát is megiszik. A munkát nehezíti még a három műszak is. Egy műszakban egy égető dolgozik. A délelőtt meg a délután elmegy, valahogy de az éjszaka... Nem szólhatunk senkihez. Sötét van, csak az égetőlyukból szűrődik ki valami kis fény. — Tizenkét éve égetek, és négy gyereket mégis felneveltem. Ügy tudtam csak munkába járni, hogy egy öreg nénit mgadtam melléjük. Most már három a saját lábára állt. csak a nyolcéves kisfiam' van még otthon... A férjem nyugdíjas és ő vigyáz rá. Ennyivel már könnyebb. — Miért vállalják a nők ezt a kínzó munkát? — Elsősorban a pénz miatt — vágja rá Lengyel Lászlóné. Egv hónapban megvan sokszor a háromezer forint, de előfordul, hogy több Kevés helyen fizetnek nőnek ennyit fizikai munkáért. Nem mindenkinek van magas iskolai végzettsége, s téglagyárba is kell a munkás. Én már 16 éve itt vagyok. Magszoktam, hogy keveset pihenek, hogv nincs szabad időm. Nálam a hajnali kelés már nem is korai. Meg kellett nagyon tanulni, hogyan osszam be az időmet Most már a fiam nagy, p is tud segíteni. A párom is belátja, hogy nem győzök mindent egyedül. Sokszor kitakarítanak, bevásárolnak helyettem. De még. így se jutok el soha moziba vagy színházba. Nevetséges, de strandon sem voltam legalább tíz éve. Nálunk akkor van ünnep, ha mind a hárman otthon vagyunk. Este, otthon A téglapakolás nem köny- nyű kenyérkereset Vásár Andrásné számára sem. — Űj szászról járok be, mert otthon nincs munka- lehetőség. Az utazgatás kicsit fárasztó, hiszen 4 órakor csörög az ébresztőóra. Az a jó, hogy mikrobusz jön értünk és délután is azzal megyünk haza. Idáig mindig két műszakban dolgoztunk, de ettől az évtől kezdve 10 órát dolgozunk naponta. így egyik héten egy, a másikon két szabad rfhp jár. A két műszak könnyebb volt, mert • vagv délelőtt, vagy délután szabad voltam. Most viszont este kell főzni, mosni. A nagyobb házi munkákat meg csak a szabad nkpokon tudom • elvégezni. — Nagyon kimerítő ez a munka? — Egv kisméretű nyerstégla 10. a nagyobb 15 kilő. Ezeket emelgetjük egész nap. A napi teljesítmény általában 2200—2500 tégla- Már megedződtem, de estére néha nem érzem a karom. Annyi kedvezmény jár a téglarakodóknak, hogy télen fagyszabadságot' kapnak, bár a fizetés ezer forinttal kevesebb. Még ígv is örül az ember, , mert legalább otthon lehet a családdal.. Gondoskodás Tiszta, világos üzemcsarnok. Mindenfelé modem gépek. Már messziről jó illatok csapják meg az ember orrát. A mosószer illata. A Vegyiművek» mosóüzemében nagyon sok nő dolgozik. A könnyebb munkát — raktáros, csomagoló, gépkezelő — ők végzik. Márta Lajosné 1953-ban lépte át először a gyár kapuját. Volt az üzemi konyhán kisegítő, dolgozott gép mellett három műszakban, takarított is. Most raktári kiadó. — Állandó délelőttös vagyok. A kész termékeket én adom ki. A fizikai munka után nehéz volt megszokni az adminisztrációt. Nem ci- pekedek, emelek, de a fejem délutánra olyan mint egy méhkas. Nagyon oda kell figyelni. nehogy egy számot is elírjak. A férjem, meg a négy gyerekem is itt dolgozik. Szeretjük a gyárat, nem is szándékozunk innen elmenni. Lakást is kaptunk a gyári lakótelepen. A fizetéssel is meg vagyok elégedve, 12,50 forint órabért kapok. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a Vegyiművekben a kismamákra. Négy hónap után olyan munkát kapnak, ami nem megerőltető. Borbély Istvánná második gyermekét várja. — A keverőben dolgoztam, három műszakban, de most könnyebb munkát kaptam. Nem akartam elmenni a megszokott helyemről, mert nem nehéz a munka. Nekünk kell adagolni a különböző alapanyagokat, maid fűtjük és keverjük a mosószert. Nem kell rohangálni, csak a gépet figyelni. Jelenlegi feladatom a kartoncim- kézés. Mivel már van egy hároméves kislányom. fél nvolcra járok dolgozni. Elviszem az óvodába és nyugodtan beérek az üzembe. — Ha megjött a kicsi, meddig marad otthon? — Három évig. mert most már megtehetem. A gyártól nemrég lakást kaptunk, a bútor is megvan már. Egyelőre nem gyűjtünk semmire. Három év után azonban ugyanide szeretnék visszajönni. • • • Munkásasszonyok ők. kik szépen helytállnak a munkában, háztartást vezetnek, s gondos, szerető édesanyák. Csak fejet lehet hajtani előttük. Szekeres Edit Az általános iskolai oktatás fejlesztéséért Egy megyei 1VEII-vizsgálat tapasztalatai A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta az általános iskolai oktatás tárgyi feltételeinek helyzetét, s tapasztalatait a közelmúltban összegezte. A vizsgálat azt a célt szolgálta, hogy megállapítsák: az intézmények berendezése, felszereltsége, valamint a szemléltető eszköz-ellátottság megfelel-e a korszerű oktatási követelményeknek, továbbá, hogy az ellátottsági színvonal alkalmas-e az általános iskolai oktatás alapozó feladatának megvalósítására. Vizsgálták azt Is, hogy a költségvetési előirányzatok biztosítják-e a Központi Bizottság oktatáspolitikai határozatában megjelölt feladatok megvalósítását. A felmérés megyénk általános iskoláinak 22 százalékát érintette, s ezért általánosításra is alkalmas. Százéves iskolák A megyei NEB vizsgálata rámutat néhány olyan — az oktatáspolitikai határozat végrehajtását hátráltató, egyes esetekben pedig az oktatási tevékenységet akadályozó — hiányosságokra is, amelyek csak központi erőforrások biztosításával, illetve központi intézkedésekkel szüntethetők meg. Ezek közé tartozik az iskolaépületek állagának javítása. Megyénk iskoláinak egy része 50—100 évvel ezelőtt épült, jórészük nem is oktatási célokra. Közülük többnek a felújítása már nem is gazdaságos. Olyan is van — Karcagon, a Vörös Hadsereg úti iskola —, amelyet korábban életveszélyesnek nyilvánítottak, s még most is tanítanak benne. A Jászapáti Petőfi úti iskolát 1865-ben építették. Érthető, hogy a mai követelményeknek nem felel meg. ____ R áadásul az intézmények állaga évről évré romlik, mert a felújításra rendelkezésre álló összeg az állagmegóvási munkálatok rendszeres elvégzésére nem elegendő. Károsan hat mind az állag- megóvásra, s méginkább az oktató-nevelő munkára, hogy az intézmények jórésze több épületben működik. Tiszafüreden például hat-hét, Kisújszálláson négy-hat, Túrkevén öt épület tartozik egy-egy általános Iskolához. Sok fi gond az iskolák közművesítésével is. A villany- hálózat például több helyen elavult, hiányos a vízellátás és a csatornázás. Gyakori még a széntüzelés is. Kevés a tanterem Az is tény, hogy kevés a tanterem a megyében. A vizsgált iskolákban például 438 osztályteremben 630 tanuló- csoport van. Kirívóan kevés a tanterem Szolnokon a Tallinn körzeti általános iskolában, ahol 82 százalékos a váltási arány, továbbá a Kassai úti intézetben, s Tószegen, ahol valamennyi osztályban csak váltással oldható meg a tanítás. Ehhez hasonló helyzet több helyen tapasztalható, — így például Törökszentmiklóson a Bethlen úti, Kunszentmártonban a Deák téri, a kunmadarasi és az alattyáni iskolákban. Ilyen körülmények között érthető, hogy a szertárak nagyon zsúfoltak, inkább raktár jellegűek, kevésbé szolgálják az oktatást, a szakszerűséget. Többségük nem is fűthető. Az előadótermek, szaktan- termek bútorzata, felszerelése is meglehetősen 'vegyes, hiányos. Sajnos, a szaktantermek 42 .százaléka nem alkalmas vetítésre, s ez gátolja a korszerű szemléltetőeszközök felhasználását, az új ismeretek alaposabb megértését, elsajátítását. A megyei forrásokból biztosítható pénzügyi fedezet még arra sem elegendő, hogy az épületek további állagromlását akadályozza —. állapította meg a megyei NEB, — nemhogy a korszerű feltételek kialakítását lehetővé tegye. Ezért javasolja, hogy a Művelődésügyi Minisztérium kezdeményezzen egy felmérést arra vonatkozóan, hogy hol van szükség új létesítményekre az ötödik ötéves terv során. Kívánatos, az új intézetek úgy épüljenek, hogy eleve biztosítsák a korszerű oktatás alapvető feltételeit: a szaktantermeket, előadótermeket, műhelyeket, tornatermeket, szertárakat, s a megfelelő iskolaudvarokat. Manapság sokat beszélünk a testnevelés fontosságáról, — ugyanakkor Szolnok megyében egy általános iskolára mindössze 0,4 tornaterem jut. Ilyen körülmények között érthető, hogy a harmadik testnevelési óra célszerű fel- használása szinte elháríthatatlan akadályokba ütközik. A NÉB felmérése szerint a kellő anyagi eszközök hiánya miatt lassú ütemben halad az előadótermek és a szaktantermek kialakítása. Az iskolabútorok jelentős része elhasználódott, selejtezésre vár. Az alapvető taneszközök központi alapból történő biztosítása az utóbbi években javulást hozott, de a szertárak hiánya ‘miatt megfelelő tárolásuk és az órákra való előkészítésük nem,biztosított. Többet várnak % a minisztériumoktól Ilyen okok miatt volna múlhatatlanul szükséges, hogy a Művelődésügyi- és a Pénzügyminisztérium az iskolahálózat igényeinek fokozottabb kielégítését biztosítsa. Egyéb vonatkozásban is sokat segíthetnek a központi szervek. Az iskolai könyvtárak fejlesztése érdekében megvizsgálhatnák például, hogy a pedagógiai szakkönyveket miért nem kellő példányszámban, viszonylag mérsékelt áron adják ki. Segíthetnének abban is, hogy a TANÉRT Vállalat az iskolák megrendeléseit idejében teljesítse, mert a késedelmes szállítás zavart okoz az oktató munkában. A megyei NEB vizsgálata egyéb tényezőkre is felhívta a figyelmet. Így például arra, hogy az új rendtartás még javításra, finomításra szorul; néhány tantárgyban nem tananyagcsökkentés, hanem csak átrendezés történt; feltétlenül szükségesek új tankönyvek, mert a jelenlegiek szerkezete nehezíti a tanítást; a pedagógusok adminisztrációs munkája növekedett. Ezekben előrelépést csak a minisztérium biztosíthat. A megyei művelődési szervek figyelmét is felhívta a NEB néhány feladat megvalósításának szorgalmazására. Így például arra, hogy az iskolák összevonása, s a megszűnt iskolák eszközeinek összegyűjtése következtében több helyen található a kelleténél több, jó állapotban lévő taneszköz. Szorgalmazni kellene átcsoportosításukat más iskolákhoz. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása érdekében fel kellene mérni és a gyakorlatban hasznosítani a társadalmi erőforrások még kihasználatlan lehetőségeit. A gazdasági szervek anyagi eszközökkel és társadalmi munkával sokat segíthetnek. Ez a segítség sok te- kintetbep volt igen eredményes eddig is. Az a tény például, hogy 1975 végére a tervezettnél 80 százalékkal több óvodai férőhely várható,' jórészt a helyi tanácsok, vállalatok és a szövetkezetek széles körű támogatásának kö-. szönhető. A helyi erőforrások mellett A megyei NEB vizsgálatában feltárt tények egyébként nem azt jelentik, hogy általános iskolai hálózatunk nem fejlődött. Az erre az ötéves tervidőszakra tervezett 72 új tanteremből eddig 67 elkészült, s még 31 várható. Pedagógusaink derekas munkát végeznek. A körzetesítés eredményeként felsőtagozatos tanulóink 98,7 százaléka vesz részt szakrendszerű oktatásban. Lelietne sorolni hosszan a szép eredményeket, de azok sem tudják feledtetni azt a tényt, hogy a megye súlyos örökségéből adódóan legalább 400 új iskolai tanterem, hatvan napközis terem és legalább 45 tornaterem kellene. A fedezet biztosítása meghaladja a megye lehetőségét. Ezért a helyi erőforrások maximális biztosítása mellett múlhatatlanul szükség van központi támogatásra is, ha az alapfokú oktatást a Központi Bizottság oktatás- politikai határozatának megfelelően akarjuk fejleszteni. S. B. Gázturbinás motorok — Iníerszputnyik állomás — Közös fejlesztési tervek A közeljövőben. ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját a magyar—szovjet műszaki-tudományos' együttműködési bizottság. A magyar ipar műszaki színvonalának gyorsütemű fejlesztésében döntő szerepet játszottak a Szovjetuniótól a* elmúlt két és fél évtized alatt átvett termelési tapasztalatok, dokumentációk, műszaki leírások, licencek és know- bow-ok. A két ország közötti műszaki-tudományos együttműködés bővülésének eredményeként állandóan új gazdasági kapcsolatok jönnek létre az együttműködő intézmények, szervezetek éh szakemberek között. Az elmúlt két és fél évtized alatt hazánk tsaknem háromezer ipari, mezőgazda- sági dokumentációt vett át a szovjet partnerektől, ugyanakkor több mint 1700-at adott át. 1961-ben kiterjesztették az együttműködést az építőiparra, a közlekedésbe, a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra, — a népgazdaság szinte minden ágára. — A Szovjetunió műszaki segítségével hazánkban számos új, nagyjelentőségű létesítmény született. Az energiaellátásunkban jelentős szerepet betöltő Du- namenti Erőmű berendezéseit, automatikáit ugyancsak szovjet partnereink szállították és szerelték fel. Szovjet tervezőintézetekben dolgozták Ifi például a Tiszamenti Vegyiművek és a Borsodi Vegyikombinát gyártási technológiáit is. Néhány területen már folynak az előkészítő tárgyalások, megkezdődött a tervek kidolgozása a következő évek együttműködésének kialakítására, megszervezésére. A nagyobb hatásfokú és tisztább üzemű járműmotorok (350—400 lóerős közúti gázturbinák) közös fejlesztése a közelmúltban kezdődött meg. Nagyjelentőségű a két ország közötti együttműködés egy távközlési mesterséges holdat követő földi állomás magyarországi létesítésére is. Ez lehetővé teszi majd, hogy hazánk bekapcsolódjon az Interszputnyik nemzetközi műholdas távközlési szervezet hálózatába és a távközié-' si összeköttetésbe. j
